Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-20 / 221. szám

1984. szeptember 20., csütörtök

Somogyi Néplap

3

Katonás rendben sorakoznak a takarmánykazlak a majorokban. Szedik a burgonyát, a cukorrépát; szürete- lőktől hangosak a gyümölcsösök, a szőlőskertek. A növényi kultúrák jó részénél beérett az év munkájának gyümölcse.

Itt a betakarodás. Régen ezt a szót használták a mostani hetek egyik legfontosabb munkájára. Az ember, a föld megtette magáét, a magtárba, raktárba, pincébe és kamrába kerülő termés pedig minősíti, miként munkálkodott a nagyüzem vagy a kisüzem dolgozója éven át.

Összeállításunkban ebből a fontos munkából igyekeztünk felvillantani képeket.

Nyolcszázan az almáskertben

Telik a raktár, a pince Szállítási határidő

Az őszi szállítások jelentik az év folyamán a legtöbb munkát’, legnehezebb feilacfa- )tot a mezőgazdaságban. Somogy megyében összességében majdnem 2,5 millió tonna őszi betaikajrítású termény, iiimetve műtrágya, vetőmag és melléktermék szállítását kell megoldani.

A szeptembertől november közepéig tartó csúcs zökkenőmentes lebonyolításában nem kis szerepe van a megyei szállítási bizottságnak. Mint Doimján Sándortól!, a bizottság adminisztratív titkárától megtudtuk, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, a 13. számú Volánnak, a iMÁV-nak és a többi — szállítással foglalkozó — váMailatnalk a tájékoztató jelentése szerint ez évben várhatóan nem lesz fennakadás a termények szállításával. Feltéve, hogy az időjárás nem hátráltatja a munkát.

A betakarításra és szállításra váró termények köziül várhatóan kuikorciábófl lesz az idén a legtöbb. Ezt követi a silókukorica, a burgonya és a cukorrépa.

A temélőszövetlkezetek és állami gazdaságok iszállító- kapacitáisának növelését jelzi, hogy a tavalyinál) kevesebb járművet kértek a fuvarozó vállalatokiból. A mezőgazdasági üzemek 1397 tehergépkocsival és 2856 trak- torvcntaitásiú pótkocsival rendelkeznek. Ezekkel a szállítások többségét meg tudják oldani. Természetesen különbözőek a feltételek, így a terhek is eltérőek üzemenként. Nem egy gazdaság már az átvevőhelyre ils csak bérelt [gépekkel tudja eljuttatni terményét. A szállítási feladataikat emellett aiz is növeli, hogy a megyében nincs éllég raktár, emiatt elsősorban Tab és Siófok térségében kell

»zámölni átmeneti nehézségekkel.

iA MÁV is kiemelten foglalkozik a mezőgazdasági szálllátáscklkaili, jelentős számú vagont bocsát a gazdaságok rendelkezésére. Gondot okoz azonban, hogy más vállalatokhoz hasonlóan a mezőgazdasági üzemek sem élnék megfelelő .módón a hétvégi rakodásokkal, s így nehezítik a vagonok átcsoportosítását. Egyébként az idén Ikevésebb kocsiigény érkeztet a MÁV-lhoz, az üzemek pontosabban mérték föl szállítási feladataikat. A Volán is kevesebb megrendelést kapott, mint tavaly. Ennek oka elsősorban az, hogy mezőgazdasági üzemek inkább saját száüílítójárművet használnak.

A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának előrejelzése szerint az őszi csúcs októberben éri el tetőpontját.

Burgonyakombájnok

nyomában

A somogyi homokhát fő növénye a burgonya. A szárától lecsupaszított burgonyarendek között már tíz-tizenöt napja kombájnok járják a sorokat; pótkocsira, teherautóra hull a termés. Ahogy az inkei határban képünk is mutatja, a gép után három négy asszony jár. Böngésznek. Nyomban gyűjtik, amit a gép elhagyott.

Gyűlik a burgonya a tárolókban, s ahogy az egyik legnagyobb somogyi burgonyás üzemben, a Dél-somogyi Állami Gazdaságban tartják, az idén a közepesnél jobb a termés. 900 hektáron foglalkoznak ezzel a fontos növénnyel. Mint mondják, számtalan problémájuk van a burgonyával, de nem tehetik meg, amit néhány esztendeje több környékbeli gazdaság is megtett: a kedvezőtlen piaci hatások miatt megszüntette az ágazatot. A Dél-somogyi Állami Gazdaságban nagyon is sokat tettek föl egy lapra: gépesítettek, s megépítettek több tárolót. Nagy értékeket fektettek ebbe a növénybe, másrészt pedig földjeik is leginkább a burgonyának felelnek meg.

Naponta kell megvívniuk a burgonya körüli csatározásokat. Vevőt kell keresni, szállítani, árat kalkulálni. Mint mondják, a burgonyatermesztés költségei rendkívül magasak, minimális a nyereség. A gazdaságnak most fontos, hogy naponta 150—200 vagonnyi burgonyát tudjanak elszállítani, mert csak így juttathatják biztonságba az idei termést.

Eddig a 900 hektárból 150- en tudták kiszedni a földből a termést. A munka ütemes és folyamatos.

— Ide! Ide kérjük a nagy ládát! Már tíz perce állunk, nincs mit válogatni...

— Odébb kellene rakni azt a konténert, mert nem tud fordulni a targonca.

— Vigyázz! Ütban vagy!

— Gyerünk, gyerünk, csináljuk, mert mindjárt este lesz!

A vései termelőszövetkezet almáskertjében óriási a nyüzsgés. Vontatók, teherautók fordulnak a tárolóhoz, tűzpiros gyümölccsel megrakottan. Ládahegyek kerítik a teret, ahol targoncák cikáznak, értékes terhüket a válogatást végző asszonyok keze ügyébe rakva.

Az irodában piros-fehér- zöúdi címkehegyek, pecsételik, töltik ki a rubrikákat; fajta, méret, termelő neve stb. Kis szünetekkel szinte állandóan szól a CB-rádió, az elnök már kora reggel óta úton van. Hol a szedőknél, hol a szállítóknál, hol a válogatóknál, a, csomagolóknál tűnik föl. Szinte óráról órára rajta tartja a kezét a szüret érverésén.

— Itt most nagyon kell vigyázni mindenre — eny- nyit mond Balogh Andor elnök, és a folyamatos feszültség szelepét kinyitva megkönnyebbült sóhajjal hozzáteszi: — Mert nagyon szép; talán még ilyen nem is volt a termés.

— A szomszédokat jég érte, itt...

Végig sem tudom mondani a mondatot, közbevág:

— Bele is pusztultam volna, ha úgy járunk! Az idén igazán kitett n^agáért mindenki, aki ebben az ágazatban dolgozott. Remekeltek a növényvédősök, pedig ez az időjárás nem könnyű helyzet elé állította őket.

Egy év erőfeszítése van a

mondatban; „Kellett, hogy az idén jó termés legyen.”. A kétszáz hektárnyi termő almafának a kétharmada fiatal; most érkezett el az idő, hogy megmutassa az ültetvény, mire képes a gonldos kezelés révén. Az „i”-re a pont azonban akkor kerül, amikor a piacra ér az alma.

— Döntő dolog a minőség, s a szedés kezdetétől ez már csak az emberektől függ.

Azoktól, akik szedik áfáról a termést, űzőiktől, aikiik válogatják, de azoktól is. akik ki tudja melyik diszpécserirodában arról gondoskodnak, hogy pontosan, a meghatározott időben rendelkezésre álljanak a vagonok. A láncolatba természetesen még sokan bele tartoznak. — Annyi bizonyos, hogy a jó minőséghez nagyon sokak óramű-pontosan szervezett munkája kell Mert a piac igényes.

Vésén két hete kezdődött a szedés, azóta naponta hét- nyolcszáz embernek ad munkát az almáskert. Átlag ötszáz diák szorgoskodik a szedőlétrákon, harminc

traktoros és gépkocsivezető

szállítja a termést, kétszázharminc asszony osztályoz, válogat. A hét elejéig száztíz vagon gyümölcs került le a fákról, s ebből száz vagonnal el is szállítottak.

— A két szám jelzi — mondja az elnök —, hogy az idéni eddig jó a szervezés. Folyamatosan kapjuk az elszállítási lehetőséget, nekünn viszont gondoskodni kell. hogy a vagonok megteljenek.

Az eddig „elgurult” vései alma nyolcvan százaléka a Szovjeunióba indult, a napokban várhatóan megkezdik a szállítást Csehszlovákiába is.

— A minőség jó. Mennyiségben mit hoz a gyümölcsös?

— Hatszáz vagont terveztünk ez évre, s úgy számi t- julk, hét-nyölcszáz vagon lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a harminckét milliós bevétel helyett elérjük a negyven-negyvenötmilliót.

A lassan rozsdásodó levelű ágak lehajlanak a termés súlya alatt. Nyolcszáz embernek még hetekig nagy munkát ad az alma Vésén.

MERCEDES-GÉPSOR A CUKORRÉPATÁBLÁN

Hetven évvel ezelőtt a MIR kaposvári cukorgyára részére Somogynak főként azon a területén termesztettek cukorrépát, ahol most is foglalkoznak ezzel a növénynyel a nagyüzemek. Az 1911/12-es gyári kampányban például a Kaposvár környéki falvakból — Toponár- ról, Kaposfüredről, Somogy- aszalóból, Sántosról, Rácegresről és még vagy fél tucatnyi településről — együttvéve csaknem 1260 hektár répa hozamát adták át a gyárnak. A somogyi cukorrépatermesztés eredményei akkoriban is jónak számítottak a hektáronkénti csaknem 30 tonnás átlagterméssel, igaz, ez az átlag több mint két tonnával elmaradt attól, amit a MIR kaposvári béruradalmában elértek...

Lényegében az akkori térségben, pontosabban : annak egy szűkebb területegységén:

A kiskert utolsó értékei

A kiskertek ősziesek. A tegnap még rendezett sorokban nevelkedő zöldségfélék helyén egyre nagyobb föld- darabokon már háborítatlanul nőhet a gyom. Kintmaradt sárguló, óriás uborkák és még sárgább hasú tökök heverésznek köztük. Hátul a kert végében itt-ott a család még a burgonya kiszedésén fáradozik — de nőttön nő a termésétől végleg megkönnyebbült terület.

A kiskert az idén is megtette magáét. Megteltek a háziasszonyok befőttesüvegei és nem is kis mennysiég jutott innen a falu, a szomszéd település, a lakosság asztalára. Van, aki közben a szüretre készülődik, s van, aki a szilváját szedi, mert elég [tisztes árat lehet még ezért kapni.

A felvásárlónál dolgos napok a mostaniak. Az épület előtt, a lépcső környékén egy-egy elhullajtott paradicsomszem. Fehér Lajos kezében seprő.

— Több mint kilencven mázsa, paradicsomot vittek ma a Nagyatádi Konzervgyárba.

— Nem kis feladat ezt átvenni, útnak indítani.

— Volt már százharminc mázsa is. Betakarításkor ez így van.

Fehér Lajos nemcsak a termék útját egyengeti, maga is kistermelő. Sőt, bizonyos mértékben személyes kapcsolat is fűzi ahhoz a paradicsomhoz, amit mázsaszám átvesz termelőtársaitól.

— Palántaneveléssel is foglalkozom, hozzávetőleg százharmincezer paradi-. csompalántát adtam el a környéken a csurgói áfész szervezésében.

Feleségével együtt a gyönyörű termésétől roskadozó paprikabokrok között hajlong. Szedik a jó illatú, piros és sárga húsú paprikát.

— Itt bizony, még jócskán van szüretelnivaló.

— Hiába volt a fólia, késett az érés az idén. Nekünk most úgy lenne jő, ha jó ideig nem jönne dér, fagy, mert ezek a bokrok még sok termést nevelhetnek.

— Most magunknak szedjük — jegyzi meg Fehérné —, mert még nem tettem el paprikát. Egy kis hordóval savanyítunk minden télre.

Bizonyos, hogy sok környékbeli háziasszony kamrájában a savanyúság egy része ebből a négyszáz négyszögöles kertből került ki.

— Nem piacozunk. Legfeljebb Csurgóra viszek néha zöldséget; itt helyben, az áf ész-boltokban elkel, amit termelünk.

A mennyiségről érdeklődöm, s Fehér Lajos számolgat. Nem könnyű kilóban vagy mázsában kifejezni, hiszen már májustól — amikor még darabos áru volt a paprika — árusít, összességében évente nyolc-tíz mázsa paprika, három mázsa paradicsom és öt mázsa uborka kerül az ő kertjéből közfogyasztásra.

— Ilyenkor, szeptember végén már egyre határozottabban körvonalazódik a gazdálkodó előtt, hogy miként sikerült az év.

— Dicsekedni nem lehet, de panaszra sincs ok. Mi, fóliások a vegyszer és gyomirtószerek árának emelése ellenére is tűrhetően vagyunk, mert az árak elég jól tartották magukat. Ha jól számolom, a kertből származó bevétel 65—70 százaléka elmegy a közvetlen kiadásra, ebben persze nincsen benne a saját munka.

Kihúz egy tő kovácsházi paprikát. Festményre illene a haragoszöld levelek közt csüngő piros paprikafüzér.

a tatom pusztai kerület gáz- lói tábláin kezdi a cukorrépa betakarítását október 10- én a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaság. A Kaposvári Cukorgyár legnagyobb répatermelő gazdasága a 412 hektár átlagában elérheti, sőt túl is lépheti a tervezett 40 tonnát. Hogyan készültek erre a nagy munkára, milyen eszközöket állítanak csatasorba? — erről tájékoztatott Anderka István, a gazdaság termelési- iigaizgattó-ihölyettieíse.

— Erre beszereztünk két, az NSZK-taami gyártott Kleine répaszedő-adaptert. Ezeket nehéz, univerzális traktorokkal üzemeltetjük: amerikai IH-gépekre kapcsoljuk őket, Ez a két gép a héten az osztopáni Győzelem Termelőszövetkezet cukorrépa-betakarítását segíti ; hagyomány már gazdaságunkban, hogy kapacitásunktól függően részt veszünk más üzemek időszerű tennivalóiban.

Nemcsak ezek a gépek számítanak újdonságnak a főiskolai tangazdaságban. Ezekben a napokban folyik a silózás, s itt találni a Mercedes gyár gépsorának silózóadaptereit. A gyár négy gépsort hozott Magyarországra üzemi kipróbálásra, s ezek egyike a tangazdaságba került. A gépsor Mercedes traktorból és a hozzá való számos adapterből áll, például kultivátor, eke, permetezőgép, silózóadapter és az ugyancsak az NSZK-ban gyártott Stoll répakiszedö munkagép tartozik a sorba' Erre a gépsorra, valamint a már említett két Kleine-gép- re vár a több mint négyszáz hektár cukorrépa kiszedése, fejelése ezen az őszön a kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban. A gépek kezelésére Kaposváron, illetve Szekszárdon a gyártó cégek és a KSZE növénytermesztési rendszer szakemberei képezték ki a gazdaság traktorosait.