Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

1984. szeptember 14., péntek Somogyi Néplap 5 Országos módszertani értekezlet Siófokon Tegnaptól Somogy a há­zigazdája a módszertani böl­csődék országos értekezleté­nek, melyet kilencedik al­kalommal rendeznek meg. A siófoki találkozón részt vesznek az Egészségügyi Mi­nisztérium, a bölcsődék or­szágos módszertani intéze­tének és a helyi felügyeleti szervnek a képviselői, a me­gyei vezető főorvosok, veze­tő védőnők, valamint a me­gyei módszertani bölcsődék vezetői. Az értekezlet célja szakmai továbbképzés, egy­más munkájának megisme­rése és a tapasztalatok át­adása. Megkértük Légrádi Jó- zsefnét, a megyei módszer­tani bölcsőde vezetőjét és Várkonyi Éva szakgondozó­nőt, hogy mondják el, mi­lyen időszerű témát válasz­tottak előadásuknak. — Az első állandó bölcső­de megyénkben 1952-ben (100 évvel később, mint az ország első bölcsődéje) lé­tesült 35 férőhellyel. 1960- ban már 14 állandó bölcső­de működött — Kaposvá­ron kettő — 409 gyermek számára ; az idénybölcsődék száma ugyanebben az évben 13 volt — mondta Légrádi Józsefné. — Az állandó böl­csődék néhány kivételtől el­tekintve zsúfoltak, voltak, rendkívül alacsony színvo­nal jellemezte őket. Napja­inkban 37 bölcsőde műkö­dik a megyében 1795 férő­hellyel, egy gondozónőre 5 gyermek jut. A szakképzett gondozónők aránya majd­nem eléri a 90 százalékot. Nagy gondot fordítunk szak­mai továbbképzésükre. — A megyei módszertani bölcsődét 1967-ben hoztuk létre, itt 60 gyermeket tu­dunk elhelyezni és 32 dol­gozónk van. 1979-től nagy súlyt fektetünk hiányossá­gaink kiküszöbölésére; gon­dolok itt a fehérjedús élel­mezés fontosságára, a folya­matos napirend megvalósí­tására. valamint a tárgyi feltételek mennyiségi és mi­nőségi javítására. összegezve elmondhat­juk, hogy bölcsődéink nem­csak számban növekedtek, hanem a gondozási munka színvonalában, a képzettség­ben és a tárgyi feltételek­ben is óriási változás tör­tént. Várkonyi Éva szakgondo­zónő Játék a bölcsődében címmel tart ma előadást. — Régóta gondot okoz a nevelés szakembereinek az egymást követő, de nem eléggé egymásra épülő in­tézmények — az óvoda és a bölcsőde — közötti szaka­dékok áthidalása, a folya­matos átmenetek biztosítása. A közös tapasztalatcserék, egymás munkája iránti ér­deklődés segíti a jó kapcso­latok kialakulását. Robert Owen már 1816- ban, az első óvoda létreho­zásakor meghatározta a gyermeki játék alapkövetel­ményeit, hangsúlyozva, hogy a gyerekeknek legyen elég helyük, idejük és eszközük a játékhoz. Az első bölcső de alapszabálya 1852-ben azt mondta ki. hogy „a nagyobb kisdedek kedvök szerint játszani engedtessenek, ér­tetődvén, hogy az alvókat háborítható nagy zsivaj el- távolítandó!" Ezeket az örökérvényű szabályokat ma is szem előtt tartjuk. S&ÿk- séges a nevelő segítsége a gyermekek játékában, de csak úgy, hogy a gyerme­ket öntevékenységre szok­tassa. Előadása után filmvetítés­re kerül sor. A film a me­gyei módszertani bölcsődéi mutatja be. Tamási Rita Nehéz a tananyag Megváltozott mára a dol­gozók iskolájának létszáma és összetétele is. Szén te Sán­dor, a megyei tanács műve­lődési osztályának főelőadó­ja évek tapasztalatait sűrí­tette össze tájékoztatójában. — Az utóbbi években az általános iskola Lránt alig van érdeklődés. Sajnos, ez nem azt jelenti, hogy min­denki elvégezte a nyolc osz­tályt; a hetvenes évek ele­jén fölfutott a létszám, az­óta viszont folyamatos csök­kenés tapasztalható. A nép­hadsereg minden évben ösz- szeírja azokat a sorköteles fiatalokat, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettségük. Az idén ez So­mogybán hetvenhat fiatalt érintett; ők a katonai szol­gálat alatt kötelezően elvég­zik az iskolát. — A középiskolai oktatás érinti a nagyobb tömegeket. — Hasonló a helyzet az előzőhöz, az 1977—78-as tan­évben még négyezren vettek részt ilyen jellegű oktatás­ban, jelenleg alig kétezren. A nappali tagozatokon emel­kedett a létszám, ezzel ará­nyosan kevesebb a hallgató az esti és levelező tagozato­kon. Az érdeklődés hiányá­nak az is oka, hogy nem minden vállalat ösztönzi dolgozóit a középfokú képe­sítés megszerzésére, sőt cse­kély az anyagi érdekeltség is. Nem változik számotte­vően a fizetés sikeres érett­ségi esetén sem. — Rengeteg a lemorzsoló­dás. A beíratkozóknak csak mintegy hatvan százaléka végzi el a középiskolát. Csök­kent az érdeklődés a gim­názium iránt is; Csurgó, Nagyatád és Fonyód elnép­telenedik. Megyénkben tizenhat he­Hajdúvitézek otthona Ünnepséget és tudomá­nyos emlékülést rendeztek csütörtökön Hajdúböször­ményben abból az alkalom­ból, hogy 375 éve telepítet­ték a hajdúkat Böszörmény­be. Annak a csaknem harminc­ezer hajduvitéznek, amely Bocskai seregében harcon. 1604—1606. között, döntő szerepe volt a fejedelem győzelmes csatáiban. Bocs­kai a győzelmek után hálá­ból tiszántúli birtokain te­lepített le mintegy tízezer hajdút, s kiváltságokat adott részükre. A hajdúk egy csoportja Kallóban ka­pott otthont Bocskaitól, s őket később, 1609-ben Beth­len Gábor erdélyi fejede­lem telepített át Böször­ménybe. S ez a hajdúváros lett később a hajdúkerület központja. Az évforduló alkalmából megkoszorúzták a város fő­terén álló Bácskai-szobrot, majd „Bátihori Gábor és a hajdúk” címmel hangzott el előadás. A Hajdú böszörményi Vá­rosi Tanács emlékérmet nyomatott a hajdúk letele­pítésének 375. évfordulója alkalmából. Az ezüst és bronz emlékérmeket Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész tervezte. lyen tanítanak a dolgozók esti, illetve levelező tagoza­tán, csupán Kaposváron hét iskolában. Köztük van a Munkácsy gimnázium is. — Jó pár éve négy pár­huzamos osztályunk is volt — mondja Lóczy István, a gimnázium igazgatója. — Akkor ötszázhatvan hallgató tanult a levelező tagozaton, tavaly csak kétszázhat. So­kan megszerezték már az érettségit, akinek munkakö­re megkívánta. Ez volt az idősebb korosztály. Ök na­gyon komolyan vették a ta­nulást. Sokan inkább a szakmun­kások szakközépiskoláját vá­lasztják most — folytatja Tröszt Tiborné, a levelező tagozat vezetője. — Ebben a képzési formában három év alatt megszerezhetik az érettségi bizonyítványt, s ez megfelelőbb is a munka mel­lett tanulóknak. De nem mindenki méri föl sem az erejét, sem a tananyag ne­hézségét; minden évben két első osztályt indítunk, s az év végére a harminc—negy­ven százalékos lemorzsolódás után eggyé olvad .. . Bizony, nehéz a tananyag. Heti két konzultáció is ke­vés elsajátításához. A mű­velődési miniszter rendele­tére az Országos Pedagógiai Intézetben már elkészült a dolgozók gimnáziumának nevelési és oktatási terve — ez a tanároknak ad segítsé­get. Pontos ütemterv szerint tantárgyanként osztja föl a tananyagot. A Munkácsy gimnáziumban évek óta tíz szaktanár tanít a levelező tagozaton, s délelőtti kötele­ző óraszámuk után ugyan­olyan lelkiismeretesen kell felkészülniük az esti órákra, mintha a nappali tagozaton tanítanának. — A felnőttoktatásban azonban mégis más felké­szülési módszer, és a tan­anyag másféle csoportosítá­sa, válogatása szükséges. Hogyan látja ennek jövőjét a tanár? — Bár némely vállalatnál ökonomikus szemlélet érző­dik a munka melletti tanu­lással kapcsolatban, tovább­ra is van realitása ennek az oktatási formának — mond­ja Tröszt Tiborné. — A dol­gozók iskolái nevelő intéz­mények. Céljuk, hogy a szo­cialista személyiséget fej­lesszék, segítsék az ismere­tek bővítésével az emberek esetleges pályamódosítá­sát, s alkalmat és lehetősé­get adva további, magasabb képzési formákra is. Klie Ágnes EGY MÁSIK AMERIKA Hazalát .0 Koppányba... — Amerikába’ vöt ám a doktor úr — súgják egy­másnak a koppányi nénik és bácsikák az orvosi ren­delő várójában. — Aztán mit mond? Di­cséri? — Azt nem mondja, csak hogy egykori koppányiakból áll ki... Clevelandtól harminc mérföldre, Nortonban (Ohió állam) egy amerikai család nál csörög a telefon. Egy hang tört magyarsággal kérdezi ; — Amibe pakoljuk azt a sok dolgot, hogyan mondod magyarul? Hogyan vöt az...? A történetet Barbély. Ist­ván meséli, aki néhány he­te jött meg az Egyesült Ál­lamokból. — Szinte teljesen konzer­válódott a századelő parasz­ti nyelve az első világhábo­rú előtti kivándorló gene­ráció gyerekeinél. Még most, néhány hét után is a fü­lembe csengenek annak a kilencvenkétéves igali néni­nek a tájszavai, aki hitet­lenkedve kérdezgette: igaz-e. hogy Igáiban fürdőt építet­tek? Hát hol csinálták azt? Az acsai főd-kocsiút men­tén? A negyedik nemzedék is, amely már ízig-vérig amerikai, magyarul már alig beszél, az is a szülőktől ta­nult népi mondókákat tör- delgeti mosolyogva: „ez el­ment vadászni, ez meglőt­te. ..” A körzeti orvos amerikai útjának rövid előzménye van. Az egykori koppány- völgyi amerikások, ha itt­hon tartózkodásuk alatt rosszul érezték magukat, betértek a körzeti orvoshoz. Tudták róla, hogy nemcsak orvosi hivatásában lelkiis­meretes, hanem Törökkop- pány helytörténetét is szí­vesen kutatja. Ezt a megyei múzeum is tanúsítja, hi­szen a népi élet értékeiből, tárgyaiból sokat menteit meg számukra. Egyszer aztán a hazaláto­gató magyarok így szóltak: — Doktor úr, örömmel láttuk, hogyan élnek ma­guk, most maga is nézze meg, hogyan élnek az egy­kori földijei . .. — Valóban, hogyan is él­nek ? — Sokféleképpen, de va­lamennyien az amerikai életforma szerint. A norto- ni Jakab utcában is a leg­többet hallott szó a „biz­nisz", az üzlet.. . Utána a félelem a munkanélküliség­től, a háborútól, a gazdagok kormányától... Az ember hozzánőtt az autóhoz, a technikához, sok helyütt a gyalogutakat is fű lepi. Vég­telen a tisztelet az óhaza iránt, tapasztaltam az otta­ni (pikniknek mondott) ta­lálkozókon. Volt már olyan, hogy hatezer magyar talál­kozott; amelyiken részt vet­tem, körülbelül háromezren jöttek össze. Hódít a folk­lór, ami ugyan már ameri- kánusan magyar, és egyre többen tanulják újra a nyelvünket. Mértani a te­lepülésrendszer, de mindé nütt sok hektár földterület­tel. Úgy tartják, ma már csak a szegény ember lakik a nagyvárosokban .. . — Amerikáról a csillogás, a fegyvermánia, a gazdag­ság és a néger negyedek jutnak sokaknak az eszébe. — A magyarlakta Norton példás városka. Közbizton­sága kielégítő. A harminc mérföldre lévő nagyváros­ban!, Clevland'ban azonban az utolsó bolhapiacon is öt dollárért kínálják a fegyve­reket, este nyolc után nép­HÉTVÉGI [tájoló Az ősz színeire festi a tá­jat szeptember. Szemenyey Ferenc olajfestményei és ak- varelljei is az évszakok han­gulatát árasztják. Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban a nagy érdeklő­dés miatt meghosszabbították kiállításának nyitvatartását. A megnyitáskor Pogány Ödön Gábor, a Nemzeti Ga­léria nyugalmazott főigazga­tója fölhívta a nézők figyel­mét arra, hogy Szemenyey természetelvű festészetének magasfokú kolorisztikus kul­túrája meggyőző mesterség­beli tudással párosul. Külö­nösen szép a kertek, parkok virágokkal tarkított festői megidézése. A megyeszékhelyen ma 19 órától diszkó lesz a Kilián György Ifjúsági és Üttörő- művelődési Központban, szombaton 9 órától pedig já­tékos délelőtti program a kisebbeknek. A játékos ve­télkedő úticélja: Magyaror­szág. Este a színházbarátok látják itt vendégül azokat, akik kíváncsiak a budapesti Pingvin pantomimegyüttes műsorára. Mim arzenál címmel humoros összeállítást láthatunk Tímár Tamás és Méhes Csaba előadásában 19 órától. Somogyudvarhelyen a Victor Jara ifjúsági klubban búcsúi bált rendeznek vasár­nap este 20 órától. A záká­ny! művelődési házban hét; főn a gyékényesi népdalkor mutatkozik be 19 órától. A tabi művelődési házban szombaton este a Delfin együttes zenéjére ifjúsági bált rendeznek. Vasárnap a Spirál együttes közreműkö­désével Barcson, a Móricz Zsigmond Művelődési és If­júsági Központban rendez­nek táncmulatságot a fiata­loknak. Hétfőn a nyugdíja­sok vehetik birtokba az in­tézményt, ahol jogi előadás hangzik el 18 órakor, majd telenek az utcák, bizonyos negyedek pedig életveszélye­sek. Éppen Ohio államban követték el a nyáron azt a világsajtót is bejárt ször­nyűséges tömegmészárlást. Ott már jellemzőek a szél­sőségek: szembeötlő a nyo­mornegyedek narkósainak. koldusainak és az elegáns klubok autócsodákkal köz­lekedő milliomosainak lát­ványa. — Volt valami különös élménye? — A negatív élmépyek mellett akadtak szépek is, például, hogy megválasztot­tak a helyi hőlégballonklub tiszteletbeli tagjának. En­nek a próbatétele egy lég­utazás volt. Az útitársam, egy hölgy, látva, hogy nem érzem teljesen otthonosan magam, az utazás után megkérdezte, kicsit ugratva; vállalkoznék egy több mér- földes hajózásra is? Akkor már nem volt visszaút, így feleltem: akár az Atlanti­óceánt is átszelném... Barbély István neve el­választhatatlan a falu tár­sadalmi életétől. Párttag, tanácstag, pártoktatásveze­tő, Törökkoppány múltjá­nak, helytörténetének lelkes kutatója. S most e nyáron egy rövid időre bepillantást nyert az egykori Somogybó! kivándorolt amerikás ma­gyarok és az azóta felnőtt nemzedékek távoli, kevéssé ismert életébe. Békés József a Boróka együttes ropja az idősebbek kedvére. A Nagyatádi Konzervgyár Radnóti Miklós ifjúsági klub­jában szombaton a hagyo­mányos diszkó programja várja a fiatalokat. A Gábor Andor Művelődési Központ­ban Nagy Judit textilmű­vész kiállítása látható. A fiatal alkotó 1977-ben vé­gezte el az Iparművészeti Főiskolát, azqta rendszere­sen részt is vesz a hazai és külföldi kiállításokon. 1978- ban 'Szombathelyen a textil biennálén díjat kapott. A kiállítás a hónap végéig lesz nyitva. Vasárnap sokan utaznak Badacsonyba, ahol már kez­dődik a szüret. A nagyatádi helyőrségi művelődési otthon szervezésében a nyugdíjasok utaznak szüretet látni, mus­tot kóstolni a Balaton túlsó partjára. Szombaton negyedik alka­lommal rendezik meg a Tungsram RT Kaposvári Elektronikai Gyárában a Szuper hűhó című egészna.- pos szórakoztató programot a keleti ipartelep és a vá­ros KISZ-esei. Főzőverseny­re, autós ügyességi verseny­re, honvédelmi háromtusára, videokvizre nevezhetnek be a fiatalok. Vastaps Bukarestben Rendkívüli sikert aratott bukaresti előadásán a Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttese, amelynek műso­rán a magyar nép, a ma­gyar katonák élete ihlette diaiok és táncok szerepeltek — írja a Scinteia, az RKP központi lapja a 180 tagú együttes keddi fellépéséről. A bukaresti operában tartott előadást a sokszáz főnyi nézőközönség vastaps­sal fogadta. Az előadásról filmet készített a román te­levízió is. (A nagy múltú művészegyüttest elkísérte a Magyar Televízió forgató­csoportja, a Stúdió 84 több munkatársa is. Kincses Tibor alezredes, az együttes vezetője és Novák Ferenc művészeti vezető hazautazásuk előtt adott rövid nyilatkozatuk­ban elmondták, hogy a ro­mániai utat „nem egysze­rűen vendégjátéknak tartó: - fáik, miivel .tudatában voltak annak, hogy ezúttal művészi eszközökkel különlegesen fontos politikai küldetést valósítanak meg”. Külön felhívták a figyelr- met arra. hogy a vendégjá­tékra összeállított műsoron olyan népdalfeldolgozásokat és néptáncokat mutattak be, amelyek közvetett eszközök­kel művészi módon azt a törekvést voltak hivatottak, illusztrálni, hogy Magyaror­szágion nagy súlyt helyeznek a magyar—román kapcsola­tok további fejlesztésére, a Varsói Szerződésiben tömö­rült szocialista országok hadiseregei közötti együtt­működésre. Példaként hoz­ták fel „Hétszínű virág" cí­mű összeállításukat1, amely­ben a tagországok, köztük Románia legszebb népdalait adták elő az együttes tagjai. Az együttes vezetője hoz­záfűzte: reméld, hogy a ven­dégjáték előmozdítja a két­oldalú kulturális együttmű­ködés, többek közt a szín­házi együttműködés és a társulati cserék ügyét is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents