Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

I Somogyi Néplap 1984. augusztus 11., szombat OTTHON ÉS CSALÁD Gyermekruha ítéletek és előítéletek Nőiesség, férfiasság... Maradékakbó l varrható gyerekruhát mutatunk be a gyerekgond ozásii segéllyel otthon lévő fiatal anyáknak, öireg, megunt ruháikból, ma­radékanyagokból varrható, gép sem kell az elkészítésé­hez. Fontos, hogy aiz egyes darabék azonos minőségű anyagból legyenek. Ezeket az összevarrás előtt kimossuk, és ha szükséges vasaljuk. Egyforma méretre vágjuk és a hátoldalon összevarrjuk az egyes darabokat. A gyerek nagyságának megfelelő két téglalapot oldalt a kényel­mes karöiltőig összevarrjuk, kerék kivágást hagyunk a bébújáshoz. A karöltőiket és a nyakkivágást ferdén vágott anyaggal szegjük, vagy sze- g»szalaggal, farkasíőggal dí­szítjük. Ugyancsak farkas- foggal (lehetőleg fehér le­gyen) var ríjuk le hosszában és keresztben az összevarrott kodkákat elfedő varrást. Másféléves kortól nyölc-tiz éves korig hordható az olcsó, gyorsan elkészíthető kis ru­Nem olyan régen még a legtöbb idegen nyelvi, vagy első osztályos kisiskolás tan­könyvet lapozgatva nem ol­vashattunk mást, mint hogy 3 család, világa a férfiak ál­tal megszabott rend szerint alakul. Az otthonában élő nő ki sem látszott a háztar­tási munkákból. Nézzük meg, ezzel ellen­tétben mit kínált a hetve­nes évek nyugati tudomá- nyos-fantasztiikus irodalma az olvasónak arra az esetre, hogyha a világot a nők rendjének vetnék, alá. Ijesz­tő képet festenek elénk, már itt a földön megteremtett szuper női pokollal ijesztget­nék. De egyes mái szocioló­gusok írásai sem mentesek a női agressziótól való féle­lemtől, a nők szerepének meghökkentő értékelésétől. Ez a jelenség abból a fel­fogásból táplálkozik, hogyha egyszer a nők agresszívak, akkor sokkal • agresszívabbá válnák, mint a férfiak. És azt a következtetést sugallja, hogy fogadjuk csak el a meglévő férfiúi agresszivi­tást . a viliágban, hiszen ez még minidig jobb, mintha „amazon!” nők agresszivitá­sát. kell,eine elviselni. Akkor szabadulnia el igazán csak a pokol... A nők agresszióját felte­hetően a férfiak képzelete, projektív mechanizmusa „festi,” vadnál is vadabbá, túlméretezetté. Hogy e mű­ködések milyen gyökerekre vezethetők vissza, azt legva­lószínűbben csak egy mély- lélektani elemzés közelíthet­né meg. Egyes szooiálipszicholiógu- sok szerint az egyik alapve­tő különbség a férfi és a nő szerepe között az, hogy a férfiéhoz elsősorban az ak­tivitás, illetve az otthonon kívül élés; a nőéhez inkább a passzivitás, illetve az ott­honiét tartozik. Kérdés, hogy mindez mennyiben származ­tatható a régmúlt hagyomá­nyaiból, a megrögzült előíté­letekből. Néhány kutató meg állapítása szerint a tér­tink figyelme még odahaza is döntő mértékben „faliakon kívüli” munkájúikra, a sport­ra, a közéleti ténykedésekre, eseményekre irányul. A nők viszont a munkahelyükről is gyakrabban gondolnak ottho­nukra (lásd hazatelefonálási sűrűségi adatok!.), az ottho­nuk áll érdeklődésük közép­pontjában — otthonukon kí­vül is. Családjuk gondjait, problémáit a munkaidejük alatt sem tudják igazán le­tenni, elfeledni. Az otthon védelme, a tűz­hely melegének őrzése női, anyai feladat ősidők óta. Az anyától függ elsősorban, hogy valóban áraszt ja-e a családi otthon az érzelmek melegét, az együttáét embe­ri boldogságát — minden bajon-gondon túlimutatón. Nagy elbeszélőnk, Móricz Zsligimond így ír erről — anyjával kapcsolatban — gyermekkoréra emlékezve: ..Micsoda családi hőség volt tüzelő, az sammil sem volt. A kemencében minden meg­égett, s meleget adott, de egy sohasem hiányzott: a család szen t melege ... ” Idézhetnénk még sóik régi író. művész, tudós önélet­rajzából, írásából, akik pe­dig hivatásuknál fogva iű"-” alapos megfigyelők, s nyíl­tabban, közvetlenebbül, ér­zékletesebben fejezik ki ma­gukat, mint az átlagembe­rek. Legmegrázóbb tanúval­lomásaik az anyákról szól­nak, — s nem a modem képregények, egyes sci-fli műveik, szociológus félelmek széliemében ... Ahogy ők látják gyermekkorúikat, az erribert. Az anyaság női szerepének teljes körű feltárása, bemu­tatása nemcsak a gyermek- és neveléslélektan feladata keli, hogy legyen, hanem a szociálpszichológiai kutatá­soké is. Legalábbis súlyénak megfelelő említést kellene kapnia a nők társas kapcso­latai minősítésében, hiszen az emlberti élet legősibb kö­telékét példázza az anya és gyermeke kapcsolata, hatása kiterjed minden más társas Viszonyra is. Félő ugyanis, hogy a sok „korszerű” és olykor meg­hökkentőnek tartható női „szerep-jellemzők” mai szép- irodalmi és szaktudományos leírásában az anyaság és jellemzői mintha értéküket veszítenék, sőt olykor mint­ha hiányoznának a nők, s szerepeik reális ábrázolásá­ból. M. M. Áldás a sok napfény Nyári meleg asszonyszemmel Nem újság, ha megálla­pítjuk, minden évszakhoz másképpen kell alkalmaz - kodiraunik. S nyáron sem könnyebb ez, mint télen. Sokaikat — a szív- és ér­rendszeri betegségben szen­vedőket — a hőség gyalkran jobban megviseli, miint a tartás hiideg. Bár nagyjából mindenki tisztában van az egyes oilklusok követelmé­nyével, mégsem árt néha áttekinteni a 30—35 fokos hőségre vonatkozó életviteli tudnivalókat. Kezdjük a kisgyerekekkel: kánikulában ne öltöztessük pizsamába őket. A marnák- nagymamák általában attól félnek, hogy megfázok a gye­rek, ha lerúgja magáról a takarót. Pizsama helyett rö- vidujjiú kisinget, a lábára egy rövid zoknit javaslunk. Viszont lefekvéskor tekerjük körbe a derekát egy duplá­ra hajtott könnyű takaróval, így elkerüljük a sök apró, viszkető kiütést, amli a test- hiajiatokban keletkezik az iz­zadtságtól. s amit a gyerek alvakarhat. Az magától érte­tődő, hogy ha vihar tör ki éjjel, lehűl a levegő, az al­vót betakarjuk. Ha egészen kiesd gyereket nappalra er­kélyre, kertbe teszünk ki le­vegőzni, a rovarok ellen te­rítsük le a kocsiit (ágyát) egysoros gézzel, s szűrt ár­nyékba tegyük. Nagy melegben sem a fel­nőtt, se gyerek ne hordjon nylon fehérneműt. Ez az anyag nagymértékben gátol­ja a test természetes kipá- roligásét, ami a nagy meleg­ben még fokozottabb. A sós izzadtság aztán, ha lecsapó­dik, sok kellemetlen bárbaj okozója is lehet. Tehát kel­lemes, szelilős pamutholmit vegyünk fel, s reggeli-esti mosdós-fürdés után használ­junk hintőport. Különösen áll ez a nehezebben mozgó, kövér emberekre, akik izza- dásra különösen hajlamosak. A hintőpor is üdít-hűsít, szagtalanít, s nem okoz olyan foltokat, kiterjedt gyulladást, mint az egyes spnay-k, sőt kölnik. Nagy melegben az izzadó láb külön kínszenvedés. Vá­sároljunk Miikofen. gomba­gátló hintőport, ezzel szór­juk be a lábbelik belsejét. Bár harisnyát a nagy me­legben ma már nemigen hordunk, mégis a férfiaknál hagyjuk el a nylonzoknit, jobb a nedvszívó pamut. A zsíros hajnak valósággal áldás a sok napfény, a laza, könnyű frizura ilyenkor gyó­gyító hatású, samponnál többet ér. Viszont a festett hajat tovább szárítja-véko- nyítja az erős sugárzás, nem árt, ha a legmelegebb órák­ban szabadiban kallappal- kendővel járkálunk. A víz­ben pancsoló strandoló kis­gyerekéket is védjük a nap­szúrás ellen. Kánikula fejfedő A forró napokon nemcsak divatos kiegészítő, hanem egészségivédő is a csinos vá­szonkalap. Készülhet fehér vászonból, farmeranyagból. A belső karimafel'üllet egyé­niségünkhöz igazított színes, mintái, vagy miikrocsíkos bé­lésű. A fiatalabb korosztály részére a fagyi-szín kalapot javasoljuk; Munkamenet: a szabás­mintát felnagyítjuk, egy koc­ka 3x3 cm méretű. A fejte- tőrésztoől 4 db-ot, a karima­részből 2 teljes kört: 4 db-ot szabunk. A fejtetőrészék ol­dalszélét, majd a karirna- szélrészt összevarrjuk, a ka­rima bélését először a külső szélen összevarrjuk. A kari­ma összefogott lapfelületeit, 5 mm távolságra díszítőöl­téssel soronként körbevarr- jük. Végül a belső szélén, a szabadon maradt szélrészt apró öltésekkel a fejtetőszél­hez varrjuk. Vakáció — unatkozás nélkül A szünidő a gondtalan pi­henés, a kikapcsolódás, az erőgyűjtés időszaka, de — különösen most, a vegéhez közeledve — azért hasznos tartalmat is adhatunk a gyorsan elfutó napöknalk. Ilyen például, ha a kelle­mes élményeket, egészséges mozgást nyújtó kirándulások alkalmával, a biológiát tanu­ló gyermekek leveleket, ter­méseket és gyökereket gyűj­tenek. A gazdag gyűjtemény majd segítséget jelent az is­kolában, A gyógynövény­gyűjtés ikétszeresen hasznos tevékenység. Megismeri a tanuló a természet patikájá­ban található gyógynövények élettani hatását, a népi gyógyászatban elfoglalt sze­repét. Pénzt is kaphat, ha szakszerűen gyűjti a gyógy­növényeiket és átadja a Her­baria gyógynövénygyűjtő te­lepének. A kirándulások alkalmá­val sókszor találunk érdekes formájú, állatra vagy em­berre hasonlító gyökereket. Tisztítsuk le, szárítsuk meg őket. Szép, természetes dísz lesz a falon vagy asztalon. Találhatunk érdekes formájú köveiket. Ezekből készíthe­tünk sóik ötlettel egy kis sziklakertet. A szobai szikla­kért készítéséhez felhasznál­hatunk régi műanyagtálcát. A köveket, üres csiigiaházalkat ízlésesen helyezzük el a tál­cára, majd ragasszuk rá. Közéje pidi műanyagcserép- ben tegyünk zöld növényké­ket. A cserepeiket magunk elkészíthetjük üres, színes műanyagfilalkonokból. Szünidei közös jó szórako­zás lehet a sportvetélkedő. A kertes hó-*ho- i-i-s ^ ion: hívják meg társaikat erőt és ügyességet igénylő versenyekre (tollaslabda, fu­tás, talajtorna, zsákbonfutás, akadályverseny, foci, ügyes­ségi játékok stb.). A szelle­mi társasjátékokkal pedig felidézhetjük az iskolában tanultakat. A játékokat szí­nesebbé tehetjük kifli vagy csakö! ádéevési versennyel, egyéb vidám társasjátékkal, barkóbézással. A házi ki- müt-tud vetélkedő is haisznos és kellemes időtöltés. Min­den résztvevő készülhet egy vagy több műsorszámmal. A virágápolás fiúknak, lá­nyoknak egyformán hasznos tevékenység. A növény meg­hálálja a gondoskodást, dí­szíti a lakást, a kertet. A növényeket rendszeresen kell locsolni, mert ha már szá­radni kezd a levelűk, nem jönnek többé rendbe. Ta­nuljuk meg, melyik virágot, zöld növényt lehet gyökerez- tetéssel szaporítani. A nö­vények szeretete, gondozása, palánták ültetése nemcsak hasznos és kellemes időtöl­tés. hanem esetleg a pálya- választás gondján is enyhít, ha kertészeti vagy ezzel kapcsolatos szakágat válasz­tunk tovább t anulásra. A tanulóknak kedves nyá­ri feladat lehet a tanulősa- rok díszítése. Az egyéni öt­lettel berendezett szobarész egy kis birodalom, ahol ér­vényesülhet a diák minden elképzelésié. Készíthetünk falivédőt, faliszőnyeget, pár­nákat, faliképeket, állat- vagy fantáziafiigurákat, de kivághatjuk az állatfigurákat műszőrméből vagy régi szőrmegiallérból, bolyhos pa­muton yagból. Ha van kisebb testvérünk, varrjunk neki rongybabát, bohócot. Barackmagibóll éles késsel faraghatunk virágo­kat, különböző miimtáikal (népművészeti boltok kira­kataiból elleshetünk ötlete­ket),. Fiataloknak nagyszerű játék a gyurma. Rendezhet­nek a fiatalok gyurmafor- málásii versenyt. A lányok fűzzenek például gyöngyöt. A Röltex üzletékben kapha­tó többféle apró színes gyöngy. Készíthetnek többso- ros divattáncot, fülbevalót, fejre divatpántot, vagy gyön­gyözzék fel ízléses vliirág- miintával alkalmi ruhájukat. Divat a színes hímzés min­den mennyiségben ruhára, farmernadrágra, kötényre, övre, gallérra és kézelőre. A fiúk szeretnek barka - —I—i. .v 4chan, a kert­ben, a pincében, a padláson és - mindenhol találhatnak barkácsolni való. holmit feiioauezzüink meg Or sem, hogy a könyv a leg­jobb barát és mindig kéznél van. Az is jó dolog, ha a következő év kötelező iro­dalmát nyáron elolvassuk. A vakáció örömeiből juttas­sunk a szülőknek is azzal, hogy többet segítünk otthon. Kedves meglepetés az édes­anyának, ha kitakarított la­kásba jön haza a munkából, vagy ha az esti edényt tisz­tán találja a konyhában. Nemcsak a lányoknak, ha­nem a fiúknak is nagyszerű olvasmány — a szakács- könyv. Próbáljunk egysze­rűbb ételeket megfőzni belő­le. Saját magunk és az egész család örömére. F. K. FARMERTÁSKA Megunt farmernadrágból könnyen készíthető sort és hozzá tartozó „hurkatáslka”. A rajz szerint elvágjuk a két szárat, felszegjük és kész a sort. Az egyik szárból vág­juk ki a táskarészt. Középen hasítunk rést a cipzár szá­mára, két végén varrjuk össze. A táska fogantyúja a másik nadrágszárból kerül ki. A maradékot Jie hajítsuk el, mert — ki tudja miire — még talán felhasználható. Pálffy Judit Pulykacomb tejszínes gombamártással finomra vágott petrezselyem­mel, s néhány percig diimsz- teljűk. Ezután felengedjük fél liter vízzel, felforraljuk és beletesszük az előzőleg besózott pulykacombokat. Lassú tűzön, fedő alatt pu­hára pároljuk, 2 dkg vajjal, 1 evőkanál liszttel világos­barna rántást készítünk, felengedjük 2 dl tejszínnel, ezzel besűrítjük, alaposan kiforraljuk. Spagettival és salátával tálaljuk. Hozzávalók; 2 db- pulyka­comb (kb. 80 dkg), 20 dkg gomlba; 1 csomag petrezse­lyem, 1 teáskanál só , 1 mokkáskanál őrölt fehér­bors, 2 dl tejszín, 1 evőka­nál Liszt, 5 dkg vöröshagy­ma, 4 dkg vaj. Két dkg vajban, finomra vágott vöröshagymát dinsz- telürtk, hozzáadjuk az alapo­san megmosott, szeletekre vágott gombát, megsózzuk, megborsozzuk, megszórjuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents