Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-10 / 187. szám

>934. augusztus 10., pintek Somogyi Nétap 5 Régészeti szenzáció Segesden A virágzó gótika nyomai Somogybán Nem mindennapi telexüzenetet kapott szerkesztőségünk a napokban. Dr. Magyar Kálmán régész a segesdi ásatás irányítása közben régészeti ritkaságra bukkant. Egy közép­kori gótikus udvarház leletmentése során - attól alig száz méterre* - megtalálta az első somogyi gótikus templom ma­radványait. — Négy éve indítottuk meg az ásást — mondta Magyar Kálmán —, s most már kézzelfoghatóan is bi­zonyítjuk: Segesd az első államszervezés időszakában jelentős királyi, majd a kö­zépkorban virágzó királynéi mezőváros volt. Krónikák, birtoklevelek, egyházi ira­tok utalnak a segesdi is- pánságra. Az államszervezés időszakában Somogynak két ispánsági központja is volt: a somogyvári és a segesdi. Segesd akkor egyben főes- perességi központ is volt. Írásos feljegyzés van arról, hogy a muhi csatában sú­lyosan megsebesült Kálmán herceg, IV. Béla öccse ide érkezett betegen, a királyi lakba. 1245-ben újra emlí­tik Segesdet a király se­gesdi ispánja okán: prédi- umként, szolgákkal művel- tetett majorságként. 1270- től a királynék birtoka lett, s érdekes módon várme­gyénként emlegették, amely­nek Zala és Veszprém me­gyében, illetve Külső-So- mogyban is voltak birtoko­sai. Erzsébet királyné ko­rában különösen virult, az egyik legjobb beszolgáltató ispánságként szerepelt. A XIV. században és a XV. század elején királynéi fennhatóság alatt fejlett kézművesiparral rendelkező mezőváros volt Segesd. — Ennek a nyomaira bukkantunk négy éve, ami­kor az első gótikus lakóhá­zat kezdtük feltárni. Meg­győződésem, hogy jó né­hány ilyen lakóház rejtőz­ködik még a föld alatt. Az ásatásokat megnehezítette az időközben felszínre ke­rült törökkori leletanyag­gal való keveredés. Segesd hét ízben égett le, ötször a török uralom alatt.-c *■ Körüljárjuk az ásatáso­kat. Lemegyünk a gótikus lakóház pincéjébe; itt ;• földbe vájt gabonatárlóbar*. búzát és kölest is találtak. — Hatvan zsáknyi anyag Segesden a feltárás termé­ke: kerámiák, tálkák, poha­rak, kupák, csontok, kéz­műipari eszközök, balták, tűzgyújtó kövek, ékszerek, pecsétek ... Nem is tudnám felsorolni a gazdag anyagot, amit az itteni diákok segít­ségével feltártunk. Több bécsi, velencei készítésű ke­rámiát is találtunk; ez fej­lett európai kereskedelemre utal. Magyar Kálmán most az igazi szenzációhoz hív. Több korai, föltehetőleg Árpád­kor utáni csontvázra buk­kant néhány napja az ása­tások során. A sírok mellett egy gótikus építmény tégla alapja látszik. — Ez itt Somogy első gó­tikus templomának faltöre­déke. Az ásatások most erre irányulnak. Remélhetőleg a nyárvég meghozza gyümöl­csét, és teljesen elénk tárul a régészeti szenzáció. S ha csak romjaiban is, látható­vá válik a középkori So­mogy egyik legvirágzóbb te­lepülése, Segesd. B. J. Ahogy kifelé megyünk a nyárbói, egyre több a kul­turális rendezvény. A mos­tani hétvégén több helyen színvonalas szórakozásra nyílik lehetősége annak, aki nemcsak passzív pihenéssel kívánja tölteni nyári sza­badságát, hanem tartalmas kikapcsolódásra vágyik. A programok sajátossága, hogy minden korosztály megtalál­hatja az őt érdeklő előadá­sokat. A megyeszékhelyen első­sorban az idősebbekre gon­doltak a Kilián György if­júsági központ munkatár­sai, amikor ma este hat és nyolc órára a Nyílik a ró­zsa című nótaéneklési ver­seny győzteseit hívták meg. Az esten fellépők között van egy kaposvári fiatalember is; Magyar Róbert, aki a televízió versenyén a zsűri különdíját kapta. (Képün­kön.) Az ifjúsági ház napközi­seknek is helyet ad a nyá­ron. A gyerekek ma dél­előtt a Delta Ktsz-be men­nek üzemlátogatásra, hét­főn délelőtt pedig a Szuper- zsaru című filmet nézik meg. Nagyatádon holnap (szom­baton) a konzervgyár Rad­nóti Miklós klubjában disz­kó lesz nyolc órától éjfélig. Barcson tovább folynak a Dráva menti nyár program­jai. Holnap divatbemutató­val egybekötött videó-disz­kó lesz, amelyen a fővárosi Kézműipari Vállalat összes üzemének termékeit a vál­lalat KISZ-tagjai és mane- kenjei mutatják be, vasár­nap este héttől pedig ifjú­sági táncestet rendeznek ; itt & Delfin együttes muzsikál. Továbbra is megtekinthető & városi tanács tanácstér rnében a Virovitica régen és nta, illetve a Dráva mú­zeumban a Hódmezővásár­helyi fazekasság című kiál­lítás. Marcaliban az ifjúsági ház galériájában a Kerámia az iparművészeiben címmel láthatnak kiállítást az ér­deklődők, a könnyűzenét kedvelőknek pedig hétfőig kell várni, amikor a szak­munkásképző szabadtéri színpadán a Bikini együttes játszik, élén a magyar pop­műfaj egyik legeredetibb alakjával, Nagy Feróval. A szép virágok kedvelői válogathatnak a Nagyba­jomban szombaton és va­sárnap rendezett virágkiál­lításon. A szombathelyi és Somogy megyei Kertészeti Vállalat közös kiállításán meg is vásárolhatják az ér­deklődők a kiállított virá­gokat, méghozzá engedmé­nyesen. Ma este viszont a művelődési házban diszkó szórakoztatja a fiatalokat. A hétvégi tájoló ezúttal néhány hétfői eseményre is felhívja a figyelmet: Kaposváron például a Róma-hegyi villában a Fo­SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK Rákóczi bevonul a Dóm térre \z iskola világa — Bulgáriában REFORM - VITÁKKAL A szegedi szabadtéri játé­kok színhelye, a Dóm tér mellett áll II. Rákóczi Fe­renc lovas szobra. Kissé el­túlozva a dolgot azt is mondhatjuk, hogy e hét vé­gén a nagyságos fejedelem bevonul a Dóm térre. Most mutatjálk be ugyanis Ka­csok Pongrác Rákóczi című daljátékát a templom előtti deszkákon. Szeged és Rákóczi kapcso­lata igen érdekes és tanul­ságos. Jól tudjuk, a képző­művészet sokszor megidézte: kuruc dalok, nóták, kesergők őrizték halhatatlanságát, köl­tők rajzolták meg alakját, sorsát. A Szegeden élő író, Mocsár Gábor A város és a fejedelem című regényével adózott történelmünk nagy alákjának, az Aradi vérta­núk terén pedig Vastagh György bronzszobra álil. Ta­lapzatán ott az 1703-ban megfogalmazott maniifesz- tum kezdő sora: „Recmdes- cunt dttutina inelyiae gientis Hungarae vulnera ...” (Meg­újulnak a dicsőséges magyar nemzetnék régi sébei...) A szoborról anékdoták is szü­lettek Szegeden. A Rákóczi- szobor eszméje 1906-ig ve­zethető vissza; akkor szán­dékoztak élőször a helyi Rá­kóczi Egyesület tagjai, töb­bek között szegedi írók és újságírók szobrot állítani. Mondják, hogy Kanizsai, a lelkes újdondász egy alka­lommal a Pacsirta utcai Bnankó-féle vendéglőben nem tudta kifizetni számlá­ját, s mentő ötlete támadt: kivágott egy lelkes szózatot arról, hogy a kuruc fejede­lem szobrának nem másutt, csakis itt, Rókuson keld áll­nia. A felbuzdulást tett kö­vette, gyűltek az adományok egy kalapban. Az újságíró megszámolta a pénzt, s kije­lentette: elsejéig majd én kezelem ... Alighogy 1912- ben Vastagh György elkészí­tette művét, legendák szö­vődtek körülötte. Azt be­szélték többek között, hogy öntésikor kicserélték a szo­bor fejét. Ebből annyi igaz, hogy a szobrász szegedi em­berről, Vékes Imréről min­tázta Rákóczi arcvonásait. Aztán a lovon ülő alak a püspöki palota elé került, szemben a Hősök ikapujával. Most nemcsak szembe for­dul Rákóczi a Dóm térrel, de be is vágtat a színpadra. Kacsoh Pongrác Rákóczi cí­mű daljátékát átdolgozva, modernizálva állítja színpad­ra Horváth Zoltán rendező. Az átdolgozó Ruitner Sándor, aki sokat foglalkozott nem­csak Kacsoh' művével, ha­nem az egész Rákóczi-iprob- lémalkörrel. „Nagy segítsé­gemre volt az 1976-os 309 éves Rákóczi-év forduló iro­dalma. Ahogy mondani szokták, beteástam magamat, azt hiszem, érzékelni tud­tam a szemléletmód válto­zásait a századfordulótól napjainkig. A daljáték át­dolgozásának törvényei egé­szen mások, mint például az operett esetében. A régi for­máiban tótéi es történelmi személyek szerepeltek, akik egyáltalán nem hitelesen be­széltek. Ráadásai alkadt jó néhány szereplő, akinek az égvilágon semmi köze sem volt a történelemihez. Nem is igazából átdolgozni kellett, hanem a történelem nagy örök játékait behelyettesíteni jellegzetes daljáték-szituá­ciókba, úgy, hogy a műfaj hitele se csorbuljon. Tulaj­doniképpen vissza realizáltam a történetet.” Horváth Zoiltán meggyő­ződése szerint a hangsúly az átdolgozáson van. A régi mű mai ikövetelményeinek és ismereteink szerint nem állna meg saját lábán. A mű középpontjában most 3 feje­delem belső konfliktusai.Áll­nak, mélyebb emberi való­sága került előtérbe. A ren­dező óhaja: „Csak egyetlen vágyamnak adnék hangot: jó lenne, ha hagyományteremtő darab válhatna belőle. Mert . a termékeny tradíciókhoz igenis ragaszkodni kell.” A szereplők: Rákóczi — Leblanc Győző, Berzeviczy Ádám — Virág József, Hes- seni Amália — Horváth Esz­ter, Ruthemi Magda — Pit- ti Katalin, Wratislaw gróf — ötvös Csaba, Siensiawski herceg — Gyimesi Kálmán, Lubomiinsíka hercegnő — Mészöly Katalin. A díszlete­ket Csikós Attila, a jelmeze­ket Márk Tivadar tervezte, s Cser Miklós vezényel. Be­mutató ma, ^májd 12-én, va­sárnap és 14-én, kedden. Élénk vitákat keltett Bul­gáriában az iskolareform — és ez aligha meglepő. Ért­hetően másként vélekednek a reform szellemi atyjai, a közoktatás vezetői, a ka­tedra mögött állók, mint a nebulók és szüleik. Az elté­rő vélemények a tankötele­zettség kezdetének előbbre- hozatala, a középiskola egy­ségesítése, a továbbtanulás új rendszerének kidolgozá­sa körül csaptak össze el­sősorban. A szülők és a gyermek- orvosok egy részének fenn­tartásai ellenére három év­vel ezelőtt hatéves korra szállították le a tankötele­zettség kezdetét. A pszicho­lógusok es a pedagógusok akkor engedélyezik a hat­évesek beíratását, ha azok előzőleg egy évig óvodába jártak, különleges tanterv alapján tanulnak és bizto­sítani tudják számukra a napközit. A gyermekorvo­sok fő ellenérve, az volt, hogy a gyermekek túlzott fizikai megterhelésnek van­nak kitéve az iskolában hatéves korukban. A nap­közik általánossá tételé'vel ez a gond elhárul: a gyere­kek tanítás után az iskolá­ban ebédelnek, délután kö­telezően alszanak. Jelenleg a hatéveseknek több mint a fele jár isko­lába, s várhatóan két éven belül országszerte áttérnek az új szisztémára. Ezekben az osztályokban új tanköny­veket es szemléltető eszkö­zöket használnak. Bulgáriában a diákok 93 százaléka már most is foiy­tatja a tanulást a nyolca­dik osztály elvégzése után, a tíz osztály befejezését pe­dig 1985-től teszik kötelező­vé. Jelenleg három középisko­la-típus van. A legtöbben az egységes, általános képzést nyújtó 11 osztályos iskolá­ban tanulnak. Itt a tanulók az utolsó három évben ko­rábban hetente egyszer ré­szesültek gyakorlati okta­tásban, a végzős diákok pe­dig a tanév vége előtti há­rom hónapot szakmai gya­korlaton töltötték. Az utób­bi időben a 11. osztály egész tantervének összeállítása­kor még nagyobb mérték­ben a szakképzés követel­ményei kerülnek előtérbe. A szakmunkásképző szinten három évig tart. a leendő technikusok pedig négyéves politechnikumba járnak. Az említett középiskolák­ból kikerülő tanulók kivétel nélkül jelentkezhetnek to­vábbtanulásra. A felvételi pályázat útján történik. A jelentkezők a szaktantár­gyakból és társadalomisme­retből tesznek felvételi vizs­gát, emellett a középiskola általános eredményét és a felvételi tárgyak középisko­lai osztályzatát is számítás­ba veszik. A középiskolát, végzett diákoknak megköze­lítőleg 20 százalékát veszik föl a főiskolákra, egyete­mekre. A 11 osztályos iskola — a 10 -)- 1 elve és gyakorla­ta — érthetően elsősorban a továbbtanulni szándékozók és szüleik rokonszenvét nyerték el a legkevésbé. A tizenegyedik osztályban el­sősorban szakmát tanuló diákoknak ugyanis ahhoz, hogy eséllyel felvételizzenek bármilyen főiskolán vagy egyetemen, kétségtelenül je­lentős plusz munkát, a szü­lőknek pedig — a külön­órák révén — nem kis anya­gi megterhelést kell vállal­niuk. Az évek óta súlyos­bodó társadalmi gondon, a diplomások túltermelésén azonban előbb-utóbb intéz­ményesen is enyhíteni kel­lett. Ezt szolgálja a 11 osz­tályos szakképzés — egy­részt elősegítve, hogy a va­lóban tehetségesek és szor­galmasak jussanak be a fel­sőoktatási intézményekbe, másrészt nem hagyja elemi szakmai ismeretek nélkül a sikertelenül felvételezitte- ket, megkönnyíti számukra az elhelyezkedést. A középiskolai és egyete­mi oklevéllel rendelkező fiatalok a társadalmi szük­ségleteknek megfelelően jut­hatnak álláshoz. A végzett diplomások az oktatási minisztérium és a szakképzettségüknek meg­felelő ágazati minisztérium döntése alapján három évig kötelesek a kijelölt munka­helyen dolgozni. A három év elteltével más munka­helyet választhatnak. így gondoskodnak Bulgáriában arról, hogy a főváros és a nagyvárosok vonzerejét el­lensúlyozva az ország min­den területén a valódi szük­ségleteknek megfelelően, egyenletesen osszák el •* fiatal értelmiségieket. P. M. nómunlcás Kisszinpad .»un­tatja be Slavomir i4rtrzák\ A nyílt tengeren ctoifi szúrd játékát, ' >ate . .'ftïràjk. órai kezdettel. A rádM&e- baréból ismért WárJco3 György és Nádas György duó is Somogyba érkezük hogy „élőben” adjon szárnál tudásáról; e stábban láthat­juk még Verebes Istvánt, Sasvári Annamáriát, Bárá­nyt Lászlót, Havasy Viktort. Kertész Jánost és Kocsis Csabát. Legelőször a nagy­atádi közönséggel találkoz­nak — hétfőn este hat óra­kor, fél nyolckor viszont már Berzencén lépnek a közönség elé.

Next

/
Thumbnails
Contents