Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-09 / 186. szám

2 Somogyi Néplap 1984. augusztus 9., csütörtök Hoszni Mubarak egyiptomi elnök Jugoszláviában tárgyalt. A képen (balra): Mubarak Brioni szigetén Vészéiül Gyurano- viccsal, a jugoszláv államszövetség elnökével tanácskozik Izvesztyija — Amerikai rágalmazások Elriasztásnak szánják A moszkvai Izvesztyija szerdai számában visszauta­sította a washingtoni kül­ügyminisztérium képviselő jének azt a nemrégiben új­ságírók előtt elhangzott cél- zatos kijelentését, hogy a Leningrádba látogató ame­rikai állampolgárok állítólag „fenyegetésnek"’ vannak ki­téve, s „az amerikai turis­táknak ezért kerülniük kell a város meglátogatását”. Mint a lap emlékeztet, a propagandakampányhoz egy incidens szolgáltatta az ürügyet: Ronald Campbell tengerészgyalogos, aki az Egyesült Államok leningrá- di főkonzulátusa biztonsági őrségének tagja volt, augusz­tus másodikén kora hajnal­ban Leningrád egyik főút cáján rendbontó magatar­tást tanúsított, köveket ha­jigáit járművekre. Minthogy igazoltatásakor kiderüli, hogy nincsenek nála iratok, a rendőrjárőr bekísérte a kapitányságra. Az amerikai konzul — Campbell sze­mélyazonosságának megálla­pítása után — magával vit­te a tengerészgyalogost. Á tonkini Most húsz esztendeje, hogy a világsajtó — beleértve az amerikai újságokat is — öles betűkkel hozta a hírt: az Egyesült Államok kong­resszusa felhatalmazta Lyn­don B. Johnson elnököt fegyveres erők bevetésére Vietnamban. Az ürügy (mert ma már egyértelmű, hogy a casus belli-nek, háborús ok­nak kikiáltott incidens gon­dosan kifundált ürügy volt): a vietnami felségvizekhez tartozó /Tonkini-öbölben, „vietnami naszádok táma­dást intéztek az amerikai flotta télien”. Mindez már akkor is tra­gikomikusnak tűnt: képzel­jük el a kis ázsiai ország parti vizein cirkáló minina­szádokat, és a hazájuktól sokezer kilométerre hajózó amerikai hetedik flotta tűz- okádó kolosszusait. De az ürügy minőségére nem sokat adott az amerikai vezetés, amely eldöntötte: katonai erővel lép a francia gyar­matosítók helyébe Indokíná­ban, és állja útját a népek felszabadító mozgalmának ebben a térségben. A követ­kezményeket ma már ismer­jük. A tőkés világ legerő­sebb hatalma elszenvedte történelmének első látványos vereségét, és nagyon sok amerikai családban üres az akkor vagy később Vietnam­ba bevonult fiuk helye. Ronald Reagan már meg­választása előtt sem csinált titkot abból, hogy szeretné kiiktatni az amerikai köztu­A leningrádi amerikai fő- konzulátusának átadott szov­jet emlékeztető rámutat- nem ez volt az első eset, hogy a konzulátus munka­társa megengedhetetlen ma­gatartást tanúsított. Camp­bell — egy másik amerikai­val — júliusban egyszer már verekedést kezdett egy bár­ban; akkor egy finn állam­polgárral. A rendőrség augusztus hetedikén kényte­len volt feltartóztatni egy személygépkocsit súlyos köz­lekedési szabálysértésért: az autóban két részeg amerikai biztonsági őr ült, egyikük Campbell volt. Az Izvesztyija megálla­pítja: Washingtonban arra használják fel a történte­ket, hogy elriasszák az ame­rikaiakat a Szovjetunióba tervezett turistautaktól. El­sősorban az a céljuk, hogy még inkább megzavarják a szovjet—amerikai kapcso­latokat, s a közelgő elnök- választás előtt soviniszta hangulatot keltsenek az Egyesült Államokban. mementó datból a vietnami ,traumát. Ez magyarul annyit jelent, hogy a kiáltó tapasztalat ta­nulságait semmibe véve az elnök ! kész amerikai csapa­tok bevetésére az Egyesült Államok határain kívül eső területeken. ÍEzt a lehetősé­get megkönnyítette az a még 1973-ban (tehát a vietnami vereség előtt) meghozott tör­vény, amely „korlátozott időre” szinte korlátlan jog­kört biztosít az államfő szá­mára a hadsereg alakulatai­nak .bevetésére — a törvény- hozás megkérdezése nélkül. Ilyen Ikörülmények között döntött (úQy hatvanegy de­mokratapárti képviselő, hogy törvénytervezetet terjeszt be a „Tonkin-határozat” hu­szadik évfordulóján, amely korlátozná ezt a jogkört — különös tekintettel Salvador­ra és Nicaraguára. Félreértés ne essék: e ja­vaslatnak belátható időn be­lül — a novemberi válasz­tásokig semmiképpen, de ké­sőbb sem — nincs esélye arra, hogy törvény váljék belőle. Jelképes jelentősége mégis figyelemreméltó. Egy harcias kurzus, egy, a viet­nami tapasztalatokat feled­tetni igyekvő tömeglélektani hadjárat ikellős közepén az Egyesült Államokban akad­tak felelős politikusok, akik készek a vietnami szörnyű­ség nyitányának évfordulóját az egyetlen méltó módon megünnepelni: a történelmi tanulságok levonásával. H. E. Érettségizett, gyakorlattal rendelkező gépírót fölveszünk Somogyi Néplap szerkesztősége, Kaposvár, Latinka u. 2. EGYESÜLT ÁLLAMOK Nagynak tartják a veszélyeket Törvénytervezetet nyújtottak be Amerikai képviselők egy csoportja kedden törvény- tervezetet nyújtott be az el­nök katonai döntési jogá­nak korlátozására. A javas­lat célja az, hogy vizsgálják felül azt az 1973-ban alko­tott törvényt, amely az Egyesült Államok elnöké­nek jogot ad az amerikai csapatok korlátozott ideig tartó bevetésére harci cse­lekményekbe, hadüzenet, vagy a törvényhozás felha­talmazása nélkül. A képvi­selőcsoport túl nagynak tartja az ebből származó ve­szélyeket. A jelenlegi felha­talmazás szerint ugyanis az amerikai elnök hatvan na­pon át a törvényhozás bele­Szaljut 7-Szojuz T-ll Kiszállás — hatodszor Leonyid Kizim és Vlagyi­mir Szolovjov, a Szaljut 7— Szojuz T—11 űrállomáson éppen féléve dolgozó legény­ség parancsnoka és fedélze­ti mérnöke szerdán — ha­todszor — kilépett a világ­űrbe, s ott öt órán át bo­nyolult szerelési munkálato­kat végzett. Az űrhajósok az űrállo­egvezése nélkül is bevethet csapatokat bármely ország­ban, ha azt szükségesnek ítéli. Bár a javaslat, amelyet 61 demokrata párti képviselő nevében Don Edwards kali­forniai képviselő terjesztett be, jelenleg inkább csak jel­képes érvényű — a kong­resszus a választások kü­szöbén már nem foglalkozik majd vele, — azt tükrözi, hogy a törvényhozás számos tagja lehetségesnek tart egy amerikai katonai interven ciót Közép-Amerikában, s elsősorban ennek veszélyét akarják csökkenteni a kér­dés nyilvános felvetésével. más felszínének egyik ré­széről levették a hővédő bo­rítást, és befedték vele az üzemanyagvezeték egyik fontos csövét. Az űrállomásba való visz- szatérésük előtt az űrhajó­sok leszerelték a napelem paneljének egy részét, hogy azt később a földi szakem­berek megvizsgálhassák. Tizennyolcán vannak Elutasították a géprablók követelését Ismeretlen személyek szer­dára virradóra Kairóba té­rítették az iráni légitársaság egyik repülőgépét. A gép az iráni Sirázban szállt föl, eredetileg a szaúd-arábiai Dzsidda felé tartva, fedélze­tén 280 — más források sze­rint 304 — Mekkába igyek­vő muzulmán zarándokkal. Az írna iráni hírügynök­ség Londonban fogott adása szerint az eltérített gép előbb Bahrainban szállt le, s ott üzemanyagot vett föl A jelentések szerint az iráni repülőgép leszállt Kai­ró nemzetközi repülőterén. A gépeltérítők, akik, mint kiderült tizennyolcán van­nak, tárgyalásokat kezdtek az egyiptomi hatóságokkal, azt követelve, hogy Párizs felé folytathassák útjukat. Egyiptomi részről elutasí­tották a géprablóknak azt a követelését, hogy lássák el őket élelmiszerrel és üzem­anyaggal. Az eltérített iráni gép Rómában. A képen: néhány utas el­hagyja a repülőgépet (Teletotó — AP—MTI—KS) Közületek, magánvásárlók figyelmébe ajánljuk ! Zártszelvények 40x40x2,5 mm 60x40x3 mm 30x20x1,8 mm 40x40x3 mm 25x25x1,5 mm 100x40x3 mm „U” szelvény 40x30x2,5 mm Megvásárolható Kaposváron, a Május 1. u. 15 szám alatti vasedényboltban. (79777) 17.50 Ft kg 15,90 Ft kg 19.50 Ft kg 15,20 Ft kg 19.60 Ft kg 15.60 Ft kg 16,50 Ft kg Republikánus konvenció „Koronázás" Dallasban A hírmagyarázók gyakran álilítják. hogy egy-egy jól sikerült, maró gúnnyal meg­rajzolt karikatúra segítségé­vel sokszor jobban meg le­het érteni bármilyen nemzet­közi kérdést, mint egy akár­milyen gondosan megírt, elemző kommentár révén. Valószínűleg ez a helyzet az amerikai választási kam­pánnyal kapcsolatban is. A négyévente rendszeresen sorra kerülő, sokhónapos voksolási maratonfiutás, amely napjainkban már dol­után módosult átmenetileg Nyugtalanító kérdőjelekben ennek ellenére szintén nincs hiány. A legfontosabb ilyen bizonytalansági tényező va­lószínűleg az amerikai gaz­daság állapota, amelynek ja­vulása, vagy romlása végső soron az elnökválasztás ki­menetelét is eldöntheti. A legfrissebb adatok itt is a Fehér Ház jelenlegi lakójá­nak kedveznek: a második negyedévben gyorsabban, csaknem 7,5 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem és to­A magabiztos Reagan és Bush szép hölgyek társaságában Texasban lár-százmilliákat emészt fel, könnyen megilhleti a karika- turistákat. Ami pedig a ve­lős, polltilkali mondanivalót illeti: az elmúlt hetekben megjelent rajzok jókora há­nyada azon ékelődött, hogy mennyire páholyból figyelte Reagan elnök demokrata el­lenfeleinek gyilkos verseny- futását. Persze tudjuk: a viccek némileg mindig túloznak ;s. Mindenesetre tény, hogy a Republikánus Párton belül ez alkalommal nyoma sem volt a megszokott politikai vetél­kedésnek. A különböző sze­mélyi kombinációk csák ad­dig éltek, amíg el nem dőlt, hogy az elnök ismét jelöltet­ni szándékozik magát, E be­jelentés után gyakorlatilag megszűnt minden komoly ri­valizálás és kétségtelenné vált, hogy a repbul (kartusok a Reagan—Busch duó győ­zelmével akarják újabb négy esztendőre megőrizni a Fe­hér Házat. Ez tükröződött az év elején kezdődött próba- és előválasztások elhúzódó folyamatában, s ez nyomja rá bélyegét a Republikánus Párt küszöbön álló országos elnökjélölő konvenciójára is, amelyet augusztus 20. és 23. között rendeznek a Kenne- dy-gyidikosságról ismertté vált texasi nagyvárosban, Dallasban. Vagyis nyoma sem lesz a demokratáik San Franciscó­ban tartott konvencióján ta­pasztalt jeleneteknek, ahol Hart és Jackson szinte az utolsó percig igyekezett két­ségessé tenni Mondale je­löltségét. Dallas olyan fó­rumnak ígérkezik Reagan számára, ahonnan kormány­zatának négy évi sikereit hir­detheti. Sok megfigyelő ta­lálóan nem is jelölésnek, ha­nem koronázásnak nevezi a televíziós kamerák állandó jelenlétében zajló esemény- sorozatot. Akadnak azonban szakér­tőik az elnök stábjában, akik figyelmeztetnek: a republi­kánusok számára pillanat­nyilag kedvező előjelek elle­nére az igazi, nagy versenyt korántsem lehet lefutottnak tekinteni. Bár Reagan — az elnöki pozíció minden elő­nyének birtokában — való­ban esélyesebbnek érezheti magát, a novemberi vokso­lásig hátralévő időszak tele van kérdőjelekkel, s a bél­és külpolitikai fejlemények könnyen átformálhatják a helyzetet. Ami az előjeleket illeti, a megfigyelők általában a köz- véieménykutató intézetek Reagan határozott előnyét ki­mutató körkérdéseit idézik. A felmérésék 6—16 százalé­kos vezetést jeleznek, s ez az arány csak kivételes al­kalmakkor, például a de­mokrata konvenció nagy reklámmal kísért napjai vább, négy százalék alá csökkent az infláció. Ám kérdés, hogy e bizonyos fo­kiig mesterséges, gazdaságpo­litikai eszközökkel is serken­tett fellendülés kitart-e a voksolásig, s hogy más ösz- szetevők, mindenekelőtt a munkanélküliség, valamint a veszélyesen dagadó, 180 milliárd dollár körül járó költségvetési deficit nem ár­nyékolja-e be a Reagan-ad- mi.niisztráció silkereit. Kiszámíthatatlan kocká­zatokat rejt természetesen a világpolitika is. A gazdaság- politika mellett éppen ez a terület az, ahol a Demokra­ta Párt a legélesebben tá­madja az elnököt. Részben ez rtiagyarázza, hogy Reagan az utóbbi időiben igyekszik kifejezni készségét a Szov­jetunióval folytatandó tár­gyalások megkezdésére, il­letve a megszakadt fegyver­zetkorlátozási párbeszéd fel­újítására. Erre persze — a megszokott erőpolitikai irányvonalból következően — a Washington állal elkép­zelt feltételek között kerül­ne sor. Aligha jósolható meg az is, milyen visszhangra talál a demokraták nehezen kilkc^vá- csolt választási programnyi­latkozata, amely gazdasági szempontból éppúgy, mint külpolitika i ál lásfoglalásá i - val, enyhébb, rugalmasabb a reagani vonalvezetésnél. Egyelőre ugyancsak tisztá­zatlan, miilyen hatással jár Mondale törénelminak neve­zett lépése: az, hogy Geral­dine Ferraro New York-i képviselő személyében az Egyesült Államok históriájá­ban első ízben női alelnök- jelöltet választott maga mel­lé. Ez a jól kiszámított hú­zás Olyan választópolgáro­kat is az urnákhoz vonzhat. akik máskor távol maradtak, s í«v Reagan esélyeit csök­kentik — vélik Mondale szakértői. Ismert tény az !s, hogy Jesse Jadkson tisztele- tes a Demokrata Pártiban ed­dig példátlan mértékben tudta mozgósítani a fekete bőrű szavazókat, akilk vár­hatóan szintén inkább Rea­gan ellen foglalnak állást. Az elnöknek tehát két fon­tos lakossági réteg, a gyen­gébb nem és a fekete bő­rűék soraiban fokozott erő­feszítésre lesz szüksége. Jú­liusi viillámlkampányai azt mutatják, hogy ezzel tisztá­ban is van, s mindent meg­tesz a demokrata tervek ke- resztülhúzására. A republi­kánusok e térnyerés, előny- szerzés érdekében akarják felhasználni a mostani, dal­lasi konvenciót, ami után már valóban a kampányfi­nis marad hátra a mindent eldöntő novemberi voksolá­sig. Szegő Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents