Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-08 / 185. szám
1984. augusztus 8., szerda Somogyi Néplap 3 A KSH FELMÉRÉSE Főbb népgazdasági folyamatok A Statisztikai Kiadóvállalat Főbb népgazdasági folyamatok címmel átfogó elemzést tett közzé arról, hogyan alakult a termelés és a felhasználás, a beruházás, az export és az import, a népgazdasági és a vállalati jövedelem, a foglalkoztatottság, a bérek, a keresetek, a vásárlóerő és a lakosság fogyasztása a .VI. ötéves tervidőszak első'három évében. Az - elemzés megállapítja, hogy a gazdasági fejlődés főbb íend«»c.íáí megfelélnelt a XII. pártkongresszus által jóváhagyott *■. irányzatoknak: javult az ország külgazdasági egyensúlya és nem csőikként a lakosság életszínvonala. A külgazdasági stabilizáció csak a belső felhasználás korlátozásával volt elérhető, ezért volt szükség az' import csökkentésére és az export növelésére. A nemzetközi fizetési mérleg javítása érdekében 1980 óta 11 százalékkal csőikként ették a beruházások mennyiségét, a színvonal jelenleg az 1976. évivel azonos. 1982-ben — tíz év óta először — 6,8 milliárd, 1983-ban 17,6 milliárd forint kiviteli többlet keletkezett. 1983-ban a nemzeti jövedelem a tervezettnek megfelelően alakult. Döntő többségét — mintegy kétharmadát — továbbra is az ipar és a mezőgazdaság termelte, bár ez utóbbi értéke — a kedvezőtlen időjárás miatt — tavaly a korábbi évekkel ellentétben kissé csökkent'. Az állami ipar termelése kismértékben növekedett, a szövetkezeti iparé azonban a kereslet lanyhulása, anyagellátási gondok és létszám- problémák miatt 5,2 százalékkal visszaesett. A kisvállalkozások, a vállalati és magán munkaközösségek, az elmúlt évben 4,6 milliárd forintnyi termelési értéket hoztak létre. A készletfelhasználás a múlt évben igen mérsékelt, a korábbiaknál számottevően kisebb volt. Ez önmagában nem jelentene gondot, hiszen a szabályozók és az érdekeltségi rendszer egyaránt az alacsonyabb készletezési szintet részesíti előnyben. Probléma azonban, hogy főként a fon tos^pcpo r t á 1 hat ó áruk készletnCSfckkent. r A foglalkoztatottság és a létszámarányok adatai azt mutatják, hogy 1976 óta fokozatosan csökken az aktív keresők létszáma. Az idén január elsején 4 millió 935 ezren dolgoztak, 35 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban, s mintegy 80 ezerrel alacsonyabb a létszám, mint a hatodik ötéves terv indulásakor. A legnagyobb a létszámcsökkenés az építőiparban — három év alatt mintegy 9 százalék — és az iparban — mintegy 5 százalék —. de a szállításban, valamint a kereskedelemben is kevesebb a munkavállaló. Csökkent az alkalmazottak létszáma is, míg az igazgatási, gazdasági, valamint az egészségügyi és . kulturális munkahelyeken többen dolgoznak, mint három évvel ezelőtt. Az utóbbi három évben jóval többen változtattak munkahelyet, mint korábban. 1980-ban 547. a következő két évben 608. illetve 609 ezren, s 80 százalékuk- fizikai dolgozó volt. Egyedül az építőiparban mérséklődött némileg a fluktuáció, a népgazdaság összes többi ágazatában növekedett, legjobban — 42 százalékkal — a mezőgazdaságban. A lakosság kommunális ellátása jelentős mértékben javult. A tervidőszak első három évében 380 ezer lakást kapcsoltak be a vezetékes vízellátásba, s most. már több, mint 2,3 millió család lakásába jut el az egészséges ivóvíz. Az elmúlt három évben 75 települést, kapcsoltak be a gázhálózatba, ezzel az ellátott települések száma 227-re emelkedett. További 73 helyen tervezik, illetve már építik a gázvezetéket. 4V Az égészspgü$jd ellátás fejlesztési célkitűzéseit az elmúlt három évbep nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. A korábbiaknál hatékonyabbnak mondható azonban az orvosi ellátás. Az egészségügyi intézmények integrációjának eredményeként ugyanis már ritkábban duplázódnak a vizsgálatok, egységessé vált a diagnosztika, s részben ennek köszönhetően valamelyest csökkent a fekvőbeteg-ápolás ideje, és rövidebb a kórházi felvételre várakozás időtartama. Az oktatáson belül különösen az óvodáskorú gyermekek elhelyezése javult a tervezettnél gyorsabban. A hatodik ötéves terv eddig eltelt időszakában hét százalékkal nőtt az óvodai helyek száma. Jelenleg 455 ezer gyermek jár óvodába, az óvodás korosztály 87 százaléka. Az általános iskolákban nem csökkent a zsúfoltság, hiszen a hetvenes évek közepén született nagy létszámú korosztályok iskolás korba kerülésével az általános iskolások létszáma három év alatt több mint százezerrel gyarapodott. Igaz, hogy az osztályterem is több. egy osztályba azonban még mindig átlagosan mintegy harmincán járnak. Nemcsak a mézről van szó Mélyponton a méhészet Nincs olyan év, hogy ne olvashatnánk megdöbbentő méhpusztulásokról az újságokban. A kár többnyire •tetemes. Ennél is szomorúbb, hogy a pusztulásuk évről évre ismétlődnek Mindez azt sugallja: az érintettek — a mezőgazdászok és a méhészek — olykor nem a legjobb viszonyban vannak egymással. Különben nem fordulhatna elő újra és újra a pusztulás. Baranyában például az idén már húsz ilyen per kezdődött. A mezőgazdasági üzemekre általában kétféle magatartás a jellemző: vannak olyanok, amelyeknek terhes a méhészek jelenléte, s ha tehetik, eltanácsolják őket a földek, a gyümölcsösök széléről. De vannak olyan .mezőgazdasági nagyüzemek is, ahol fölismerték a méhészek jelenlétének fontosságát. Méhek nélkül nincs termés Egyáltalán: szükség van-e a méhes megporzásra? Ezt a kérdést — abszurditása ellenére — a tények ismeretében föl kell tenni. A gyakorlat ugyanis arról árulkodik, hogy a méhészeket sokszor és sok helyütt csak megtűrik. A nagylelkűség eme gyakorlói megfeledkeznek a méhek alapvető szerepéről. A növénytermesztés 11,5 milliárd forintos termelése a méhes megporzás nélkül el sem képzelhető! A szorgos méhecskék a technológia nélkülözhetetlen elemét jelentik. A MÉM- ben már 1977-ben fölismerték a helyzet tarthatatlanságát, akkor — miniszteri ér tekezleten — határozatot hoztak arról, hogy a méhes megporzás a mezőgazdasági technológia részévé váljon. Sajnos, ezt az elképzelést csak részben sikerült megvalósítani. Néhány településen létrejöttek sikeres meg- porzó központok — például Nyírkerten, Szatymazon. Dánszéntmíklóson —. de a' kezdeményezés mégsem vált általánossá. Napjainkban a méhészet rendkívül nehéz időszakot él át, mélyponton van. Mindez összefügg a méz világpiaci árának nagymértékű csökkenésével. A’ magyar méhészet az utóbbi években jelentős vetélytársakkal — Mexikó, Argentína — találta magát szemben a nemzetközi piacon. Az értékesítési gondok miatt pedig lassult a hazai felvásárlás, stagnál vagy csökken a méz átvételi ára, nő a raktározott méz mennyisége. En nek következményeként a méhészeknek nyújtott többféle kedvezmény is megszűnt, s ezt a méhállomány fertőzöttsége tette még súlyosabbá. ■ A tenyésztők gondjai ' Jól illusztrálja a’ hazái méhészet ellentmondásos helyzetét, hogy még a statisztikában sincs meg ai összhang. A KSH 385 ezer méhcsaládról ad számot, ezzel szemben a Hungaronek- tár 680 ezer méhcsaláddal számol. Ugyanakkor a méh- egészségügyi felelősi hálózat 1983-ban 631 ezer méhcsalád után fizetett ki ellenőr zési díjat. A becslések szerint hazánkban 30 ezer ember foglalkozik méhészettel, az állományok 99,2 százaléka magántulajdonban van. Jelenleg a krajnai méhfajta az uralkodó, amely megfejd vizet kap Visz Út épült Kisbabodon Köszönő levél a brigádnak idén fejlesztésre. Ebből több mint kétmillió-hétszázezer forintot költenek beruházásra. — Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy elkészült a kisbabod iák útja. A tervezés, a lebonyolítás, a kivitelezés töibb mint egymillióhatszázezer forintba került. Mindenki tudja, hogy nagy viharok, esőzések idején mindent elönt a víz Somogy- babodon. A megyei tanácstól kapott ötmillióért elkészült az övárok a társközség nyugati részén. A most megépült hatszáz méteres utat a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tervezte; a széle magasabb, így a nagy esőzésekkor egyben elvezeti a vizet, s az nem zúdul a 67-es útra. A Kisbabodon élő harminc család elnevezte „sztrádának”, a Közúti Építővállalat olyan szépen megépítette. Most még hátra van egy kétszázötven méteres szakasz. Itt is lesz út, ugyanis a megyei tanács 350 ezer forinttal támogatja az ügyet. A kisba- bodiak tanácstagja, Glück Ferenc már összeszedett tizenháromezer forintot a lakosságtól. A somogybabodi Petőfi Tsz is segít, Bártfai Imre elnök mint a tanácstagi csoport vezetője minden jó ügyet felkarol, s megyei tanácstagként ^.lelkiismeretesen utánajár az ügyeknek. A látrányi tanács nagy fába vágta a fejszéjét: jó vízzel szeretné ellátni Viszt, a legkisebb társközséget, a megyei tanács több mint egymillió forintos támogatására támaszkodva. A Vízkutató és -fúró Vállalat kaposvári üzemvezetősége elkészítette a tervet, s még az ősz végéig megfúrja a kutat. Egyelőre néhány közkifolyót terveznek Visz központjába. Az emberek egyre jobban Igénylik, hogy mindenfelé épüljön járda. A tanács tulajdonképpen csak a cementlapokat adja, a lakosság csinálja a többit a szállítástól a lerakásig. Somogybabodon körülbelül kétkilométeres szakasz készült el. Hátrányban most épül a járda a buszmegállótól az országúti kanyarig, mintegy ezerkétszáz méteren, — Sokat fordítunk felújít fásokra —'sorolja Emri Gyű-” la. — Az idén készült el az iskola fűtésének korszerűsítése: Olaj- helyett szénkazánra állítottuk át, A művelődési házon a tetőt cseréltük ki, s felújítjuk az orvosi rendelőt. Mindegyikre kétszáz-kétszázezer forintot költünk. A tűzoltószertár felújítására négyszázezer forintot kaptunk a megyei tanácstól. A lakosság nagy örömére itt kap megfelelő helyet a takarékszövetkezel kirendeltsége is. Egyre nagyobb értékű társadalmi munkát végez a lakosság. Tavaly több mint egymillió-nyolcszázezer forint volt az értéke, az idén már az első félévben csaknem elérték ezt az összeget. Az első helyen a látrányiak állnak a több mint egymil- lió-száztízezer forint értékű társadalmi munkával, míg a somogybabodiak a másodikak a hatszázharmincezer forinttal. Az egy lakosra jutó ezerhuszonnégy forinttal viszont első a társközség. Látrányban ugyanis hétszáz- hatvanöt forint jut egy lakosra. — A székhelyközségben sokat segítettek a földutak javításában. A halgazdaság szocialista brigádja elvégezte a villanyszerelést az orvosi rendelőben, ezért egyébként köszönő levelet küldött a tanács. A kisbabodiak füvesítettek az új út mellett, a somogytúriak, a visziek fákat ültettek. A lakosságon kívül a somogybabodi Petőfi Tsz különösén sokat tesz a 'fejlődés érdekében —'mondta a tanácselnök nagy elis-* méréssel. Lajos Géza Kukoricaszárító berendezés magyar találmány alapján A Bajai Mezőgazdasági Kevés autó áll meg Látrányban, a legtöbb átsuhan a községen. Legföljebb egy- egy pillantást vetnek a házakra. Aki gyakrabban jár erre, jobban észreveszi, hogy szépül a központ. Tavaly bővítették a tanácsházat, most pedig felújítják régi szárnyát. A művelődési ház tetején munkások szorgoskodnak, s hamarosan megszépül a tűzoltószertár is. — Ide tartozik a községi közös tanácshoz Somogyba- bod, Somogytúr és Visz. Úgy gazdálkodunk, hogy minden település gyarapodjon, szépüljön — kezdte Emri Gyula tanácselnök. A beszélgetésből kiderül: csaknem három és fél millió forint jut az lel a termelési célkitűzéseknek; de a fajtában rejlő genetikai kapacitást még nem sikerült kibontakoztatni és teljes mértékben hasznosítani. A magyar méhészeti termelésre a mézcentrikusság a jellemző. Sokkal kiegyensúlyozottabb lenne az ágazat, ha az egyéb termékek — a virágpor, a viasz, a propolisz — arányos termeltetése és forgalmazása szervezettebben folyna. Nehezíti a méhészek helyzetét az eszközellátás megoldatlansága, sokszor a legalapvetőbb felszerelésekhez' — kaptár akhoz, keret lécekhez — is alig jutnak hozzá. Külön gond az állandósult kannahiány, és az aprócikkek beszerzésének nehézsége. Új egyesület Az ágazat közvetlen termelési értéke — öt év átlagában — meghaladja az évi 1 milliárd forintot, az exportból pedig 15—16 millió dollár realizálódik. Ebből is látható, hogy a méhészet az eddiginél nagyobb törődést, fokozottabb figyelmet érdemel. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy a nemzett vagyonnak ez az 1,5 milliárdos része miként hasznosul. És az sem, hogy a lakosság mennyi és milyen méhészeti termékeket fogyaszt, hiszen ezek az anyagok táp- lálkozás-élettanilag kedvező hatásúak. Épp ezért helyeselhető a MÉM döntése, hogy a kialakult helyzet rendezésére. • az érdekképviselet ellátására Magyar Méhészeti Egyesületet hozott léire. így remélhető, hogy a méhészet előbb- utóbb megszabadul béklyóitól, s kiegyensúlyozottan fejlődik tovább. Cseh János kombinát magyar találmány alapján új kukoricaszárító berendezés gyártását kezdte meg a közelmúltban. . A berendezés — melynek gyártási és hazai forgalmazási jogát a Licencia vállalat átadta a kombinátnak — a számos gazdaságban működő forrólevegős kukoricaszárító gépekhez kapcsolva 20 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást.
