Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-08 / 185. szám
-Q AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 185. sióm Ara: MO Ft 1984. augusztus 8., szerda Ne személytelenül Bizonyos, hogy sokan emlékeznek arra az időszakra, amikor nem kevés munkahelyen már-már a termelés helyett is díszes faliújságokat, dicsőségtáblákat készítettek, a normák túlteljesítésére buzdító jelmondatokat festettek. Ha sok volt a selejt, ha romlott a minőség, ha akadozott az anyagellátás, ha pontatlanok voltak a tervrajzok, mindez, bizony, akkor kisebb hibának számított, mint a faliújságra tervezett cikk megírásának és a százalékrekordok ismertetésének az elmulasztása. Előfordult, hogy az orvos, a kutatómérnök munkáját elsősorban nem a gyógyításban, kutatásban elért eredményei szerint értékelték, hanem a faliújságcikkek, rajzok, táblázatok, grafikonok alapján. Azért idéztem föl mindezt, mert a termelési agitáció, a munka nyilvános értékelése ma is fontos. Időközben természetesen megváltoztak és szüntelenül változnak a követelmények. Jobban a feladatokra, a termelékenyebb munkára, a gazdaságosságra, a minőségre, a nemzetközi színvonalhoz igazodó munkára helyezik vállalatainknál a hangsúlyt. Sok helyütt azonban nemcsak a túlzásokat szüntették meg, hanem a munka nyilvános értékelését is. Legföljebb az íróasztal számára készült jelentésekben értékelik, népszerűsítik a szocialista brigádokat, a kiváló dolgozókat, a korszerűsítésben kitűnő újítókat. Pedig ez bizonyára érdekelné a gyár. a munkahely közvéleményét is. Egyik nagyüzemünkben könnyen áttekinthető grafikonok, táblázatok — ha úgy tetszik, faliújságok — tudatják a dogozókkal: az egyes időszakokban hogyan alakult a termelés, melyik műhely dolgozik jobban, melyik rosszabbul, hol gazdaságos, illetve veszteséges a termelés, milyen mértékben — és miért — változik a gyártmányszerkezet. A szocialista brigádokat külön tablókon értékelik; röviden, világosan, fényképekkel, rajzokkal illusztrálva. A gyár vezetői joggal állapították meg, hogy a gyári közvélemény tájékoztatása jelentősen hozzájárult a korábbi hibák — elsősorban a nem gadaságos termelés — megszüntetéséhez. Változatlanul fontos a munka személyes értékelése, bírálata. A faliújságon is, a termelési tanácskozáson i£, és másutt. A munkahelyi gyűlések érdektelensége nem egyszer gyökerezik a személytelen, a mindenkire vonatkoztatható megállapításokban. Jól dolgoztunk, lemaradtunk — mondják —, csak azt nem tudatják senkivel, hogy ebben ki, milyen mértékben részes. Joggal hangsúlyozzuk a túlzásoktól mentes, tárgyilagos értékelések fontosságát. Ez a jelenre, múltra egyaránt értendő. Csak azt szüntetjük meg, azzal szakítunk, ami megérett erre. A munka személyes értékelése, a nyilvánosság tájékoztatása nem tartozik ezek közé. Földesi József Nő a külföldi vállalkozók érdeklődése Újabb vegyesvállalatok alakultak A vb napirendjén Bizalmat kapott a Tanép Tervszerűbb munkára van szükség Az elmúlt hetekben több olyan új közös vállalat alakult. amelyekben saját tőkével külföldi cégek is részt vesznek, Jelenleg már 27 ilyen tevékenykedik, s további 5—6 előkészítésén, közeli megalakításán már dolgoznak a szakemberek. Az 1972 óta létrehozott vegyesvállalatok között meg mindig kisebbségben vannak a termelőcélú vállalkozások. A kedvezőtlen tendencia azonban módosulóban van. Tavaly és az idén elsősorban termelő vegyesvállalatok jöttek létre, amelyek segítenek a hazai hiánycikkek számának csökkentésében, az ellátás jav;- tásában, és az esetek többségében az export növelésében is. A közelmúltban alakult Hungarokork Amorin Kft — az első magyar—portugál vállalat — például pa- ráfadugók és más parafatermékek gyártását kezdi meg. A Hungarofeder KFT magyar—osztrák vegyesvállalat új tollfeldolgozó üzemében a gépeket az idén állították munkába. Évent«» 250 ezer tonna konfekció nálható baromfitollat dolgoznak fel és exportálnak. Az osztrák Bramac céggel a napokban megalakított korlátozott felelősségű társaság beton tetőcserepeket fog készíteni. Ez utóbbit jelentősnek számító, 300 millió forintos alaptőkével hozták létre az alapítók, ami jelzi, hogy a vegyesvállalatok szerepe nő a külföldi tőke bevonásában. A vállalkozások zöme 5— 10 millió forintos alaptőkével kezdte meg tevékenységét. Közöttük csak néhány olyan cég akad. ahol a közös anyagi eszközök értéke meghaladja az 50, illetve a 100 millió forintot. A nagyszabású, tőkeigényes társulások létrehozásához a külpiaci feltételek továbbra sem kedveznek, ennek ellenére a külföldi vállalkozók érdeklődése nő a magyar piac iránt. így az NSZK-be- li, osztrák és svájci cégek mellett — ezek a legaktívabbak Magyarországon — francia, angol. a legutóbb pedig japán vállalkozók részvételével alakult vegyesvállalat hazánkban. Az első magyar—japán vegyes- vállalatot 113 millió forintos alaptőkével néhány hete hozták létre a partnerek hazai alapanyagból készülő polietilén hablemezek gyár • tására Az elmúlt évek eredménytelen gazdálkodásának ismeretében sokakban, így a kialakult helyzeteit pontosan ismerő szakemberek egy részénél is felvetődött a kérdés: szükség van-e a jelenlegi feszített pénzügyi és gazdasági körülmények között egy oltyain vállalatra, amely millióikra rúgó veszteségei vei küszködve képtelen külső segítség nélkül úrrá lenni a gondokon. A válasz pesze korántsem egyértelmű, s főként akkor nem, amikor emberi, vezetői felelőtlenség, rossz üzletpolitika sodort a létét veszélyeztető helyzetbe egy vállalatot, mint jelen esetben a Somogy megyei Tanács Magas»- és Mélyépítő Vállalatot. Ennek további sorsáról, az új vezetés feladatairól tanácskozott többek között tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A szanálási eljárásról, a vállalat i veszteség és alaphiány rendezéséről szóló írásbeli eJőterjesztés részletesen szólt azokról az okokról, amelyek olyan pénzügyi nehézségeket és erkölcsi hitelvesztést okoztak, amelyeknek megoldására a vállalat saját erőforrásai már kevésnek bizonyultak és a gondok rendezéséhez feltétlenül külső segítséget kellett és kell a továbbiakba«! is biztosítani. A többéves veszteséges gazdálkodás okai között keresendő például az egyoldalú beruházási munkák elvállalása, a készletek felduzzasztása, az állandósult munkaerőhiány, ezt főként; a fizikai dolgozókkal szemben alkalmazott helytelen bérgazdálkodásnak volt a következménye de veszteségforrást jelentett a nem megfelelő költséggazdálkodás is, amelynek következtében, a tartós fizetésképtelenség miatt, számottevően megnőtt1 a bírságok, késedelmi kamatok ösz- szege és emelkedtek a garanciális javítások költségei is. A gazdálkodásban mutatkozó hiányosságok mellett a vállalat vezetésének irreális elképzelései, az egyes részterületeken dolgozók közötti összhang hiánya és a belső érdekeltségi rendszer hibái is fokozták a súlyos gondokat. A korábbi évek nehézségei nem voltak ismeretlenek a végrehajtó bizottság tagjai előtt, hiszen már 1981-ben is tárgyalták a vállalat gazdálkodását értékelő előterjesztést, amikoris többek között a felújítási munkák arányának növelését indák elő a vállalat számára, s ennek érdekében az állóeszköz- fejlesztéséhez szükséges pénzügyi eszközök biztosítására pályázat benyújtását javasolták, s ezt 30 millió forintos nagyságrendben el is fogadták. Horganyzott csőidomok Segesdről Keresletre épülő üzemalapítás A termelőszövetkezetek ipari jellegű melléküzemági tevékenységét több tényező is meghatározza. Mit gyártsunk, kivel keressük a kapcsolatot, milyen a leendő áru iránti kereslet, milyen a szövetkezet lehetősége, erre fordítható tőkeereje? A segesdi választás ez esetben több oldalról nézve is megalapozott. A hazai kereskedelem vízvezeték csőidom ellátottsága — s azt az építkezők panaszáradata bizonyíthatja legjobban — nem felel meg a keresletnek. A horganyzott idomok főként külföldi importból származnak, hazánkban mindössze a Rába moson magyaróvári gyára végez horganyzást kisebb tételekben. Takács Lászlótól, a termelőszövetkezet beruházó és műszaki vezetőjétől megtudtuk: az építkezést tavaly nyáron kezdték meg, s várhatóan 1935 tavaszán kezdődik meg a próbaüzemelés. A kivitelező a kaposvári Tanép Vállalat. A munkálatok tervszerűen haladnak, de a műszaki vezető elmondta, hogy a jövőben még intenzívebb hozzáállást várnak az építőktől. A beruházás összköltsége meghaladja a hatvanmillió forintot, a szövetkezet országos és megyei támogatást kapott. Jelenleg a nagycsarnok fémvázán dolgoznak, s egyúttal folyik a leendő szociális és raktárhelyiségek kivitelezése is. A Soproni Öntödei Vállalattal állnak kapcsolatban, s előkészületként egy átalakított magtárházban három műszakban dolgoznak a menetfúró gépek. A kisüzem vezetője. Buko- »tcs László elmondta, hogy szorított programok szerint kell dolgozniuk, s havonta 45—50 tonna árut adnak át a kereskedelemnek. A tavasszal induló üzemben kétszáz segesdi jut munkához, s a községi tanács előzetes felmérése szerint ehhez helyben biztosított a munkaerő. Ennek ellenére a következő két évben vállalt 37,6 millió forint értékű munkákból csak 23,5 millió forint értékűt teljesítettek, ezenkívül egy komplex felügyeleti vizsgálat során olyan hiányosságok kerültek felszínre, amelyek joggal tehették kétségessé a vállalat létét. A Tanép mégsem szűnt meg. Az eset tanulságait levonva a felügyeleti hatóságok, a megye illetékes vezetői határozott intézkedéseket tettek; ezek ugyan nem szüntették meg a nehézségeket, de lehetőséget biztosítottak a felszámolásukra. Új vezető került a vállalat élére, akitől — mint abban a tegnapi ülésen felszólalók egyetértettek — most már azt várják, hogy olyan célokat fogalmaz meg, amelyekben számolnak a gazdasági környezet és a szabályozórendszer változásaival, figyelembe veszi az adbttsá- gokat és a lehetőségek föl mérésével több évre meghatározza a vállalat tevékenységét. Javaslatként hangzott el az is, hogy elsősorban a fenntartási és a felújítási munkák elvégzése jelentheti a továbblépést; azok az igényes, aprólékos feladatok, amelyek nagy szakmai hozzáértést követelnek. A hozzászólók egyetértettek abban is, hogy a Tanép munkájára, az általuk megoldható speciális feladatok elvégzésére ezután is szűk ség lesz, de arra is fölhívták a figyelmet, hogy a pénzügyi nehézségek megoldása mellett fokozott gondot kell fordítaniuk a dolgozókkal való szorosabb kapcsolat megteremtésére, a harmonikus munkahelyi légkör kialakítására Varsó főpolgármestere Budapesten Dr. Mieczyslaw Debícki altábornagy, Varsó főpolgármestere — Szépvölgyi Zoltánnalc, a fővárosi tanács elnökének meghívására — küldöttség élén hivatalos látogatásra hétfőn a késó esti órákban Budapestre érkezett A lengyel tanácsi delegáció tájékozódik a tanácsok irányító-szervező munkájáról, és megismerkedik a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok életével, munkájával. Usztyinov Kaszem-mel találkozott Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Szaleh Muszleh. Kaszem dandártábornokkal, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nemzet- védelmi miniszterével. A meleg, baráti légkörű találkozón kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről volt szó.
