Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

1984. augusztus 5., vasárnap Somogyi Néplap 5 V v­V t, rr-\, } 'tó ' Reich Károly kiállítása Siófokon Reich Károly Kossuth-díjas grafikus ismét a Balaton­nál ... A szemesi származású művész ezúttal, a Dél-balato­ni Kulturális Központban' ál­lította ki rajzait, melyeket —, mint írja — ,,a magam kedvére készítettem azzal a reménnyel, hogy esetleg má­soknak is örömet szerezhetek velük". A tárlat látogatottsá­ga. sikere is bizonyítja, hogy a szerényen fogalmazó mű­vész, aki a többi között könyvilliusztrációvaL nemze­dékeknek szerzett — szerez — örömet, a siófoki és általá­ban a Balaton-parti képző­művészet kedvelők körében változatlanul népszerű. A tárlat egy része Reich Károly legszebb könyvilluszt­rációit mutatja be: Móra Fe­renc. Kolozsvári Grandpierre Emil, Kormos István és má­sok írásaihoz készítette már- már klasszikusnak mondható képeit, de bőséges anyagot hozott egyéni mondanivalójú. jellegzetes szimbolikájú. sa­játosan Reich-stílusú, vonal- vezetésű alkotásaiból is. Ked­velt motívumai a mítikumba növő női aktok, lovak, ga­lambok — atmoszfératerem­tő erejű kompozícióiban nagy hatást keltenek. Min­den grafikája egy-egy lírai költemény. Különösen emlé­kezetes Shakespeare-nek A windsori víg nők című művét megidéző rézkarcsorozata, amelynek mindegyik darabja hamisítatlan reneszánsz han­gulatot kelt, és a nagy rene­szánsz mesterek rajztudására, komponáló készségére emlé­keztet AZ UJ SZÍNHÁZI ÉVAD TERVEI Cigánybáró és Übü király Augusztus tizedikén kez­dődik az új színházi szezon bénletezése a kaposvári jegy­irodában. Az 1984/85-ös év­adban hat bemutatót tervez a Csiiky Gergely Színház fel­nőtt nézőinek. Természete­sen ezúttal is több darabot hirdetnék: közülük kerül ki a hat, amelyből premiert tartanák. Mit ígér a színház új évada? Anton Pavlovics Csehov színművei mindig mérföld­kőnek számítottak, gondol­junk csak a Sirályra vagy az Ivanovra. Évadnyitónak szánta a társulat művészeti tanácsa a Cseresnyéskertet! A nagyoperett műfajának kedvelői sem maradnak él­mény nélkül az új évadban. Spindler Béla „bemelegíté­sül” az idei nyáron a diós­győri várban már elénekel­te Johann Strauss Cigány­bárójának címszerepét. Ez a mű szerepel a kaposvári programban is. Jókai révén szinte magyar operettnek számi:, s a Csikyben is ját­szották már korábban. Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij, a szovjet líra legmarkánsabb egyénisége munkásságával a filmre. a színházra is hatással volt; a kaposvári társulat a Gőzfür­dő bemutatását tervezi. Ez a szovjet irodalom egyik leg­merészebb szatírája, beleil­lik abba a műsorba, amelyet kiváló előadások jellemez­nek megyeszékhelyünkön. Jaroslav Hasek klasszikus ostobája, a mundérban is kispolgárján civil Svejik ná­lunk legalább olyan népsze­rű figura, mlint északi szom­szédainknál Spiró György, a színház dramaturgja készít színi változatot a műből: ta­valy már nem fért a „keret­be" az előadása. Weöres Sándor egyike legkiválóbb költőinknek, színházi bemu­tatót körülbelül egy évtize­de tartottak nálunk a Szent György és a sárkány című. versben írt drámájából Az új évadban tervezik. 1968- os keltezésű A kétfejű fene­vad című „történelmi panop- tikum,jártak” bemutató,iá, amely 1686-ban játszódik. Alfred de Musset Loren- zaccióját a romantika Ham­letiének is szokták emleget­ni, s bizonyos korszakokban kihívást jelent a színháznak. Gábor Miklós alakította jó két évtizede a Madách Szín­házban, a tévében pedig né­hány éve egy veszprémi elő­adását láttuk. Ez a mű is bekerült a kaposvári tervek közé, akár csak a Tony R ochardson filmjén 1963- ban nagy Sikert aratott Tom Jones, Henry Fielding 1749- ben írt fejlődésregény-pika- reszkje, amely kalandok so­ra, ugyanakkor a korabeli angol társadalom enciklo­pédiaszerű ka ri kát urisztikus ábrázolása. Szerepelt már az elképzelésekben eddig is Alf­red Jarry diáktcéfákból ki­nőtt abszurdja. az Übü ki­rály. Most úgy látszik, hogy megvalósul az előadás, A Stúdiószínház eddig nagysikerű bemutatóit az úi évadban igyekszik Stanislaw Wypianski Odüsszeusz haza­térése című drámájával foly­tatni: a mindössze 38 éve1 élt lengyel drámaíró Me­nyegző című művét Wajda vitte filmre. A homéroszi eposzt ott folytatja. ahol Odüsszeusz hazatérve tragi­kus állapotokat talál. A da­rabot Spiró György fordítja, a tervek szerint színpadra is ő állítja majd. Tovább édesgeti magához a színház a gyerekeket : . az 1984/85-ös évadban mutat­ják be a néphit elemeit, ba­bonákat, históriákat költé­szetébe építő Kiss Anna színpadi játékát, a Bolond­malom című mesét. Szerepel a tervekben az egykori ma­gyar színházakban is népsze­rű angol szerző, James Matthew Barrie (1860—19.37) a Peter Pán. tv-».—.1 SZÉCHENYI ÉLETÉRŐL Több mint egy esztendeig tartó előkészület és hét hó­napos forgatás után ezek­ben a hetekben a vágóasz­talnál nyeri el végleges for­máját a Magyar Televízió egyik legnagyobb méretű vállalkozása: a Széchenyi István életéről szóló hatszor 50 perces adásidejű tv-so- rozat. A rendező: Horváth Ádám. — Még 1951ben merült fel az ötlet, hogy képernyő­re kellene vinni a legna­gyobb magyar életútját — mondja. — Nemeskürty Ist­ván vállalkozott a forgató- könyv megírására. Mindket­ten egyetértettünk abban, hogy ez a téma napjaink­ban ismét fontos, érdekes és közérdekű. Rendezői szempontból is régen izga­tott Széchenyi személyisége. Eszméi, javaslatai. kezde­ményezései sorra valóra.^ál- tak, ám ő maga meg volt győződve arról, hogy nem „sikerember”. Mégis: a té­nyek bizonyítják. tevé­kenységével hasznossá vált hazája számára. — Még ma is sok minden tisztázatlan életével, s még- inkább tragikus halálával kapcsolatban. A film egyér­telmű választ ad majd ezek­re a kérdésekre? — Nem erre vállalkoz­tunk, nem ez a feladatunk. A forgatókönyv alapjául Széchenyi naplója szolgáit, ez a Súlyos és szomorú ol­vasmány. Nem dokumer,­Széchenyi (Tordy Géza) döblingi dolgozószobájában (Csabafi Attila felvételei — KS) BORISZ ARNAUDOV Pitymallafkor megcsiikor- dult a külső ajtó. Kriszti­na felébredt, és megkön.v- nyébbülten sóhajtotta. „Milyen jó, hogy már évek óta nincs megkenve. Különben nem is tudnám, ha valaki belép a házba.” Valaki lassan és óvatosan a hálószoba belé közeledett, és halkan bekopogott. — Ki az? — kérdezte Hrisztina. — Én vágyóik — válaszol­ta egy rékedt férfihang. — Ki az az én? — Mircsó. — Biztosan eltévesztette a lakást. — Nem én, még most is ott vdh a főit a küszöbön. Tizenkilenc évvel ezelőtt, késő délután ugyanebből a lakásból mentem ki, hogy keressek egy petróleumlám­pát. " Amikor kialudt az áram, azt mondtad nekem: „Öltözz fel, és haza ne gyere petróleumlámpa nél­kül!” Apai — Mintha rémle ne vala­mi ... Volt egy férjem, va­lami Mircsó nevű hegesztő. — Ma már a férjecskéd főmérnök két felsőfokú végzettséggel, — Aha — gondolkodott el Hrisztina —. eltűntél, mivel csak középiskolád volt, aztán meg nem tudtál egymagad helyrejönni. Már hallottam hozzád hasonlók­ról. Az egyik például el­ment cigarettáért, és soha többé nem tért Vissza. A másik meg fogta a szemét- vödröt, és szintén nem ment vtilsszia. — Én azonban, amint lá­tod. visszajöttem. Akkor, ti­zenkilenc évvel ezelőtt ször­nyű hóvihar volt, majd le­fagyott a fülem. Bementem valahová, hogy egy kicsit átmélegédjek, de rögtön el­felejtettem. hová és miért indultam. — Föltételezem. hogy most, miután visszatértél, legalább eleget teszel a megbízásomnak — nevetett Hrisztina. — Mi az hogy. ha tud­nád milyen meglepetést ké­szítettem néked! Itt hozok néked egy hétéves fiúcs­kát. Niikolának hívják. Hár­man voltak testvérek... Csakhogy az anyjuk egy hónappal ezelőtt elment a másik kettővel cipőt vásá­rolni, és többé nem tért vissza. Koljó, fiacskám, gyere be! A kisfiú félénken belo­pódzott a hálószobába. — Nincs mit tenni — tuszkolta előre Mircsó — mégiscsak az apja vagyok. Viseld gondját! Én megyek. — Hová? — kiáltott fel Hrisztina. — NiSm azt mondUld,' hogy ne jöjjek vissza pet­róleumlámpa nélkül? .. . Viszontlátásra. Fordította : Adamecz Kálmán tumfilmet kívántunk ké­szíteni, a szokványos mó­don és eszközökkel, hanem életének néhány csomópont­ját, vagy ha úgy tetszik: fordulópontját igyekeztünk körüljárni. Az első részben a ' iszonéves huszártisztet rm ' juk be a nézőknek, a vág kodástól sem idegen­kedő, óképű fiatalembert, a nők bálványát. A máso­dik rész Wesselényivel való találkozását. kettejük ba­rátságát idézi fel, valamint a hazai lótenyésztés és ló sport megteremtésével kap­csolatos tevékenységet. A következő részben már az érett Széchenyi áil előttünk: az Akadémia életrehivója. a Lánchíd építtetője, a fo- lyamszabályozás sürgetője A negyedik rész 1848-ban játszódik, a magyar szabad­ságharc fényes napjaiban, majd az összeomlás drámai időszakában. A két befeje­ző rész Döblingbe vezeti el Szirtes Adám és Tordy Géza a nézőt. A sorozat a dep­ressziós, önmagával megha- sonlott Széchenyi öngyilkos­ságával fejeződik be. — Hol készültek a külső felvételek? — Hetven különböző hely­színen, Magyarországon, Csehszlovákiában és Angliá­ban. Nyolcvan színész, és majdnem félezer statiszta vett részt a forgatásokon. A döblingi jeleneteket nem az eredeti helyszínen. hanem a tóalmási kastélyban vet­tük föl. Csehszlovákiában is korhű színhelyeket talál­tunk, kastélyok, paloták ép­ségben megőrzött termeit és parkjait. Régi elvem, hogy még a legnagyobb egyezte­tési nehézségek ellenére is csakis magyar színészekkel dolgozom. A Vígszínház méltányolta kérésünket és hét hónapra rendkívüli sza­badságot engedélyezett Szé­chenyi alakítójának, Tordy Gézának. Ezt persze nem lehetett minden művésznél megkívánni. De a szereplők kivétel nélkül vállalták a forgatással járó nehézsége­ket. Például jó néhányszor megtörtént, hogy Tábori Nóra — aki ugyancsak fon­tos figurát alakít — este tízkor végzett aznapi fellé­pésével a Vígszínházban, s autóba ült, útközben smin­kelt, átöltözött, és hajnali háromkor már egy Prága melletti kastélyban állt a kamerák elé, este pedig is­mét fellépett a Vígszínház­ban. Tordy Géza is zokszó nélkül teljesítette a rá há­ruló meglehetősen szokatlan feladatokat. Hogy csak egyet mondjak: a Döblingben ját­szódó képsorokban már az öreg. megtört arcú és külse­jű Széchenyi -.jelenik meg. Ezt nem lehetett egyszerű sminkeléssel megoldani. Speciális gumimaszkot ka­pott, melynek fölhelyezése mindennap, a forgatás meg­kezdése előtti hajnalon há­rom óráig tartott... Horváth Ádám befejezé­sül elmondotta: — Szándékunk szerint a modern, előttünk járó nagy gondolkodót. kezdeménye­zőt és politikus Széchenyit kívántuk közel vinni a né­zők millióihoz. Hangsúlyoz­ni szerelném: ne várjanak tőlünk valami újfajta, újjá­értelmezett, „korszerűsí­tett” Széchenyi-képet! Sem pedig eredeji felfedezése­ket. Mindez a történészek dolga. Nem is oktatófilm­nek szánjuk, azzal a céllal, hogy ..ilyen volt Széche­nyi”. A mi filmünk csupán egy a lehetséges Széchenyi- ábrázolások közül — Mikor látjuk a soroza­tot? — ..Október végéig tarta­nak a befejező technikai munkák, és valószínű, hogy a film még a télen a képer­nyőre kerül. Garai T^más

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents