Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-05 / 183. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL évfolyam, 183. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 5-, vasárnap % Iparvágányt építenek Munkás nyár A kánikula hétköznapi hősei kétségkívül a kalásztengerben dolgozó kombájnosok, a fülledt gépteremben izmaikat feszítő vasasmunkások, a - hideg üdítőket, friss kenyerünket kezünkbe adó boltosok. Persze még hosszan sorolhatnám azokat a szakmákat amelyekben a másik nemtől is férfias helytállást követel a ránk köszöntő kánikula. Egyikőjük tői hallottam, bizony, szívesen cserélne a pedagógusokkal akik „háromhónapos szabadságukat”, töltik most árnyékos szobában olvasgatva vagy egy Ba- laton-parti gumimatracon napozva. 4,z egyik somogyi nagyközségben ezért is eredtem nyomába: hogyan töltik nyári szabadságukat a falusi tanítók, tanárok. Hamar lehűtötték kíváncsiságomat. Az általános iskola igazgatója a festők létráját tartotta; csak néhány órára tud elmozdulni a tatarozás munkálatai mellől, hiszen becsületbeli ügye, hogy az intézmény valóban felújítva, vonzó külsővel fogadja ősszel a gyerekeket. Mintha a saját otthonomon dolgoznék, mondta. S futnia kell a festék, a munkaeszközök, a többi szükséges kellék után. Téves felfogást oszlatott el egyúttal: a nyári szünidő csupán szűk két hónap, az emlegetett három helyett. Sőt, annyi sem! Ott van az egyhetes iskolai felügyelet, az egy-két hetes vándortábor, a szolgálati lakás felújítása, aztán a kert. Két—három könyvet említ: most olvassa csak — pótlólag — a könyvhéten vásárolt olvasmányokat. Az igazgatóhelyettes felesége (felsőtagozatos szaktanár) trombózissal az ágyban fekszik. Szavai talán ezért is őszintén keserűek. Legnagyobb nyári örömeként azt említi, hogy „a gyerekek sikeresen vizsgáztak a főiskolán.” Férje a boltokat járja, hogy őszre—télre legyen jól fűthető cserépkályhájuk. Sok-sok évi munka után sem engedhetnek meg maguknak tengerparti luxuspassziókat. A kijelentést reálisan, átgon doltan mondja, a pálya húszévi tapasztalatával. Látogatója, a matematikatanár hő kirándulásként a vándortáborokat említi. Amely munka, de •neki egyúttal pihenés is. Tőle tudom, hogy ez a közép- korosztály munkásvíkendje. A nyár eleji vándortábor-előké- szítőn elhangzott, hogy a fia ^tal . pedagógusokat nehéz 'megnyerni a nyári gyermek - túra-felügyeletre. mivel a gondtalan és szabadabb pih- nés hívei. Már-már képes lettem volna ezt a középkorosztálybeli tanárpanaszt magától értetődőnek tekinteni, ha a somogyi nagyközség strandjának fülledt büféjében nem az egyik fiatal tanító ismerősömet láttam volna sürgölődni; ha a balatoni nagyközségek újságosaiban, aztán a kom- posfiúban, a benzinkútnál dolgozó ablakmosóban nem ismerős pedagógusokra leltem volna. Ugyanígy találkoztam kőművesek mellett izzadó tanárral, szállítómunkásként, dolgozó tanítóval. Biztos vagyok abban. Jiogy valamennyiük igazi pihenése valamilyen formában összekapcsolódik a munkával. Az olvasás, a fürdés, tánc a ki- kapcsolódás önmagában, hosszú távon, nem pihentet. Fél keze csak igazi, emberformáló énünknek — a munkának. Békés József A szocialista országok gazdasági közössége számára a műszaki-tudományos vívmányok elsajátításának felgyorsítása kulcskérdés a legfontosabb gazdasági feladatok megoldásában. A KGST tagországainak Moszkvában megtartott felső szintű gazdasági értekezletének jelentőségér ő[_£ néhány, a tagországok Műt álló fontos feladótokról írt cikket az Izvesztyijában Nyikolaj Talizin szovjet minixzterelnök- helyettes, a Szovjetunió állandó KGST-iképviselője. A tagországok vezetőinek moszkvai tanácskozása új szakaszt nyitott meg a testvéri pártok és áLlamOk egységének és összeforrottságá- nak további megszilárdításába^ a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében és a szocializmusnak a nemzetközi életben elfoglalt pozíciói megszilárdításában — állapítja meg Talizin. Megteremtődtek az alapok ahhoz, hogy felgyorsuljon a népgazdaságoknak az intenzív fejlesztési módszerekre való áttérése, a termelés műszaki bázisának a tudományos- műszáki forradalom vívmányaira épülő gyökeres megújítása. A közös munkát a továbbiakban erősíteni kell. Közös alapokon keli kidolgozni, a tagországok gazdaságpolitikájának egyeztetése keretében, a fontos gazdasági kérdések megoldásának módozatait, fejleszteni kell a közvetlen kapcsolatokat a termelő üzemek, tudományos intézetek között. Az értekezlet célszerűnek minősítette a tagországok gazdaságpolitikájának egyeztetését a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken — az ebben érdekelt országokkal pedig egyéb területeken is — rendiszeresen, minden szinten. A testvéri országok ma képesek a legbonyolultabb tudományos-műszaki problémák megoldására is. ami azért is rendkívül fontos, mivel az Egyesült Államok és néhány NATO-deli szövetségese a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködést a politikai nyomás eszközévé igyekszik változtatni. A moszkvai tanácskozáson hozott határozatok megvalósításában különösen fontos szerep jut a gépipari együttműködés fejlesztésének — mutât rá a továbbiakban TaliiZin. Bizonyítható, hogy a KGST-tagországokban meglévő műszáki és gyártó potenciál lehetővé teszi, hogy ezek az országok megszervezzék a számukra nélkülözhetetlen gépek és berendezésék minden fajtájának gyártását, s világszínvonalú minőségben lássák el belőlük a termelés kulcsfontosságú ágazatait. A feladat megvalósításában jelentős szerep juthatna egy a gépgyártás kérdéseivel foglalkozó miniszterelnök-helyettesi szintű l^GST-bizottságnak. Talizin kitér az energiahordozók kérdésére, amelynek a moszkvai tanácskozás ugyancsak nagy figyelmet szentelt. Továbbra is rendkívül nagy feladat hárul a Szovjetunióra: a tanácskozáson ismét megerősítést nyert, hogy a Szovjetunió továbbra is jelentős mértékben hozzájárul a közösség tagországi tüzelőanyag- és energiaprab- lémáinak megoldásához, folytatja a kőolaj és kőolaj- alapú termékek exportját a KGST-tagországokba és növeli földgáz és villamosener- gia szállításait. Nagy. közös építkezési vállalkozás lesz egy új.Nyugat- Szúbériáfoól a KGST-tagországokba vezető gázvezeték létrehozására. A legközelebbi időben sor kerül az építés feltételeinek egyeztetésére és a munka megkezdésére. •rr Húszmillió forint értékben iparvágányt építtet a Kemikái barcsi gyára. A mintegy nyoicszáz méter hosszú iparvágányt a helybeli ÊSZKV dolgozói, valamint a MÄV szakemberei készítik. Október végén adják át az új létesítményt, s évente húszezer tonna áruit szállítanak rajta Aratók Szlovákiából Heves megye legnagyobb gabonatermelő gazdaságát, a hatvani Lenin Termelő szövetkezetei több éves jó kapcsolat fűzi a szomszédos csehszlovákiai, füleki állami gazdasághoz. A hatvaniak az idén 3200 hektáron termeltek kalászost. A füle- kiek a betakarítási munkálatokhoz kombájnokat, szállító jármüveket és bálázókat küldtek a hatvaniaknak, hogy minél előbb végezhessenek az aratással. A Lenin Tsz kombájnosai augusztus elejétől viszonozzák a baráti "‘Segítségnyújtást: képünkön: Vágó József tsz-el- nök (jobbról a második) a Szlovákiából jött gépkezelőkkel. Céltudatos a. napsugár. Nem meg-meg- botló gátlásos fénnyel ragyog, hanem szüntelenül újabb Celsiusok felé kergeti a hőmérő higanyát. A meteorológusok azt mondják ilyenkor jelentéseikben: az időjárás az évszaknak megfelelően alakul. Augusztus van, nyár dereka. A városban maradt lakosság nem tudja -miegtöltcni az utcákat, enyhülnek a délutáni csúcsforgalmak torlódásai is. A népszerű vicclap címlapjára ilyenkor szokott visszatérni a rajz: hazánk térképét a „szabadságon vagyunk” fölirat fog- ' ja át, Mintha az ország ki- lencvenháromezer négyzetkilométer pihenés lenne kánikulában. A pékekre gondolok most, a buszvezetőkre, a postásokra, orvosokra, boltok vásárlási ostromait kiálló kereskedőkre, azokra, akiknek munkája nyomán nem áll Telkek mezsgye nélkül meg az elet, sőt még csalié sem lassul. Akik este hazatérve a panelhatárőita lakrészekbe, a hétvégi munkát szervezik a családban. — Van egy kis telkünk, rajta egy pár négyzetméteres ház — mondja ismerősöm. — Egész nap irodában ülök, nagyon jmesik, ha mo- zy/patok Két évvel (peleit vettük. Látnod kellett volna, milyen nagy igyekezettel kezdtünk a megművelé sének, mennyire örültünk az első zöldségnek. A feleségem is városi lány volt, nagyon sok fogásra magunk jöttünk rá. Amit pedig nem tudtunk, segítettek a szomszédok. A legjobb ebben a telekben az, hogy itt a szomszédok beszélgetnek egymással. A hatodik emeleten, ahol nyolcadik éve lakom, a közvetlen szomszédaim nevét is alig tudom, gondolom, ők is így vannak ezzel. Itt esténként Stjár egymáshoz a tanár és a gyári munkás, az ügyvéd és az esztergályos. Még közös szalonnasütést is rendeznünk. ValarQennyipn a városból járunk ki, főleg ,hétvégén. A beszélgetés vége aztán invitálás lett, . mennék el egyszer én is megnézni, mire mentek odakint. Friss telepítésű szőlőtőkék, facsemeték között még a mezsgye sem rajzolódik ki, hiányzik a kerítés. — Nem kell ide kerítés, szögesdróttal — mondja ismerősöm, itt valahogy nem lopnak az emberek. Ha olyan terményünk van, amilyen a másiknak nincs, akkor adunk egymásnak. Már az első évben is alig vettünk zöldségét. mindent megtermelünk magunknak. A pihenés legaktívabb módjának vagyok tanúja hát ezen a tanyán. Így nevezik ugyanis a tulajdonosok birtokaikat, noha a hagyományos tanya kifejezés egészen mást takar. A hatvanas évek végén, a hetvenesek elején, amikor már egyre telítettebbé vált a Balaton környéke, no, es tegyük hozzá, hogy egy-egy telek ára Is erősen'próbára tette a vásárolni akarók erszényét. egyszerre csak kiderült, hogy másutt is le hét pihenni, kikapcsolódni, mint Kózep-Európa legnagyobb tavánál. A fölismerés eredményeképp indultak aztán már hétvégeken autókba pakolt családok Töröcs- kére, Igalba, Csokonyavi- sontára, meg a kihalásra ítélt apró falvak népesülnek be ilyenkor újra, megművelt kertjeik hirdetik: az ember, ha városban lakik is, dacol a természettel, nem engedi a már meghódított területeket az enyészet martalékává. Augusztus ifun. A gyümölcsök egy része már beérett. A hétvégek szorgalmának jutalma kerülhet asztalra, a hűtőszekrények mélyenhű- tő rekeszébe, hogy a lomb- hullásos időre is átmentse az új keletű nomádság télre maradt gyümölcseit. Varga István Áz egység új szakasza^ Nyikolaj Talizin a KGST-tagországok feladatairól
