Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-31 / 204. szám

V' AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 204. sióm____________________________________________Ara; 1,40 Ft 1984. augusztus 31., péntek Kedvező, kedvezőtlen adatok A vállalatok munkaerőgaz- dálkodása ma már némileg átgondoltabb mint a korábbi években, de továbbra is több új dolgozó felvételére szá­mítanak, mint amennyire reális lehetőségük van. Er­re az évre a munkaerőfor­rást 20 ezerrel meghaladó létszámnövekedést terveztek — állapította meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az ország első félévi munkaügyi helyzetéről szóló tájékoztatójában, amelyet csütörtöki ülésén a Minisz­tertanács megtárgyalt. A ter­melésből hiányzó munkaerőt a vállalatok és a szövetkeze­tek csak elenyésző részben pótolták a meglévő tartalé­kok erőteljesebb mozgósítá­sával, a veszteségidők to­vábbi csökkentésével, vala mint új üzem- és munka- szervezési módszerek beveze­tésével. Ugyanakkor a ren­delkezésre álló munkaerő ed­diginél hatékonyabb foglal­koztatásában sem történt je­lentős fejlődés. A korábbi évekhez képest az anyagi termelés ágazatai­ban megváltozott a munka­erő áramlásának iránya és intenzitása. Az iparban és építőiparban az elmúlt évek jelentős mértékű elvándorlá­sa után most némileg mér­séklődött a létszám csökke­nése. A mezőgazdasági és a szolgáltató ágazatok — mint a közlekedés, a hírközlés és a kereskedelem — pedig ve­szítettek vonzerejükből. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak megtartá­sához hozzájárultak a sorra alakuló vállalatok gazdasági munkaközösségek, amelyek révén többletjövedelemhez juthatnak a dolgozók. Az esztendő első felében a szocialista ipar termelési ér­téke négy százalékkal nőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 4,6 százalék­kal, ezenbelül pedig a fizi­kai dolgozóké 4,9 százalék­kal emelkedett. Kedvezően alakult az egy órára jutó termelési érték, ez 5,9 százalékkal lett maga­sabb. A kivitelező építőipar termelése az előirányzottnak megfelelő mértékben, 6,2 szá­zalékkal csökkent. Kedvezőt­len, hogy az egy foglalkoz­tatottra jutó építési-szerelési tevékenység értéke a vártnál nagyobb mértékben, 4,2 szá­zalékkal csökkent. 1984 első felében az átlag­bér és az átlagkereset az anyagi ágak egészében 6,4 illetve 6,3 százalékkal nőtt. Az átlagosnál kisebb mér­tékben emelkedtek az átlag- keresetek a mező- és erdő- gazdálkodásban, valamint a közlekedésben és a hírköz­lésben, szemben az iparral, a kereskedelemmel és a víz- gazdálkodással, ahol a növe­kedés üteme meghaladta az átlagot. Az idei béreme­léseket a félév végéig a gaz­dálkodó egységek többségé­nél végrehajtották. Ennek során a vállalati dolgozók­nak mintegy 80—90 száza­léka részesült béremelésben. Vállalatonként a legkisebb és legnagyobb béremelések között 2—12-szeres különbsé­gek voltak. A vállalatokon belül azonban nincsenek ilyen eltérések, a béremelé­sek során többnyire tovább­ra sem differenciálnak, a dolgozókat nem ösztönzik kellőképpen nagyobb telje­sítményre. ülést tartott a Minisztertanács Munkaügyi jelentés A pártkongresszus és a felszabadulás tiszteletére 13 millió forintos vállalás a barcsi Vörös Csillagban A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ KB Intéző Bizottsága együt­tes határozatot hozott az MSZMP XIII. kongresszu­sának és a hazánk felszaba­dulása 40. évfordulójának tiszteletére indult munka­versenyben kimagasló ered­ményeket elérő vállalatok, szövetkezetek és kollektívák kitüntetéséről. Az MSZMP Központi Bizottsága által alapított 25 kongresszusi zászló, illetve 88 kongresz- szusi oklevél kitüntetésben — az állami kitüntetésekre vonatkozó szabályok alkal­mazásával — azok a kollek­tívák részesülhetnek, ame­lyek a munkaversenyben el­ért eredményeik alapján egyidejűleg magas állami kitüntetést is kiérdemelnek. A kitüntetések átadására 1986. május 1. alkalmából kerül sor. A kormány csütörtöki ülé­sén tudomásul vette az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének tájékoz­tatóját a munkaügyi helyzet 1984. első félévi alakulásá­ról. Megállapította, hogy to­vábbra is teljes körű a fog­lalkoztatottság. A vállalatok többségénél a munka haté­konysága még nem javul a kívánt mértékben. A nép­gazdaság különböző terüle­tein a szükséges munkaerő­átcsoportosítás az indokolt­nál lassabban megy végbe. A keresetnövekedés — első­sorban az építőiparban és az iparban — meghaladja a tervezettet, amit a termelés eddigi alakulása nem tá­maszt alá. Az év hátralévő részében erőfeszítések szük­ségesek a teljesítményék növelésére, a népgazdasági terv céljainak megvalósítá­sára. A gazdálkodás javítását a hozamok növelését, a költ­ségek fajlagos csökkentését, különösen az anyaggal és az alkatrésszel való takarékos gazdálkodást, szolgálják a barcsi Vörös Csillag Tsz szocialista brigádjainak fel­ajánlásai a párt XIII. kong­resszusa és a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére hirdetett munkaversenyben. A hatvanöt szocialista bri­gád 586 tagja jelentős tár­sadalmi munkát is vállalt. A brigádok felajánlásait összesítve a növénytermesz­tés ötmillió forinttal, az ál­lattenyésztés egymillió fo­rinttal kívánja túlteljesíteni eredménytervét. A szövetke­zet csokonyavisontai gépjaví­tó üzemében 1,8 millió-, a műanyagüzemben egymillió, a szövetkezet kiskereskedel­mi szervezeténél és a fagaz­dasági társaságnál kétszáz­ezer, az anyag- és alkatrész társaságnál pedig három- százezer forintos túlteljesí­téssel számolnak. A felajánlások között sze­repelnek olyanok is, ame­lyek a következő évek gaz­dálkodását alapozzák meg, illetve a termelés további növelését szolgálják. Az idén például ezer hektáron kí­vánják az istállótrágyázást elvégezni a szervesanyag- utánpótlás érdekében. A szemesgabona-termelés nö­velése érdekében megújítják a jelenlegi technológiát, in­dokolt mértékben változtat­nak a vetésszerkezeten, és új műszaki-technikai eszkö­zök alkalmazásával érik el, hogy költségnövekedés nél­kül tíz száza ékkai emelik a termelésátlagokat. A kuko­rica termesztés területen ugyanilyen eredménynöve­lést vállaltaik, az állatte­nyésztésben pedig a jelenle­gi eredmények megtartását tűzték ki célul. Szerepel az is a vállalások között, hogy a gyepterület hozamainak növelése révén mintegy 150—200 hektárt vissza ad­nak árunövény termelésére. A múlt évhez viszonyítva csaknem a kétszeresére kí­vánják növelni a búzavető­mag-értékes ítést. Az anyag-, az alkat rész­és az üzemanyag-megitaka- rítás az idén — a felajánlá­sok alapján — 1,4 millió fo­rint lesz, s jövőre újabb tíz- százalékos megtakarítással számolnak. A szocialista brigádok ösz- szesen 65 ezer frintot aján­lottak föl a Nemzeti Szín­ház építésének támogatásá­ra. A lakó-, illetve munka­helyük érdekében végzett társadalmi munka értékét az idén 485 ezer forintban állapították meg, jövőre pe­dig félmillió forint értékű társadalmi munkát ajánlot­tak fel. Ezenkívül támoga­tást nyújtanak az istvándi úthálózat bővítéséhez, a bar­csi sportcsarnok építéséhez és a város telefonhálózatá­nak korszerűsítéséhez. A munkaverseny-felaján- lások értéke a szövetkezet­ben összesen több mint 13 millió forintot tesz ki. Áz igényes munka elismerése Tudományos intézmény lett a megyei könyvtár A Balaton-parti idegen- forgalomról, az ellátás és a környezetvédelem helyzeté­ről és az ezekkel kapcsola­tos szakszervezeti felada­tokról tanácskozott tegnap Siófokon a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának elnöksége. A kihelyezett ülésen részt vett Sugár Im­re, a megyei tanács elnöke is. Dr. Egerszegi László, az SZMT titkára előterjesztésé­ben, szóbeli kiegészítésében főként a gondokat tárta fel. Érdekellentétek tapasztal­hatók például a forgalom növelésére ösztönzött utazá­si irodák és az ellátási fe­lelősséget a jelenlegi felté­telek között nehezen viselő tanácsok között. A balatoni ellátó hálózat nem tud meg­felelni az idegen- és üdülő- forgalom kívánalmainak, komplex és minőségi ellátás­ra a part infrastruktúrá­ja alkalmatlan. Ellentmon­dások tapasztalhatók a ha­zai és a külföldi turizmus, valamint az őslakosság (fő ként az idegenforgalmi be­vételekből nem részesülők) érdekei között. A Balaton- parti tanácsok az igények és lehetőségek szorításában dolgoznak, s még ellenőrzé­si feladataikat sem képesek hibátlanul ellátni. A tó a túlterhelésének mérséklésé­re hozott központi intéz­kedések közül például az íidülőépitési tilalom egyelő­re alig érvényesül. Az ide­genforgalmi fejlesztéseket az utóbbi időszakban az n koncepció irányította, hogy a Balaton tehermentesíté­sére meg kell teremteni a fogadás feltételeit az ország más területein is. De a tó terhelése nem csökkent, ugyanakkor a Balaton-parr A tavaly ősszel benyújtott pályázat és az illetékes bi­zottság döntése alapján tu­dományos intézménnyé nyilvánították a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárt. A 33 esztendeje alapított és 20 éve jelenlegi otthoná­ban működő intézmény e döntéssel a tudományos könyvtárak úgynevezett harmadik csoportjába ke­rült — abba a csoportba, amelybe korábban a szom­bathelyi megyei bibliotékát vagy a szegedi Somogyi Könyvtárt is sorolták. A megyei könyvtár 220 ezer kötetes állományának hatvan százaléka szakköny" vagy szakmai ismeretter­jesztő munka; e 130 ezer kö­tetből mind a természet-, mind a társadalomtudomá­nyi és művészeti szakembe­rek könnyűszerrel válogat­hatnak. Hozzájárult a minősítés­hez a gyűjtemény gondo- zottsága, a katalógusok sok­félesége és részletessége, s a példás bibliográfiai tevé­kenység. Hadd említsük meg itt a Rippl-Rónairól készített írások adatait tar­talmazó jegyzéket vagy a Kaposvár-bibliográfiát. A könyvtár dolgozói évente több mint száz forráslajst­romot állítanak össze a ku­tatók számára. A munka gyümölcseként a magasabb osztályba lépett könyvtár előnyben részesül majd az állomány fejleszté­sében, a tudományos ösz­töndíjak odaítélésében. Ha­marosan számítógép segíti a munkát, de a könyvtáro­sok addig sem ülnek tétle­nül. Máris készítik azt a le­xikont, amely a tudomá ­nyos. művészeti és mg? dí­jakkal az elmúlt négy évti­zedben kitüntetett honfi­társainkról tartalmazza a legfontosabb tényeket. Feb­ruárban reprezentatív kiál­lítást rendeznek a felszaba­dulás óta eltelt időszak so­mogyi kiadványaiból. Hosz- szabb szünet után hamaro­san ismét megjelenik a könyvtár szakmai alma­nachja. Tennivalók a Balaton-parton nem részesült elegendő köz­ponti segítségben. A környezetvédelem és a tó vízminőségének megóvá­sában mindenki érdekelt. Ezért 1983-ban a kormány határozatot, a megyei ta- nács-vb pedig komplex in­tézkedési tervet fogadott el, ennek megvalósítása folya­matban van, s hatása máris érzékelhető. Ám sok még a tennivaló. A beszámoló részletesen foglalkozott még a köztisztaság, a csatorná­zás, a parképítés, -gondo­zás, a közlekedés, a keres­kedelem helyzetével, s az ezekkel kapcsolatos gondok­kal, tennivalókkal. A Balatop-parti idegen- forgalom szervezésében, el­látásában érdekelt alapázer- vezetek a többi között töre­kedjenek arra, hogy a moz­galmi munka az idényben se szüneteljen — inkább erősödjék —, s következete­sen lépjenek föl az üdülő­ket károsító magatartás el­len. Növeljék az alkalmas szakszervezeti, kereskedel­mi társadalmi ellenőrök számát, kísérjék figyelem­mel az időszakos dolgozók munkavédelmi oktatását, egészségügyi alkalmasságát, munkahelyi beilleszkedé­sét, s a szakszervezeti okta­tás térjen ki az idegenfor­galommal kapcsolatos ideo­lógiai, erkölcsi kérdésekre is. Az elnökség az ágazati szakszervezetek megyei szerveinek a többi között ajánlja, hogy részletesen vizsgálják meg Balaton­parti dolgozóik sajátos problémáit, élet- és munka- körülményeit, illetve ágaza­tuk tóparti tevékenységét. A szakmaközi bizottságok fejlesszék ki saját társadal­mi ellenőri csoportjaikat, vegyenek részt a balatoni településeken a köztisztaság ellenőrzésében, segítsék a környezetvédő mozgalma­kat; az SZMT pedig növel­je koordinációs szerepét az idegenforgalmi szezon el­lenőrzésében. Sz. A. ÉPÜL A BORSODI SZÉNMEDENCE LEGNAGYOBB BÁNYÁJA A Borsodi Szénbányák dubicsányi szénterületén egy új kutató lejtős akna kihajtása kezdődött meg jú­liusban, s eddig negyven méter vágatot építettek ki a szuhavölgyi bányaüzem szakemberei. A munkát részletes földtani kutatás előzte meg. Ennek alapján a geológusok a területen több mint 100 millió tonna, jó minőségű szénvagyont ta­láltak. A vágat tervezet, végleges hosszúsága 600 mé­ter lesz. A vállalati prog­ram szerint a hetedik öt­éves terv során megkezdő­dik a bánya teljes kiépítése a széntermelés pedig 1991- ben indul. Ez lesz a borsodi szénme­dence legnagyobb üzeme, évi széntermelése megha­ladja majd a kétmillió ton­nát. A jelenleg legnagyobb borsodi szénbánya, a lyu­kói, évente 1,2 millió ton­na szén kitermelésére képes

Next

/
Thumbnails
Contents