Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

AZ HS?HI> SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 200. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 26., vasárnap UT A CSODÁHOZ A vakáció utolsó hetében bizonyára sok diák kellemet­len érzéssel gondol a tanu­lásra. Ne is tagadjuk, egy- időben valamennyiünkben kialakult ez az ellenérzés, az iskolapadhoz kötött, kény­szerű tevékenységgel kap­csolatban. Azért, mert a ta­nulás fogalmát még mindig meglehetősen szűkén, egyol­dalúan értelmezzük. Évszá­zados, rossz beidegződés alapján kapcsolódik hozzá a magolás, a nem szívesen végzett muszáj-munka, az is­kola, a tanár, a tankönyv. Próbáljuk meg a méltatla­nul negatív előjelet kapott szót egy másikkal helyettesí­teni: ismeretszerzés. Ki vi­tathatná, hogy mindenki sze­ret tudomást szerezni a vi­lág csodáiról, újdonságairól. Hiszen a kisgyerek ösztönö­sen, a maga jószántából ta­nul meg beszélni, játszani. Sokszor éppen az a baj, hogy túl korán akar elsajátítani mindent, amit a felnőttek már tudnak. A kisiskolás szí­vesen böngészi az őt érdeklő témájú könyveket. Állatok­ról, növényekről, autókról szóló műveket keres a könyvtárban, lelkesedéssel nézi a tévé tudományos is­meretterjesztő műsorait. Iz­gatja, hogy miként működik a tűzhányó, hogyan repülnek a madarak és a repülőgépek, faggatja szüleit, hogy miért a nap körül forog a föld, vagy hogyan születnek a kis­babák. Szinte kielégíthetet­len a tudásvágya. Az isko­lában' sokszor mégis rossz kedvvel veszi kezébe a tan­könyvet. Arra kellene valahogy rá­irányítani a figyelmet, hogy tanulni, azaz ismeretet sze­rezni nemcsak az iskolában és nemcsak a tankönyvekből lehet. Hiszen tanul az ember mindennap és mindenhol, és nemcsak a gyerekek, hanem a felnőtt is. Tanul a szemé­lyes tapasztalásból, abból, ha utazik, ha világot lát. Az élet adja a biológiaórát, ha elmegyünk az állatkertbe, az erdőbe, a botanikus kertbe. Történelemórával ér fel egy régi erőd, történelmi emlék­hely, múzeum felkeresése, vagy egy jó film a moziban, a televízióban. Kiadós fizi­kai és földrajzi ismeretekhez jut az, aki saját szemével láthatja az égbolt csodáit a csillagvizsgálóban. S a kép­zőművészetet is csak a sze­mélyes élmény ismerteti meg az emberrel. Tanulunk egymástól is, amikor elmeséljük élménye­inket, amikor időt szakítunk arra, hogy beszélgessünk olyan ismerősökkel, akik a világnak más-más dolgaiban járatosak. Ne szégyelljük be­vallani, ha valamihez ke­vésbé értünk, mint más. Kér­dezzünk és beszélgessünk, ne csak a divatról és a benzin­árakról! Mindkét fél tanul abból is, ha kérdez a gye­rek. Ne térjünk ki előle, ke­ressük meg az életkorának megfelelő választ, segítsük eligazodni a világ rejtelmei között. Iskolarendszerünk, köz­művelődési intézményeink sokat tesznek azért, hogy a gyerek számára ne nyűg, ha­nem személyes élmény le­gyen az ismeretszerzés, s hogy a tudás gyarapítását a felnőttek számára is vonzó­vá tegyék. Járjunk nyitott szemmel és érdeklődőén. Ab­ban a gyerekben, aki látja maga körül, hogy új isme­retekhez jutni nem kénysze­rűség, hanem öröm, abban kialakul az igény a tanulás­ra, s nem lesznek elkedvet-. lenítőek a tanévkezdés nap­jai. Tersztyánszky Krisztina Konsztantyin Csernyenko válasza A Neues Deutschland kommentárja Nő a nyugtalanság a nukleáris háború veszélye miatt Megbélyegzi Dregger kirohanásait Hans-Dietrich Genscher nyilatkozata Konsztantyin Csernyen­ko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke levelet intézett az ang­liai Manchester város pol­gármesteréhez, kifejtve ben­ne a Szojetuniónak a nuk­leáris fegyverektől mentes zónák létesítésével kapcso­latos álláspontját. Ez év áprilisában az angol város adott otthont az atomfegy­vermentes övezetekről tár­gyaló első nemzetközi kon­ferenciának, s Manchester polgármestere, aki egyben a konferencia tikárának tisztét is betölti, levélben kérte fel Csernyenkót, hogy fejtse ki a Szovjetunió e kérdéskör­rel kapcsolatos véleményét. Moszkvában szombaton közzétett válaszában a szov­jet vezető leszögezi, hogy a nukleáris fegyverektől men­tes övezetek létesítése fon­tos területe a biztonság megszilárdításáért vívott harcnak. Az ilyen zónákra vonatkozó elképzelés nem utópia, s az ennek érdeké­ben tett erőfeszítések már hoztak is bizonyos, eredmé­nyeket. A Szovjetunió más szocialista országokkal együtt határozottan síkra száll azért, hogy nukleáris legyverektől mentes öveze­teket hozzanak létre többek között Észak-Európában és a Balkánon, vonják ki a harc­téri nukleáris fegyverset Közép-Európa meghatáro­zott körzeteiből és mentesít­sék a kontinenst minden kö­zepes hatótávolságú és har­cászati nukleáris fegyvertől. Válaszában Csernyenko megállapítja, hogy az ápri­lisi manchesteri konferen­INDIAI FEJLEMÉNYEK A kormány bfráijtf a nyugati országokat Az indiai kormány bírálja azokat a nyugati országokat, amelyek a Pandzsáb állam­ban történtek ürügyén pro­paganda hadjáratot bonta­koztattak ki India ellen. Az északi szövetségi államban szélsőséges nacionalista cso­portok az elmúlt hónapok­ban összehangolt terrormoz­galmat indítottak a terület elszakításának kikényszerí­tésére, az indiai központi kormány helyzetének meg­ingatására. Az indiai hadse­reg egységei — alkotmányos jogukkal élve — végül eré­lyes lépéseket tettek a ter­roristáknak az amritszári aránytemplomban kiépített főhadiszállása felszámolá­sára. Szingh Deo hadügyi ál­lamminiszter a parlament szombati ülésén kijelentet­te: teljes egészében alapta­lanok és hamisak azok az írások, amelyek a nyugati sajtó hasábjain jelentek meg az indiai hadsereg Pandzsáb állambeli fellépé­séről. Miként az indiai lapok legutóbbi számaikban rámu­tattak. a The Times című londoni napilap, a News­week és a Time című ame­rikai hetilapok pandzsaD' eseménybeszámolói nyíl vánvalóan bujtogató jelle­gűek és céljuk az, hogy u szélsőséges, szakadár ele­meknek nyújtott erkölcsi tá­mogatással zűrzavart keltse­nek pandzsáb szövetségi ál­lam területén. A provokatív hadjáratba tevékenyen be­kapcsolódott az angol rádió és televízió is. A BBC a na­pokban sugározta Csauhan pandzsábi szakadár vezető­nek azt a nyilatkozatát, amelyben leszámolással fe­nyegette meg az indiai ve­zetőket. cia és az ott elfogadott do­kumentumok tanúsága sze­rint világszerte nő a nyug­talanság a nukleáris háború veszélye - miatt. A közvéle­mény egyre inkább tudatára ébred annak, hogy a legha­tározottabb és legsürgősebb intézkedésekre van szükség, mert csak így hárítható el az emberiség nukleáris meg­semmisülésének veszélye. Reményt keltő jelenség, hogy e kérdésekkel ma már Sók ország helyi közigazga­tási szervei is foglalkoznak. A Szovjetunió politikája tökéletes összhangban állsz atomefgyvermentes öveze­tek megteremtéséért küzdő mozgalom célkitűzéseivel. A Szovjetunió egyoldalúan vállalta, hogy nem alkal­mazza elsőként a nukleáris fegyvert. Nem veti be ezt az eszközt azon államok ellen, amelyek lemondanak a nuk­leáris fegyver gyártásáról cs megszerzéséről s nem tarta­nak ilyen fegyvert területü­kön — szögezi le Konsztan­tyin Csernyenko válasza. Az ADN hírügynökség is­mertette a Neues Deutsch­land szombati kommentárját, amelyet az NSZEP központi lapja Alfred Dreggernek, g CDU—CSU parlamenti frak­ciója vezetőjének támadó hangú nyilatkozatához fű­zött. A kommentár megbélyeg­zi Dreggernek „az NDK ál­lamfőjének esetleges NSZK- beli látogatása elleni botrá­nyos és provokatív kiroha­násait” és megállapítja, hogy azok „szándékosan az NDK és az NSZK közötti jó kap­csolatok kialakulása ellen irányulnak”. „A nemzetközi közvéle­mény, amint ezt Dregger úr kirohanásainak világméretű visszhangja is mutatja, na­gyon jól megértette, miről is vám szó. Arról, hogy az NDK Államtanácsa elnöké- nek esetleges NSZK-beli lá­togatására, amelynek eddig sem az időpontját, sem té- mákatalógusát vagy prog­ramját nem egyeztették, ne kerüljön sor. Erre irányul a dolog, és bizonyos erők, ame­lyek egyáltalán nem nélkü­lözik a hefolyást, máris en­nek megfelelő légkört te­remtenek” — állapítja meg a kommentár írója, majd rá­mutat: nem titok, hogy to­vábbi zavaró akciók vannak előkészületben. - -------------­— Erich Honeckernek, az NDK Államtanácsa elnöké­nek szeptember végére ter­vezett NSZK-beli látogatása nagy jelentőségű az európai helyzet alakulása szempont­jából, és ezért méltó körül­mények között sorra kell ke­rülnie — jelentette ki az ARD nyugatnémet televízió- állomás pénitek éjjeli adá­sában Hans-Dietrich Gen­scher, az NSZK külügymi­nisztere. A „méltó körülmények” kifejezéssel Genscher Alfred Dreggernek, a CDU—CSU parlamenti frakciója elnöké­nek a látogatás ellen irá­nyuló nyilatkozatára vála­szolt. A külügyminiszter ha­tározottan visszautasította Dregger támadását, és hang­súlyozta, hogy az NDK és az NSZK viszonya pozitív szerepet játszik, játszhat a kelet-nyugati kapcsolatok­ban. Fagázüzemclésű traktort fejlesztettek ki a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen a Re­kord győri Mezőgép megbízásából. A kísérlet befejeződött, és a mezőgazdaságban jól be­vált MTZ—80-as traktor energiaköltsége harmadára csökkent. A traktor üzemanyaga fa- apríték, és három üzemórányi hajtóanyagot tud magával vinni. A kísérletek alapján Győr-Sopron megyében több traktort alakítanak át ilyen üzemmódra a jövőben. Folytatásos regény a hétköznapokról Charta non erubescit — a papír nem pirul. Ez a régi latin mondás járt a fejem­ben, amikor lapunk első fél­évi számainak közkedvelt rovatát, a „Tisztelt Szer­kesztőséget!” olvastam vé­gig. Százhuszonöt panaszos levél jelent meg az első fél­évben, amelyek kettő híján hétköznapi fájdalmakról, társadalmi szorongásokról szóltak: zömében keserűség­gel, ritkán az irónia fölé­nyével. A legdrámaibb han­gú levelet egy orvos írta valamelyik községünkből: szívrohamhoz hívták, beállt á klinikai halál. Az elsőse­gélynyújtást követően hiá­ba próbálta hívni a városi mentőket, mert némák vol­tak a telefonok. A levelek Somogy lakóinak minden­napjait kísérő nehéz, néhol, tragikomikus, máskor sír- nivaló ^gvadjainak látleletei. „Én már nem is tudom, hogy kihez forduljak...” — mondatkezdés e levelek is­métlődő formulája, kiindu- ió-indulatpontja. Lassan időtlenné váló vezértéma: a víz—villany—gázellátás akut zavara. a XX. századi lakások beázása, penészese- dés; a telefonzűr, a tévé-ve- tel kihagyása; a postai kéz­besítés (pénz, távirat, levél) bizonytalansága — A cím­zett meghalt című postai megoldás fölülmúlja Örkény István nagyszerű groteszk- jeit. A rendellenességek hosszú sorában az élme­zőnyben található a vasúti- és buszközlekedés űrkorsza­ki megkésettsége, örökös sántikálása. Persze nem ma­rad el a Balaton-part lakói­nak segélykiáltása sem. A panaszok egyik — engedtes­sék meg a jelző — gyöngy­szeme az a levél, amelyet egy tollal nehezen birkózó hetvenhárom esztendős em­ber írt: miszerint, nyugdiját kiegészítendő, ezerötszáz sö­rösüveget gyűjtött össze, ££ az üveghegyet a falusi kocs­máros megmászni nem tud­ta, az illetékes vállalat pe­dig ládát ígért ugyan, de ígérete megüvegedesett. A lista, az ügyek változatos természeténél fogva, hiá­nyos. A „Tisztelt Szerkesz­tőség!” című rovat a tájban élő emberek hétköznapjai­nak, alkalmi ,,kis”-drámái.- nak folytatásos regénye, a történelembe leszakadó je­len mikroszkopikus horpa­dásai. Szerkesztőségünk hétvégi emlékezete nehezen találja, hogy mikor is indult e ro­vat. Csak a szándék fénye nemesedik föl: amikor sok évvel ezelőtt — nem tagad­ható: némi közegellenállás­sal — megindult a rovat, az volt a cél, hogy a közérzet állapotát a közélet reflekto­rai előtt mérjük meg. Vagy érthetőbben fogalmazva: Marx másfélszáz esztendős gondolatát segítségül idézve: „A szabad sajtó a népszel­lem éber szeme egy nép megtestesült bizalma önma­gához, az a beszélő kötelék, mely az egyest az állammal és a világgal összeköti, a testté vált kultúra, amely az anyagi harcokat szellemi harcokká emeli és nyers anyagi alakjukat idealizálja. A szabad sajtó egy nép kí­méletlen gyónása önmaga előtt, és tudvalévőén a val­lomás ereje megváltó.” Azt reméltük, hogy a ro­vat egy év után elhal, mert a panaszokat inkább meg­oldják ott, ahol keletkeznek, hogy a „hivatal”, a vállalat ne kerüljön lapunk „szé­gyen-sarkába". Nem így tör­tént. Bizonyságul fordítson olvasónk az újság hátolda­lára, nem szűnt meg a „Tisztelt Szerkesztőség!”. Levélíróink valóságos gond­jait változatlan bizalommal közli a rovat. Sokan várják a nyilvánosság erejétől dol­gaik megnyugtató rendezé­sét. A hosszú évek alatt alig fordult elő, hogy valamelyik levél ne a felelősség alap­ján íródott volna. A „Tisztelt Szerkesztő­ség!” 1984 első félévében 125 panaszra 100 választ adott. Pontosabban: választ az il­letékes hivatalok, vállalatok, az érintettek adtak. Itt je­gyezhető meg, hogy törvény kötelezi az illetékeseket: a sajtóban megjelent, megol­dásra varó problémára har­minc napon belül választ kell adniuk. A félév vála­szait böngészve örömmel nyugtázhatjuk, ''az esetek többsége megoldódik. Örö­münk azonban véges. Miért kell az összeütközések ren­dezéséhez, amelyet ideges­kedés kísér, miért kell la­punk „ajánlott levele”? 4 tévedés jogát nem vitatjuk el a „hivataloktól”, hiszen magunknak is tartogatjuk. Csak ne feledjük, hogy ki­lépve a hivatal kapuján, alulnézetben, hétköznap­jainkban a levélírók szomo­rúbb táborába kerülhetünk. Kőszegi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents