Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

1984. augusztus 3., péntek Somogyi Néplap 3 PANELHIBA A lakók védelmében Ha meg kellene határozni századunk legjellegzetesebb vonásait, tárgyait, bizonyára fölkerülne a listára a panel, a lakótelep. Azt senki nem tagadja, hogy a panel - is­mereteink szerint - a tömeglakásépítés egyik leghatéko­nyabb eszköze, s ez idő szerint igen nagy szükség van rá. Amióta megépültek szerte a világon és hazánkban is a panellakótelepek, állandó, heves viták kiindulópontjai. E vitákból - életmód, településpolitika, funkcionalitás, esz­tétikum stb. - most csak a panellakások műszaki jellegű hibáira koncentrálunk, azokra, amelyek megkeserítik a la­kótelepiek mindennapjait. Az előszoba — Ha az OTP előszobájá­ban nem a lakásna várók, hanem a kivitelezők ülnének soriban, akikor egészen más lenne a helyzet... — kezd­te Illés Antal, az OTP me­gyei igazgatóhelyettese. — Mint panellakás- tulajdonos én is szenvedő alanya va­gyok a hibáknak. A fürdő­szobai-térelem nem tűni a páragőzt. Széjjel repedt, de már a beköltözéskor bero­gyott a bérelem sarka. — Induljunk ki abból, hogy a lakásvásárló egész életén át fizeti drága lakása árát. Az életre szóló köte­lezettségéért vajon mit kap? — Az OTP minden évben építési keretösszegéből épít­tet lakásokat. Mii első osztá­lyú lakásokra kötünk szer­ződést, de bebizonyosodott, hogy az átvett lakások álta­lában nem első osztályúak. Az átadás-átvétel úgy tör- ténliik, hogy az OTP képvi­selője és a Somber műsza­ki ellenőre, az építővel együtt, lakásról lakásra jár­va megszemléli az épületet. Az észlelt hibákat össze­írják. — A jogszabályok szerint egyhónapos hiánypótlással élhet a kivitelező — mond­ta dr. Dobor Márta, az OTP jogtanácsosa. — A gyakorlat azt mutatja, hogy ezzel él­nek is, ritkán fordul elő, hogy hiánypótlás nélkül, le­hetett lakást átvenni. A ki­vitelező a lakhatásit gáltló, zavaró hibáikat kijavítja. A többi hiibát később javítják ki, ilyenkor egy százalékkal csökkentjük a vételárat, hogy a lakó a hibákat, elvi­selje. Egy év után újabb jegyzék készül, amely a használat során felfedezett hibákat tartalmazza. Ha a kivitelező elfogadja a hibá­kat, akkor nincs profMémía, mert vagy kijavítja, vagy kifizeti. Ha nem vállalja, s véleményünk szerint megala­pozott a hiibatétel, akkor bí­rósági per következik. Penészperek Az első jelentősebb per 1980-ban volt, amikor Ka­posváron a Búzavirág utcá­ból 50 lakás perészesedésé­ről érkezett bejelentés. Eze­ket a lákásokat a Sáév álltai gyártott panelekből a Tanép építette. Osak a perben tisz­tázódott, hogy gyártási és kivitelezési hibából keletke­zett a penészesedés. A bíró­ság költségviselési arányban állapította meg a két válla­lat felelősségét, majd külön perben kötelezték a kivitele­zőt a hibáik kijavítására. — Jó néhány hiba csak bizonyos idő elteltével jön elő — mondta Illés Antal.— Ezért új jogszabály született, amely a kötelező alkalmas- sági időt öt, illetve tíz év­ben állapította meg. — A pereket a Somber kezdeményezi megbízásunk alapján — folytatta dr. Do­bor Márta. — Tulajdonkép­pen mi képviseljük a lakók érdekeit. Ha viszont a lákó nem várja meg a gazdasági pert, akkor velünk kell pe­reskednie. Kaposváron a Somber le­bonyolításában a mai napig 4973 lakás épült, ebből 2375 lakásnál volt hiba a sza­vatossági idő alatt. Majdnem a felénél. Görög Ottó, a Somber igazgatója: — A technológiái fegyelem betartása biztosí­taná, hogy első osztályú la­kások készüljenek. Sajnos, nem így van, s ez alapvetően munkaszervezési, munkafe- gyélmii probléma ; keletkez­nek hibák a háttéripar, a szerelvény- és anyagellátás kiszámíthatatlan ingadozása nh'ajtt is. Tipikus hibák Az igazgató az apróbb hi­báik csoportjába sorolta a rossz minőségű aljzatot, amely főnkre teszi a PVC-t, a szőnyegpadlót. Az ajtóík- ablaikdk hibás gyártás vagy panelszerelés mliatt rosszul illeszkednek. Ha a felület­hez 'közeli 'kerüli a vasháló, akkor a tapétán vagy a fal­festésen. mindig átüt a rozs­da. Rendkívül zavaró, ha a födémpanelok alsó síkja nem esik egybe, ez is javíthatat­lan. A súlyosabb hibákat csak a használat során lehet föl­fedezni — folytatja. — Ide tartozik a tetőbeázás, a tér­elem hibája és a falpené- szesedés. A tetőbeázást szerinte el­ső sorban a szakszerűtlen kivitelezés okozza. A hibák csekély része falkad osak a karbantartás hiányából vagy a nem rendeltetésszerű hasz­nálatból. A tetőkhöz hasz­nált neóaúid, a beruházó szerint, nem tekinthető jó megoldásnak. A térelemekről az a véleményük, hogy drá­ga és élettartama nem kö­zelíti meg a vasbeton tér­elemekét. Alkalmatlan a könnyűszerkezetes térelem, meg kellene szűntetni a használatát. Az új lakástípu­sokhoz — például majd a Kisgálti-Jakó telephez — már nem fogadják el a kritizált térelemeket. (Folytatjuk.) Kőszegi Lajos Finisben a BAM A jövő tervei Amikor egy évtizeddel ez­előtt elkezdődött a mag y építkezés, voltaik, akik kétel­kedtek abban, hogy időre célba ér. Most már javában folynak az előkészületek a nagy ünnepre Ruandában : e kis szibériai településen kö­tik össze nemsokára a Baj- kál—Amur vasútvonalait, s ezzel a pálya teljes hosszá­ban megkezdődhet a vonta­tók közlekedése. Két sínfek­tető brigád halad egymással szemben keletről és nyugat­ról Ruanda felé, s a köz­tük lévő távolság már ke­vesebb, mint 100 kilométer. Az építők néhány hónap­ja vállalták, hogy a határ­idő előtt egy évvel, ez év no­vember 7-re elkészülnek. Most „irátettek még egy la­páttal” : már Október elejé­re tervezik az átadást. Az , ,aran ykapocsniak ’ ’ becézett utolsó síndanab lefektetése új fejezetet nyit Szibéria és a Szovjet Távol—Kelet terü­letiéinek meghódításában, Tíz éve hozott határoza­tot az SZKIP Központi Bi­zottsága a Bajikál—Amur vasútvonalról, a gondolat azonban sokkal régebben, már a harmincas években felvetődött. 1938-ban meg is indult a közlekedés a transzsizibériai vasútvonal „BAM” elnevezésű állomása' és Tirnda között — ez utóbbit már a Bajikál—Amur vasút­vonal fővárosának tekintik. A háború azonban közbe­szólt: négy évvel 'később a 180 kilométeres szakasz sí­néit felszedték, s az értékes berendezésekkel együtt fel­használták a Satátingárdba vezető vasúti pálya építésé­hez. 1943 és 1950 közöt a két végszámyat építették fel': nyugaton a Tajset—Uszty- Kut (mai Léna), keleten pe­dig a KomszomolsZk és a Csendes-óceánihoz újabb ki­járatot biztosító SzovjetsZki'j Giavany közötti útvonalat. A középső, mintegy 3200 kilo­méteres vasútvonalat i Hetik ma „az évszázad építkezése” névvel. Teljes elkészülte után a BAM vasútvonal négy és fél1 ezer kilométer hosz- szan húzódik ,mia(jd. Az építkezés körülményei valóban nem mindennapiak. Gyakorlatiüiag minden kilo­méteren kisebb-nagyóbb hi­dat. viaduktot kéül emelni. A régi módszerekkel a híd­építők nem sokra mentek volna a sokszor 60 fOkos hi­degben, hófúvásban, a mo- esaras-lápos területen. Ahogy haladt az építkezés, úgy tanultak meg újabb és Újabb fortélyokat, módszere­ket. Néhány éve már nem is igazán építenek, inkább „csák szerelnék”: az ország 'különböző vidékeiről érkez­nék a speciális hídifélék, amlikből a helyszínen „rak­ják össze”, a kész szerkeze­tet. Nem egyszer kellett el­térni az eredeti elképzelések­től. Egy legutóbbi példa — két hónappal ezelőttiről —: a nyugati irányiba haladó sín- féktető brigád a kodarszki alagúthoz érve megtorpant. Az alagút nem volt kész, az építők elmaradták a beto­nozási munkákkal. Mivel a feszített határidőket tartani akarták, megkerülték az alagutat. A BAM építésének legfőbb „betegsége” az összhang hi­ánya, az ütemkülönbség. Hő­sies erőfeszítések, lelkesítő vállalások, az emberi és anyagi tartalékok mozgósí­tása veszhet kárba, ha az „alvállalkozók” nem tarta­nák lépést. Az egyik brtigád- vezető megfogalmazása sze­rint : az élen haladók ütemé­nek megfelelően kell bizto­sítani az anyagellátást, kü­lönben olyan nagy lesz a szakadék a „front és a hát­ország” között, hogy megkell állni. Nem véletlen tehát, hogy rövid időn belül a Po­litikai Bizottság két alka­lommal is foglalkozott az építkezés helyzetével, s Gej- dar Alijev első miniszterel­nök-hal yettes tíznapos szem- leutat tartott a BAM-on. Békefesztivál lesz Pusztavacson ÚTVONALAJÁNLATUNK AHxwtirsa lUkuCi .Öltenie! Dánsíamm&tós «.«lit \ainco.«. fcówím««* w J \T£b<xW*i Valószínűleg az idén is sokan útra kelnek Somogy- ból, hogy részt vegyenek a Képes Újság és az Orszá­gos Béketanács pusztava- csi békefesztiválján az or­szág közepén. A tavalyi tapasztalatok alapján ajánljuk, hogy aki teheti, már pénteken indul­jon el — így talán elkerü­li a közlekedési tumultust. Az 1983-as eseményen ugyan még csak a helybeli rend­őrök próbáltak segíteni az autósoknak, most pedig több száz budapesti „profi” közlekedési rendőr irányít­ja majd a forgalmat, de csodát tenni valószínűleg, ők sem lesznek képesek. A somogyiaknak a Ka­posvár — Dombóvár — Ta mási — Dunaföidvár — Solt — Tass — Kunszent- miklós — Örkény — Pusz- tavacs útvonalat ajánljuk azzal, hogy Örkény után ké­szüljenek föl rá: nagy tü relemre lesz szükségük. A mellékelt térképen föltün­tettük, hogy több úton is el lehet jutni a fesztivál helyszínére, ne ijedjenek meg az utazók a földutak- tól; az alföldi homokos utacskákat állandóan hasz­nálják az autósok, mert sok a tanya, ezek az utak jól ki vannak taposva; sokszor simábbak, mint a fontosabb makadámok. Az idén jóval több útvo­nalat láttak el irányítótáb­lákkal, mint tavaly, és na­gyobb segítséget kapnak az autósok. Így nincs ok külö­nösebb aggodalomra, 1983- ban is célba ért, aki nem volt türelmetlen, most pe- dig_még könnyebb dolguk lesz a sofőröknek — de minden bizonnyal csak a fegyelmezetten vezetőknek, akik előre tudatosítják: minden nagy tömeget von­zó népünnepélyen akadnak kisebb-nagyobb forgalmi dugók. Eleven „ történelemórák ” — Külpolitikával folytatják Senki se nézte az óráját Paprika­szemle A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület kertészeti tár­saságának zöldségtermesz. tési szakosztálya augusztus 8—10-e között — szakmai bemutatóval - egybekötött — nemzetközi tanácskozást rendez a nagyszénási Októ­ber 6. Termelőszövetkezet­ben, ahol a paprikatermesz­tésre igen jók a körülmé­nyek. A bemutató szervezé­se már az elmúlt évben megkezdődött, s a külföldi résztvevők eljuttatták pap­rika fajtajelöltjeik magját hazánkba. A szakmai tanácskozás és bemutató lehetőséget nyújt arra, hogy a termesztők sa­ját fajtáikat más típusokkal összehasonlítsák. Az egyik hallgató kezével jelezte: hamarosan indul a busza. A propagandista bó­lintott, jelezve, hogy mehet, majd folj tattá az előadást. Eltelt néhány perc, s meg­lepődve vette észre az elő­adó, hogy a hallgató még mindig ott ül. Sürgető moz­dulatára félhangosan felelt- „Olyan érdekes, had hall­gassam még!” A pártoktatás foglalkozá­sai a politizálás kitűnő fó­rumai a Balaton Fűszért ka­posvári központjában. Ez teszi elsősorban vonzóvá a tanfolyamokat. — — A pártvezetőség nagy gondot fordít arra. hogy minden évben más témájú legyen a tanfolyam — ma­gyarázza Szabó Lajos párt­titkár. — Tavalyelőtt a szo­cialista kultúra és ideológia kérdéseivel foglalkoztak a hallgatók, az előző oktatási évben pedig a magyar mun­kásmozgalom történetének fejezeteivel,. Az ősszel a nemzetközi kérdések tanfo­lyama kezdődik. Nagy az érdeklődés a külpolitika iránt, s ez nagyon fontos, amikor választunk a tanfo­lyamok közül. Az sem mind­egy, hogy aki már két éve jár a szemináriumokra, a harmadik évben is érdekel­je a téma. Húszan-huszonöten jár­nak a központ és a raktár­ház kommunistái, pártonki- vüli dolgozói közül a párt­oktatásra. Az utóbbiak te­szik ki a tanfolyam hallga­tóinak a felét. Nagyon fon­tosnak tartják, hogy a párt­tagok ott legyenek a foglal kozásokon, hiszen elsősor­ban a politizálás a cél, az állásfoglalást» a vita össze­gezését, mederben tartását kérik tőlük. Jónak tartották az aktivi­tást, a megjelenést, kivéve a késő tavaszi időszakot. Épp ezért javasolták, hogy sűrítsék az anyagot, akkor hamarabb be lehet fejezni az oktatást. Kovács Janos elszámolta­tási osztályvezető párton- kívüli, de rendszeresen részt vesz a pártoktatáson. — Különösen a negyve­nes évek, a felszabadulás és az államosítás, az ellenfor­radalom és a konszolidáció volt olyan időszak, amely­hez hozzáfűztem a megjegy­zéseimet. A tanfolyamon olyanok is vannak, akiknek ez történelem, nekünk azon­ban a jelenünk volt. Na gyón örültek személyes él­ményeink közlésének. Tóth Gézané propagan­dista tizenhét éve vezet tan­folyamot, hat évvel ezelőtt végezte a szakosítót. Né­gyen voltak propagandis­ták, s mindegyikük négy előadást tartott — Nem szeretek ragasz­kodni a tankönyvhöz, mert akkor a hallgatók az óráju­kat lesik. Éppen ezért min­dig viszek valamit, ami élénkítő. Ha az előadás ér­dekli őket, akkor minden jól megy. A fiatalok a leg­nagyobb figyelemmel hall­gatták, amiket elmondtam, illetve amit az idősebb hall­gatók tettek hozzá. A most tanultakat egy kicsit nehe­zebb a hétköznapokon hasz­nosítani, az ősszel kezdődő nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozó tanfolyam azonban majd jobban kapcsolódik a mindennapokhoz. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents