Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XL évfolyam, 197. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 23., csütörtök A megtartó erő A népfrontmozgalom meg­különböztetett figyelmet for­dít a településpolitikai kér­désekre, s behatóan foglal­kozik a falvak lakosságának élet- és munkakörülményei­vel. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a közel­múltban összegezte a falvak népességmegtartó képességé­ről megtartott társadalmi vi­ták tapasztalatait. Felhasz­nálva a korábbi eszmecserék tapasztalatait is, megállapí­totta, hogy a falusi lakosság városokba áramlása hosszabb távon e települések indoko­latlan visszafejlődéséhez, a hagyományos településszer­kezet torzulásához vezethet. Ezt a folyamatot pedig meg kell akadályozni, mert a vá­rosok legtöbbje nem képes megfelelő fogadási feltétele­ket teremteni. A fehérgyarmati, a krasz- nokvajdai, az őriszentpéteri, és a sellyei viták rámutat­tak arra, hogy szinte min­denütt alapvető követel­ményként fogalmazták meg: a lakosságnak meghatáro­zott távolságon belül jusson munkalehetőség. Arra ter­mészetesen nincs mód, hogy minden egyes kistelepülésen új létesítményeket hozzanak létre, de — összhangban az iparvállalatok decentralizálás si elképzeléseivel — megte­remthetők az eddiginél szé­lesebb körű foglalkoztatás feltételei. A termelőszövetke­zetek áltálában meg is tesz­nek .minden tőlük telhetőt ennek érdekében, ám a töb­bi ágazat képviselőinek egy része még mindig nem is­merte fel az ebben rejTő elő­nyöket. A legkézenfekvőbb­nek azt tartották a tanács­kozás résztvevői, hogy az élelmiszeripar telepítsen fel­dolgozó létesítményeket. En­nek viszont elengedhetetlen előfeltétele, hogy- e települé­sek gond nélkül elérhetők legyenek. Ez azonban jó­részt, sajnos, megoldatlan. A helyi és a helyközi köz­lekedésben is igen sok el­lentmondás korbácsolja föl időnként az ott élők indula­tait. A közlekedési díjak között aránytalanságok van­nak, magyarán: a vidékiek ugyanazért a szolgáltatásért többet fizetnek, mint a bu­dapestiek. A MÁV és a Vo­lán munkáját ellentmondá­sosnak ítélték meg az esz­mecseréken résztvevők, s ki­fogásuk elsősorban arra irá­nyult, hogy szerintük a vi­teldíjak növekedésével pár­huzamosan sem javult az utazási körülmények színvo­nala. Az egészségügyi ellátás minden településen alapvető tényezője a lakosság köz­hangulatának. Különösen azokon a településeken, ahol a népesség korösszetétele je­lentősen megváltozott — a fiatalok rovására. Az időseb­bek pedig az eddiginél lé­nyegesen megbízhatóbb or­vosi ellátásra tartanának igényt, s itt az ügyeletek összevonását említették, mint — szerintük — nem kellően átgondolt intézke­dést. Főleg a hétvégeken kritikus a helyzet, mert a hiányzó vagy rossz telefonok miatt olykor 30—50 kilomé­tert kell autózni a beteggel, amíg orvoshoz kerül az arra rászoruló. Az eszmecseréken elhang­zott javaslatok megoldása általában nem újabb anyagi erőforrások feltárását köve­teli meg, hanem csupán az idejétmúlt szemlélet megvál­toztatását. A kormány ősszel széles körű társadalmi vitá­ra bocsátja településfejleszté­si koncepcióját, amelyek ré­vén újabb észrevételek soka­sága kerülhet felszínre. Barátságunk erősítése megfelel népeink érdekeinek Nagygyűlés Románia nemzeti ünnepe alkalmából LECSÓSZEZON ELŐTT Rekord volt a zöldborsó Nagygyűlés volt Budapesten Románia felszabadulásának 40. évfordulója alkamálból. A képen Faluvégi Lajos beszél A Román Szocialista Köz­társaság .felszabadulásának 40. évfordulója alikalimából szerdán ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Láng Gépgyár Művelődé­si Házában. A mintegy 500 vendég között ott voltak a nagymúltú gyár munkásai, az angyalföldi vállalatok, üzemek és intézmények dol­gozói. Az elnökségben Benke Valéria, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő (bizottságának elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Horn Gyula, az MSZMP KB osztályvezetője, Juhár Zol­tán belkereskedelmi és So­mogyi László építési és vá­rosfejlesztési miniszter. Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, a főváros, va­lamiint angyalföld politikai. társadalmi, gazdasági életé­nek kiemelkedő képviselői foglalták helyet. A megje­lenteket Szentistványi Gyu- láné, a HNF Országos Ta­nácsának alelnöke üdvözölte, majd Faluvégi Lajos, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Mi­tt isztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal el­nöke emelkedett szólásra. Bevezetőiben az MSZMP Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ne­vében iköszön-etet mondott a résztvevőiknek azért, hogy eljöttek és jelenlétükkel tá­mogatják a szándékot: jó szomszédhoz illő módon kö­zösen megünnepelni szocia­lista barátaink sorsfordu­lóit. Ilyen történelmi sors­forduló volt Románia népé­nek életében 40 esztendeje augusztus 23-a. (Folytatás a 2. oldalon) Zöldborsóból rekordmeny- nyiség került az idén a Nagyatádi Konzervgyárba: harminc százalékkal többet tudtak feldolgozni, mint amit terveztek. Mégsincs okuk a túlontúl nagy elé­gedettségre. Ma még sok a kérdőjel. Ahogy a gyáriak fogalmaznak, minden attól függ, hogy az elkövetkezen­dő napokban milyen lesz az időjárás. A paradicsom feldolgozá­sát alig egy héttel ezelőtt kezdték meg, de már most tudják, hogy közepes termés várható, a tervezettnél ke­vesebbet dolgozhatnak föl A szovjet exportra szánt ve­gyes darabos savanyúság­hoz ugyan elegendő lesz, mivel az idén már a háztá­ji gazdaságokban is nagyobb mennyiséget termeltettek, ám léparadicsomból hiány­ra számíthatunk. Hogy babból is gyenge a termés, az kevésbé okoz gondot, hi­szen borsóval helyettesíthe­tő. Tökből viszont van bő­ségesen. A termés ötven százalékát már feldolgozták, sőt megkezdték a készter­mék kiszállítását is. Ezek­ben a napokban az uborka a legtöbbet emlegetett zöld­ségféle. Míg korábban augusztus 20-án ért véget az „uborkaszezon", most még azt sem tudni, hogy meny­nyi lesz belőle. Az optimis­ta becslések szerint a ter­vezett 15—80 százalékát tar­tósíthatják. Kedvezőtlen az időjárás. A hosszan tartó hű­vös idő késlelteti az érést, de az apró szemek minősé­ge jó, így az „igényes” ter­mékekből elegendőt küld­hetnek a tőkés piacokra. Az idén is gyártanak le­csót Nagyatádon. Előrelát­hatólag a jövő hónap köze­pén kezdik a főzését. A le­csóba való paprikát Kapós- főről, Kaposmérőből, Ma- gyaratádról és a háromfai termelőszövetkezetből vár­ják. A szezon várhatóan ok­tóber 10-ig is eltarthat. Za- kuszkához viszont nincs paprika. A Szovjetunióba készülő, kedvelt csemegéhez ugyanis az úgynevezett zöld pritaminpaprikát az Alföl­dön termelik, de az ottani szárazság miatt kicsi ho­zamra van kilátás. Pét sz í az első dérig még kedvezőre változhat a kép. Az elkövet­kezendő egy hónapban meg­teremhet annyi, hogy a szerződéses kötelezettségi­nek eleget tudjanak tenni. Már csak azért is, mert van bőven sárgarépa és más gyökér is. Javában tart a gyümölcsszezon is. ösziba - rackból a tervezett mennyi­séget tudják befőzni. Körté­ből viszont több lesz, akár­csak szilvából, melynek tar­tósítását a hét végén kez­dik. Mint a legtöbb nö­vénynél, az almánál is ké­sik az érés. Tavaly ilyenkor már a léalma is bekerült a gyárba. Az idén szeptember közepénél előbb nem kezd­Hazai, valamint jugoszláv, NDK, illetve NSZK-beli, osztrák és szovjet mezőgaz­dasági szakemberek tudósak, kutatók részvételével szer­dán megkezdődtek Keszthe­lyen a XXVI. Georgikon- napok rendezvényei. A két­napos tudományos ülés fő témája a melioráció. A talaj javítása, termelékenységé­nek tartóssá tételére, meg­óvására és növelésére alkal­mazott, illetve a kutatók ál­tal kikísérletezett és beve­zetésre ajánlott új módsze­rekről folyik az eszmecsere. A plenáris ülés bevezető elő­hetik meg a feldolgozását. Pedig az almasűrítmények­nek most jó keletjük van. Ezért is állítottak munkába tavaly egy új présgépet, s ezért is kezdték meg az idén egy új tároló-úsztaíó rendszer kiépítését. A 6 millió forint értékű beruhá­zással remélhetőleg szep­tember második hetére el­készülnek, így megoldódnak a raktározási gondok, csök­kenthető az anyagmozgatás költsége. A bizonytalanság ellenére is jó munkát végeznek az atádi gyárban. Bizonyítéka ennek az is, hogy a Szov­jetunió kereskedelmi kama­rájának magyarországi kép­viselete a közelmúltban a nemzetközi munkaverseny­ben elért eredményes mi­nőségi munkáért oklevelet adott át Horváth Józsej cso­portvezetőnek, és a Labor Váci Mihály ifjúsági brigád­adását Baranyai Ferenc, MÉM főosztályvezetője tar­totta. Rámutatott : a meze ■ gazdasági termékek menny - ségével és minőségével széni ben megnő vekedett igére’ csak racionálisabb és inte zívebb földhasználattal elé­gíthető ki, ami — a mez ■ gazdasági művelt terül«' tünknek több mint a fele ’ — csupán a melioráció, a talajerő-gazdálkodás és a: agrotechnika összehangoló sával érhető el. A felméré­sek szerint az ezredfordulói mintegy 74 milliárd forim értékű üzemi meliorációt é: 18 milliárd forint értékű Tanácskozás a meliorációról Megkezdődtek a Georgikon-napok Keszthelyen Fehérözön, Táltos, cecei és a többiek Tanácskozás a paprikáról Kaposmérőn Somogybán ma a papri­katermő terület a negyedét sem éri el az 1970. évinek; az uborka mellett ez az a természeti termelvény, mely ez idő szerint „holtponton van” a megyében, s az in­nen való kimozdulás szá­mos tényező függvénye. A zöldpaprika értékesítése ma már az év első napjától az utolsóig tart, s hogy a for­galmazók folyamatosan ki­elégíthessék az igényeket, az ország más részeiről hozzák a rakományokat — az idén például a somogyiak június végéig nem vehettek a bol­tokban saját megyéjükben termett paprikát. Igaz, nőtt a fóliás termőterület. a szántóföldi kertészkedéssel és egyáltalán a kertészeti ágazattal azonban egyre s másra hagytak fel a mező- gazdasági nagyüzemek szű- kebb hazánkban. Tegnap megyei paprika­termesztési tanácskozást és fajtabemutatót rendeztek a kaposmérői Latinka Tsz- ben, s ezen az összejövete­len a továbblépés mikéntjét vitatták meg a szakemberek. Sarkalatos pont a fajták he­lyes kiválasztása, egyáltalán a leginkább megfelelő faj­ták biztosítása — ezért is kísérte nagy érdeklődés dr. Zatykó Lajosnak, a Zöld­ségtermesztési Kutató Inté­zet tudományos^ főmunka­társának előadását. Az elő­adó arról tájékoztatta a résztvevőket, miként állják meg helyüket gazdasági szempontból a termesztés­ben levő fajták, s mit vár­hatunk azoktól, melyeket ezután vonnak köztermesz­tésbe. A paprikaellátással — ez országos kép — nincs baj. s amit ebből megyénkben is .tapasztalhatunk, valóban : bárki hozzájuthat a papri­kához. Hogy az ára meny­nyire apasztja még jelenleg is a pénztárcánkat, s hogy olykor a minősége ellen is berzenkedünk, az az idej kedvezőtlen időjárásnak tulajdonítható. Mint aho­gyan az is, hogy igazán érett, vastag húsú fehér pap­rikát augusztus végén is csak elvétve ehetünk. Felszólalt a vitában a nagybajomi Lenin Tsz ker­tésze, a baksai téesz, a Hungarofruct, a Zöldért, a dombóvári vetőmagtermelte­tő vállalat, a szigetvári és a nagyatádi konzervgyár, a somogyi kertbarátok kép­viselője. Termelők és for­galmazók mondták el véle­ményüket, s ezek néha igen­csak ütköztek egymással Hogy sikerül-e az ötről a hatra jutni, arra a közeli jövő ad választ. Szabó Gá­bor, a Latinka Tsz elnöke a termelő gazdaságok szem­szögéből ítélte meg a pap­rikatermesztés helyzetét — a szövetkezet az idén mint­egy 30 hektáron termeszt paprikát —. s hangsúlyozta: az üzemek nem tekinthet­nek el attól, hogy mérlegel­jék, kifizetődik-e a termesz­tés, hiszen ezt teszik vala­mennyi ágazatuknál az ered­ményes gazdálkodás érde­kében. A tanácskozás résztvevői a program befejezéseként megnézték a téesz szabad­földi paprikatábláját. A be­mutatón Bognár János fő­kertész kalauzolta és tájé­koztatta a szakembereket. H. F. társulati, közcélú vízrende­zés szükséges a talajpusztu­lási folyamatok megállításá­hoz. A 92 milliárdos feladat­ból a VI. ötéves tervber 10—11 milliárd forint értékű melioráció valósul meg. A nagyszabású munka legha­tékonyabb elvégzése érdeké­ben kidolgozták a melioráció hosszútávú koncepcióját, amely — például a térség melioráció beindításával, az irányítás, a szervezés kor­szerűsítésével — új alapok ra helyezte a gyakorlatot. Járányi György, a Keszt ­helyi Agrártudományi Egye­tem tanára, a tudományom kutatás és innováció szerep^ a melioráció fejlesztésében című vitaindítójában a töb­bi között elmondta: az al­kalmazott módszerek még igen eltérő színvonalúak. A területrendezés tekinteté­ben például a mennyiségi előrehaladás kielégítő, a korszerűsítésnek tehát a minőség fokozásával kell szolgálnia. A talajvédelem, illetve -javítás terén azon­ban a mennyiségi fejlődés sincs arányban a pusztulás mértékével, ráadásul a mi­nőségi nívó is alacsony. Az előadó beszámolt a keszt­helyi kutatók által kidolgo­zott új eljárásokról is. A plenáris ülés után há­rom szekcióban folytatódott a tanácskozás; a két nap alatt mintegy száz előadás hangzik el.

Next

/
Thumbnails
Contents