Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-18 / 194. szám
1984. augusztus 18., szombat 3 Somogyi Néplap ECYVEN ESZTENDEJE A Magyar Antifasiszta Ellenállási Mozgalom Fegyverrel a kézben MÉRLEGEN A GÉPIPAR korszerűsíteni ? Magyarország német megszállásával (1944. III. 19.) az ellenállási mozgalomban is új szakasz, a fegyveres küzdelem szakasza kezdődött el. A párt harci csoportok alakítására, a nemzeti ellenállás szervezésére hívott fel. „Ne legyen se éjjele, se nappala hazánk földjén a német megszállóknak. Ne hagyjatok nekik egy nyugodt pillanatot sem. Gyújtsátok rájuk a házat, pusztítsátok őket tűzzel-vassal!” — hangoztatta a Békepárt. Partizáncsoportok Az ellenállás első látványos megmozdulása a sátoraljaújhelyi börtön politikai foglyainak fegyveres kitörése volt. Ezt azonban a helyőrség és a városba érkező német csapatok leverték. A felkelést követő bírói megtorlás, a harcok és az üldözés során 62-en vesztették életüket. A szerveződő ellenállásra súlyos csapást jelentettek a Gestapo és az SD (Biztonsági Szolgálat) akciói is. Alig másfél hónap alatt politikai okokból 8225 zsidót, antifasiszta ellenállót, külföldi polgárt fogtak el, hurcoltak koncentrációs táborokba. Az ellenállás politikai vezető szerve a demokratikus, antifasiszta pártokból 1944 májusában létrejött Magyar Front lett. A fegyveres harc vezetésere Pálffy György vezérkari százados irányításával megalakult a KP Katonai Bizottsága, amely 1944 nyarán és őszén Budapesten 14 kisebb-nagyobb partizáncsoportot szervezett. Közvetlen irányításukat Fehér Lajos látta el. A fedőnévvel jelölt csoportok közül említsük meg a Városi színházi nyilas nagygyűlés ellen robbantást végrehajtó „Marót” csoportot, a több kézigránátos akcióval jeleskedő „Szír”, vagy a vasutat robbantó „Laci” csoportokat. Fegyveres akciógárdákat szervezett több úgynevezett „polgári’ antifasiszta csoport, valamint a Í /Iagyar Diákok Szabadságrontja nevű sÿivezet is. Budapesten a rrWnkáslak- ta peremvárosokban — Újpesten, Kőbányán, Pesterzsébeten, Csepelen — jöttek létre nagyobb létszámú fegyveres csoportok. Ezek szervezetileg többnyire valamilyen katonai, légoltalmi, karhatalmi stb. alakulattal, szervezettel legalizálták tevékenységüket. Kiska és társai A magyar ellenállás történetében sajátos formációt jelentenek a több kerületben (VIII., XIII., XIV.) létrejött Kiska (kisegítő karhatalmi) alakulatok, amelyekbe az ellenállóknak sikerült beépülniük. A zuglói Kiska-ban tevékenykedett például a fiatalokból szervezett Vörös Brigád nevű partizáncsoport, amelynek 11 harcosát a német fasiszták kivégezték. Vidéken elsősorban az ipari központokban. Miskolcon, Diósgyőrben (itt szerveződött meg a hires „Mokan-komi- té”), Győrött, valamint a bányavidékeken. Tatabányán, Sárisápon, Pécs, Komló környékén és Salgótarjánban jöttek létre antifasiszta és partizáncsoportok. 1944. augusztus 8-a és október 15-e között sorban rajzottak ki a kievi partizániskolán fölkészített, s az ország területére ejtőernyővel ledobott szovjet— magyar vegyes állományú partizáncsoportok. Kievben egyébként 666 honfitársunk kapott partizánkiképzést Ezek a csoportok főleg a.: ország erdős-hegyes területein, valamint Szlovákiában és Kárpátalján szálltak le, s megkísérelték partizán- bázisok létrehozását. Néhány csoport, mint a Fáb- ry-, Úszta-, Nógrádi-csoportok eredményes harci tevékenységet folytattak, de a többségük elvérzett a fasisztákkal vívott egyenlőtlen küzdelemben (Szőnyi-. örley-, Malontay- és más csoportok). Nyilasterror A nagyobb méretű, a lakosság széles köreit bevonó partizánharchoz sem az ország természeti feltételei, sem a belső politikai viszonyok nem voltak kedvezőek. Az államhatalmi szervezetek, a csendőrség, majd a nyilasok terrorosztagai hatékony ellenőrzést gyakoroltak az ország területe és lakossága fölött. Október 15-e után újabb internálási hullám kezdődött. Ezreket tartóztattak ile, vittek német koncentrációs táborba. 1944 novemberében például a komáromi .várerődben 7-- 8000 politikai foglyot őriztek. 1944. november 22-én a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék árulás révén elfogta a Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János altábornagy vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát. Ez a szervezet a Magyar Front intézménye volt a németellenes szabadság- harc vezetésére. A Felszabadító Bizottság katonai vezetői egy részét december 8-án a Margit körúti fogházban kivégezték. Az október 15-én hatalomra juttatott Szálasi-rend- szerrel szemben tömeges méretű népi ellenállás bontakozott ki. Az emberek tízezrei szöktek meg a hadseregből, nem vonultak be, nem teljesítették a kiadott utasításokat. A lakosság keresztülhúzta a kiürítési, kitelepítési rendelkezéseket. Menekülni csak az menekült, akinek volt oka félni, hogy régi bűneiért a felszabadult Magyarországon majd felelnie kell. Itthon és külföldön A magyar ellenállási mozgalom méreteiben nem volt olyan átfogó, mint például Lengyelországban, Jugoszláviában, Bulgáriában stb. volt. Hazai földön 38 kisebb-nagyobb partizáncsoportban kb. 2500—3000 ember harcolt fegyveresen a szabadságért. A külföldi országokban mintegy 8000 ma gyár antifasiszta küzdött. A Vörös Hadsereggel együtt harcoló Budai önkéntes Ezred honvédéinek száma pedig 2500 fő volt. A fasizmus elleni harcra szerveződő új néphadseregben, az Ausztriába elvonult 1. és 6. hadosztály soraiban, a szovjet hadsereg alárendeltségébe tartozó vasútépítő alakulatokban pedig kb. 40 ezer honvéd szolgált. Gazsi József Mit kell A szakágazat legutóbbi igazgatói értekezletén hallottak szerint a gépipar 1984- ben összességében erőteljesebb fejlődést, 0,6 százalékkal magasabb növekedést tervez az ipari átlagnál. A többlettermékekte a beruházási javak iránti kereslet 2- 3 százalékos hazai mérséklődése miatt itthon nem, hanem csak országhatárainkon kívül akadhat vevő. A vállalati tervek ezzel lényegében számolnak, az elképzelések szerint a szakágazat rubel- és nem rubelelszámolású exportját egyaránt növelni kívánja az egyébként igen, sóik kritikával illeteti 1983. évi teljesítményéhez képest. Ami az év első harmadát illeti, az elképzelések szerint alakult. A gépipar az előző év megfelelő időszakával összehasonlítva csakugyan növelte a kivitelét. Kérdés azonban, meddig tart a 'kedvező tendencia. A rendelésállományok szerint az év végéig a termelőkapacitások túlnyomó hányada le van kötve, a külországokból remélt bevétel alighanem valóiban biztosítva van. De mi várható a következő években? Növeli-e a gépipar az exportját folyamatosan vagy számítha- tunk-e újabb visszaesésekre? Nem egy szakember szerint a magyar gépipar és a világ élvonalbeli gépipari technológiái között széles, és ami méginkább aggasztó, egyre szélesedő szakadék tátong. Véleményüket tényekkel igyekeznek alátámasztani. Sommásan fogalmazva: iparúink kimaradt abból a fejlődési folyamatból, amelyA megyei tanács székházában két ünnepség is lezajlott. Mindkettőn dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta a jelen levők érdemeit és nyújtotta át a kitüntetéseket. A bensőséges eseményeken részt vett dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, az utóbbin dr. Szerényt János, az SZMT vezető titkára. Kitüntetett közművelődési dolgozók Kiváló népművelő címmel tüntették ki dr. Klujber Lászlót, a kaposvári Táncsics gimnázium tanárát. A Szocialista Kultúráért nek eredményeként sok helyütt létrejött a korszerű, nem a nagy tehetségű szakmunkásokra, hanem a nagyszerű gépsorokra alapozott technológia. A magyar vállalatok nagyobb részében ma még például mérni sem tudják azt a pontosságot, ami sok más országban a gyártás során alapvető követelmény. Márpedig hagyományos gépen virtuóz szakmunkás sem képes olyan pontos megmunkálásra, mint amilyenre a legkorszerűbb berendezéseken a kezdő. További tény: nem kevés olyan gépipari üzemünk van, amely csak a nevében vállalat, a mai ismérvek alapján valójában kisipari műhelyek sokaságából áll. Akadnak, akik szerint a gépiiparról alkotott kép az előzőnél jóval derűsebb, biztatóbb. Vélekedésük szintén ellenőrizhető tényekre alapozódik. Az elmúlt évtizedben a szakágazat igen jelentős fejlesztéseket hajtott végre, aminek köszönhetően vállalataink tekintélyes része rugalmas technológiákkal is rendelkezik, gyártmányainak nagy hányada még rosszindulattal sem nevezhető korszerűtlennek. A szerszámgépipar például, a mögöttünk hagyott években teljesen átalakult, nem lebecsülendő a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás kapacitása, és közismert, hogy a közúti járműgyártás helyzete is bizakodásra ad okot. Aki ismeri a gépipart, s elfogultság nélkül értékeli a teljesítményét, az tudja: ez a helyzetkép a reálisabb. Bár sok a gond, a fejlődés is tagadhatatlan, van tehát mire alapoznunk. kitüntetést '.capta Bolevácz József tabi könyvtárvezető, Bíró Bálint, a kaposvári 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára. Csonka Endre, a nagyatádi városi pártbizottság politikai munkatársa, Halász Géza, az SMK közművelődési főelőadója, Kovács P. József gyótapusz- tai klubvezető, Palánki László, a lábodi művelődési ház igazgatója. Szabados Péter, az SMK megbízott igazgatója, Szabó László kaposvári karnagy, Tóthné Bogdán Erika nagytoerényi tanár, a balaitonifölctvári Bajor Gizi Művelődési Ház vegyeskara és a somogysámsomi népdalkor. Kiváló Munkáért kitüntetéssel ismerték el Fehér ImKétségtelen, hogy egyenetlen volt ez a fejlődés, s még a nagy korszerűsítéseket végrehajtó vállalatok között is találni olyan gyáregységeket, amelyekben az apáink, nagyapáink korában bevezetett technológiákkal kell megküzdeni a napi munka- sikerekért. A gépipar törekszik az automatizációra, de ez a folyamat is egyenetlen, nincs kellően átgondolva. Ennek alapvető oka az ország tőkeszegénysége. Célszerűbben — de ho- gvan? Erre a kérdésre annyi a válasz, ahány a megkérdezett. Abban azonban úgyszólván mindenki egyetért, hogy a gépipari termelésnek és a szakágazat exportjának folyamatos gyarapodását fölöttébb kívánatos, ám gazdaságosan aligha megvalósítható a mai kilátások és lehetőségek alapján. Az érdekeltek — mivel azon nemigen lehet vitázni — nem a befektethető pénzt, hanem az összegek hatékony befektetését ígárő szabályozók hiányát jelölik meg kétségeik alapjaként. Határozott véleményük szerint a jelenlegi irányítási, bérezési, jutalmazási, ösztönzési, érdekeltségi rendszer nem szolgálja, de legalábbis nem eléggé serkenti az ipar fejlődését. Hogy géiparunk növelhesse versenyképességét a világpiacon, ahhoz valóban folytatni kell az ágazat technikai, technológiai korszerűsítését. Ennek a korszerűsítésnek azonban az a feltétele, hogy a gazdaság- irányítás is tovább fejlődjék, a korszellemhez igazodjék. re ka^Mkúti művelődési házi fűtő^^ódossy Ferencné, a levéltár szakalkalmazottja. Lukács Lászióné, a megyei könyvtár osztályvezetője, Poór Csaba, a megyei tanács tervosztályénak főelőadója, Zadravecz Antalmé, az ifjúsági ház takarítónője munkáját. Miniszteri dicséretben tízen részesültek, és ezzel ismerték el a somogy- udvarhelyi honismereti szakkör, illetve a szőcsényipusztai asszonykórus munkáját is. Alkotói, művészeti és közművelődési díjak Alkotói díjat kapott a Somogy megyei Levéltár közössége, Szigetvári György, a Somogyterv igazgatója és dr. Erdélyi Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmuníka- társa. Exportbővítő vállalkozások A Hungarotex Textilkülkereskedelmi Vállalat bővíti exportnövelő vállalkozásait. A vállalat a közelmúltban több mezőgazdasági szövetkezettel és vállalattal hozott létre termelő vállalkozásokat, hogy közös anyagi erő- forrásdkból megteremtsék az exportcikkek gyártási feltétedéit, korszerűsítsék a termelési struktúrát, és versenyképesebb kínálatot alakítsanak ki. A Pápai Textilművekkel és az Interinvesttel megalakították a Hungarotex—Pá- patex Szövődéi Betéti Társulást. A termelővállalkozás keretében új szövődét rendeztek be, s megkezdték az itt készülő tarkánszőtt inganyagok gyártását és exportját. Külföldi partner bevonásával Hungarofeder Kft néven tolifel dolgozó vegyes vállalatot alapítottak — ennek új üzemét a közelmúltban avatták föl Maikon. A makói Lenin tsz épületében helyezték el az osztrák cég által szállított gépsorokat, amelyek már megkezdték a termelést. A liba- és a ka- csatollat a termelőszövetkezet nagy baromfifarmja, *1- letve a környező mezőgazdasági nagyüzemek hasonló baromfi telepei szolgáltatják. A termelő vállalat évente 200—300 tonna tollat dolgoz fel, amelynek egy részét a Hungarotex papiadba, párnába, sportruházati termékekbe töltve késztermék formájában kívánja értékesíteni, másik részét pedig tisztított toliként exportálják. Közművelődési díjjal tüntették ki Tröszt Tibort, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét, Dombóvári Lászlót, a Moziüzemi Vállalat igazgatóját és Kövesdi Ti- borné mesztegnyői pedagógust. a^honismereti kör vezetőjét. A művészeti díj birtokosa lett Lukáts Andor, a Csiky Gergely Színház művésze, Leitner Sándor képzőművész és Tamás László népi iparművész. Elismerés a társadalmi munkáért A Hazafias Népfront megyei bizottságának székhazában rendezett ünnepségen részt vett dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos. Tanácsának titkára, Kovács József, a megyei pártbizottság és Balogh László, a megyei tanács osztályvezetője. Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt kapott Börczii Gyula, a balatonújlaki postahivatal vezetője, népfrontelnök, Butor László, az igali Aranykalász Tsz tagja, a kazsoki'bizottság elnöke, Kelemen Sándor, a Somogy megyei Állategészségügyi Áldomás pénzügyi előadója, a kaposfüredi városkörzeti bizottság elnöke, Miké Györgyi tanár, a lábodi bizottság ál- elnöke, a honismereti szakkör vezetője és Sólymos Endre, a megyei bizottság politikai munkatársa. Beregszászi Ilona, megyei nép- frantadelnök Budaipesten vette át ezt a kitüntetést. Kiváló társadalmi munkáért plakettet kapott a Kaposvári Városszépítő Egyesület, a húskombinát Tóth Lajos szocialista brigádja, a kapolyi Haladás Tsz közössége és a Somogy megyei Tervezővállalat Pelikán szocialista brigádja. Kiváló társadalmi munkás kitüntető jelvényt kaipott 19 közösség és 71 személy a társadalmi munkában és a népfrontmozgalomban végzett munkájáért. M. M. Kitüntetések az alkotmány ünnepe alkalmából Tegnap több kitüntetési ünnepség zajlott le megyénkben, ahol kiváló népművelőket, alkotókat és művészeket, a településfejlesztésben élenjáró közösségeket és személyeket tüntettek ki.
