Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
1984. augusztus 16., csütörtök Somogyi Néplap 5 A nádudvari dinasztiából Fazekas Lajos „fazekai" Balaton keresztáron A Balatonmária és Vidéke Afész gazdasági munkássága mellett — híven a szövetkezeti mozgalom nemes hagyományához — működési területén „fölvállalja" a kultúra ügyét is. Megye, sőt országszerte ismerik művészeti csoportjait (összesén 7-et patronál). Oda József elnök és munkatársai most uj elképzelést valósítottak meg: tárlatot rendeztek — Balatonkeresztúron először. A sok embert érdeklő, színvonalas tárlat méltán aratott sikert a házai és külföldi látogatók körében. Ifj. Fazekas Lajos, a népművészet mestere hozta el szebbnél szebb munkáit Nádudvarról s a kiállítást a keresztúri tanácsháza emeletén rendezte be Surján Paula, az áfész dekoratőre, igen ötletesen, ízlésesen. Ifj. Fazekas Lajosnak már a szépapja is fazekas volt; ősei — a többi között édesapja, aki még ma is dolgozik — a híres nádudvari fekete kerámiát és a mázasat egyaránt készítették. Ifjabb Fazekas Lajos jellegzetes formájú edényei — korsói, kantái, gyertyamártói stb. — már nem használati tárgyak, de őrzik a hagyományos formát, a díszítő elemeket. Mesterségbeli tudása — melyet édesapja műhelyében szerzett — dús fantáziával párosul, következésképpen újítani, sőt továbbfejleszteni is tudja az ősök örökségét. Az egyszerűséget a tiszta, nemes formákat kedveli, főként a geometrikus díszítőelemeket alkalmazza edényem. Ifj. Fazekas Lajos 1944- ben született, 1966-ban már „népi iparművész” volt. 1977-ben megkapta A Szocialista Kultúráért kitüntetést, 1.982-ben pedig elnyerte a népművészet mestere címet. Jelentős p^lyadfjak nyertese, számos sikeres kiállítása volt már Magyarországon és külföldön. Művei Európán túli államokba is eljutottak. Mintegy 70 edényt mutatott be most Kereszlúron. A tárlat termében egy kisebb fotókiállítás, amely ifj. Fazekas Lajos nádudvari műhelyét és az edénykészités folyamatának különböző fázisait idézi. Ám „élőben” is megnézhetik az érdeklődők, hogyan korongozik a mester, mert a strandon néhány délután bemutatót tart (tartott). Ki gondolná, hogy ennyien érdeklődnek a fazekasság iránt, különösen fiatalok? Legalább tízen ültek a korong mellé és egymást érték kérdéseik ' is. Hogyan lesz valakiből fazekas? Hányán dolgoznak még a dinasztiából? (Édesapja, nagybátyja, két nagynénje és öccse.) Miért és mitől fekete a nádudvari kerámia? Kitűnt: még mindig kevesen tudják, hogy az edények fekete színét nem festéssel, hanem sajátos égetéssel érik el. A nádudvari aratókorsót pedig azért kedvelték a földművesek, mert nyáron a legnagyobb kánikulában is hidegen tartotta az ivóvizet. A fiatal mester szívesen beszél szakmájáról, küzdelmeiről a mesterség tökéletes elsajátításáért. Rajong a szép és egyéni formákért, szeretettel szól családjáról, különösen édesapjáról — tanítómesteréről. . Sz. A. A magyar zsidóság a XX. században Tudományos tanácskozás kezdődött A magyar zsidóság a XX. században címmel tudományos tanácskozás kezdődött tegnap az Akadémia Történettudományi Intézetében. A kétnapos konferencián — amelyen Izraelből érkezett tudósok is részt vesznek — a zsidóság és antiszemitizmus kérdéskörét, valamint a magyar zsidóság 1944-es deportálásának körülményeit vizsgálják. A megnyitó után elsőként Hanák Péter, a történelemtudományok doktora tartott előadást a dualizmus kori asszimilációról és zsidókérdésről ; ehhez kapcsolódva Vörös Károly, a történelem- tudományok doktora a XIX. század második felében élő budapesti zsidóság társadalomrajzát tárta föl, majd MucH Ferenc kandidátus Vita a zsidókérdésről az első világháború idején címmel tartott korreferátumot. Nathaniel Katzburg, a Rámát Gan-i Bar-Ilan egyetem professzora az antiszemitizmus és a zsidótörvények összefüggéseit vázolta. Ezt követően Juhász Gyula, a történelemtudományok doktora a magyar szellemi élet és a zsidóüldözés témájáról beszélt A tanácskozás első napja az előadások és korreferátumok megvitatásával zárult. Alekszandr Ziborov Meglepetés Szerdobojev Szilveszter napján vendéglőben ebédelt. — Azt hiszem, elszámolta magát — nézett a felszolgáló szemébe. — Igen: többet számoltam — bólintott készségesen a pincér. — Tartozik még nyolc kopekkal. — Pontosan: nyolc kopekkal — válaszolt a pincér napfényderűs mosollyal. Szerdobojev semmit sem értett az egészből, s elöntötte a pulykaméregr. — Értse meg: nyolc kopekkal kevesebbet adott, tehát becsapott! — Polgártárs! — szólította meg a háta mögött egy ?rces hang. Szerdobojev szinte hátraperdült, s kit látott maga előtt? A főnökhelyettesi Kezében zizegő selyempapírba csomagolt valami. — Kérem, fogadja el — nyújtotta feléje a főnökhelyettes. — Tizenkét darabos meisseni étkészlet. Porcelán. — Ezt nekem adja? De miért? — Mert ön az ünnepelt Pontosan az ezredik olyan vendégünk, akinél túlszámlázás történt kávéházunkban — szónokolta ünnepélyesen a főnökhelyettes. — És nagy melégedettséggel rázta meg a kővé meredi ünnepelt kezét. (Fordította: Ferencz Győző) Az NDK-ból és Jugoszláviából is érkeztek vendégek a környékbelieken kívül a somogyudvarhelyi tájiházba. Gsalogatóan szép kívüliről a Kossuth Lajos utca 70. szám alatti ház, sokan megcsodálják a vele szemben levő kerekes kubait is. Az 1908-iban átalakítod ház udvarán lévő asztal körül szívesen ülnék a látogatók, így láthatják a házat, a mellette levő nyári konyhát, hátul pedig a pajtát, amelyben ott áll a szekér, a kukoricadaráló, a szecskavágó. Érdemes benyitni a tájházba, hiszen az első szobát úgy rendezték be, hogy az valamikor Somogyudvarhelyen volt. Az asztalon ott áll a közös tál a kanalakkal, az öreg szekrénynek nyitva az ajtaja, jól látható a ruhanemű. Csalogatja a tekintetet a díszes menyecskevi.se! et. A szoba díszítése a hozzáértő, idős emberek ügyességét dicséri; szép a csujt-, a bab- füzériámpa, a festett zabdísz. Az iskola gazdag honismereti gyűjteményének anyagát találjuk a másiilk két helyiségben. A gyerekek és a felnőttek gyűjtötték össze Csizmadia Lajosné szakkörvezető irányításával. A régi cserépedényeken kívül a népi gyermekjátékok a legérdekesebbek. A kukoricacsuhé bábok az idén nagy sikert arattak a békéscsabai báb- fesztiválon és a balatonfüredi Anna-bálon rendezett kiállításon. Az utolsó helyiségben elsősorban a kenderfeldolgozás történetét mutatják be. Van itt gombolyító, rokka, szövőszék. Büszkék arra a ritkaságra is, amelyet az iskola egyik tanulója hozott: a női kalodára. Külföldi csoportokat is e’- visznek a tájházba. Bizonyos, hogy tetszeni fog nekik a gazdag gyűjtemény. Tájház Somogy- udvarhelyen Az iskola világa — Franciaországban Kevesebb az „ösvény", de sok a gond A francia iskolákról az idén a „Savary-törvény” miatt vitatkoztak a legtöbbet. A javarészt egyházi jellegű magániskolák új rendjét előíró — és Sayary oktatási miniszter nevéhez kapcsolt — szocialista javaslat ellen olyan nagyszabású mozgósítást szervezett a jobboldal, hogy végű lis Mitterrand elnök visszavonta a javaslatot, a miniszter pedig távozott bársonyszékéből. Ez elsősorban politikai csata volt. Amikor azonban gyermekeik tanulmányait gondolják át a szülők, gyakrabban emlegetik egy másik oktatási miniszter nevét — René Haby volt az, aki 1975-ben kidolgozott (és ugyancsak vitatott) reformjával kialakította a francia iskola mai arculatát. (A magániskolákba, amelyekről legutóbb annyi vita foiyt, csak a diákok egyhatoda jár, és bizonyos mértékben, az állam által nyújtott pénzügyi támogatás feltételeként, ezek is alkalmazkodnak a nyilvános állami iskolák programjához.) A I-Iaby-reformot kidolgozása óta sokszor felülvizsgálták, módosították, de alapvető elgondolásai mégis" érvényesülnek és bizonyos mértekig leegyszerűsítik a korábban szinte áttekinthetetlenül bonyolult iskolarendszert. A reform előtt a számítá sok szerint csaknem hat- száz féle „ösvényen” haladhatott előre a diák: ezek közül egyesek már a hatodik osztályban végetértek, mások meg két-három esztendős tanulás után biztosítottak valamiféle elemi szakképzettséget, ismét mások a gimnáziumok alsó, majd az igen sokféle érettségi felé vezető felső tagozatai felé kanyarogtak. A szülőnek már valamikor a hatodik osztályban fel kellett mérnie az egész bonyolult rendszert, mert ha itt tévedett, esetleg végérvényesen zsákutcába juttatta gyermekét. A Haby-reform óta kilenc osztályon keresztül minden diák tananyagának nagy részét egy „közös törzs” alkotja, ettől fogvS ágaznak szét a reál- és humán jellegű, illetve azon belül a különböző egyetemekre, főiskolákra felvételi lehetőséget nyújtó érettségik felé vezető „ösvények” a középiskolákban. Érdekessége a reformnak, hogy több osztályban (az elsőben, az ötödikben) megszünteti a bukást, illetve csak a szülő kérésére kerülhet sor ezekben osztályismétlésre. Ugyanakkor a tanítóknak, tanároknak több órát biztosít a gyengébb tanulókkal való korrepetálás céljára — erre az időre a jobb diákok külön házi feladatot kapnak tudásuk elmélyítésére. Erre mindenképpen nagy szükségük van, hiszen az érettségi, a baccalaureat latinos komolyságú hivatalos elnevezésből származó kedveskedő népszerű rövidítése — „bac” — ellenére félelmetes erőpróba : a feléje vezető úton is sokan már a középiskolában elbuknak és nem kerülhetnek az utolsó, úgynevezett „terminale” osztályba. Azok közül, akik a T-osztályt elvégzik, minden három diákból csak kettő jut túl az érettségin, ami viszont elvileg már az egyetemre is belépő.' A felső szintű oktatási intézmények többségére ugyanis nincs felvételi vizsga, hanem a létszám beteltéig veszik fel a jelentkezőket — aztán az első év rendkívül szigorú vizsgáin „selejtezik” őket. Bár nincs semmiféle látható megkülönböztetés, az egyetemek és főiskolák hallgatóinak alig 6 százaléka munkás- és paraszt származású. Ugyanis — noha az állami iskolákba a beiratkozás ingyenes — a tanulmányokkal járó költségek évről évre jelentősek és egyre növekednek. A magániskolák rendszerint jelentős tandíjat követelnek, s ezzel kirekesztik a franciául amúgy is kevésbé tudó, a tanulmányokban rendszerint elmaradó vendégmunkás-gyerekeket, az algériaiakat, a portugálokat, a spanyolokat, az észak-afrikaiakat — simább és zavartalanabb haladást biztosítanak viszont „fizetőképes” hallgatóiknak. Többek között ezért sürgette a baloldal az iskola- rendszer egységesítését — ezen az őszön azonban, a Savary-d örvény visszavonása nyomán, minden változatlan marad. B. D.
