Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

Somogyi Néplap 1984. augusztus 14., kedd sSPORTH Véget ért a Balaton-kupa Az Inter Bratislaváé a trófea Siófoki támadást hárít a jugoszláv védelem. Vasárnap már erősen szürkült, amikor véget ért az utolsó találkozó is Sió­fokon, s befejeződött az el­ső alkalommal megrendezett Balaton Kupa nemzetközi lábdarúgó-forna. Az értékes és díszes trófeát az Inter Bratislava együttese nyerte el, amely a látottak alap­ján valóban a legegysége­sebb csapat benyomását kel­tette. A háromnapos (szerda, péntek, vasárnap) erőpróbán az időjárás nem fogadta ke­gyeibe a rendezőket, hiszen valamennyi játéknapon — ha néha csak percekig is — megeredt az eső, elriasztva ezzel sok-sok nézőt. A tor­na az alapvető célt azonban — a bajnokságra való fel­készülést — jól szolgálta. Az utolsó nap két mérkő­zése: Inter Bratislava— Csepel SC 2-0, (1-0) Siófok, 500 néző. V.: Hu­ták. Inter Bratislava: Maluniák — Mihalec (Reznak), Bar­mos, Ducky, Krupcik >—Mo- ravecz, Rote>k, Weisz (Bre- zik) — Konik, Kopca, Lech- nert. Csepel: Géléi — Kincses, Elekes, Krasnyánszki, Gál- hídi — IKelemen, Varga (Nagy), Wéber — Tulipán, Csucsánszki (Krénoszt), Bu­davári (Kovács). Puihatolódzó játékkal kez­dődött a találkozó, majd a 17. perében a magyar együt­tes nagy helyzetet hagyott ki: Gálihídi hat méterről a labdával a kapufát találta el. Nem sokkal később újalbb helyzete adódott a Csepel­nek, de Budavári az ötösön is „hibázni tudott”. Az el­lentámadás során Moravecz nagy erejű lövését Géléi bravúrral, a léc alól ütötte ki szögletre. A vezetést a 40. perében szerezte meg a csehszlovák csapat. Hrotek beadását rö­viden szabadították föl a csepeli védők, s a jókor ér­kező Weisz 12 méterről a jobb alsó sarokba bombá­zott. 1-0. A szünet után az első em­lítésre méltó akciót a Cse­pel vezette. Tulipán lefu­totta a védőket, de tíz mé­terről leadott, erős lövése el­suhant a kapu előtt. Nem így a másliik kapunál, a 80. perében! Elekes a 16-oson belül kézzel ütött el egy labdát, s a büntetőt Brezik biztosan értékesítette. 2-0. Inkább a küzdelem, mint a látványos, jó játék volt a jellemző az összecsapásra. A csehszlovákok átgondoltabb játékukkal többször Zavarba hozták a csepeli védelmet. Jók: Barmos, Krupcik, Mo­ravecz, illetve Elekes. Kele­men, Tulipán. Vojvodina—Siófoki Bányász 4-2 (0-1) Siófok 1500 néző. V.: Lá­zin. Vojvodina: Jovanics — II- jics, Babies, Zovko (Popics), Varga — Dimitries, Maries, Todorovics — Csurcsics (Va­stes), Rácz, Durovics. Siófok: Horváth 11. — Brettner, Pardavi, Onhausz, Virág — Szajcz, Bódi, Olajos — Belényesi (Kiss P.), Hor­váth I., Jankovics. Az első veszélyes támadást a hazai gárda vezette. Virág hal oldali beadását Olajos fejjel Szajcz elé csúsztatta, s ő a labdát Horváth I.-hez továbbította. A siófoki kö­zépcsatár 10 méterről kapás­ból lőtt, s a labda nagy erő­vel vágódott a_ hálóba. 0-1. Negyedóra múlva óriási helyzetet hagyott ki a ven­dégegyüttes. A jobbszélső jól futott el az alapvonalig, magas beadása átszállt a vé­dők feje fölött, s Csurcsics közelről a jobb felső sarok fölé emelte a labdát! A 39. percben Horváth I. átját­szotta magát a védőfalon, beadásába két védő is bele­ért. de a labda tovább per­dült középre, ott azonban a siófoki támadók elügyetlen- kedték a helyzetet. A fordulás után növel­hette volna előnyét a ha­zai gárda. Horváth I. telje­sen egyedül tört ki, de kö­zelről a kapusiba lőtte a lab­dát. A 63. percben váratla­nul gólt ért el a Vojvodina. A lesre játszó hazai védők közül Vasics kiugrott, és a kifutó Horváth II. mellett továbbította a labdát a há­lóba. 1-1. Két perc múlva Bódi jobb oldali beadását Onhausz 25 méterről, egyből lőtte meg, de a labda nagy erővel a felső kapufán csattant. A 72. percben Horváth I. rácsa­pott egy labdára, faképnél hagyta a védelmet és kissé jobbra kisodródva nagy erő­vel újabb gólt szerzett. 1-2. Korai volt azonban az öröm, hiszen hamarosan egyenlített a jugoszláv csa­pat. Egy szögletbeívelés után a kavarodásban Vasics combjáról a hálóba pattant a labda. 2-2. A 8L. percben Maries 14 méterről gyenge lövést küldött kapura, de a guruló labda megcsúszott Horváth II. kezén, s a háló­ban kötött ki. 3-2. Az így támadt zavart Manies két perc múlva újra kihasznál­ta: ezúttal jobb oldaLról küldött erős lövése akadt meg a bal felső sarokban. 4:2. A találkozó változatosan, izgalmasan alakult, a Siófok ügyesen szőtte - támadásait, Vendre dolgozta ki helyzete­it, ugyanakkor a jugoszláv együttes próbálkozásainak egy részét is semlegesítem tudta — egészen az utolsó negyedóráig. Akkor szinte hidegzuhanyként érte a csa­patot előbb Vasics „ügyet­len”, majd Maries potyagól­ja. A látottak alapján a Vojvodina nem szolgált rá a győzelemre. Jók: Babies, Lljics, Maries, illetve Onha­usz, Horváth I. A találkozó után adták át a kupát és a különriíjakat. A legjobb kapusnak járót Ma- luniaik (Inter Bratislava), a legjobb mezőnyjátékosnak járót Banmos (Inter Bratis­lava) kapta. A gólkirály Ma­ries (Vojvodina) lett három találattal. Gyarmati László Továbbra is NB /-ben a Rákóczi asztaliteniszezői Továbbra is az NB I-ben szerepelhetnek a Kaposvári Rákóczii férfi asztalitenisze­zői, miután szombaton Bu­dapesten, a Jégszínházban — izzasztó küzdelemben — el­sők lettek az osztályozom íMiint korábban hírül ad­tuk, ezen az osztályozón az NB I-iből kiesett Kistounlac- háza és Rákóczi mellett a Nagybátony és a Medosz Ér­dért együttese kapott lehe­tőséget az élvonalbeli sze­replés kiharcolására. Az Ér­dért azonban nem élt jogá­val, így csak három együt­tes küzdött, körmérkőzéses formában. Először a Rákóczi mérkőzött a Nagybátonnyal. Rákóczi—Nagybátony 13:4 Gy.: Tóth B. (4), Hayden (3), dr. Szita (3), Szabados ! (2), Gyén. i A három új játékossal I megerősített Nagybátony sem tudta megakadályozni a kaposváriak nagy arányú győzelmét. Az osztályozó második mérkőzésén a Kiskun lacháza 13:6-ra lépte le a Nagybá- tonyt, igy délután került sor­ra a mindent eldöntő össze­csapás a két volt NB I-es együttes között. K. Rákóczi— Kiskunlacháza 13:12 Gy.: Milos (4), Tóth B. (3), dr. Szita (3), Gyén (2), Sza­bados, illetve Marosfi (5), Kudelic (3), Faházi (2), Van- csura. A mérkőzés több mint há­rom óráig tartott. A Lachá- za vezetett 3:2-re, végre 5:5- nél Sikerült egyenlíteni. Utá­na azonban újra az ellenfél szerzett előnyt 10:7-re. Az újabb egyenlítés 12:12-nél si­került, s így az utolsó össze­csapástól fügött, hogy me­lyük csapat kezdheti meg a küzdelmeket ősztől az NB I- ben. A kaposváriak új ifjú­sági játékosa, Gyén László és a lacháziak rutinos, hosz- szú évék óta az élvonalban szereplő sportolója, Vancsura került szembe egymással. Gyén az első játszmát 21:18 ra megnyerte, majd a máso dikban is vezetett 20:19-re amikor a mérkőzésvezető je lezte, hogy lejárt az idő. E: megzavarta a fiatal sporto­lót, s 24:22-re veszített. A döntő szettben végig váltót adogatással küzdöttek. Fej- fej mellett haladtaik a pont- szerzésiben, végül a szép szá­mú közönség óriási biztatá­sa mellett Gyén bizonyul! jobbnak; 21:18ira. Gyén László Az osztályozó két mérkő­zésén ki kell emelni Tóth B., dr. Szita, Hayden és Gyén játékát. A döntő összecsapá­son az edző, Milos a zöld asztal mögött is bizonyított, s úgy játszott, mint egykor, amikor legjobb formájában versenyzett. Taróczy két második helye Az indianapolisi nemzet­közi tenisz-viadalon Taróczy Balázs az egyéni és páros szám döntőjében is pályára lépett. Mindkét találkozót elveszítette, így két második helyezést szerzett. Az egyes­ben a 24 esztendős ecuadori Gomez (ő tavaly is döntős volt itt, és az amerikai Arias- tól kapott ki) 6:0, 7:6 arány­ban verte a magyar tenisze­zőt. Ezt követően a páros dön­tőben: Flach, Seguso (ameri­kai)—Taróczy, Günthardt (magyar, svájci) 7:6, 7:5. Sok volt a telitalálat a totón 9. — Igen, atyám az idege­neknek így mutat be ben­nünket. — Miért? — Nézze, Ézsiás úr — vette át a szót Paula —, mi­vel rövid ismeretségünk alatt többet látott belőlünk, mint bárki más férfiember, hát elmondom. Evelinre nézett, s az be- ieegyezően bólintott. — De meg kell előbb es­küdnie Krisztus urunk ösz- szes sebére, hogy a ma éj­szakáról senkinek sem be­szél! — folytatta Paula. — Hivő ember ön — kér­dezte Evelin. — Igen. — Milyen vallású? — Ez már nehéz ügy ... — Miért, ön tán nem ke­resztény? Vagy olyan szek­ta tagja, amely nem fedheti .el, kiben hisz? — kérdezte /aula. — Milyenre keresztelték szülei? — kérdezte Evelin. — Katolikusnak. — Tehát katolikus és hí­vő — zárta le a kérdéseket Paula. -— Tartsa fel a kezét, és esküdjön! — Esküszöm — mondta Ézsiás. — Isten engem úgy segél- jen, és úgy fogadjon be a föld. Ézsiás megismételte. — Hát hallja: a gróf leá­nya Evelin, én pedig a báty­jának, Rédey Egonnak a menyasszonya vagyok, de ő, szegény, rab. Az is marad mind e világi élgtben, ha csak a jóistennek nem esik meg rajta a szíve. Ezért élek itt, mint Evelin test­vére. — Miért kell úgy bemu­tatni önt, mint testvérét. — Mert ellenkező esetben jön a kérdés. S hol van az ifjú gróf? Rab. S miért? — Tényleg, miért — kér­dezte Ézsiás. — Erről senki sem beszél szívesen, pedig nem gyil­kolt. Legyen önnek is elég annyi, hogy rab, mert ösz- szeesküdött. — Ki ellen? — Első Ferenc József csá­szár ellen, és kérem, szép ifjú, ne mutatkozzunk együtt. Menjen más úton. míg én húgommal, ezen — mondta Paula. Ézsiás mielőtt szólhatott volna, a két lány átkarolta egymás derekát; fejük ösz- szeért, s megindultak a ka­nyargós úton. Ézsiás leült az egyik kő­padra, rágyújtott. A tavon békésen úszott a fehér haty- tyú, ciripeltek a tücskök. A hold elé szakadt felhő kúszott. Az aranyló kalászok egy- egy szélfuvallatra, mint a tó vize hullámzani kezdtek, aztán hogy szélúrfi tova lebbent, újra békés nyuga­lom költözött a sárga ten­gerre. Imitt-amott kék szar­kalábak világítottak ki, és pipacs vöröslött közte. Pil­langók kergetőztek a remegő levegőben. A mezőn gólya állt féllábon, kelepelése mgsszehangzott. A gémeskút felé tartott két lovas é? mögöttük a harmadik, Nárcisz. Rédey visszafogta lovának kantá­rát, az állat prüszkölve, szi­matolva hajolt az üres vá­lyú fölé. — Szomjasak — mondta a gróf, miközben leszállt lováról. Ézsiás sosem gondolta volna, hogy majdan ekkora hasznát veszi egyetemi évei alatti öttusázásának, mint ezekben a napokban. Ki­tűnt, hogy mindenhez ért — lóhoz, kardhoz, pisztoly­hoz. Leszállt vasdereséről, a kúthoz ment. és belenézett. A mohás kövek között víz­tükör csillant, béka tocs- csant. — Hagyd csak fiam, majd én! — mondta Nárcisz. Nyekeregve billent az ágas között a rúd és merült a faveder, összetörve a víz­tükröt. A gróf a közelben álló tölgyes széléhez ment. Le­ült, hátát egy fatörzsnek tá­masztva hosszan ivott ku­lacsából. A birtokát mutatta Ézsi- ásnak, s közben érdekes dolgokról beszélt. (Folytatjuk.) A telltalálatos szelvény: 2, 1, 1, 1, 1; 1; 1; 1; 1; 1; 2; 2; x x. A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a 32. heti totónyeremények az illeték levonása után a kö­vetkezők: 13 + 1 találatos szelvény 65 darab volt, a nyeremény egyenként 29 156 forint. A 13 találatos szelvé­nyek 14 073, a 12 találatosok 390, a 11 találatosok 39, a 10 találatosok 14 forintot érnek. A 13 + 1 találatos szelvé­nyek közül a 15. mérkőzést, amely az „Ismét a 13 + 2- eseken a sor” akciónak meg­felelően a plusz két találat­nak számít — 22 fogadó ta­lálta el. Ezek nyereménye a külön jutalommal együtt 74 611 forint. A Balatonszárszó és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (KONZUMSZÖV) 1984. október 1. napjától 1988. december 31-ig szerződéses üzemeltetésre átadja az egész évben üzemelő III. osztályú MUSKÁTLI VENDÉGLŐT KŐRÖSHEGYEN. A versenytárgyalás időpontja: 1984. szeptember 14-e, de. 9 óira. Helye: Baila/tonszárszó, Rózsa u. 1. A pályázatot 1984. szeptember 14-ig kell benyújtani az alábbi címre: Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet KONZUMSZÖV, Balatonszárszó, Rózsa u. 1. Tájékoztató adatokat, valamint bővebb felvilágosítást ugyanott a szövetkezet főkönyvelője ad. (79769)

Next

/
Thumbnails
Contents