Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 190. szám Ára: 1,40 Ft 1984. augusztus 14., kedd Váncsa Jenő Moszkvában Tíz évre meghosszabbították az együttműködési megállapodást Magyar—NSZK gazdasági tárgyalások Váncsa Jenő mezőgazda- sági- és elelmezésügyi mi­niszter szakmai küldöttség élén augusztus 6—13. között a Szovjetunióban tartózko­dott V. K. Meszjac mező- gazdasági miniszter meg­hívására. A látogatás idején a két miniszter tárgyalásokat folytatott Magyarország és a Szovjetunió mezőgazdasá­gi kapcsolatairól, és a kap­csolatok bővítésének lehe­tőségeiről. A küldöttség a krasznodari és a sztavropo- li határterületen több me­zőgazdasági kutatóintézet és üzem munkáját tanulmá­nyozta. Váncsa Jenőt Moszk­vában fogadta Zija Nurijev, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének helyettese. Melega Tibor külkereske­delmi miniszterhelyettes és Otto Schlecht, a Német Szö­vetségi Köztársaság gazda­sági minisztériumának ál­lamtitkára hétfőn aláírta a két ország 1974-ben megkö­tött gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési meg­állapodásának tíz évre tör­ténő meghosszabbítását. A megállapodást méltatva le­szögezték, hogy az jól szol­gálta a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fej­lődését. Az eltelt tíz év alatt az árucsereforgalom értéke csaknem kétszeresére nőtt, és jelenleg megközelíti a 4.5 milliárd márkát. A két or­szág vállalatai között ér­vényben lévő kooperációs szerződések száma 159-ről 332-re emelkedett. A felek reményüket fe­jezték ki. hogy a megálla­podás meghosszabbítása kedvező alapot ad a kétol­dalú gazdasági együttműkö­dés további bővítéséhez. Otto Schlechtet hivatalá­ban fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. A gazdasági mi­nisztériumi államtitkár megbeszéléseket folytatott Török István külkereskedel­mi és Habi Béla ipari ál­lamtitkárral. Zimbabwe és Nicaragua először állít ki EGY HÓNAP MÚLVA NYIT AZ ŐSZI BNV Szeptember 14-én nyitja kapuit az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fo­gyasztási javak szakvására. Az előzetes jelentkezések alapján Magyarország mel­lett 42 ország és Hongkong kiállítói mutatják be fo­gyasztási cikkeiket, összesen több mint 60 ezer négyzet- méteren. A vásár legna­gyobb külföldi kiállítója az idei őszi vásáron is a Szov­jetunió lesz, s ezúttal az Észt Köztársaság termékei­nek szentel külön bemuta­tót. Több év után ismét részt vesznek a vásáron az iraki. a kolumbiai, a thaiföldi, a török és az uruguayi kiállí­tók. Első ízben ismerkedhet­nek a BNV látogatói Zim­babwe és Nicaragua árucik­keivel. A népgazdaság exportle­hetőségeivel, illetve import­igényeivel összhangban az idei őszi BNV-n is árucso­portonként mutatják be a kiállítók termékeiket. A Kőbányán rendezett BNV-k történetében először ad 50 százalékos kedvez­ményt a MÁV a vásárláto­gatóknak. Az őszi BNV-vel egyidő­ben rendezik meg a VI. He- venta, nemzetközi kereske­delemtechnikai és vendéglá­tóipari szakkiállítást, vala­mint a Protenvita nemzet­közi környezetvédelmi ki­állítást. Különös figyelmet fordíta­nak a kiállítók és a vásárt látogatók ellátására: büfék, falatozók, éttermek megfe­lelő számban és kínálattal állnak az érdeklődők ren­delkezésére. Igazán vásár lesz a vasár, hiszen a Cent­rum. a Skála és a Domus a helyszínen árusít különféle iparcikkeket. A pártkongresszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére Négyezer méter csatorna április 4-ig Növelik a valutabevételt—Nagyobb termelékenység Szép hagyománya van a szocialista munkaverseny- mozgalomnak a Dél-dunán­túli Vízügyi Építővállalat­nál. A szocialista brigádok nagy többsége már a múlt év őszén úgy döntött, hogy részt vesz a hazánk felsza­badulásának 40. évforduló­ja tiszteletére kibontakozott versenyben. Az idei válla­lásokat már ennek szelle­mében tették meg. Noha országosan az épí­tési-szerelési tevékenység csökkenése várható, a Dél- viép 650 millió forint érté­kű termelési érték elérését vállalta, ez pedig csaknem hat és fél százalékkal több, mint a tavalyi. A vállalat úgynevezett „exportmunka­helye” a budapesti Szabad­ság szálló építkezése; itt azt vállalták, hogy a fővállal­kozó igényeinek megfelelő­en oldják meg a termelési feladatokat. Ezzel a forint- ráfordítás mellett hatmillió forintnak megfelelő többlet valutabevételt érnek el. Szerepel a vállalások kö­zött az energiagazdálkodás javítása, a fajlagos energia­felhasználás csökkentése, az eszközök jobb kihaszná­lása, az anyagok takarékos felhasználása, a munka jobb megszervezése. A közössé­gek vállalták a munkafe­gyelem javítását, a minő­ségi munkavégzést. A vállalat a jövőre össze­ülő XIII. pártkongresszus tiszteletére újabb felajánlá­sokat tett. A Balaton vízmi­nőségének javítása kiemel­ten fontos népgazdasági fel­adat; ennek megoldásához azzal járul hozzá a Délvicp, hogy az idén 3200. 1985. áp­rilis 4-ig pedig további 800 folyóméter szennyvízcsa­tornát fektet le Fonyód tér­ségében. A tavalyinál százzal ala­csonyabb létszámmal old­ják meg az éves termelési­gazdálkodási feladatokat. Ez a felajánlás azt jelenti, hogy az előző évihez hasonlítva tizenegy százalékkal nő a termelékenység. A szocialis­ta brigádok vállalásaira épül a vállalaté, s megva­lósításában az egész közös­ség együttműködik. Javult a minőség is Új üzem, növekvő termelés a Minőségi Cipőgyárban A Minőségi Cipőgyárban az első félévben 280 féle modellt gyártottak. Ebből 90 fajta divatos lábbeli került folyamatosan a hazai üzle­tekbe, a többi a szocialista országok közül a Szovjet­unióban, Mongóliában, a nyugati vevők közül pedig az Egyesült Államokban, Angliában, az NSZK-ban és a skandináv országokban talált vevőre. Jelenleg az őszi cipők és a csizmák gyártása folyik. Utóbbiakból 12 féle modell — mintegy 100 ezer pár — kapható már a közeli na­poktól a boltokban. A cipő­gyáriak az idén összesen 4 millió 200 ezer pár lábbeli gyártását tervezik, ami 200 ezerrel több, mint a tavalyi eredmény. A többletterme­lés alapja az az 50 millió forint értékű gépiberuházás, amelynek eredményeként korszerűvé vált a cipők, a szandálok, a csizmák alja­megmunkálása. A nagyobb teljesítmény mellett számot­tevően javult a minőség is A gyár jelentősen bővít' budapesti gyáregvségének egyik részlegét, A komplex üzemben a termelés a har­madik negyedévben nagy ütemben indul meg. Jelen­leg napi 600 pár lábbeli kt rül le a szalagokról, az új. nagy teljesítményű gépek üzembe állításával ez a mennyiség 4800 párra bővül. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár ZZ esztendeje készíti a kőolaj- és geológiai kutatások nélkülözhetetlen eszközeit, a fúrótornyokat. Az új termékük, a Kanizsa fantázia néven ismert fúróárboc teleszkópszerüen összetolható és így szál­lítható. A 400 tonna teherbírású, K—400 típusú fúrótorony a korábbiaknál masszívabb, erősebb és 6—7000 méterig le­het lefúrni vele. A prototípust a gyár udvarán állították fel, a torony próbaterhelés után kerül a megrendelőhöz. A Balatonnal való első találkozás pillanata nagy­szerű élmény. Különösen gyermekkorban. Amikor, mondjuk, egy alföldi kisfiú izgatottan áll a vonatablak­nál és egyszerre csak eléje tárul a szikrázó víztükör ... Erre gondolok a SZOT za- márdi gyermeküdülőjében, ahol mintegy négy hektár­nyi területen 460 általános iskolás élvezi a nyarat és gyűjti az erőt a következő tanévre. Június 10-tól augusztus 25-ig 5 turnust üdültettek (üdültetnek) itt, s 30 pedagógus visel gondot az ifjú beutaltakra. Szomba­ton dél tájban látogattam meg a gyerekeket, akkor még remek strandidő volt. s valamennyien fürödtek, napoztak. Az üdülő a lehe­tő legideálisabb helyen, kör­nyezetben van, a hátsó kis­kapu a partra nyílik. A gyermekek élete színes, vál­tozatos. A fürdésen kívül hajókirándulásra viszik őket, különböző sportvetél­kedőket, mesedélutásokat. tartanak számukra, rend­szeresen láthatnak bábelő­adást. Molnár Gyula vezető tanár elmondta, hogy 12 szakkör működik az üdülő­ben, a többi között környe­zetvédelmi is. A gyerékek jól érzik magukat, minden­nel elégedettek, csak a zsebpénzük kevés. Ez ért­hető. Egy jégkrémért 10 fo­rintot kér a maszek néni a parton (s legalább kettőt meg keltené abból enni na­ponta), s olyan csábítóan mosolyognak a piros görög­dinnye-szeletek (25 forint kilója), nem is szólva a kí­vánatos főtt kukoricáról, amelynek darabját egy tíze­sért vesztegetik. Nos. nem csoda, hogy a csongrádi vagy a mosonmagyaróvári papa mindjárt az első héten pótlást kérő levelet kap cse­metéjétől: „Apa. küidj pénzt!’ Kapinyáné Végh Ilonától, a dél-dunántúli igazgatóság gyermeküdültetési felelősé­től tudom, hogy ezen a nyá­ron több mint tízezer gyér- mek élvezhette (élvezheti) a Balaton örömeit a déli par­ton a SZOT jóvoltából. Za- márdin kívül Bogláron, Lei- lén és Fonyódligeten nya­ralnak. (S épp tegnap ren­dezték meg Zamárdiban a gyermeküdülők hagyomá­nyos sportvetélkedőjét — olimpiáját — 100 résztvevő­vel.) A felnőttek sem unják még a Balatont, a zsúfolt­ság egy szemernyit sem csökkent. Van lakója a szál­lodának, a fizetővendég­szobának, a kempingtábor­nak (az államinak és a ma­szeknak egyaránt), sőt he­lyenként a vadkempingezés is újra dívik. A hét végén a Siótour 23 ezer embernek adott szállást a táborhelye, ken és csak szombaton 32 ezer ember utazott a balato­ni hajókon. Vajon a felnőt­tek közül a kispénzűek (elég sokan vannak) kinek írnak pótlást kérő levelet? Mert a drágaság változatlan. A zöldségeseknek, úgy tetszik, egyáltalán nincs érzékük a finom árnyalatok és a nya­ranta visszatérő közgazda- sági eszmefuttatások iránt; keményen tartják elképesz­tő áraikat, így aztán gyer­mekkorunk kedvelt olcsó vacsorája, a lecsó a luxus­ételek közé emelkedett. Az ún. őstermelő árusok szívét sem lágyították meg a ta­nácsi kedvezmények. Sőt! Helyenként még drágábban adják a zöldséget, gyümöl­csöt, mint az adót, helypénzt stb. fizető maszekok és Zöldért-boltok. A kapzsiság­ról, üzérkedésről szóló Baia- ton-parti „mendemondák” némi valós színt kapnak a különböző vizsgálatok tük­rében. A siófoki városi ta­nács városgazdálkodási osz­tályának három ellenőre például enyhén szólva fur­csa esetekkel találkozott. Szarka József osztályvezető a többi között elmondta, hogy a súlycsonkításon, rö­vidmérésen kívül helyen­ként az is jellemző, hogy egy-egy vendéglő nem fe­lel meg az osztályba soro­lás követelményeinek. Csak egy példát a kis ravaszko­dások közül: a másodosztá­lyú helyeken minden asz­talnál ott kell (kellene) áll­nia egy kancsóban friss ivó­víznek. Erről következetesen „elfeledkeznek” szakembe­reink. Gondolom, az ok nyil­vánvaló. Martincse vies Györgyné szárszói büfé-fa­latozójában, s a földvári Gyöngyében nagymértékű súlycsökkentést illetve szűk mérést tapasztaltak az el­lenőrök. Követendő példa is akad. Mindenekelőtt az Európa- szálló éttermének színvona­lát említhetjük; elgondol­kodtató, hogy e magas ha­szonkulccsal dolgozó egy­séggel mennyire elégedettek a vendégek, s annál kevés­bé más, azonos feltételek (és haszonkulcs!) között műkö­dő éttermekkel... Ugyan­csak jo tapasztalatokat sze­reztek az ellenőrök a szép­laki öreg Nyárfás vendéglő­ben. A fagylalttal — amióta szabadáras termék — ugyan­csak lehet manipulálni. 26 egység közül 12-ben emelt kifogást az ellenőr. Három szabálysértési és két bűnvá­di eljárás a lehangoló kö­vetkezmény. A szántódi rév­nél például Béndek Zsu­zsanna háromért mérte a kétforintos fagylaltot. A siófoki bazársoron pedig 40 deka helyett 30-at adtak a fogyasztónak — talán gyer­meknek. Nos, az árusok jói tennék, ha tanulmányoznák az 1028 79. (XI. 1.) számú minisztertanácsi határoza­tot, amely szabatosan kifej­ti a tisztességtelen haszon fogalmát. Persze lehet, hogy épp az ellenkezőjéről, a ..tisztességesről'’ kéne néhá~ nyuknak fogalmat alkotnia. Sz. A. Apa, küldi pénzt!

Next

/
Thumbnails
Contents