Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-13 / 163. szám
1984. július 13., péntek Somogyi Néplap 3 BALATON-PARTI PAVILONOK Új módszereket keresnek A Balatoni üdülőterületek ellátásához új módszereket keresnek az érintett megyei tanácsok, minisztériumok és a Balatoni Intéző Bizottság. A településközpontokba épített kereskedelmi és vendég- látóipari egységek ugyanis nem győzik a gyakran ingadozó vendégforgalom igényeinek kielégítését. A megoldást sok ' kisméretű és pavilon jellegű vendéglátóhely telepítése jelentheti, főként a kempingekben, a strandokon és a vízparti -sétányok körzetében. Ezzel több lehetőséget nyújthatnak a gaz- >_ daságos működésű, új kis- • vállalkozásoknak is. Kívánatos, hogy ezek a pavi lonok a jelenleginél kedvezőbb építészeti megoldásokkal illeszkedjenek a partmenti települések arculatához, ne rontsák a környezet, az utca képét, Mindennek érdekében országos pályázatot írtak ki a Ba laton-parti pavilonok tervezésére. A pályázóknak olyan komplex kereskedelmi-, vendéglátó- és egyéb szolgáltató jellegű paviloncsoportokat kell tervezniük, amelyek egy-egv Balaton-parti település idegenforgalmi alközpontjai lehetnek. Napközben legyenek alkalmasak a különféle vásárlások lebonyolítására, az esti órákban — vagy rossz időben — a vendéglátó és szórakozási igények kielégítésére. Ezeket az alközpontokat állandó üzemelésre kell felkészíteni, hogy kielégíthessék a helyi lakosság igényeinek egy részét is. A parti sávba telepítendő szezonális üzemelésű pavilonok, épületsorok és csoportok elhelyezésére olyan modellt kell tervezniük a pályázóknak, anaeLy alkalmas lesz szabad parti területek berendezésére. Célszérű parti alközpontok kialakítása is, amelyek kielégíthetik az elő*, és utószezo-" ni forgalom, egyes esetekben pedig á téli balatoni sportigényeket is. Korszerű megoldásokat kell keresniük a tervezőknek a strandok és kempingek vendégeinek ellátására, sőt esti szórakozási lehetőségeire is. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s a kész terveket legkésőbb október l-.iig kell elküldeni a Balatoni Intéző Bizottságnak. A legjobb munkák díjazására és a tervek megvásárlására 600 ezer forintot irányozták elő. A bíráló bizottság október végéig hirdet eredményt. A pályázat kiírói lehetővé teszik, hogy a legjobb tervek alapján már a jövő évben megkezdődjön a korszerű pavilonok és szolgáltató épületsorok építése. Közős kasszába kerül a pénz Fiatalok a göllei tsz-ben Jókedvű fiatalok, dübörgő gépek. S az eredmény: a göltet tsz udvarán megjelennék az első felfűrészelt farakások. — Kissé meglepődtünk, műkor reggel a fatelepem megpillantottuk a kivágott fákat. Ilyen sokra azért nem számítottunk — mondja Bé- zsenyi József, a hétesi KISZ- a La pszervezet vezetője. — Titkári értekezleten hallottam a felhívást, hogy nyári mezőgazdasági munkákra «•várják a fiatalok jelentkezését. — Űj kezdeményezés ez — veszi át a szót Varga András, a kaposvári KISZ-bi- zottság titkára. — A legutóbbi küldöttgyűlésen hangzott el a javaslat a nagybajom! tsz KISZ-titkárától ; elmondta, hogy nyáron a betakarítás idején kevés a kétkezi munkás a mezőgazdaságba, s elkelne a segítség. Huszonkilenc tsz-t látogattunk végig, mindenhol nagy örömmel fogadtak bennünket, s a legkülönfélébb munkákat ajánlották föl. A legtöbb — dinnyeszüret, kapálás — azonban idényhez kötött munlka, így ez az első ilyen táborunk. Tábor a szó szoros értelmében is, hisz most három niapig leszünk kint a fiatalokkal. Az eredeti terv szerint az iskola udvarán vertünk volna sátrat, az idő azonban közbeszólt, így az osztálytermekben töltjük az éjszakát. — A vendéglátásra, reméljük, nem lesz panasz — fordul hozzánk Vétek József tsz-elnök, miiközben elégedetten szemléli a serénykedő KISZ-eséket. — Régi szégyenfoltja' ez a fatelep gazdaságunknak, hónapok óta itt fekszenek már a kidön- tött fák, nem akadt azonban vállalkozó a felfűrészelősre. Amikor a kaposvári KISZ- bizottság felajánlotta segítségét, megragadtam a lehetőséget. őszintén szólva nem nagyon bíztam a gyerekekben ... — Pedig ránk lehet számítani — teszi le egy pillanatra a fűrészt Bézsenyi József. — Mi, hetesiek, szívesen vállalunk társadalmi munkát, s a mezőgazdaság különösen közel álL hozzánk. Több régi ismerőssel találkoztunk itt a táborban, akik Eddéről, Bőszénfáról vagy Kaposvárról jöttek, összesen húszán vagyunk, s mind fiú. — A legközelebbi táborba lányokat is hívunk — ígéri Varga András. — Cukorrépakapálás a következő munka, az alapszervezetek jelentkezéseit még most is elfogadjuk. Az igényeknek megfelelően 8—10 ilyen tábort szervezünk a nyáron, 2—3 ezer fiatal részvételiével. Ez azonban nehéz és veszélyes munka itt, Gölié- ben, csak szakképzett fiatalokat mozgósíthattunk, akik- nek már van gyakorlatuk a fűrés zeliésíben. — Reggel balesetvédelmi oktatással kezdődött a nap, akár csak egy építőtáborban — veti közbe Bézsenyi József. — Fején találtad a szöget — mondja András. — Valóban az építőtáborok mintájára szervezzük ezt a munkát, s szeretnénk kialakítani az egészséges versenyszellemet. Természetesen nem marad el az anyagi megbecsülés sem; a pénz közös ikasz- szába kerül, sorsáról az őszszel döntünk. Egy részét valószínűleg szociális támogatásra fordítjuk, a többiből külföldi jutalomutat szervezünk a legjobban dolgozóknak. Ezek a táborok néhány naposak csupán, ám ez idő alatt' sem feledkezünk meg a programokról, a szórakozásról. — Mi már készülünk az esti sportversenyre, holnap pedig nagy fürdést rendezünk Igáiban. A tsz buszán utazunk, utána pedig egy humorista szórakoztat bennünket. — Nem ártana, ha már a kezed is járna, s nemcsak a szád — figyelmezteti Bézsenyi Józsefet társa, aki ismét kezébe veszi a fűrészt, s már berreg is a gép. Ö fűrészel, a többiek segédkeznek. Varga András is búcsúzik. — Fő a személyes példa- mutatás — mondja, s elindul a fűrészgép felé. Horváth Éva Kopasz tarlón szánthat az eke Hűtőtáska - , a kombájnosoknak Ezt várták, ilyen időt sürgették az aratóik, jó ideje már Somogyszerte, s most végre örülhetnek, hogy teljesült a kívánságuk. Ezúttal azonban igencsak átgondolt szervezést igényel a sokasodó tennivalók zavartalan lebonyolítása — nem késlekedhet az aratás mellett a pillangósok, réti füvek betakarítása, à kapások növényvédelme sem. À szakemberek idejük javát a határban töltik, szemüket az érő termésen tartják,' mert mostanában' a késés tonnákban — és súlyos pénzösszegekben — mérhető ... Verejtékb.en fürdő emberekkel találkoztunk kedden a kisbárapcíti Kossuth Termelőszövetkezet dimbes- dombos, itt-ott bizony gépre és emberre nézve igencsak veszélyesen meredek határában; patakokban folyt az izzadság Ikiísérőiníkiről, Lukács Lajos elnökről és Csökli László főagronómus- ról is. Hogy a rekkenő hőség sem késztette panaszra a mező munkásait és a szövetkezet vezetőit, érthető : végre folyamatosan dolgozhatnak a betakarítógépek, a termés sem ad okot elégedetlenségre, sőt... — Gazdaságunkban eddig még sohasem fizetett ilyen jól az őszi árpa, mint most — mondta Csökli László. — 1980-ban értünk el rekordot 4,7 tonnás átlaggal, most viszont jóval töbíb, mint 5 tonnát várunk hektárjától. Terven fölüli hozamot ígér a búza is, s főiként a zab. Ilyen szép zalbot mint amilyen a mostam nem mlinden évben — és nem minden gazdaságban — látni... Június 25-én tartották a gépszemlét, s július 5-ári munkába álltak a kombájnok a 214 hektáros ősziár- patáblán. Az első napon 194 tonna szemet hordtak be a teherautók, vontatók a határból, azóta naponta arathattak, s szerdára végeztek ezzel a takarmánynövénynyel. Az első napokban még húsz százalék volt, mostanra azonban már tizenhat alá csökkent a termény nedvességtartalma. Az NDK-bau gyártott öt kombájn kitűnően vette az akadályokat — két gépnek ez az első aratása —, s noha a gazdag termés és a meredek dombok miatt nem haladhatnak nagy sebességgel, fokozatosan megbirkóznak a feladattal; az árpán kívül á 720 hektár búza és a mintegy száz hektár őszi árpa betakarításával. — Az árpa után nem indulhatunk nyomban a búzával, mert vannak területek, ahol zöld még a szár, a kalász, de ez a meleg meggyorsítja az érést — magyarázta az elnök. — Elégedettek vagyunk az aratók munkájával, s hogy az ellátásuk még jobb legyen, hűtőtáskát veszünk mindegyik gépre, hogy a kombájnosok friss italhoz juthassanak. Állja a próbát a gép, s helytállnak az emberek — tapasztaltük a jókora árpatáblán. Góbéi János, ifj. Végh Lajos, Békési László, Androsoiics Zoltán és Kovács Mihály az E—512-es és E—514-es kombájnok vezetőfülkéjében szolgálták az aratás kemény óráiit; Horváth László és Botos Férem a szalmalehúzásban serénykedett, Keller Imre pedig „villás” gépével kazalba rakta az alomnak valót. Ugyanazon a táblán ekék hasítottak barázdákat : Muth Imre, Tálos Ferenc, Crosch János szántotta az árpatarlót, s Derschner Sebestyén gyűrűshengerrel járta a friss szántást. Közben a szemszállitó járművek — teherautóik vontatóik — igyekeztek a tábláról a falu felé értékes terhükkel. — Valamennyi árpánkat a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat bony- nyai telepére visszük szárítani; már minden pajtánk, fedett színünk tele van idei gabonával. Nem is csoda: még egy napra való aratásunk van hátra, de a tervezett árpamennyiség máris fedél alatt van. A talajmunkákkal azért igyekszenek, mert szeretnének minél több silókukoricát vetni. Mindössze 42 hektáron terveztek másodvetést, ehelyett 126 hektáron végzik el ezt a munkát — ebből 70 hektár szuperkorai silókukorica magja a fölszántott árpatarlóba kerül. A vetéshez kedvez a talaj, a nedvesség és a meleg hozzásegíti a magot ahhoz, hogy gyorsan kikeljen, szárba szökjön. — Közben gondolni kell más munkákra is — így az elnök. — Biztonságba kell helyezni a lucerna második kaszálásából származó takarmányt: ott is szükség van a traktorokra, szénahordó járművekre... Bonnyán, Kisbárapáti- ban. Fiadon alig látni valakit az utcán. A földeken dolgoznak az emberek: a közösben és. a háztájiban megsokasodtak a munkák. Nyár van, végre július derekához. méltó meleg, s ilyenkor a falu minden munkabíró emberét szólítja a határ. Hernesz Ferenc Legnagyobb vásárló a gépipar Külföldi licencek hazánkban Hazánk licencvásárlása és -eladása az utóbbi években lényegesen bővült, de a hasonló adottságú országokhoz képest még mindig jelentős az elmaradás — egyebét között ez derül ki az Országos Műszaki Fejlesztésű Bizottság munkacsoportja által készített tanulmányból. Ebben a- szerzők a külföldi licencek átvételének és alkalmazásának hazai tapasztalatait vizsgálják. A tanulmány szerzői megállapítják, hogy a licenc adás-vétel világszerte dinamikusan növekszik. Ennek fő magyarázata, hogy a kutatás-fejlesztés költségei nagymértékben emelkednek, miközben napjainkban a termékek generációváltásának átlagos időtartama 8 év, sőt a leggyorsalblban fejlődő, divatnak lag jobbnak kitett területeken csupán 4—5 év. A magas fejlesztési költségeket és a gyors átállást a vállalatok jelentős része nem tudja vállalni, és a megoldást elsősorban a már kifejlesztett technológiák megvásárlása jelentheti. A magyar vállalatok 1970- ben még csak 130 millió, 1982-ben már több minit 900 millió forintot fordítottak licencvásárlásra, de ez a folyamat csak az elmaradás mérséklésére voLt elegendő. A hasonló adottságú országok licencforgalma még napjainkban is mintegy kétszerese hazánkénak. A szoc ialista országokkal lebonyolított licenckereske- delem még nincs arányban a kínálkozó lehetőségeikkel, hiszen ezek az országok a világ kutatási-fejlesztési potenciáljának mintegy 30—40 százalékával rendelkeznek, lioencforgalmi részarányuk azonban csupán 10 százalék körül mozog. A KGST-orszá- gok közül elsősorban a Szovjetunióból és az NDK-ból veszünk licencet, a tőkés országokból az NSZK-bóI a fő beszerzési forrásunk. Legnagyobb hazai licenc- vásárló a gépipar, amelyre átmeneti visszaesés után az ipari licencbe&zerzések mintegy kétharmada jut. Jelentős arányban alkalmaz külföldi technológiát a vegyipar, és növekvő mértékben vásárol lioenceket a könnyűipar és az élelmiszeripar is. (Közismert példája ez utóbbinak a gyümölcsízű joghurt, a habosított túrókrém, vagy a Tuborg sör.) összességében 1982-lben 172 magyar vállalat alkalmazott egy vagy több licencet és az ezek alapján előállított termékek száma 1976-hoz képest megkétszereződött. A hazai vállalatok a licencek alapján gyártott termékeik mintegy kétharmadát belföldön értékesítik. A fennmaradó egyhanmad kivitelében a nem rubel elszámolású export öt év alatt megháromszorozódott. A fő exportőr a gépipar, ezen belül is a híradás- és vákuumtechnikai ipar. A vegyiparon belül a külföldi műszaki ismeretek hasznosítása a legszembetűnőbben a gyógyszeriparban tapasztalható. Az alágazat mindegyik vállalata vásárolt az elmúlt fél évtizedben licencet, 1982-ben például 79 licenc alapján összesen 137 terméket állítottak elő 5,1 milliárd forint értékben. E licenctermékek- nek több mint 40 százalékát exportálják. Ugyancsak 40 százalék fölött volt a li- cenoaiapú termékek exportja a gumiiparban, s arányuk meghaladta a 20 százalékot a műanyag-feldolgozóiparban is. A könnyűipar ágazatai közül lioenotenméket főként a .textiliparban, a bőr-, szőrme- és cipőipariban, valamint a textilruházati iparban értékesítenek. A licencalapú termékek exportja Magyarország licence xportjánék több mint egynegyedére nyújt fedezetet. A szakemberek szerint ez megfelel a közepesen fejlett országokban kialakult arányoknak. Ausztria például 1982-iben 22 százalékban, Olaszország 21, Spanyolország 33 százalékban fedezte licencbevételeilből 11- cenovásárlási kiadásait.
