Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

2 Somogyi Néplap 1984. július 10., kedd Kérdőjel nélkül A körülmények változatla­nok, de a tartalom már tá­volról sem a régi. Miközben az OPEC (a Kőolajexportáló Országok Szervezetének) mi­niszterei bécsi konferenciá­jukra gyülekeznek, az oszt­rák rendőrség riadókészült­séget tart. 48 órával a kon­ferencia megnyitása előtt terrorista csoportot tettek ártalmatlanná Bécsben, s a helyi lapok azt sugallják: az OPEC-konferencia ellen ter­veztek merényletet. Nos, ennyi a hasonlóság — minden más gyökeresen új, pontosabban most már nem is annyira új. A bécsi konferencia alapproblémája ugyanaz, mint az előző mi­niszteri értekezleté: világ­szerte mérséklődik a kőolaj iránti kereslet. Az elmúlt néhány esztendőben folya­matosan csökkent a világ kőolajtermelése, s feltehe­tően 1982-ben süllyedt a leg­alacsonyabb szintre. Nap­jainkban igen messze sza­kadtunk az 1970-es évek re­kordszintű termelésétől és áraitól. Nemcsak a kereslet csökken az olaj világpiacán. Hanem ezzel párhuzamosan növekszik azoknak az álla­moknak a kínálata, amelyek nem tagjai az OPEC-nek. Ebben a helyzetben az olaj­kartell legfontosabb felada­ta a belső egység megőrzése, olyan árak és kitermelési mennyiségek kialakítása, amely a legfőbb termelőket kielégíti. Váratlan fordulatra számítani pillanatnyilag Il­lúzió lenne. Habár a közös­piaci olajszakértők arról pa­naszkodnak, hogy az össze­hangoltság \hiánya miatt nem elegendőek a tartalékok, ez azonban nem nyugtatja meg a kőolajexportáló országokat. A nyugateurópai aggodal­mak szakmai jellegűek, in­kább szervezési, mintsem tartalmi hiányosságokat tük­röznek. A tartalékok konti­nensünk nyugati felén, Ja­pánban több hónapra ele­gendőek, az Egyesült Álla­mok pozíciója még szilár­dabb. A szakértők hosszú évek óta azt várják, hogy az iraki—iráni háború vala­miféle fordulatot teremthet. Ez mindeddig nem követke­zett be, de a konfliktus ma­gára az OPEC-re nézve lega­lább olyan veszélyes, mint az importáló országok szem­szögéből. A két alapító OPEC-állam szűnni nem akaró háborús konfliktusa újból és újból azzal a ve­széllyel fenyeget, hogy re­gionális vagy esetleg nem­zetközi méretűvé szélesedik. Irak iránti olajlétesítménye­ket bombáz, Teherán meg- megismétlődően azzal fenye­getőzik, hogy lezárja a stra­tégiai fontosságú Hormuzi- szorost. Utóbbi esetére Wa­shington kilátásba helyezte közbeavatkozását. S az érv a szokásos szólam, „a nyu­gat érdekeinek védelméről”. Habár az OPEC egy alapve­tő fontosságú nyersanyag termelésének és kivitelének szabályozására látrejött, eredendően gazdasági szer­vezet, mégis szerepét megha­ladó jelentősége lenne, ha valamiképpen hozzá tudna járulni a két közép-keleti állam véres és értelmetlen háborújának megállításához. Gy. S. agyúk Oita: az athéni hatósá­gok — bizonyítékok hiányá­ba — távozni engedték az országból egy Jordániái ál­lampolgárt, állót Washington­ban terroristának minősitét- tek, és akinek a kiadatását kérték. Athéniban viszont súlyosan nehezményezték, hogy a CIA egyik ügynöke — a jordániai személy után nyomozva — a hatóságok megkerülésével behatolt egy athéni lakásba és házkuta­tást tartott. A görög szuve­renitást megsértő ügynököt kiutasították az országból. A kapcsolatok másik te­hertétele az a washingtoni döntés, hogy Norvégia nem adhat el Görögországnak 16, évekkel ezelőtt az Egyesült Államoktól vásárolt F—5-ös vadászgépét A görög kormány szóvivő­je hétfőin közölte: Athén kénytelen lesz felülvizsgálni a két ország egész kapcso­latrendszerét, ha Washington nem hagy fel a görög bel- ügyékibe való elfogadhatatlan beavatkozási kísérleteivel. Washington magatartása ki­hathat görögországi támasz­pontjainak státusára. Ahogy közeleg az ameri­kai elnökválasztás időpont­ja, ahogy éleződik a vetél­kedés az elnöki posztért, külpolitikai kérdésekben úgy változik a washingtoni kormányzat hangszíne. A korábbi agresszív, durva, szovjetellenes retorikát egy­re inkább a békülékenyebb, a tárgyalási készséget mu­tató hangvétel váltja fel. Erre van szükség az ameri­kai választópolgárok és a nyugat-európai szövetsége­sek megnyugtatására. Ez a hangnemváltás tük­röződött az elmúlt napok­ban is, amikor — szemben a korábbi állapotokkal — a Fehér Házból * nem tüzeltek csípőből, hanem az első pil­lanatra kedvezőnek tűnő választ adtak a legújabb moszkvai ajánlatra, amely az űrfegyverkezés megaka­dályozására, a műhold-elhá- rító rendszerekről való tel­jes lemondásra vonatkozott. Sőt, egyenesen azt hangoz­tatták, hogy készek feltétel nélkül részt venni az e kér­désekről folytatott tárgyalá­sokon. Aztán szinte órákon belül kiderült: ez a „felté­tel nélküliség” nagyon is feltételezi az űrfegyverekről folytatandó megbeszélések összekötését a hadászati és a közepes hatótávolságú raké­tákról folytatott és az ame­rikai rakétatelepítések miatt megszakadt genfi tárgyalá­sok újrafelvételével, anélkül azonban, hogy az Egyesült Államok visszavonná az erőegyensúly felborítását célzó intézkedéseit. Ez azonban csupán a leg­frissebb példa. NEM CSUPÁN HANGOZTATNI Valójában kétséges, hogy beszélhetünk-e érdemi tár­gyalási készségről amerikai részről. Ezt — egyebek kö­zött — George Shultz ame­rikai külügjuniniszter beszé­de is igazolta. Persze a leg­csekélyebb bizonyíték ' néi- kül egy nemzetközi részvé­tellel megrendezett konfe­rencián azzal vádolta a szovjet vezetést, hogy azo­kat a terroristákat segíti, akik a liberális demokrá­ciák meggyengítésére és a nemzetközi stabilitás alá- aknázására törnek. A kon­ferencián még a pápa elleni merényletet is ide sorolták. S „összbüntetésül” az ame­rikai külügyminiszter „meg­előző csapásokat” helyezett kilátásba. Nem csupán a szavak fe- . nyegetőek. A múlt év vé­gén a Pentagon megkezdte a katonai erőegyensúly fel­borítását célzó rakéták tele­pítését Nyugait-Európába. Erre az esztendőre 291 mil­liárd dolláros katonai költ­ségvetést fogadtattak el, ami mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegy­verek vonatkozásában min - den eddigi kiadást felül­múlt. Keresztülvitték az elsőcsapás-mérést szolgáló MX rakétaprogram jóváha­gyását. Előkészületek foly­tak a minden eddiginél na­gyobb veszélyeket rejtő űr­hadviselésben, a következő öt esztendőre 26 milliárd dollárt irányoztak elő ilyen irányú kutatásokra és gya­korlati tevékenységre. Csoda-e, ha ezek után még olyan neves politikus, mint Edward Kennedy sze­nátor, a Demokrata Párt egyik vezéralakja is „szem­fényvesztő fegyverkorláto­zásnak” minősítette Reagan elnök leszerelési politiká­ját? A SZAVAK ÉRTELMEZÉSE Az Egyesült Államok nyu­gat-európai szövetségesei­ben is növekszik a nyugta­lanság a veszélyes folyama­tok eszkalálódása nyomán amiatt, hogy az amerikai vezetés fokozza politikája agresszivitását. A Szocialis­ta Internacionálé legutóbbi konferenciáján például több küldött is szorgalmazta: a nyugat-európai országok folytassanak az Egyesült Ál­lamoktól függetlenebb poli­tikát. Bruno Kreisky volt osztrák kancellár pedig ke­reken visszautasította az amerikai vádaskodásokat. „Nem igaz, hogy a Szovjet­unió nem tartja meg köte­lezettségeit. Saját tapaszta­lataim alapján mondhatom, hogy a Szovjetunió, amióta az enyhülés folyamatát meg­indító osztrák .államszerző­dést megkötötték, mindig lelkiismeretesen megtartot­ta minden azzal kapcsola­tos kötelezettségét”. Mind többen ismerik fel, hogy a tárgyalás szó angol megfelelője, a talks egyelő­re sajnos mást jelent Rea­gan és kollégái, mint az orosz peregavori kifejezés Csernyenko és munkatársa: számárg. Vagyis jelenleg kénytelenek vagyunk meg­kérdőjelezni, hogy talks == peregavori? Az előbbieknél ugyanis a talks inkább a ködfüggöny képzésére, a po­litika álcázására és szavaza­tok szerzésére hivatott. Az utóbbiaknál viszont a pere­gavori a háborús veszély elhárítását szolgálja, a szov­jet vezetés nem a parttalan, hanem az érdemi, a katonai erőegyensúly alacsonyabb szintjét eredményező tár­gyalásokra helyezi a‘ hang­súlyt. AZ IGAZI TARTALOM Nem először tapasztaljuk, hogy a szavak értelmezése a túloldalon távolról sem fe­lel meg a kifejezés eredeti tartalmának. A szépen hangzó, s a teljes leszerelés illúzióját keltő „nulla meg­oldásról” például kiderült, hogy az amerikai kettős könyvelés szerint ezen a Szovjetunió közepes hatótá­volságú rakétáinak teljes le­szerelése, viszont az ameri­kai hasonló rakéták helyü­kön hagyása értendő. Vagy vegyük a terrorizmus fogal­mát. Aki Nicaraguában fegyverrel védi az ország függetlenségét, az a jelenle­gi washingtoni politikai ve­zetés értelmező szótára sze­rint terrorista, a népellfnyo- mó hatalmat visszahozni akaró somozisták viszont, akiket a CIA kiképzői ké­szítenek fel, és akik ameri­kai fegyverekkel törnek be az országba, „szabadságot oltalmazó demokraták”. Nem elegendő tehát meg­állni a szavaknál, hanem a tetteket, a cselekedeteket kell vizsgálni. Mert a sza­vak díszharmóniáját csak a tettek oldhatják fel. Csak azok eredményezhetik, hogy a „feltétel nélkül” — felté­tel nélkül legyen. így idézőjel nélkül. Csak a tettek hozhatják közös nevezőre a tárgyalá­sok értelmezését, hogy el­mondhassuk: talks — pere­gavori. így, kérdőjel nélkül. Várnai Ferenc Tyihonov— Strougal- ta Iái kozó Moszkvában Munkalátogatásra hétfőn Moszkvába érkezett Lubomir Strougal, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Csehszlovák. Szo­cialista Köztársaság minisz­terelnöke. Nyükolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Miniszter tanácsának elnöke és Lubomir Strougal a CSKP Elnökségének tagja, csehszlovák kormányfő hét­főn Moszkvában nagyra ér­tékelte a két ország közötti sokoldalú együttműködés ed­digi eredményeit. A baráti légkörű találko­zón, amely minden megvita­tott kérdésiben a két ország nézetazonosságát igazolta, egyeztettek néhány, a kétol­dalú együttműködés fejlesz­tésével és az integráció el­mélyítésével összefüggő gya­korialti intézkedést. Mindkét fél nagy jelentőséget 'tulaj­donát ott a KGST-tagorszá- gofc legutóbbi moszkvai, fel­ső szintű gazdasági értekez­let határozatainak, amelyek célja a nemzetközi szocia­lista munkamegosztás lehe­tőségeinek jobb kihaszná­lása, a szocialista gazdasági integráció elmélyítése. Strougal egynapos mun- kailátogarbása befejeztével elutazott a szovjet főváros­ból. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke ezt megelőzőleg villásreggelit adott a Kreml­ben Lubomir Strougal tisz­teletére A villásreggelin a két kormányfő pohárkö­szöntői mondott. 1972 ÓTA ELŐSZÖR Craxi Berlinbe látogatott Bettino Craxi olasz miniszterelnök hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett. A repülőtéren Erich Honecker, az NDK államfője üdvözölte (Telefotó — AP—MTI—KS) Hétfőn Berlinbe utazott Bettino Craxi olasz minisz­terelnök, akinek személyében a diplomáciai kapcsolatok felvétele, 1972 óta, az első olasz ikormányelnök tárgyal a Német Demokratikus Köz­társaságban. Craxi, Erich Honecker államelnök meghí­vására, Giulio Andreotti külügyminiszter kíséretében két napot tölt az NDK fővá­rosában i A látogatással kapcsolat­ban Rómában azt hangsú­lyozták, hogy a berlini meg­beszélés Andreotti moszkvai és Craxi budapesti tárgyalá­sainak folytatását jelenti, az olasz kormány keleti politi­kájának keretébe tartozik. Az Avanti !, az Olasz Szo­cialista Párt lapja vasárnap megállapította: „Craxi és Honedker megbeszélései ideális folytatását jelenítik az áprilisi, budapesti tárgyalá­soknak”. Erich Honedker, az Ili Mes- seggerónak adott interjúban hogy a 'két szembenálló tömbhöz tartozó országok kö­zötti kapcsolat nemcsak hasznos, hanem nélkülözhe­tetlen a párbeszéd útjának nyitvatartásához. Hétfőn délután az NDK államtanácsának épületében megkezdődtek Erich Honec- ker és Bettino Craxi olasz kormányfő hivatalos meg­beszélései. Külön megbeszélést tartott Oskar Fischer és Giuliio Andreotti külügyminiszter. A tárgyalásokat megelő­zően Craxi az Unter den Lindenen megkoszorúzta a fasizmus és a miütarizmus áldozatainak emlékművét. Japán—kínai katonai tárgyalások Kína támogatásáról biz­tosította az Egyesült Álla­mok és Japán fokozódó ka­tonai együttműködését. Er­ről Csatig Aj-ping kínai honvédelmi miniszter tájé­koztatta hétfőn Tokióban japán kollégáját, Kurihara Jukót, a japán Nemzetvé­delmi Hivatal vezérigazga­tóját (hadügyminisztert). Csang Aj-ping Franciaor­szágban, az Egyesült Álla-, mokban és Kanadában tett látogatása után érkezett a szigetország fővárosába, ahol személyében az első kínai honvédelmi minisz­tert üdvözölték. Görög—amerikai viszony Újabb mélyponton A görög—amerikai viszony hétfőn újabb mélypontra süllyedt: az athéni kormány nyilatkozatban ítélte el Wa­shingtont, amiért beavatko­zik a görög bel ügyekbe, s ■jelentős, törökországi fegy­vereladásaival felborítja a katonai egyensúlyt görögor- szág és törökország között. A kapcsolatok romlásának Kőolajexportálók gondjai Bécsben a legsúlyosabb biztonsági intézkedések közepette megkezdődött az olajexportáló országok (OPEC) miniszteri értekezlete. Képünkön: a Cobra, az osztrák antiterror is ta kommandó tagjai őrzik az értekezlet bejáratát MEGHÍVÓ Országos díjugrató lovasbajnokság a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola lovaspályáján július 12-től 15-ig. A versenyek ideje: naponta 8-tól 19 óráig. (79594)

Next

/
Thumbnails
Contents