Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

4 Somogyi Néplap 1984. július 8., vasárnap A szakemberek sem értenek egyet Végleges forgalmi rend Átadták a kikötői üzletközpontot Lesz Fonyódon kürtőskalács Apróbb-nagyobb zökkenők után készült el a fonyódi móló mellett levő kereske­dősor, amely a kikötő-üzlet­központ nevet kapta. A ne­hézségek ellenére rekordidő alatt építették föl a létesít­ményt, s tegnap avatták föl. Dr. Baradlai György, a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnökhelyette­se megyei vendégek, nagy­községi vezetők, az építők képviselői és a kiskereske­dők jelenlétében adta át a két közület és több magán­kereskedő pénzéből létreho­zott létesítményt. Rövid be­szédében elmondta: — Jó példa ez az üzletköz­pont arra, hogy a helyi ta­nács a Kisosz-szal összefog­va, az elhatározástól a tettig gyorsan eljutva, miként szol­gálhatja a vásárlóközönsé­gét, a nagyközség lakosságát és hazai, illetve külföldi vendégeit. Az első gondolat­A GAZDASÁGOSABB BŰTORG Y ÁRTÁSÉRT A gyártás- és üzemfejlesz­tésben rejlő tartalékok jobb kihasználása érdekében az Ipari Minisztérium közvet­len felügyelete alá tartozó 12 bútorgyártó vállalat és a Bútoripari Fejlesztési Inté­zet műszaki fejlesztési bi­zottságot alakított. A testü­let elhatározta, hogy a mos­taninál színvonalasabb, haté­konyabb bútorgyártás érde­kében főleg az alapanyag- gyártóikkal és a bútorszerel­vényeket előállító háttéripa­ri vállalatokkal alakítanak ki újszerű -kapcsolatot. Pél­dául olyan ösztönző rend­szert dolgoznak ki, amely arra sarkallja a fűrészüze­meket, hogy a bútorok alap­anyagát ne fűrészáruként adják át a gyártóknak, ha­nem a fát előzőleg meg is munkálják. Ezzel enyhül a bútorgyárak krónikus mun­kaerőgondja, és a szállítás is gazdaságosabbá válik, hiszen 27. — Ezért gyilkolni? — No, ezt még én sem hi­szem Pacalról — vetette iözbe Somogyi százados az orlkölcsrendészeti csoport he­lyettes vezetője. — Az emberek kiismerhe­tetlenek. Üjiból elbúcsúztak. Tormás ment Pacalhoz, Máté pedig Hullámosra indult, örsi Szil­via meggyilkolt pécsi koz­metikusnő nagynénjéhez. — Szép ház — állapította meg Máté Hullámos egyik gondozott mellékutcájában. — Majdnem villa. Gyümölcs­fák, virágok, rácsos kapu. Csengetni kellett. — Idős, méltóságteljes kül­sejű asszony jött ki. Bizal­matlanul nézett a nyomo- .óikra. — Kit keresnek? — Takács Vendelnét. — Én vagyok — mondta csák a valóban hasznos anyag utazik, a hulladékot pedig a fatelepen gyűjthetik össze. A bizottság változtam kí­ván azon a jelenlegi állapo­ton is, amely a bútorszerel- vényék területén tapasztal­ható. Hazánkban jelenleg mintegy 200 gyártó — nagy- vállalat és tsz melléküzemág egyaránt — készíti a búto­rokhoz szükséges vereteket, kilincseket, zárakat, pánto­kat, s ez 80 bútorgyártóhoz kerüli. Kapcsolatuk alkalom- szerű, és gyakori, hogy töb­ben gyártják ugyanazt a ter­méket. A bizottság változtat­ni akar. Mind a gyártókkal, mind a felhasználókkal fel­veszi a kapcsolatot és ezzel meggyorsítja az információ- áramlást, 'közvetíti igényei­ket, elősegíti a szerelvény- és bútorgyártóik közötti ösz- szehangolt tevékenységet. az asszony, de még nem nyi­totta ki a kaput. Máté megmutatta az iga­zolványát. Az unotoalhúga miatt jöt­tünk i Most könnyek futották el az asszony szemét. Miközben betette a zárba a kulcsot, el­torzult az arca a sírástól. — Tessék.... tessék befá­radni. A konyha tiszta. A szo­bában régi bútorok. — Szilvia nagyon ragasz­kodott hozzám. Nem sokat beszélgettünk, de itt volt, el­jött. Szeretett strandolni, szórakozni. Istenem, fiatal volt.. Mikor, ha most néni. Üjiból a könnyek. — Egyedül látogatta meg? — Igen. • Mindig egyedül jött. Tudom, hogy Pécsett pletykáltak róla. Irigyelték. Néha este is elment, tán­colni, sohasem kérdeztem, kivel megy. Volt, amikor a kertben napozott egész nap. Azt mondogatta: ha meg­tol a megvalósulásig nyolc hónap telt el, s a Balaton körül kevés település dicse­kedhet ehhez hasonló szín­vonalú üzletsorral. Az elnökhelyettes beszéde végén felhívta a figyelmet a szép berendezés és az ízléses árukínálat fontosságára és kifejezte reményét, hogy az üzletközpont a magánkeres­kedelem jó hírnevét öregbít­ve piűködilk majd. Dr. Komáromi Józsefet, a nagyközségi tanács-vb titká­rát kérdeztük az ünnepélyes avatás után, hogy a nagy­részt még üres pavilonsor­ban milyen szakmák képvi­selői nyitnak majd üzletet, íme, a felsorolás: zöldség- gyümölcs, divatáru, ajándék, dohány, bazár, régiség, kézi­munka, kosár és fonott hol­mi (ezek már működnek), büfé, pecsenyesütő, lángos- sütő, fagylaltozó, fazekas, bőrdíszműves, a két közületi bolt pedig a Siotour játék­terme és a Somogy Kereske­delmi Vállalat ajándékboltja lesz. Az építésre a boltot nyitók adtak össze tízmillió forin­tot, de az üzletsor állami tulajdon lett, a benne ott­honra lelt kereskedők az előzőleg befizetett pénzt „le­lakhatják”. Ősszel parkosítás és tereprendezés is lesz, ad­dig ideiglenes kavicszúzalék- utakat kapott a terület. Külön öröm sokaknak, hogy több évtized után újra lesz Fonyódon kürtőskalács. Valaha egy házaspár árulta itt ezt a különleges csemegét, most a sörbár gazdája vette föl étlapjára. L. P. öregszik, idejön. Szegény­kém nem öregedett meg ... Szép, csipkés zsebkendővel törölgette az asszony a sze­mét. Szilvia tehát időnként megjelent Hullámoson — összegezett Máté. — Alka­lomszerűen jött, kikapcsoló­dás céljából. Jött, lement a strandra, fördött, napozott. Talán szerette a nagynéniét, talán csak az olcsó szállás csábította. Manapság nem könnyű maszek alapon nya­ralni. — Legutóbb — mondta Takács Vendelné —, kocsi­val hozták haza Szilviát. Rossz alvó vagyok, hallot­tam, amint csapódik az aj­tó. Megállt a kocsi, nem so­kat időztek. Szilvia már jött is befelé. Nem mondott semmit, levetkőzött, ment a fürdőszobába. Másnap várat­lanul azt mondta, elutazik. Meglepődtem, mert ilyesmit nem szökött csinálni. — Ta­lán nem érzed jól magad? — Ezt kérdezgettem, de bi­Parázs vita, érvek és el­lenérvek sorozata, kénysze­rű kompromisszumok, fél- de a jelen körülmények kö­zött — az új felüljáró meg­épüléséig — mégis a leg­jobb megoldások keresése volt jellemző arra az egyez­tető tárgyalásra, amelyet pénteken tartottak Kaposvá­ron a belváros közlekedési rendjének megváltoztatásá­ban illetékes szakemberek. Augusztus 1-től ugyanis ismét forgalmi változásokat terveznek a megyeszékhe­lyen. Ezzel elsősorban a Kossuth teret és a környező csomópontokat kívánják te­hermentesíteni, áttekinthe­tőbbé tennii a forgalmat és gyorsabbá irányítását. Az elképzelés ismertetése után több leveliben tiltakoztak a város lakói. Ezeket az észre­vételeket figyelembe véve tanácskoztak újra az egyéb­ként sem egységes vélemé­nyű szakemberek. A terve­zők, a kivitelezők, a megyei tanács 'közlekedési osztá­lyának és a városi tanács műszaki osztályának, vala­mint a társadalmi szervek­nek a képviselői, a rendőr- kapitányság, a Pécsi Közúti Igazgatóság és a Volán szakemberei saját területük igényeit és gondjait figye­lembe véve foglaltak állást. Végülis egyetértettek abban, hogy az új forgalmi rend csak. átmeneti megoldás le­het, ami enyhíti ugyan a Az első kaposvári nyári vásár vendégfogadója a Dor-Mil: a Pannónia Vál­lalat Dorottya szálló és a pécsi Milán vendéglő közös, alkalmi étterme. Már az első napon megindult a vendég- járás a Dor-Milbe, ahová a Milán 84 ételkülönlegessé­géből — délszláv, orosz, sváb, finn, török ételekből — 40-et hozott el. — Apámat hívták Milán­nak — meséli az 54 éves Radivojevics Sándor —, meg a fiam kapta ezt a nevet. Tizenkét esztendeje lesz az idén, hogy Pécsett megnyílt a vendéglőnk. — Régóta ismerjük egy­mást — mondja Kiss János. a Dorottya igazgatója. — Vásári házasságunk „kerí- tője” a vásárigazgatóság volt. * — Milyenek a mézesna­pok? zonygatta, hogy sommi baj, csak fontos dolga van, men­nie kell. Fontos dolog? Vajon mi­kor jutott eszébe? Váratla­nul ment el. Váratlan dol­ga akadt. Valakivel megis­merkedett Szilvia. Valaki, valamiért elhívta Hullámos­ról. De hová? Mert Szilviát látták még Pécsett vasárnap, egy nappal a hullámos! tá­vozása után. S a szállodába, a budapestibe hétfőn érke­zett. Hétfőn délután ... Takácsné szívesen mesélt volna még. De Máté búcsú­zott. Ütját a hullámosi esz­presszó felé vette, amely pontosan olyan volt, mint a többi hozzá hasonló. Fénylő kávéfőzőgép, kényelmetlen műanyagszékek, unott arcú, csinos felszolgálóm, néhány fiatalember üveg sörök mel­lett, nyaraló családok fagy­lalttal, (gyerekek. Az eszpresszőban Víg fő­hadnagy várta főnökét. Ké­nyelmesen nézelődött. Jól érezte maigát. Az idén még nem volt üdülni, s míg ezt az egyelőre nagyon is ho­mályos ügyet le nem zárják, kilátása sincs, hogy szabad­ságot kapjon. (Folytatjuk.) gondokat, de megnyugtatóan megoldani nem tudja. A tárgyaláson elhangzot­tak alapján a korábbiaktól lényegesen eltérő álláspont szerint a következőképpen módosítják a terveket. A legfontosabb és a Volán képviselője által leginkább el nem fogadható döntés szerint a helyközi autóbu­szok nem a Latinca Sándor utcán 'közlekednek, hanem — meghagyva a jelenlegi Berzsenyi utcai megállót — a felüljárón mennek ki a városból. Ez azt is jelenti, hogy lehetőséget kell talál­ni a felüljáró mentesítésére, mivel állapota nem teszi megengedhetővé, hogy az autóbuszlforgaimon kívül még jelentős teherforgalmat is lebonyolítson. A tehergép­járműveket át kell terelni a 61-es útra, illetve időszako­san le kell tiltain a felüljá­róról. Az Ady Endre utca — az eredeti tervnek megfele­lően — a Kossuth tér felé lesz egyirányú, de csak egyik oldalán alakítanak ki parko­lóhelyeket. A Latinca Sán­dor utca a Berzsenyi utca felé lesz egyirányú és autó­buszok, valamint járműsze­relvények nem hajthatnak be. A Kossuth 'téren a Ta­nácsház utca felől érkező 12-es — helyi járatú — bu­szok elsőbbségadással jutnak be az Április 4. utcára. A Tainácsház utca felől érkező — Ha így megy. akkor tíz nap múlva, a Dor-Mil nagy­korú lesz — folytatja Ra­divojevics Sándor. — Pécs­ről elhoztuk mozgókonyhán­kat és két kamion alap­anyagot. Ételeink mellé pe­dig a pécsi Szalon sört. A fiam a konyhafőnök; a fe­leségem azt mondja, hogy itt jobb a csevapcsicsa, mint otthon. — önként vagy atyai szigornak a nyomán lett szakács? — önként..., rábeszélés­sel — mosolyog Milán. — Én végzem a több fizikai munkál, apám a szervezés­sel foglalkozik. — Ez az első kirándulása Kaposvárra? *_■ — 1949-ben itt érettségiz­tem, az akkori kereskedel­mi iskolában — veszi át a szót az apa. — Egyébként a nagyapám itt, az állomás ‘melletti utcában volt cuk­rász. Azután főztünk az el­ső Dorottya-bálon, négy éve a kocsmárosok, fogadósok bálján, legutóbb a jogászbá­lon. Kisebbik fiam is somo­gyi lett erre a nyárra: ven­déglátóstanuló, és Siófokén járművek balra nagy ívben a Nos alap y Gáspár utcára kanyarodhatnak. (Ez utóbbi lehetőséggel 'kapcsolatban több szakembernek ellenvé­leménye volt: a járművek ugyanis magyforgalmú gyalo- gosátlkelőhelyet kereszteznek, s ez lelassítja a forgalmat.) A József Attila utoa kétirá- nyúsítását tekintve egységes vélemény alakult ki, azzal a kitétellel, hagy a balra nagy ívben kanyarodást ne te­gyék lehetővé, mert ez a csomópont forgalma miatt nehézkes és balesetveszélyes. A Mártírok terén egyelőre nem terveznék változást, ott hamarosan végleges megol­dást szeretnénk kialakítani. A Széchenyi téren az erede­ti tervnek megfelelően ala­kul a forgalmi rend. A Vár utcából balra is lehet ka­nyarodni, ugyanakkor a lám­pákat át kell programozni (a növekvő autóbuszforga- lomihoz Igazítva), és meg­hosszabbítják a megállóhe­lyet is. Ezeket a változásokat a szakemberek ha nem is vég­leges, de a jelenleginél min­denképpen jobb megoldás­ként fogadták el. Bár a tár­gyalás célja az egységes és végleges álláspont kialakítá­sa volt, minden- bizonnyal további megbeszélésekre is szükség lesz, míg bevezetik az új forgalmi rendet a bel­városiban. N. Zs. gyakorlatozik a Pannóniá­nál. — Kedvenc étele? — Az egyszerű,, jó éte­leket szeretem, vagyis min­dent. Istentelenül szeretek enni; csak akkor vagyok haragos, ha valahol vendég­ként nem vendégnek néz­nék. — És az ön vendégei? — Tizenegy kiló vendég­könyvünk van; olvassa el Az előfordult, hogy nem mindenkinek a szája sze­rint való volt főztünk, am jogos panaszt nem kaptunk. — Véleménye szerint mi­ért kevés hazánkban a jó vendéglős? — Magyarországon két olyan dolog van amihez mindenki ért: a foci és a vendéglátás. így aztán iga­zából kevesen értenek hoz­zá. A Dor-Milban a Dorottya felszolgál, Milán pedig főz. A vendég távozáskor meg­lepődve veszi föl az aszta­lon heverő kis kártyát: „Kö­szönjük, hogy vendégül lát­hattuk”. A vendég zavarban van — elszokott az apró fi­gyelmességektől ... Kőszegi Lajos A Kanizsa Bútorgyár fölvesz közgazdaságtudományi egyetemi vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező üzemközgazdászt, pénzügyi és számviteli főiskolai, vagy mérlegképes könyvelői végzettségű ügyvitelszervezőt, tervezői gyakorlattal gépészmérnököt, faipari szerszámgyártásban jártas szakembert, külkereskedelmi főiskolai végzettséggel rendelkező export ügyintézőt és műszaki rajzolót. JeHemíKfcezés a vállalat személyzeti és oktatási oszitállyá«': Nagyfcaímzsa, Szemere utca 4. (79501) í. Kaposváron tanult a vendéglős

Next

/
Thumbnails
Contents