Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-07 / 158. szám
1984. július 7., szombat Somogyi Néplap 3 Kevés földön sokat termelnek Akadozva, de aratnak... Az esők hátráltatják a betakarítást Somogybán Az állami gazdaságok jelentős, sőt úttörő szerepet töltöttek be a magyar mező- gazdaság fejlődésében. Az előzmények sokak előtt ismertek: a felszabadulás előtti Magyarországon hait nagyobb állami birtok volt, közülük három — Bábolna, Mezőhegyes, Kisbér — azonnal állami gazdaság lett 1948-ban, az állami gazdaságok megalakulásának évében. Velük együtt akkor 99 állami gazdaságot tartott nyilván a statisztika, amelyek 40 000 hektáF területen kezdték meg gazdálkodásukat. Az évek során a gazdaságok száma és területe gyors ütemben növekedett, 1966-ban már 215 állami gazdaságunk volt, átlagosan 4737 hektár területtel. Tartják előnyüket A kialakult nagyüzemi méretek lehetővé tették és meggyorsították a termelés korszerűsítését. A termelés erőteljes fejlesztését viszont nyomon követte a gazdaságok területi koncentrációja, a termelés szakosodása, aminek következtében a gazdaságok száma napjainkba 128- ra csökkent, átlagos területük eléri a 8103 hektárt. A csaknem egymillió hektáron — az ország szántóterületének 10,6 százalékán — gazdálkodó állami, tan- és kísérleti gazdaságok, kombinátok területi arányukat meghaladó mértékben, 17— 18 százalékkal részesednek a lakosság áruellátásából, s a mezőgazdasági aktív keresők 14 százalékát foglalkoztatják. Jellemző a szerepükre, hogy az elmúlt tíz év során a magyar mezőgazdaság változatlan áron számított bruttó termelése évi 4,8 százalékkal növekedett, az állami gazdaságokban viszont a termelés évi növekedése elérte a 7,6 százalékot. Néhány termelékenység)! mutató alakulása is jelzi gazdálkodásuk kiemelkedő színvonalát. A 128 állami gazdaság, köztük 8 kombinát, 1982-ben száz hektárra vetítve 326 tonna gabonát, 53 tonna húst, 89 ezer liter tejet termelt. Világszínvonalon Érdeklődésre tarthat számot, ha néhány nemzetközi összehasonlító adat tükrében vizsgáljuk meg az állami gazdaságok termelési eredményeit. A Közös Piac tagországaiban 1982-ben a búza átlagtermése 4,5 tonna, - az USA-ban 2,4, hazánkban pedig 4,4 tonna volt hektáronként. Ezen belül az állami gazdaságok elérték a 4,7 tonnát. Kukorciatermelésben a magyar mezőgazdaság termésátlaga 6,9 tonna, az állami gazdaságok 7,2 tonnát termelitek — ez azonos az , USA-éval —, szemben a közös piaci 6,2 tonnával. A tehenenkénti átlagos tejtermelés a Közös Piac tagországaiban 3780, az Egyesült Államokban pedig 5637 kilogramm, de az állami gazdaságokban is túlhaladta az 5000 kilogrammot. Együtt a tsz-ekkel Jelentős az állami gazdaságok élelmiszeripari feldolgozó kapacitása is. A megtermelt áruk egyes termék- csoportokban elérik az országos forgalom 50—70 százalékát. Ilyen például a gyümölcs, a hal, a bor, a gyümölcslé. Az állami gazdaságok a belföldi bor ellátásban 30, a nem rubel elszámolású bor-exportban 50, a rubel elszámolású bor-exportban pedig 43 százalékkal részesednek. Az utóbbi években rohamosan fejlődik a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás. A kis konzervüzemek mellett erőteljesen fejlesztik a félkésztermék, mélyhűtött áruk, a gyümölcslé, üdítőital gyártását. Az állami gazdaságok változatlanul feladatuknak tekintik a modern nagyüzemi termelés továbbfejlesztését. Ma azonban ez már nem történhet a termelőszövetkezetek nélkül, mert a változó gazdasági körülmények az állami gazdaságok és a tsz- ek öszefogását igénylik. Ez pedig egyet jelent a vállalat- közi kapcsolatok kibontakozásával, azzal, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok egyaránt résztvesznek a termelési rendszerek, a mezőgazda- sági társulások és közös vállalatok munkájában. Görgényi PáJné A Somogy—Zala megyei Téglaipari Vállalatnak 17 üzemében 57 brigád dolgozik. A vállalat brigádjai hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, a XIII. párt- kongresszus tiszteletére vállalták, hogy a lakosságot jó minőségű tégla- és falazóanyaggal látják el. A brigádok felajánlásait az üzemek helyi sajátosságai és adottságai is befolyásolták. A téglagyárak nagykanizsai vasipari üzemének feladatai közé tartozik a termelő üzemek karbantartása és az alkatrészgyártás. Itt rendkívüli termelési tanácskozáson döntötték el a brigádok, hogy 12 millió forint nyereséget terveznek az idén, az anyagtakarékosság szellemében import helyettesítő alkatrészeket gyártanak, Aligha akad mostanában olyan mezőgazdasági témájú tanácskozás, áhóL ne kerülne szóba a gabonabe takarításnak egyáltalán nem kedvező időjárás, a naponta ismétlődő eső. Ez történt tegnap a Somogy megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által összehívott operatívibizottsági ülésen is, ahol az illetékesek a nyári kampánymunkák szervezésével, az aratással kapcsolatos feladatokat egyeztették. Milde Vilmos osztályveze- tő-ihelyettes általános tájékoztatást adott a megye mezőgazdasági üzemeire váró tennivalókról, egyebek között arról, hogy e nyáron mintegy 118 ezer hektárról kell be takarítani a termést — ez a terület 6 százalékkal nagyobb a tavalyinál, s zömét a búza teszi ki —, és a munkák során 450 ezer s ellátják az iparágat tartalékalkatrészekkel. A balatonszentgyörgyi II. sz. téglagyár nyolc brigádja a vállalat éves termelési tervéhez viszonyítva vállalta, hogy nyerstéglából ötmillió, égetett téglából pedig négymillió darabbal többet gyárt az idén. A dióskáli téglagyárban mindössze harmincötén dolgoznak, köztük a vállalat egyik legjobb nyersárugyártó brigádja. A felszabadulási és kongresszusi munkaverseny kertében ötmillió nyerstéglával emelték termelési tervüket. Az égetőbrigád vállalta, hogy felére csökkentik az égetett tégla selejtmennyiségét. A testkándi téglagyárban az anyagtakarékosság jegyében a brigádok felajánlást tettek, hogy minden egymiltonnányi szemet kell biztonságba helyezni. Az aratással egyidőben 450 ezer tonna, szalmát hordanák le a táblákról, s 18 ezer hektáron követi nyomon a betakarító gépeket a tarlószán- tás, a másodnövények vetése. Hatszázharminc kombájn áll rendelkezésire, s ha ezek ledolgozhatnák mindennap a szükséges óraszámot, három hét sem kellene a munkák befejezéséhez — ilyen és hasonló időjárási viszonyok közepette és üzemzavarral is számolva azonban egy hónapba is beletelik, amíg végeznék. Egyre több helyen látni vihartól, az esőtől és a jégveréstől megdőlt gabonatáblát, a gyomok is felütik a fejüket, s ezek a körülmények nenmcsak a munkát nehezítik és az időt nyújtják, hanem a terméskilátásokat is rontják. A 107 terményszálió túlteljesített tégla után 5000 forint értékű anyagot takarítanak meg. Ezenkívül vállalták, hogy az üzemben bevezetik a Rába-termékeket A rendkívül keresett falazóblokkot a Dunántúlon eleddig csak Győrben gyártották. A termék az új hőszigetelési szabványnak megfelelő, korszerű áru, ez idő szerint hiánycikknek számít a ke- kereSkedelémben. Zac comer János igazgató tájékoztatása szerint a felajánlások hatására bekövetkezett termelési értéknövekedés máris lemérhető. A vállalat első féléves adatai szerint a tavalyi bázismeny- nyiséghez viszonyítva az idén már 8 millió darab téglával gyártottak többet az üzemek, s a túlteljesítés a bruttó termelési értékben 24 millió forint többletet jelent. rító együttvéve 34 ezer tonna gabona nedvességelvonására képes naponta, a szállító és a bálázó kapacitása megfelel a kívánalmaknak. A megyei GMV 273 ezer tonna gabona megvásárlását tervezi, úgy, hogy a termés egyharmadáí bértárolással helyezi el a mezőgazdasági nagyüzemekben. A vállalat 47 átvevőhelyén naponta 19 —20 ezer tonna szemet fogadhatnak; eddig 8 ezer tonna őszíi árpát vettek át a termelőiktől. Az operatív bizottság ülésének résztvevői tájékozódhattak a vihar- és jégkár sújtotta területeken eddig fölbecsült kiesésekről is. Helyzetképet adtak az aratási fölkészülésről, illetve a kalászosok betakarításának kezdéséről a termesztési rendszerek-, az IKR, a BKR, a KSZE —, az Agroker, a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Mezőgép képviselőit is. Dr. Győri József, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője éppen ezekre a körülményekre hívta fel a figyelmet: a gondok ismeretében most már valószínű, hogy ez a nyár 's olyan munkacsúcsot hoz a mezőgazdaságban, mint az ősz, s az üzemeknek fel kell készülniük arra, hogy gépát csoportosításokkal segítsék egymást az aratásban. A Mezőgép, az Agroker, a termelési rendszerek a gabonaipar bevezette aratási ügyeletét, illetve a termény nyújtott időben történő átvételét. A gazdaságokon a sor, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. S mert így alakult az időjárás, nemcsak a napok, de az órák is sokat számítanak. Hogy a gabona jó minőségben kerüljön a mag tárákba — ez főként a szervezéstől, az üzemek igyekezetétől függ. Hernesz Ferenc KSH-felmérés Az ország gépállományáról A Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adatai szerint az utóbbi években aiz ország, gépállománya átlagosan évi 6,8 százalékkal bővült, s értéke elérte az 520 miüiárd forintot. A gyarapodás azonban ágazatonként nem egyenletes: a közlekedésből, a postánál és a távközlésben, valamint a vízgazdálkodásban, egyaránt átlagosan évi 9,3 százalékos, az iparban 6,9, az építőiparban 3,6, a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban 6, a kereskedelemben 5,1 százalékos az évi növekedés. A felmérés idején a géppark csaknem fele 7 évesnél' idősebb volt, s mindössze 12,2 százaléka két éves, illetve annál fiatalabb. Ez utóbbiak nagy részét a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a belkereskedelemben és a vízgazdálkodásban használják. Az iparban viszont a berendezések átlagos életkora megközelíti a 10 évet, a gépek négy év alatt átlagosan fél évvel „öregedtek”. A beruházási lehetőségek szűkössége miatt az utóbbi években csökkent az újonnan, üzembe helyezett gépek aránya. Jelenleg az iparban. 88 milliárd forint értékű, időközben nullára leírt gép is működik, amelyek az állomány csaknem negyed részét teszik ki. A felmérés adatai szerint a gépállomány 55,2 százaléka részben vagy teljesen automatizált, s 44,8 százaléka mechanikus működtetésű. Az automatizált gépek aránya a kohászaiban, a villamosener- gia-dpa.rban, a postánál és a .távközlésben, valamint az élelmiszeriparban a legmagasabb, főként az utóbbi évek új beruházásainak és a rekonstrukcióknak az eredményeként. Ugyanakkor például az építőipari technológiák egyáltalán nem igénylik a teljesen automatizált gépek használatát. Elenyésző — 2,4, illetve 3,5 százalékos — az automatizált .gépek részaránya a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. A felmérésből azonban az is kitűnik, hogy az építőipar, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, valamint a vízgazdálkodás gépparkjában a gépek döntő többségét adó, mechanikus működtetésű berendezések a maguk nemében a legfejlettebb technikát képviselik. A belkereskedelmi vállalatok közül főként a vendéglátásban és a szállodákban használják a teljesen, automatizált gépeket, amelyek aíz utóbbi időben az évente újonnan beszerzett berendezések több mint 18 százalékát teszik ki. Sok még a tennivaló a gépek, berendezések jobb kihasználásában . Kongresszusi versenyvállalás a téglaipari vállalatnál Cj termékek a Kc mikál barcsi gyárában Négy új termék gyártását kezdte meg az idén a Kemikál barcsi gyára. Az Ikarus buszokhoz lámpabúrákat készítenek, mintegy húszezer darabot. Ugyancsak a buszokhoz kell több ezer tetőszellőzőelem is — ezeknek anyaga üvegszálas poliészter. A gyár dolgozói mérnökök és szákemberek összefogásával új gépsort szerkesztett — ezen a Bitalux tetőszigetelőt töltik műanyag zsákokba. Az udvaron már szállításra várnak a nyitható kupola mintapéldányai, melyeket a szekszárdi vízmű számára gyártották. Gyertyás László képriportja
