Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-07 / 158. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 158. szám Ára: 1,80 Ft 1984. július 7., szombat Az összefogás ünnepe Az első júliusi hét vasárnapja, a szövetkezők nemzetközi ünnepe. Az 1923-ban született felhívásban ez áll: „Legyen ez a nap hatásos hirdetője világszerte a szövetkezők a társadalmi, gazdasági haladás, a világbéke megteremtése érdekében való összefogásának.” Az eszme ma is változatlan, él, és ennek a gondolatnak a jegyében emlékezik meg szerte a földön több mint háromszázhatvan millió ember az első szövetkezőkről, az angol takácsokról. Az ő sikeres alapelveikből elindulva, a lenini szövetkezeti terv megvalósításán keresztül küzdelmes, alkotó, tartalmában szüntelenül gazdagodó út vezetett a mába. A példáért nem kell messze menni, hazánk szövetkezeti mozgalmának eredményei, sikerei, fejlődése bizonyítják a megállapítás igazát. Az ünnep alkalom a tisztelgésre az eszme elindítói előtt, a visszaemlékezésre a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének megalakulására, amely megelőzte öt évvel az ezredfordulót, s ahol, mint mécses kigyúlit a gondolat, szenteljen egy napot évente az emberiség, a szövetkezés eszméjének, vegye számba a gazdasági, társadalmi és szociális eredményeket és forduljon a figyelem a holnap felé. A magyar szövetkezeti mozgalom részese, tagja ennek a világon talán a legrégebbi, legnagyobb nem kormányszintű nemzetközi szervezetnek Gazdasági, társadalmi életünkben fontos szerepet töltenek be a szövetkezetek. A lakosság csaknem egyharmada, mintegy három millió ember kapcsolódik a szövetkezeti mozgalomhoz, a három szövetkezeti szektor állítja elő a nemzeti jövedelemmegközelítőleg egynegyedét. S ha az átlagon túl a részleteket tekintjük, még nyilvánvalóbb a szövetkezetek szerepe. A szövetkezetek termelik a mezőgazda- sági termények hetven százalékát, ők nyújtják a lakossági szolgáltatások felét, a fogyasztási szövetkezetek üzletei, vendéglátó helyei, felvásárló telepei csaknem minden településen megtalálhatók. S folytatni lehetne a sort a takarékszövetkezetekkel, amelyek a lakossági betétek 13—15 százalékát kezelik, különféle kölcsönökkel segítve tagjaik teremtő, alkotó céljait; a ma már negyed milliónyi otthont számláló lakásszövetkezetekkel, s a legújabban terjedő szervezeti formákkal, a kisszövetkezetekkel, kisvállalkozásokkal. Valamennyiükre jellemzőek az alapvető vonások, a kölcsönös támogatás, az együttműködés, az önsegélyezés. A feladat nem változik holnap sem. Szilárd agrár-, és szövetkezetpolitikánk szellemében a szövetkezetek legfőbb feladata, hogy a minőség javításával, a műszaki haladás gyorsításával, költségtakarékossággal segítsék előrehaladásunkat. A szövetkezők nemzetközi ünnepéről nem látványos demonstráción, hanem a szövetkezeti demokratizmus különböző fórumain emlékeznek meg megyénkben. A mindennapi munkához 'közel eső fórumokon, ahol közvetlenebbül lehet szót váltani" a mozgalmat, a gazdaságot, a társadalmat építő további feladatokról. Kádár János fogadta Jörgen Jensent Á KISZ Központi Bizottságának ülése Az idei küldöttgyűlések politikai tapasztalatai A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB június 26->i üléséről, majd Nyitrai Istvánnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta az 1984. évi értékelő és tervező alap- szervezeti taggyűlések, valamint a küldöttgyűlések politikai tapasztalatait. A Központi Bizottság megállapítottá, hogy a KISZ X. kongresszusán megfogalmazott főbb törekvések helyesnek bizonyultak. A KISZ- tagság túlnyomó többsége támogatja a különböző ifjúsági rétegek sajátosságait jobban tükröz» programok kialakítását, helyesli az ifjúság társadalmi helyzetének pontosabb feltárását, törekvéseinek és érdekeinek következetesebb képviseletét, s a fiatalokhoz közelebb álló munkastílus, szervezeti és választási formák meghonosítására kezdeményezett kísérleteket. Az ifjúsági mozgalom megújításának eddigi eredménye, a fejlődés üteme, a változások mértéke azonban még nem kielégítő. A szervezetek jelentős része még csák aiz aktivisták viszonylag szűk körének tud érdekes és vonzó programot, megfelelő politikai élményt és cselekvési lehetőséget nyújtani. A taggyűléseken, a küldöttgyűléseken a fiatalok érzékenyen reagáltak a nemzetközi és a hazai politikai élet eseményeire. Különösen a béke megóvásának és a gazdasági tevékenység továbbfejlesztésének kérdései kaptak nagy hangsúlyt. A dolgozó fiatalok elsősorban képzettségük, felkészültségük, ambícióik kihasználatlan tartalékairól és a teljesítményükkel arányos anyagi, erkölcsi megbecsülés hiányáról szólítok. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését szolgáló törekvések széles körben támogatásra találtak. A fiatalok kritikusan szóltak a pályakezdés, a családalapítás, az önálló otthonteremtés gondjairól. Megértik és vállalják azt, hogy az önálló lakáshoz jutás fokozott egyéni erőfeszítéseket igényel, de azt várják: alakuljon ki ennek teljesíthető erőfeszítésekhez kötött és a szociális szempontokat jobban figyelembe vevő rendszere. Az egyetemi, főiskolai hallgatók körében az élet- és munkakörülményeik alakulása, a felsőoktatás fejlesztése került az érdeklődés, a viták középpontjába. A KISZ -szerv e zetek élére álltak az oktatáskorszerűsítés ügyének, a hallgatói törekvéseknek, ami erősítette az ifjúsági szövetség tekintélyét e rétegben. A középfokú oktatási intézmények KlSZ-munkája megélénkült. Sok helyen újraéledték a diákhagyományok, több a színes, a diákok érdeklődésére számot tartó program, kedveltek az iskolán kívüli, városi szintű rendezvények. A tehetséges fiatalok felkarolására, a hátrányos helyzetűek felzárkózását segítő munkaformák kialakítására az ifjúsági szövetségnek további lépéseket kell tennie. A taggyűléseken és a küldöttgyűléseken megválaisz- tották a KISZ-szçrvezetek vezető testületéit éí^a területi KlSZ-lbizottságokat. A választásokat nyílt, érdemi előkészítés, a korábbinál nagyobb nyilvánosság, a demokratizmus jellemezte, amit a széles körben alkalmazott közvetlen választási formák is segítettek. A Központi Bizottság megállapította': a taggyűléseik és küldöttgyűlések politikai tapasztalatainak figyelembevételével a KISZ szerveinek, szervezeteinek és tagjainak a következő időszakban is a X. kongresszus határozatodnak következetes végrehaj fásáért kell dolgozniuk, folytatva az ifjúsági szövetség tartalmi és szervezeti megújítását. A vitában felszólalt Burián János, Debreceni Ferenc, Gubcsi Lajos, Horváth Attila, Juhász András, Nagy László, Rákóczi András, Tar- csi Gyula és Udvarhelyi László. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága osztályvezetője. t--------------------------K ádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt a KB székházában toSiálkozoflt Jörgen Jensen-sgl, a Dán Kommunista PáiY elnökével, aki az MSZMP KB meghívására néhány napot ha- záhklban 'töltött. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a fegyAz üzemekben, vállalatoknál és terrmelőszövetkezetek- ben pénteken folytatódtak a kollektívák gyűlései, amelyeken elhatározták, hogy felajánlásaikkal csatlakoznak a munkaversenylhez. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár munkás- gyűlésén a dolgozók vállalták, hogy termelésűiket 1984- ben a tavalyihoz képest 1,2 milliárd forint értékkel, tőkés exportjukat 5 millió dol- lánrajl, a szocialista országokba irányuló kivitelüket 20 millió rubellel növelik. Erre az évre 500 millió forintos megtakarításit vállalták, külön meghatározva, hogy ebből 100 millió forintnak az anyag-, 50 milliónak pedig az energiameg- talkarításból kell adódnia. A töfbibiit a minőségi mutatók javításával, a technológia verkezési hajsza megfékezésének és az enyhülési folyamat eredményei megvédésének lehetőségeiről. Megerősítették pártjaik szándékát a kétoldalú kapcsolatok további szélesítésére., a kommunista pártok összefogásának előmozdítására, a társadalmi haladás és a béke Ügye javára. A találkozón jelein volt" Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. korszerűsítésével, a rezsi- költségek csökkentésével és szervezési intézkedésekkel kívánják elérni. A máriapócsi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben tartott gyűlésen a> Szabolcs megyei mezőgazdasági nagyüzem kollektívája elhatározta, hogy a 250 millió forintos éves termelési értéket az idén 6, jövőre pedig 12 százalékkal növelik. A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál a szociaíistoíbrigád-vezetők tanácskozásán vállalták, hogy új beruházásukat, a munkaigényesebb, értékesebb olajtermékeket előállító katalitikus krafck üzemcsoportot a tervezettnél. 100 millió forinttal kisebb költséggel és 5 millió dollár értékű tőkés importmegtoikarítással készítik el. Űjabb üzemek csatlakoztak a munkaversenyhez ■ ■ Ötvenmillió forint megtakarítást vállaltak MEGNYÍLT A KAPOSVÁRI NYÁRI VÁSÁR Legyen hagyomány Megnyitotta kapuit — tegnap délelőtt — a kaposvári nyári vásár. Küllemében vetekszik az Olyan nagy vásárokkal, mint a BNV vagy a pécsi ipari vásár: esztétikus piaivilanolk sorakoznak a sportcsarnokban, ízléses standok az udvarán. .Az ünnepélyes megnyitón megjelent. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, ott voltok a megyei tanács osztályvezetői, a somogyi vállalatok, szövetkezetek vezetői, gazdasági szakemberei. Dr. Kovács Ferenc, a városi tanács elnöke, a vásár fővédnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta : — Az első kaposvári nÿà- ri vásár nem előzmények nélküli: hagyományokra épül. A résztvevők rendszeresen tartottak bemutatókat, tapasztalatokat szereztek a különböző vásárokban. Jelentősek voltak azok a kiállítások ds, amelyek a mező- gazdaságli termeléssel, a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatosak. Ezek közül kiemelkednek a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola területén rendezett kiállítások. A sportcsarnok megépülésével jó lehetőség nyílt egy nagyoíbhszabású kiállítás, fogyasztói vásár megrendezésére. A vásáron résztvevő — a lakosság ellátásában jelentős szerépet játszó — vállalatok, szövetkezetek és kereskedők együtt mutatkoznak be. A vásáron a magánkereskedők, kézművesek és az új gmk-k is részt vesznek. — A nyári vásár módot ad arra, hogy a vásárláto- gatók, a termelés, az ellátás és a kínálat színvonalát fölmérjék, tájékozódjanak az ellátás lehetőségeiről, betekintést nyerjenek a kereskedelem és az ipar együttműködésébe. Köztudomású, hogy vannak napi gondok az ellátásban, A mindennapd kereskedelmi munka sokkal összetettebb, mint maga a nyári vásár, de jó alkalom arra, hogy a vásár ünnepi forgatagában fölmérjék: a vállalatok miben maraditok el a hétköznapi ellátás során. Mert a kiállításon sok-sok olyan terméket láthatunk, amely régóta hiányzik a pultokról. Remélni lehet, hogy a somogyi vállalatok, szövetkezetek nem követik a nagy vásárok szokásait abban —-, hogy csak ott látható, vehető meg a szép, Üléses, keresett termék. — A kaposvári vásár erősítse azt a felismerést, hogy eladni csak aktív részvétellel lehet, a termelés és fogyasztás jóbb összhangjának megteremtésével! — ezekkel a szavakkal' nyitotta meg dr. Kovács Ferenc az I. nyári vásárt. Reméljük, hogy az elsőt kőveti majd a többi is. A rendezők — a sportcsarnok, a Dorottya rendezvény- és szervezőiroda — újabb rendezvények sorát nyitó vállalkozásának, igényes kiállításnak lettek gazdái július 6-tÓl 15-ig.
