Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
1984. július 31., kedd Somogyi Néplap 3 Város és vidéke KÖLCSÖNÖS KÖTŐDÉSEK Félmillió forint megtakarítás gáztüzeléssel A városgazdálkodási vállalatnak A falu és a város kapcsolata napjainkban mindinkább fontos tényezővé viliik, főként a kisebb településeiken élők számára, de a városllalkáknak sem lehet közömbös. hagy miiilyen a könnyező községek egészség- ügyi. kereskedelmi, kulturális ellátottsága, miiilyenek a szolgáltatások. Már csak azért sem, mert, ha mindezek hiányosak vagy hiányoznák, alkkor a környékbeliek mindezeket a szükségleteiket a közeli városban fogják, kívánják kielégíteni, az elfogadhatónál nagyobb terheit róva az ottani intézményhálózatra ... A város azonban ákkor sem viselkedhet előkelő idegenként a környező településekkel szemben, ha a vonzáskörzetébe tartozó településeken jó vagy legalábbis elfogadható az ellátás, hiszen — bár az arányok lényegesen megváltoztak az utóbbi évtizedben — munkalehetőséget még mindig inkább a közeli város kínai a falvák lakóinak is. És .nyüLvánfvaíló, hogy ennék megfelelően, az üzemek és emberek igényeihez igazítva kell megszervezni a közlekedést mint ahogy az is természetes. hogy a bejárók jó néhány dolgot nap mint nap a városban vásárolnak meg, s szintén állandó vendégként vesznék igényibe egy sor szolgáltatást. Az előrelátó városfejlesztés már eleve számol ezzel a ténnyel, és az alapvető szoUgálitatásokat nyújtó intézményeket létesítményeket megpróbálja a város „nappali lélekszámához” igazítani. Vagyis számítanak a könnyező községbeliiék igényeinek kielégítésére is. Már amennyire számítanak, mert legtöbbször nem a szöklátőkörűség, a patrióta önzés, hanem a laposabb pénztárca az oka annak, hogy a kívánatosnál kisebb méretű üzlet, vendéglő épül, s a művelődési ház méretei sem akkorák, hogy rendszeresen fogadni tudják a távolabbról érkezőket. Föltehetőleg a megcsappant anyagi lehetőség az egyik olka ammák, hogy mostanában gyakrabban morog a városi polgár. Józan ésszel könnyű belátni, hogy oktalanság lenne például a nagyvárostól tíz—húsz kilométerre levő községben áruházait építeni — bár dacos akaratból volt erre is példa —, amikor a falubeliek zöme a városban dolgozik, s ott is vásárol a természetszerűleg nagyobb kínálatot nyújtó üzletekben ... A hangsúly a kölcsönössége.., egymás érdekeinek tiszteletben tartásán van. a város és a környező települések közös életének jobb megszerzésén. Ennék az sem mond ellent, hogy a közigazgatás közelmúltbeli átszervezésével nagyobb szerepet kaptak a városók, s várost jogokat kapott a körzetek központjában levő néhány nagyközség is. A köz- igazgatás korszerűsítésének nyilvánvaló célja a települések nagyobb önállóságának megteremtése, lehetőség arra, hogy jobban érvényesüljenek a helyi érdekek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki magának el, nem vesz tudomást a környezetéről. A közös érdek, mármint a falun vagy a városon élő emberek közös érdeke úgy kívánja, hogy a különböző rangú települések egymás mellett — nem alárendeltségi viszonyban — egymással együttműködve dolgozzanak. Erre a közigazgatás új rendje több lehetőséget is kínál, úgy, hogy közben sértetlen marad a településeik valóban kívánatos önállósága. A tervszerű, rugalmas együttműködés egyik módja a város környéki bizottságok alakítása. Ez természetesen nem kötelező forma: a helyi tanácsok dönitik el, hogy részt kívánnak-e venni a bizottság munikájában vagy sem, s azt is, hogy ki képviselje érdekeiket a bizottságban. Az országban nagyon sóik helyütt fölismerték az ebben rejlő lehetőségeket s már jó néhány ilyen város környéki hizottság működik eredményesen. Nehogy bárki is azt higgye, hogy az együttműködésnek ez a módja tulajdonképpen a város „bábáskodásának” egyik burkolt formája. Szó sincs erről: mindenki egyforma jogokat élvez, s a kölcsönös érdekek figyelembevételével, az ésszerűség alapján hangolják össze különféle teendőiket. Egy példával megvilágítva. A Keszthelyen alakult város környéki bizottság — amelybe Keszthely és tiz környező község tartozik — a város és a környék közös tennivalóinak egyeztetését tűzte ki célul. Elhatározásuk szerint ebben az esztendőben foglalkoznak a magán- lakásépítés helyzetévél, a térséget érintő fejlesztési tervekkel, valamint környezetvédelmi és közigazgatási kérdésekkel... Másutt a lakossági ellátás és szolgáltatás helyzetét elemezték együttesen, s közösen határozták meg, hogy kinek mit kell, miit érdemes tenni a maga területén. Van ahol a közlekedésszervezés mindenkit egyaránt érintő kérdései szerepelnek a napirenden de „bizottsági téma” volt már a munkaerőgazdál- kodás is A város és a községek egymás közötti kapcsolatának, sokféle, akár kötétlen is lehet az útja-módja, hogy a települések egymást érve együtt munkálkodjanak. Azért, hogy fáiun és városban egyaránt jól érezzék magukat az emberek. Kónya József A Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat az idén az elöregedett gépek pótlásán kívül a jobb szervezéssel aknázzák ki a tartalékokat. Három Skoda Bobr típusií szemétszállító járművet vettek: s ha időben érkeznek az országba, az egyik társvállalatnál átalakítják, hogy képesek legyenek üríteni az 1100 literes konténereket és a kukákat is. — Sokkal jobban ki tudjuk használni így a gépkocsikat — mondta Vékony László főmérnök. — Mert annak ellenére, hogy az edényzet egységesítését szorgalmazzuk, vannak olyan útvonalak, amelyeken ürítenünk kell konténert és kukát it. A városgazdálkodási vállalat fejleszti a konténer- szállító Kapacitását: vettek már egy Ifa típusú konténerszállítót és rendeltek harminc konténert. Amikor a hét konténerszállító és a körülbelül kétszázötven konténer készen áll a munkára, propagálják ezt az üzletágat: az illegális szeméttelepeket a konténerek kihelyezésével kívánják megszüntetni. A vállalat növekvő gépparkja miatt egy tmk-mű- hely építésére volt szükség. Ebben a szerviz- és a diagnosztikai berendezéseket helyezhetik eL Az idén megépül, s itt elsősorban a köz- tisztasági gépeket javítják majd. A kertészeti telepre most vezetik be a gázt: a gerincvezeték már kész, most a kazánházat alakítják át: augusztus 30-ára végeznek a munkával. Az olajfűtésről a gázra való átállítással mintegy négyszáz-ötszázezer forintot takarít meg évente. Lakásokat alakított át, most szociális helyiségeket épít a városgazdálkodási vállalat a DRW I. számú vízmüvében, a Toponári úton. Szeptemberben balatoni specialitások Magyar szálloda Bécsben Augusztus 1-én Becs 3. kerületeben megnyílik a Hotel Hungária, az osztrák főváros első magyar szállodája. Ausztria és fővárosa sokasodó magyar vállalkozásai sorában az új szálloda kétségkívül a jelentősek közé tartozik: a tízszintes épület teljes költsége mintegy 150 millió schilling. A négycsillagos, tehát e!- sőosztályú szállóban 168 szoba várja a vendégeket, mégpedig magyar, a Bútoripari Vállalat gyártotta berendezéssel. A szobákat egyébként a jelenlegi nemzetközi gyakorlatnak megfelelően sima. célszerű bútorokkal rendezték be. hasonlóan tartózkodó az egész épület megjelenése. belső formáinak alakítása. A klinkertégla-borítású, kiugró fehér ablakkeretekkel élénkített homlokzat jól illeszkedik Bécs egyik régi kerületébe. ahol egyébként a Budapest felől a közeli belvárosba vezető főútvonalon, forgalmi csomópont közelében választották ki a szálló helyét. A magyaros jelleget a Hungária csárda éttermének kialakítása biztosítja, míg a két különterem kompromisszum: Kálmán Imre, illetve Lehár Ferenc nevét viseli, őket mi magyarnak, szomszédaink osztráknak tekintik . .. A Hotel Hungária, amelynek két utcára nyíló telkén két épületet kellett elbontani, nyolc lakó- és két ga- razsszintjével 13 hónap alatt készült el, ami bécsi viszonylatban is igen rövid, tekintettel a bonyolult és szigorú hatósági építési előírásokra. ellenőrzésekre A tervező az Egyed-Honegger bécsi cég volt, ugyanaz az iroda, amelynek nevéhez a budapesti Novotel és Penta szálló felépítése is fűződik. A Hungária építésében konzultánsként nemzetközi hírű építészünk, Finta József és a Lakóterv működött közre Bécs legfiatalabb szállójának 50 tagú személyzete van. túlnyomó részük, köztük valamennyi szakember magyar, míg a segédszemélyzetet helyben vették fel. Szemerédi József igazgató érthető izgalommal, de derűlátóan tekint az első hónapok elé: a megnyitótól augusztus végéig már minden szobát lefoglaltak különböző, Bécsbe látogató nyugat-európai turistacsoportok részére. A Hotel Hungária árai — bécsi viszonylatban — kategóriájában mérsékeltek: egyéni utasok napi 1100—1300 schil- linget fizetnek, ám a tulajdonos Hungarhotels sikert remei attól az ajánlatából is, hogy a magyar hivatalos kiküldötteknek ennél olcsóbban, a mindenkori hivatalos szálló-költségkereten belül ad szállást, sőt: ősztői tavaszig a holtévadban büféreggelit is. Remélik, hogy a csárda, étterem magyar, osztrák és nemzetközi konyhájával a turisták mellett kialakítja majd vendégkörét a környék. Bécs 3. kerülete lakéiból is. Beharangozóként „soproni héttel”, ételkülönlegességekkel nyitnak, szeptemberben balatoni, októberben egri specialitások (s természetesen borok) kerülnek a Hungaria-csárda étlapjára. H. A. Még az idén kész lesz a tmk-műhely. A tmk-műhely építése három — a kertészeti telep fűtésének korszerűsítése pedig kétmillió-iháromszázezer forintba kénül. A városban több munkahelye is van a vállalatnak. A lakosság elsősorban kapubejárókat rendel, de kell beton- és aszfaltutakat is építenünk. Az idén gázépítőcsoportot alakítanak. A teljesítőképesség növelését szolgáló részleg az idén mintegy ötmillió forint értékű gázvezetéket épít Kaposváron. L. G. Kenyérből egyféle van Egymillió forint hűtőszekrényekre — Mit tegyen az a patca. lakos, aki — példának okáért — ananászkonzervet, netán elektromos kávéőrlőt akar vásárolni? — Utazzék el Szennába, ottani boltunkban biztosan megkapja — válaszolta Rabat! László, a kaposvári áfész kereskedelmi osztályának vezetője — Patca a Zselic legkisebb faluja, alig negyven házzal, s lakossága talán még a százat sem éri el. Boltja ennek megfelelően kicsi... — Tejre, kenyérre, mosóporra ott is szükség van ... — A felsorolt cikkeket meg is kapja helyben. A körzetünkhöz tartozó 62 kisebb-nagyobb település alapellátása kielégítő, bár panaszok vannak jócskán. Vegyük például a kenyeret! Egyik nap a boltos rendel 6 mázsát és elad hármat, a másik nap ennek megfelelően rendel, s azután kiderül, hogy kevés... A választékról még nem esett szó. Tény, hogy falusi boltjainkban a vevő csak egyfajta kenyeret kap. Változás ebben a tekintetben a közeljövőben aligha várható. Egyben-másban azonban változunk, megújulunk. Néhány hete szereltünk be boltjainkba 33 hűtőszekrényt ezek közül kettő mélyhűtő Nem volt épp olcsó mulatság: nyolcezer híján egymillió forintba került. — Üzleteink felújítása, karbantartása is tervszerű. Még ebben az évben megkezdjük a sántosi vegyesbolt korszerűsítését, hajmá- si és somogyaszalói üzleteink renoválását, a jutai italbolt tetőszerkezetének átalakítását. Nem kívánunk különbséget tenni az egyes községek között: meggyőződésünk, hogy a legkisebb faluban lakó állampolgár igényeit is ki kell elégíteni. A gyakorlatban azonban mégis kénytelenek vagyunk rangsorolni. Kár csűrni-csavar- ni: a nagyobb lélekszámú települések, ahol például önálló tanács van, jobban el vannak látva, mint a társközségek, az apró falvak. Ismerjük ezeknek a panaszait, annál is inkább, mert a falugyűléseken minden esetben ott vannak a képviselőink és följegyzik a leginkább égető gondokat. Az itt elhangzó javaslatokról a fejlesztési terv kidolgozásakor nem feledkezünk meg. S. G. Rekord termést hozott az új búzafajta A hazai mezőgazdaság történetében eddig szinte példa nélküli termést, hektáronként 10,34 tonna búzát takarított be egyik 13 hektáros gabonatáblájáról a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet. A néhány éve még „álomhatárnak” vélt hozamot az MTA marton vásári mezőgazdasági kutatóintézetében nemesített MV 13-as takarmánybúza produkálta, nagyüzemi termesztési körülmények között. A fajtának igen jó genetikai és agronómiái tulajdonságai vannak: szára a többinél rövidebb — 65—70 centiméteres —, így nem dől meg, szem veszteség nélkül aratható, a szár- és levél- rozsda-fertőzéssel szemben ellenálló, s igen jól hasznosítja, magas hozamokkal hálálja meg a műtrágyaadagc- kat. A kutatók öntözéses termesztésre is javasolták. Előállítása azért volt fontos, mert a takarmánybúzák — a martonvásári nemesít- vény is — bővebben termők. magasabb fehérjetar- talmúak s nagyobb takar- mányértékűek az étkezési búzánál, az állatállomány ellátása és a fehérjeimpori csökkentése érdekében tg; hát célszerű volna nagyobb területen termeszteni őket A székesfehérvári Szabad Élet Tsz az elsők közöt vál lalkozott az új fajta termesztésére; korábban kísérleti parcellán próbálták ki. s mivel az ott szerzett tapasztalatok kedvezőek voltak, ősszel már nagyüzemi méretekben is elvetették.
