Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-27 / 175. szám
-** 1984. július 27., péntek Somogyi Néplap Negyven éve történt Fegyverrel a kezében halt meg „A megpróbáltatások meg- értővé tesznek, de könyörtelenebbé is. Megérteni csak a szenvedőket és elnyomottakat szabad, és miijél jobban megértjük őket, annál keményebben, ellágyulás nélkül kell folytatni a harcot minden szenvedés okai ellen.” — Ezt vaüotta, s ez volt élete vezérelve is a magyar kommunista mozgalom nagyszerű harcosának, Ságvári Endrének. Negyven esztendeje, 1944. július 27- én áldozta fel fiatal életét Az indulás Budapesten született, 1913. november 4-én. Amikor 1918- ban a katonák őszirózsával a sapkájukon visz- szajöttek a harcterekről és összetörték vagy eldobták puskájukat, ő hiába várta haza apját, akit 1914-ben tartalékos tisztként behívtak s a frontra vezényelték, s most távol családjától, hadifogságban sínylődött. Az 1919- es Tanácsköztársaságból is csak annyit érzékelt, hogy anyja — tanítói oklevelét hasznosítva — állást vállalt, s őt már korán reggel magával vitte az óvodába. Aztán apja, dr. Ságvári Sándor (polgári foglalkozása szerint ügyvéd) 1922-ben a hadifogolycsere révén hazakerült Szovjet-Oroszor- szágból, ám a jómódú élet iránti igénye és sokszori kísérletei ellenére sem lett belőle „igazi, jólkereső” ügyvéd. Végig adósságok kísérték a család életét, az apa — kétévi súlyos betegség után — 1945-ben bekövetkezett haláláig. Endre maga is jogot végzett. Egyetemi hallgató korában csatlakozott a haladó diákszervezkedéshez, és tanulmányai befejeztével a szociáldemokrata párt VII. kerületi ifjúsági csoportjának egyik vezetője lett. Nagyszerűen értett, ahhoz, hogyan kell a fiatalokat marxista szellemben nevelni, harcba vinni. A kitűnően sportoló, életvidám fiatalember a legnehezebb helyzetekben is optimista maradt. A fiatalok legkülönbözőbb rétegeit tudta közelhozni a mozgalomhoz. A Népszava szerkesztősége mellett, ugyanabban a házban, egy kis szobában volt a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom otthona; itt folytak híres szemináriumai, amelyeket az ifjúsági vezetőknek tartott. „Ez az én utam" Szó volt ezeken a szemináriumokon világpolitikáról meg az éppen aktuális ta- noncreformról csakúgy, mint a vallásról, vagy a Szovjetunióban érvényes nyugdíj- rendszerről. Látva a szélső- jobboldal előretörésének egyre fokozódó veszélyét, a népfront-gondolat jegyében az ifjúsági szervezetek antifasiszta tömörítésére törekedett, és a nyilas mozgalom visszaszorítására szervezett akciókat. Az illegális KMP tagjaként 1937-ben ő vezette a Tompa utcai nyilas házba összehívott gyűlés szétverésére az antifasiszta fiatalok támadását. Ezért nyolchónapi börtönre ítélték. Szabadulás után, 1940-ben a szociáldemokrata párt keretein belül működő forradalmi ifjúsági szervedet, az Országos Ifjúsági Bizottság titkára lett, s kiemelkedő szerepet töltött be a KMP által irányított függetlenségi mozgalomban is, amelynek számos megmozdulását kezdeményezte. Így például egyik vezetője volt a Batthyány- emlékmécsesnél 1941 októberében rendezett függetlenségi, s a halottak napján a Kossuth-mauzó- leumnál lezajlott tüntetésnek, majd a Petőfi szobor előtti 1942. március 15-i nagy háborűellenes antifasiszta megmozdulásnak. A rendőrség üldözése miatt 1942 tavaszán kénytelen volt illegalitásba vonulni. Kézrekerítésére mozgósították a rendőrségi és csendőrségi szerveket, a hatóságokat. Kommunisták és szimpatizánsok, haladó emberek segítségével két éven át mégis Budapesten tudott élni, s az illegalitás nehéz körülményei között dolgozni. Az üldözés közepette is hű maradt jelszavához: „Az élet cselekvés. A jobb élet még több cselekvés. Ez az én utam.” A pártnyomdát 1943-ban ő hozta létre és első szerkesztője lett a Békepárt Béke és Szabadság című lapjának. Szervezte a pártmozgalmat, a sajtómunkát. Fegyverrel a kézben Egy illegális találkozón, Budán, a Zugligeti úti cukrászdában törtek rá 1944. július- 27-én. Egyik illegális munkatársa így eleveníti fel másnapi emlékét: „Egy fiatal elvtárssal találkoztam, aki beszámolt arról, hogy egy katonabarátjától furcsa történetet hallott. A katona előző este Budakesziről jövet csődületet látott egy kis cukrászda előtt. Az emberektől megtudta, hogy nem sokkal előbb revolveres harcban agyonlőttek egy kommunistát. Amikor ezt megtudtuk, lehetetlen volt nem arra gondolni, hogy ő az ismeretlen áldozat. Annál is inkább, mert tudtuk, hogy nála mindig fegyver van, s nem egyszer említette nekünk, barátainak : „Többé engem nem fognak el élve!” Valóban így, fegyverrel a kezében, a támadóival vívott tűzharcban esett el. Emlékét kegyelettel őrzi pártunk, népünk, ifjúságunk. Újlaki László Központi múzeumot építenek az Opusztaazerá Nemzeti Történeti Emlékparkban. A több részből álllő galériában néprajzi. régészeti és kultúrtörténeti állandó kiállításokat rendeznek be. Az új létesítmény kivitelezője: a Dél-magyar- országi Magas- és Mélyépítő Vállalat Az időmérés története Az időmérés történetéről nyílt kiállítás tegnap az iparművészeti Múzeumban. Az Országos Műszaki Múzeum és a vendéglátó intézmény közös kiállításán ezúttal az időmérés fejlődésének kiemeLkedő szellemi és tárgy; emllékeit mutatják be. A sok technikai és művelődéstörténeti szempontból is érdekes tárgy közül kiemelkedik a világhírű német óraiművesség és tok-készítés egyik legrangosabb alkotása, egy 1566-ból származó asztronómiai óra, amely egykor Miksa német római császár és magyar király tulajdona volt. Kiállították Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem díszóráját, s Pápai Páriz Ferenc szótáríró és orvos XVII. század végi zsebóráját is. A XVII. században a Felvidéken több híres napórakészítő mester dolgozott. A kiállításon az ő emléküknek is adóznak, és bemutatják a körmöcbálnyai Schindler napóráját és a rozsnyói Skolnik műhely 1820 körül készült hélioastronométerót. Az Iparművészet] Múzeum kiállításán megemlékeznek az 1582-es naptárreformról, s annak jelentőségéről éppúgy, mint a múlt század végi hazai zónaidő bevezetéséről. A XVIII. századiban számos világhírű mester készített órákat. Közülük Graham, Tompion, és Quara alkotásai szerepelnek a bemutatón. A kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg. Állítható iskolabútorok A műszaki fejlesztők és a forgalmazók olyan tömeg- gyártásra is alkalmas iskolabútor-családot fejlesztettek ki, amelyek megfelelnek a magyar és a nemzetközi szabványnak: maximálisan figyelembe veszik és követik használóik alkati, élettani adottságait. Az iskolabútorokat forgalmazó Tanért 33 ezer asztalt, 65 ezer széket, 7700 négyzetméternyi táblát szállít a harmadik negyedév vé- véig a főváros tanintézeteibe, iskoláiba. Közülük a korábbinál jóval több, mintegy 12 ezer már állítható kivitelű termék. Egy- és kétszemélyes asztal, szék, rajzasztal, napközis garnitúra tartozik ebbe a termékcsaládba. Az állítható magasságú, dönthető írólapú asztalok 6-tól 18 éves korig használhatók. A székek is több méretre állíthatók igen rövid idő alatt. Az Iskolabútor- és Sportszergyár a harmadik negyedév végéig mintegy kétezer ilyen asztalt, illetve széket készít, és csaknem tízezret gyárt a Mátravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet is. Bár az új termékcsalád drágább a korábbinál, az egyszeri befektetésre mégis szívesen vállalkoznak az iskolák, hiszen a variálható, állítható bútorok több korcsoportot is kiszolgálnak. Emellett speciális igényeket is kielégítenek. A négyszemélyes napközis asztal például módot ad a kiscsoportos foglalkozásokra, az állítható lapú és magasságú rajzasztal pedig tanuló- asztalként is használható. A hétvége ismét csak a Balaton-paxtján üdülőknek kínálja a leggazdagabb programot. Szombaton és vasárnap a balatoni folklórtalálkozó eseményei követik egymást. Az első napon Földváron hét órakor kezdődik a menettáncverseny. a szabadtéri színpadtól a Hősök útja, Neptun szálloda útvonalon a SZOT központi étterméig. A csoportok fél kilenctől adnak műsort a szabadtéri színpadon. Vasárnap Siófokon lesz menettánc délelőtt tíztől a tóparti szállodasoron, majd aste itt is gálaest következik a szabadtéri színpadon — rossz idő esetén a Dél-balatoni Kulturális Központban. A műsor előtt az idelátogatók megnézhetik Krenner István karikatúráit is. Az idei füredi Anna-bált somogyi napok előzik meg pénteken és szombaton, megyénk népművészetét bemutató kiállítással egybekötve. Vidám programokon szórakozhatnak vasárnap a Bogláron nyaralók. Délután öttől a várdombi színpadon egymást követik a gyerekeknek és felnőtteknek szóló műsorok, lesznek kiállítások, térzene, sportvetélkedők. A részletes programot holnapi számunkban ismertetjük. A művelődési intézmények — úgy látszik, az eddigi rossz tapasztalatokból kiindulva — bőségesen felkészültek a borús időre, s a tóparton több helyen kiállítással várják az üdülőket. Bala- tonberényben a klubkönyvtár H. Gelencséry Mária po- gányszentpéteri születésű festőművész képeinek ad otthont. Bogláron, a vörös és kék kápolnákban a veszprémi egyházmegyei múzeum egyházmúvészeti kiállításában gyönyörködhetnek a látogatók. Péntek—szombat— vasárnap a kevésbé magasztos érzületúek a bogiári általános iskolában díszmadarak, macskák, kisállatok és virágok színes, szagos, hangos bemutatóját élvezhetik. Boglárlellén, a Tóparti Galériában Szabolcs Péter Mun- kácsy-díjas zalaegerszegi szobrászművész alkotásait állították ki, Szeretet — szerelem címmel. Siófokon, a Siotour üdülőhelyi klubjában huszonhárom somogyi, zalai, baranyai és szentendrei képző- és iparművész, festő, keramikus, textiles, ötvös és üvegtervező munkája látható. (Képünkön Fusz György keramikusművész porcelán edényei.) Akinek megtetszenek az itt látható alkotások, a művész munkásságából többet is láthat Marcaliban, a Helytörténeti Múzeumban, ahol Gácsi Mihály grafikusművésszel rendezett közös kiállítást. Ugyanitt, a szabadtéri színpadon szombat este a Karthágó együttes vendégszerepel. Nagybajomban szombaton öt órától Sas József szórakoztatja a művelődési ház közönségét. Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Központban a megyei gyermek és ifjúsági képzőművészeti tábor alkotásaiból rendezett kiállítás látható. A gyerékek számára rendez programot szombaton és vasárnap a csurgói művelődési ház. Az első nap a sugárúti pavilonnál, 29-én pedig az alsoki presszó előtt lesz akadályverseny, tíztől délután egy óráig. Somogy- udvarhelyen, a Victor Jara ifjúsági klubban Ki mit tud? vetélkedőn szerepelhetnek a bátrak szombaton este héttől. A berzencei ifjúsági park vendége hétfőn a Jazz Lyceum együttes lesz. Nemcsak a Balatonnál rendeznek Anna-bált, hanem Tabon is. A művelődési központban szombaton este nyolctól a Delfin együttes húzza a talpalávalót a mulatóknak. EGY MAGYAR RITKASÁG Bél Mátyás : Hungáriából Magyarország felé Egyre bizonyosabb: szeretnünk kell az évfordulókat. Hiába az esetenkénti túltengés egy-egy kiemelkedő életmű bemutatásából, azokra kell gondolnunk inkább, akiket évtizedek, évszázadok homályából szólít újra elő egy kerek évforduló. Ügy látszik, hogy ebben a felejtésre berendezkedett világban szükség van arra, hogy — ha néha kampányszerűen is, ám ez is jobb, mint a teljes némaság — eltűnődjünk értékei njv fö lőtt. Bél Mátyás esetében erre születésének háromszázadik évfordulója adott alkalmat a Szépirodalmi Könyvkiadónak, hogy a már eddigiekben is több gyöngyszemet tartalmazó Magyar Ritkaságok sorozatát most egy újabbal, egy valódi ritkasággal toldja meg. A XVIII. század első felének legnagyobb magyar tudósa olyan életművet hagyott hátra, amelyet feldolgozni azóta is kevés egy elme. Hungáriából Magyarország felé a címe a mostani javarészt latinból fordított írásoknak, s itt mindjárt di- csérőleg tegyünk is kitérőt: Déri Balázs, Donáth Regina és Tárnái Andor fordításain ugyanis jól érződik az átül- tetők szeretete, választott munkájuk iránti figyelme. A kisebb tanulmányokat tartalmazó kötetben a nyelvészeti ismereteket taglaló, válamint a Magyarország történetével, földrajzával foglalkozó írások kaptak he lyet. A deákul, magyarul, szlovákul, németül egyaránt kifogástalanul beszélő polihisztor idejében még egészen mást jelentett a néphez. nemzethez tartozás fogalma, mint a későbbi időkben. Ha azzal, a bizonyára Bél Mátyás számára furcsa és elgondolkodtató kérdéssel lepték volna meg: melyik nációhoz tartozik tulajdonképpen, bizonyára a hungarus szóval felelt volna leginkább. Ocsován született. Zólyom megyében, később híres történeti munkájában a Notitiában nem is mulasztja el megemlíteni szülőföldje leírásakor: „E mezőváros bajait annál nehezebben viseljük, mert isten különös jótéteményéből ott születtünk.” Ez a ma már furcsának tűnő személyeskedés Bél Mátyás korában nemcsak etikusnak számított, hanem a szülőföld iránt táplált nemes érzelmek egyenest megkövetelték a szerzőtől az effajta apró megemlékezéseket is. A nyelveket tanulók és tanítók bizonyára nagy érdeklődéssel olvassák a metodikai kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat, míg a nyelvleckék magyar nyelvű szemelvényei az irodalmároknak szolgálnak ínyencséggel, hiszen témájuk, mondathasználatuk igazi kuriózum; Lássunk ízelítőül egy példát a „Konyhabeli szükségről” című témakörből: — „Vagyon alkalmas készületünk vadbul és kony- háravalóbul. — Mi vagyon tehát? — Egy pár bépácolt őz- cimer, két fácány, három kötés húros madár és egynéhány császármadár is, mindenféle kolbászok, a majorban pedig vannak hizlalt ludak, kappanok és pó- kák.” A napjainkban bizonyára felsőfokú nyelvvizsgával is nehezen lefordítható mondatok bájai a kor mindennapjaiba adnak bepillantást. A XX. századból nézve ugyanolyan bájjal, naivság- gal olvashatjuk, Bél Mátyás előszavának zárósorait is, amelyet 1729-ben írt a Pozsonyban megjelenő A Magyar Nyelvmester elé, „ ... szívből kívánja e szerény kis munka szerzője, hogy mivel anyanyelve terjesztésének szándékával írta, s emellett a dicsőséges német nemzet szolgálatára, a kívánt haszon mindkét félnél megmutatkozzék. És ahogyan a felséges főhercegi Osztrák Ház kegyelmes örökös uralkodása alatt Magyarország kellős közepén beszélik a német nyelvet, ugyanúgy beszéljék egykor a magyar s két nemzet közötti igen hasznos kapcsolat miatt Németország belsejében.” Ez a fajta gondolkodás még Bél Mátyás korában sem volt jelen a köztudatban. Egy tudós ember fejében születhetett csak meg, aki kigondolta: a dolgok lq- gikus rendjéből minek kellene következni. Varga István
