Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-22 / 171. szám
984. július 22., vasárnap Somogyi Népiap „ 5 Nemcsak látni, érteni is LUXUS-E A NYELVTUDÁS? Divat az idegen nyelv, jontosabban az idegen íyelvek tanulása. Ki ango- ul, ki németül akar tudni, nások oroszt vagy spanyolt anulnak. Hódítanak a vi- ágnyelvek, de akad olyan s, aki inkább a kevésbé lelkapott és szűkebb hatá- •ok között beszélt nyelvek ránt érdeklődik. Komoly összegeket adunk d tanfolyamokra és magánórákra, nyelvkönyvek- •e, nyelvleckéket tartalma- :ó hanglemezekre és maglószalagokra, idegen nyelvű íapi- és hetilapokra, folyó- ratokra és könyvekre. Dolgozó, gyermekeket nevelő, ïzer gonddal küszködő felnőttek — munka- vagy szabadidejükből — értékes órákat szentelnek a nyelvtanulásnak. Luxus mindez? A gyerekek szótárfüzeteket írnak tele az iskolában, nyelvtani szabályokat fújnak kívülről, gyakran értelmetlen olvasmányok szövegét próbálják kisebb-na- gyobb nehézségek árán átültetni magyarra. Csak éppen beszélni nem tudnak! Sem oroszul, sem angolul, sem más idegen nyelven Beszélni nehéz ... Beszélni luxus? A legfontosabb mégiscsak QZj hogy mindenki saját anyanyelvével tisztában legyen, tudja helyesen használni, mégpedig igényesen és választékosán. Nagy eredmény, ha társadalomvagy természettudományos szakszövegek sem okoznak nehézséget. Élmény, ha a szépirodalmi alkotások stílusát élvezni tudjuk. Luxus hát, ha a magyar nyelven kívül más népek nyelve, kultúrája iránt is érdeklődünk? Akad szakmai és szórakoztató irodalom szép számmal magyarul. Az időnk viszont kevés. Minek még a külföldi is? Több szem azonban többet lát. A máshonnan származó információt adó olvasmányok tágíthatják nézőpontunkat, alakíthatják ítélőképességünket; egyszóval gazdagíthatnak bennünket. A magyarra fordítás néha várat magára. Meg aztán az eredetiben való olvasás külön ízt, külön élményt nyújt. Olyasmi az, mint amikor valaki más országban otthonos ételeket és italokat kóstolgat, ízelget. Divat a turizmus. Nagyon sokan utaznak. És miért ne értethetné meg magát az a magyar utazó, aki valamelyik külföldi országba látogat — „emberi módon”, tudniillik emberi beszéddel Szólnia kellene velük, mert lennének kérdései. Ha idegeneket látunk kézzel-láb- bal magyarázkodni, jót derülünk rajtuk. De vajon észrevesszük-e önmagunkat is? Külföldön, amikor nem tudunk semmit a vendéglátók nyelvén? Nem azt mondom, hogy addig ne utazzunk sehová, amíg nem vagyunk mesterei a nyelveknek. Azt sem mondom, hogy minden európai nyelvvel foglalkoznunk kellene, hiszen az képtelenség. De meggyőződésem, hogy valamelyik világnyelv, csak egyetlenegy a több közül mindenki számára elérhető, legalább olyan szinten, hogy rajta olvasni, írni vagy beszélni tudjon. Határozottabb az ember, ha egymaga tájékozódni tud, ha nincs „hidra”, tolmácsra vagy szótárra utalva, és főleg ha nincs kiszolgáltatva. Közvetlenebb és mindenképpen meggyőzőbb, ha szavakkal adjuk tudtára partnerünknek, beszélgetőtársunknak, mit is akarunk. Hogy mit jelent valójában egy idegen nyelvet jól beszélni — tehát nemcsak szótári alakokban, szavakat felsorolva, minden ragozás nélkül, hanem hibátlan mondatokban, még ha egyszerűen is, ám igazán társalogni tudni —, azt csak az látja, aki anyanyelvén kívül legalább egy idegen nyelvet jól beszél. Luxus? Igen. Luxus. Az a luxus nekünk, magyaroknak, ha nem beszélünk egyetlen világnyelvet sem. Niedzielsky Katalin Ősztől technikusképzés Szeptemberben esti és levelező tagozaton, az 1985/86-os tanévben pedig nappali tagozaton is — a megfelelő feltételek kialakításától függően fokozatosan — elkezdődik az új rendszerű technikusképzés. A középfokú szakképzést adó szakközépiskolákban érettségizett dolgozók már jelentkezhetnek az egyéves esti és levelező technikusképzésre. Magasépítési szak Pécsett, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Győrben, Debrecenben, Nyíregyházán és Zalaegerszegen, települési vízgazdálkodó Baján, erdész Sopronban, növénytermesztő és növényvédelmi Tatán és Karcagon, öntészeti Győrben és Budapesten, épületgépészeti Zalaegerszegen, hídépítési, útépítési, vasútépítési és -fenntartási, földmérő és térképész-szak Budapesten indul. A nappali képzést ötéves, úgynevezett időkeretben, a négyéves szakközépiskolai szakmunkásképzéssel összehangoltan, mintegy 90 műszaki szakközépiskolában kezdik el jövőre. Az első és a második évfolyamon a gimnáziumihoz a jelenleginél jobban közelített általános képzést, valamint széles szakmai, elméleti és gyakorlati alapoktatást terveznek. A magyar nyelv és irodalom, az orosz nyelv és a második idegen nyelv, a történelem, a matematika és a testnevelés tantárgyak tananyaga minden szakterület számára egységes lesz. A fizika, a kémia, a biológia és a földrajz tananyaga szakcsoportonként eltérő, attól függően, hogy a szakmai oktatás alapozásában milyen, mekkora az adott tárgy szerepe. A pályaválasztás megkönnyítése végett az első két évben a diákok még nem választanak technikusi szakokat, illetve szakmát, hanem az érdeklődésüknek megfelelő, úgynevezett szakcsoport tananyagát sajátítják el. A harmadik osztályban a választott technikusi szakra való felvételt alapvizsga előzi meg. A negyedik év végén mindkét ág tanulói érettségiznek; a szakmunkásképző ágon tanulók érettségi képesítővizsgát tesznek — a technikusjelöltek csak a közismereti tárgyakból érettségiznek. „Bukfenc” a szövőszéken — A borda mellett hajtsd! Ne bukfencre állítsd! Ezeket az első pillanatban kissé talán furcsa utasításokat Németh Józsefné adta a szövés rejtelmeivel ismerkedő szennai táborozóknak. A negyven általános iskolás diák hétfő délelőtt vette birtokába az iskolát. Egy hetet töltenek a faluban a Szentba- lázsról és Buzsákról érkezett gyerekek. A programokat Király Zsuzsa szentbalázsi pedagógus ismertette. —Nemcsak szövéssel, hanem agyagozással, gyöngyfűzéssel is foglalkoznak a gyerekek a táborban. Mi már a második nyarat töltjük itt. A buzsákiak először táboroznak velünk. Az ismerkedési esten már túl vagyunk, ma délután túrázni megyünk, a délelőtti program pedig szövés. A székeknél nyolc diákot tudunk egyidejűleg foglalkoztatni, az érdeklődés igen nagy, még a fiúk körében is. — Nálunk Buzsákon az iskolában van szövőszék, sőt szövőszakkör is működik, az érdeklődésemet mégis csak itt sikerült fölkelteni — szakítja meg munkáját egy pillanatra Ritecz Tímea, aki szintén most ismerkedik az ősi mesterséggel. — Valóban mesterség, kenyérkereseti forrás volt ez számunkra a háború előtt — mondja Némethné. — Hatéves koromban már beavattak szüleim a munkába, elSzeszélyes nyár Bogláron Ah, milyen gyönyörű göndörnek lenni... t — pihegi Katerina asszony a női torna, a teregetés közben néhány napos másodvirágzása után; hja, a szeny- nyest utána mindig ki kell mosni. S egyszer babfőzelé- kes, testhajlat-illatokíól terhes évek után végre költővé pipiskedni, daktilus- ütemet járni a homokba: „ ... gyönyörű göndörnek lenni!” Göndörnek — másnak! Ela éhkoppon, molyrágta trikóban is., de másnak. Krokovy Vary, Boglár fölött szárnyaiénak . .. Lestük az eget, mely megöntött bennünket; szeszélyes a nyár Bogláron is. Vladislav Vancura kisregényének színi változatához kegyes lesz-e az időjárás. A csütörtöki bemutatót nem mosta el az égi ár. A bogiári nyári játékok történetének egyik legjobbjától fosztott volna meg minket. Örömünket ne felhőzze sokáig a kritika színészek által sősorban a csévélésnél kellett segítenem. Már akkor többre vágytam. Ha egyedül voltam, lopva, hogy észre ne vegyék rá-ráültem az ülőkére. A lábam azonban még nem ért le, a gépet nem tudtam hajtani. Ahogy azonban nőttem, mind több mindent bíztak rám. Tizennégy éves koromban már önállóan dolgoztam a szövőszéken. Kemény, de szép munka volt ez. Nehezen váltam meg elkészített darabjaimtól. Mégsem sírtam, amikor a felszabadulás után nem volt többé szükség! a munkánkra. Kis szünet után így folytatja : — Harmincnyolc évig mezei munkával, állattartással foglalkoztáim, majd tavaly a múzeum felkérésére elvállaltam, hogy bemutatókat tartók, gyerekeket tanítok. Egy hét alatt, mindennapi gyakorlással elsajátíthatók a szövés alapjai, a többi pedig gyakorlás döliga. Volt, aki döhányzacskót készített, s ollyian is akadt, aki kész térítővel tért haza. Hogy mi az érdeklődés oka? Talán a nosztalgia. Ez az, ami bennem is mélyen él, s az álmom egy szövőszék, amelyen elkészíthetnék még egy utolsó szőnyeget, hogy az unokáim is lássák, mit tudott a nagymama... — Az én mamám is tud szőni — fordul felénk Tímea. — Remélem, hogy most már nekem is menni fog. Az már biztos, hogy szeptemberben Buzsákon én is beiratkozom a szövőszak- könbe. » Horváth Éva „magyar dolinák’’ nevezett része sem; essünk túl rajta! Az 1942-ben mártírhalált halt cseh író legjobb műve a Szeszélyes nyár. A világ akkor vett róla tudomást, amikor a még majdnem siheder korú — filmrendezőnek legalábbis kamasz — Jiri Menzel megcsinálta belőle a később cseh új hullámnak nevetett filmvonulat egyik legfőbb opuszát 1967-ben, magára vállalva Arnostek artista szerepét is. Menzel úgy vitte vászonra Vancura művét, hogy megtartotta annak választékos, túlfinomultságá- val ironizáló nyelvezetét Hasekótól, de mondjuk Hra- balétól is eltérő, szelíd humorát, s mindezt megtermékenyítette a groteszkkel, melytől végtére a fekete humor sem olyan idegen .. Nem hiszem azt, hogy a magyar mozikba ne lehetett volna jegyet kapni, amikor játszották; a cseh új hullámot a néző utólag fedezte fel, s tudatosította. Mégis annyit csak: a bogiári változat — Lukáts ^tfi- dor színi remekműbe-''—- a menzelinél harsányabb, po- pulárisabb, Vancura regényénél hrabalibb,' mert a színpad ezt követeli. A fiimi premier plánokat — bár a mimika, gesztusok humorát is élvezzük — színi totálokkal helyettesítette Lukáts. S bár az egészet érzékeljük itt szinte folyamatosan, kinagyítódnak a helyzet kulcspontjai is, olykor éppen ez adja a produkció komikumát. Irigylem a színészeket. Hat nagy szerep, s egy sereg jó apró. Krokovy Vary- ba — a cseh Laposladányba — artistapár érkezik. Az esemény felkavarja a kisvárost, olyanannyira, hogy még Roch kanonok is ráébred nemére. Kizökken az idő... A hétköznapok szokott rendje borul, az érzelmek orvtámadása a rejtett ént tuszkolja előtérbe, mindenki szeme láttára. Valahogy mindenki göndör szeretne lenni. Nem is tudják, hogy a művészet örök titokzatossága okozza ezt a nemivé fokozódó izgalmat. A kisváros intelligenciája ugyanúgy ott dürrög a cirkuszi lakókocsi környékén, mint az érzelmeinek han- dabandázással hangot adó iparossegédi réteg összes tagja. S mindenkivel megtörténik a csoda, igaz csak amolyan bicebóca csodács- ka: Anna, ez a vöröses sörényű, kacér naíva légyottot ígér az unalomhalált testgyakorlatokkal hessegető fürdőmesternek, a versekbe pistult erénycsősz kanonokFelvételünk még a próbán készült: Jordán Tamás, Vajda László, Helyey László és Cserna Csaba jelenete. nak, a nyuszibátorságú nyugalmazott őrnagynak ... Du- rová asszony, a hájas, hó- naljszagú fürdőmesterné pedig Arnostek artistába habarodik bele. Pontosabban, beleringatják magukat egy téveszmébe. Játszanak a tűzzel, de odakészítik maguk mellé a vizes vödröt is ... Szóval Vancuránál, Menzeln él mosoiyintunk; Lu- kátsnál nyinogunk, nyerítünk. Még a jelenetek kötése is mestermű: az epizódokat domborító színészekre kell figyelnünk, mert egyenként kerül reflektor- fénybe — megannyi koreográfiára — sörfogyasztásuk. S aztán hihetetlenül sokszor vagyunk tanúi azoknak az ihletettség állapotában világrajött cselekvésmozzanatoknak, melyek voltaképpen a színház csodáját adják. A zseniális Vajda László (Antonin fürdőmester) daktilusi lépteinek, vagy az in flagranti jelenet iszony- tatóan mulatságossá kidolgozásának, az ősi bábjátékot idéző elnáspángolásnak, a cingár kanonok — Jordán Tamás remeklése —önleleplező kitörésének, a gyaníthatóan impotens őrnagy és a szikrázó lány, Anna fantasztikusan hatásos ás lírai magasságokba emelő kötélhúzásakor, a leszakadt fül felvarrásakor stb. El ne feledjem: Helyey László felejthetetlenül játssza a horgászatba menekülő őrnagyot. És Takács Kati, akit alkatilag civilben nem láttam Annának, beteljesíti a csodát a színpadon. Katerina asszony szerepében szinte lubickol Lázár Kati: ejnye, Antonin, hová tetted a szemed? Kamondy Imre, az artista. Nézőként izgulunk mutatványa közben, nem Arnostekért, hanem érte, a színészért. (Chaplin-paródiá- ja siker-ráadás.) Az adrenalin termelésem fokozódott Kisvárdny Gyula, Cserna Csaba, Nagy Mari, Tóth Nóra, Karácsony Tamás, Serf Egyed játéka láttán. Donáth Péter jelmezei, díszletelemei jól szolgálták az előadást, Hevesi András zenéje — különösen Anna hegedűjátékakor — muszlinsálként bugyolált bennünket. Anna és Hugó őrnagy kifeszíti a nemlétező kötelet, és az a kabát, melyet a fürdőmester dob rá, rajta marad, úgy hiszem. Leskó László
