Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

10 Somogyi Néplap 1984. július 21., szombat OTTHON ÉS CSALÁD Vigyázat a vitaminnal! Háromszáz féle Hazánkban — még a gaszt­ronómiai különlegességek kedvelői körében is — kevés­bé ismert az indiai konyha. Pedig a szakértők általában egyetértenek abban, hogy az európai és a kínai mellett az indiai konyhaművészet a har­madik legfontosabb a Föl­dünkön. Persze nem szabad elfelejtenünk: a hatalmas, földrésznyi ország egymástól távoleső tájain a helyi főzé­si szokások éppúgy eltérhet­nek, mint akár Európán be­lül a francia, a német vagy a balkáni. Meghatározók a különböző vallások táplálko­zási előírásai is, hiszen a hithű mohamedánok nem fo­gyasztanak sertéshúst, a hin­duk viszont a marhahústól tartózkodnak. (A legkedvel­tebb így a birka és a bárány, s közkedvelt a baromfihús.) Elterjedt a főzelékfélék szé­les körére támaszkodó vege­táriánus konyha is. Akadnak azért természete­sen közös vonások. Ilyen pél­dául a gazdag fűszerhaszná­lat. Legismertebb fajtái a gyömbér, a csilipaprika, a fahéj, a bors, a szegfűszeg, a kömény- és mustármag, a darált mák, a koriander és a szerecsendió. Elsőként kellett volna szólni a curryről (he­lyesen: kari). A curry ugyan­Egyszerű, de rendszeres tornával megszüntethető a gyermekek jelentős részénél tapasztalható lúdtalp. A kecs­keméti kórház ortopéd szak­orvosai a helyi óvónőképző intézet gyakorló óvodájában és a kerekegyházi általános iskolában — az általuk kidol­gozott gyógytorna alkalmazá­sával — egyetlen év alatt megszüntették a gyermekek körében egyébként itt is át­lagos arányban előforduló lúdtalpat. A kísérletről film­és videoszalag készült. Szem­léltető eszközként használják majd a leendő óvónők okta­tásához, bemutatják a körze­rízs Az indiai konyha is nem azonos a nálunk is­mert egyszerű csípős fűszer- porral, hanem frissen őrölt, felfőzött s a legkülönbözőbb nyersanyagokkal kevert fo­gást értenek alatta. Van te­hát hal-curry, csirke-curry, tojás-curry stb. — a család ízlésétől és pénztárcájától függően. Mindig rizskörettel tálalják. Apropó, rizs! Elkészítésé­nek Indiában több mint 300 ti orvosoknak, sőt az érdek­lődő szülőknek is, mivel a rendkívül egyszerű tornagya­korlatok otthon is könnyen elvégezhetők. A lúdtalp, a lábfej boltozat süllyedése, kellemetlen és egyre terjedő deformálódása hazánkban már szinte nép­betegségnek számít. Kialaku­lásának két fő oka van. Az egyik az, hogy napjainkban nem illik, s bizonyos helye­ken valóban nem is lehet mezítláb járni, a másik pedig az, hogy a gyermekcipők ter­vezésénél többnyire nem ve­szik figyelembe az egészség- ügyi szempontokat. módját ismerik. Főleg az or­szág déli részén számít főtáp­láléknak, míg északon fonto­sabbak a kenyérfélék. Ezek közt legismertebb a csapáti, keletien lángosra emlékeztet, úton-útfélen árulják. A puri kis, kerek tésztaféle. Az indiai étkezés levessel kezdődik. (Igen híres a friss kókusztejjel készülő Mulli- gatawny-leves.) A további ét­kek általában egyszerre ke­rülnek az asztalra, az egy­más után s meLlett követke­ző ízek-aromák kiegészítik egymást. Lássunk még néhány fo­gást! A dúlt lencséből vagy más hüvelyesből készítik — száznál több változatban. A kabáb a mi cigánypecse­nyénkre emlékeztet, míg a puíáo a rizibizire hasonlít. Szívesen használt alapanyag a túró. A sütemények jórésze a mi ízlésünkhöz kissé túl édeskés. Annál lenyűgözőbb a gyümölcsfélék kavalkádja az ananásztól a pápájáig és a mangóig. A frissítők, gyü­mölcsszörpök, joghurtok vá­lasztéka is óriási. A szeszes italok közt legjellegzetesebb az erjesztett pálmaié, a toddi. S még egy érdekesség: az indiai otthonokban, vendég­lőkben ma is megszokott a kézzel evés, egyáltalán nem számít modortalanságnak. A mártásos ételeknél kanál he­lyett csapátit vagy kis rizs- gombóckákat használnak. Ilyenkor a vendégek a tá­nyér mellé készített citromos melegvízzel mosnak kezet. Sz. G. Mostanában, amikor a ter­mészetes gyógymódok rene­szánszukat élik, s a kozmeti­kában is mind szélesebb kör­ben alkalmazzák a gyógynö­vényeket, szinte naponta megjelenik valahol egy szak­könyv, amely nagyanyáink egykor jól bevált receptjeit ismerteti. Az alábbiak abból a gyűjteményből valók, amely nemrégiben Stuttgart­ban jelent meg „Gyógynövé­nyek a szépség "és az egész­ség szolgálatában” címmel. Rozmaring: az ókor óta a szépséget, a fiatalságot, a szerelmet és a hűséget jelké­pező gyógynövényként isme­rik, s ezért sok helyütt ma is belekötik a menyasszonyi csokorba. A rozmaringból készült arcpakolás kiváló, élénkítő hatású. A pakolás­hoz egy kávéskanál őrölt roz­maringlevelet egy evőkanál mézzel és egy tojássárgájával keverünk el, s a pépet egyen­letesen felkenjük az arcra és a nyakra. Ezt a maszkot ti­zenöt-húsz perc után langyos vízzel távolítjuk el. Jól ismert gyógynövény a kamilla is. Friss virágából öt­ven grammnyit kell össze­zúzni, üvegbe tenni s egy fél liter olívaolajjal feltölteni. A keveréket meleg helyen kell tizenkét hétig tartani, majd leszűrni. Az érzékeny bőrű hölgyek így kiváló hatású gyógyolajat kapnak. A vitaminok étrendünk szükséges kiegészítői, orvosi ellenőrzés nélküli, túlzott fo­gyasztásuk azonban súlyos egészségkárosodást okozhat — figyelmeztetnek amerikai szakemberek. A vitaminokban leggyak­rabban meglévő, mérgezést előidéző anyag a vas, amely túlzott mértékben fogyasztva gyomorműködési zavarokat, émelygést, hányást, esetleg hasmenést okoz. Ezek a tü­netek gyermekeknél 10—11 vastartalmú vitamintabletta szedésekor lépnek fel, de ha egy gyerek 20 pasztillát be­vesz, akkor már orvoshoz kell vinni, mert az elhanyagolt, súlyosabb fokú mérgezés máj károsodáshoz vezethet, aminek végső következménye kóma vagy halál is lehet. A vitamint úgy kell kezel­ni, mint más gyógyszert, azaz a gyermekek elől el kell zár­ni — tanácsolják az ameri­kai orvosok. Vigyázniuk kell azoknak a felnőtteknek is, akik az egészséges életmódot „hajszolva” anélkül, hogy ki­kérnék orvosuk tanácsát, na­ponta nagy mennyiségű vita­mint szednek. Különösen óva­tosnak kell lenni az A- és a Klíma­berendezés A zárt térben a külső idő­járástól függetlenül is meg­határozott páratartalmat, hő­mérsékletet biztosító légtech­nikai berendezés — a klíma- berendezés — századunk nagyszerű találmánya. A kor­szerű középületeket — szállo­dákat, kórházakat, színháza­kat, éttermeket stb. — ma már eleve klimatizált kivite­lűre készítik, vagyis köz­pontilag oldják meg az ösz- szes helyiség légkondicioná­lását. Emellett vannak egye­di berendezések is haszná­latban, amelyekkel csupán egy-egy kisebb termet, szo­bát klimatizálnak. Ilyenkor a készülék kis külméretei miatt akár az ablak mélyedésében is elfér, de ugyanúgy szerel­hető a készülék a külső fal A rozmaring és a kamilla jól használható az arcbőr gő­zöléséhez is: három evőka­nál szárított kamillát és roz­maringlevelet forrázzunk le, s hajoljunk a jótékony hatá­sú gőz fölé öt percig. A fűszerként ismert ka­kukkfüvet a népi orvoslás al­kalmazza étvágytalanság, légcső- és gyomorhurut el­len, száj- és toroköblögetés­hez, fürdővízbe téve, sőt bo­rogatásokhoz is. A kakukkfü­vet a szépségápolás arcvizek, pakolások készítéséhez, és gőzöléshez használják. Remek hatású az orbáncfű olajából, tojássárgájából és citromléből készült bőrpako­lás. Ugyanez mondható el a borsmenta őrölt leveleiből készült tinktúráról, amit szájvízként használhatunk, a szárított martilapufűből vagy zsályából készült főzet pedig kiváló hajöblítőszer. A szárí­tott csalán főzete hajnövesz­tőszer, desztillált vízzel és al­kohollal elegyítve pedig haj­szeszként hasznosítható. 1 Nagyanyáink megfázás el­len majorannakenőcsöt ké­szítettek: egy-egy evőkanál őrölt majoránnát és borszeszt összekevertek, s egy fél napig állni hagyták. Majd leszűr­ték, meleg vajba keverték, ,« nátha esetén a jótékony ha­tású kenőccsel naponta több­ször bekenték az orrnyíláso­kat. D-vitaminnal, amelyek zsír­ban oldódnak és elraktáro­zódnak a szervezetben. Az A- vitamin túladagolása felnőt­teknél látási zavarokat, haj­hullást, bőrhámlást, májna­gyobbodást okozhat. A D-vi- tamin a bőrben és a vesében okozhat károsodást. A legtöbb embernek nincs szüksége arra ,hogy különfé­le vitaminokat nagy meny- nyiségben szedjen: napi 1 vegyes vitamintabletta több­nyire elég. Különleges ese­tekben azonban kimondottan kívánatos lehet egyes vita­minok nagy mennyiségben való fogyasztása. Linus Pau­ling kétszeres Nobel-díjas amerikai specialista manap­ság jobban esküszik a C-vita- minra, mint valaha. Kalifor­niai klinikáján úgy tapasztal­ta, hogy a C-vitamin enyhíti a kemoterápia többnyire igen kellemetlen mellékhatásait. A klinikán kezelt rákbetegek közül például kevesebben veszítették el a hajukat és ritkább volt a hányinger, az émelygés. Egyes betegeknél a napi 10 gramm „napfény­vitamin” biztosította a kí­vánt hatást, másoknál keve­sebb is elegendő volt. Az eb­áttörésébe is. Az ún. ablak klímaberendezés alkalmazá­sánál nagy megtakarítást je­lent, hogy nem kell légcsa­tornákat készíteni, szerelni, rejteni stb. Különösen a már meglevő épületekben előnyö­sebb az ilyen berendezés. Az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a készülék egyik helyiségből a másikba való áthelyezése szükség esetén gyorsan megtörténhet. A legegyszerűbb ablak-klí­maberendezés ugyanolyan ré­szekből áll, mint egy kis hű­tőszekrény: kompresszor, pá­rologtató, kondenzátor, sza­összeállításához erős roló vagy nyugágyvászon (esetleg frottír) a megfelelő anyag: 120 cm szélesből 2,40 m szük­séges hozzá, valamint azonos méretű, 4—5 mm vastag hab­szivacs, egy erős — alul nyit­ható — zipzár, amit a két keskenyebb lap szélére var­runk, és 10 m danubia sza­lag. A szabásminta szerint le­szabott két egyforma vászon­lap közé helyezzük az azo­ből a szempontból optimális mennyiség túllépését a has­menés tünete jelzi. Ilyenkor mérsékelni kell az adagot. A C-vitamin elősegíti a se­bészi beavatkozásban, sugár­zásban vagy kemoterápiái kezelésben részesült betegek­nél a sebek gyógyulását. Ajánlják az E- és a B-vita- min szedését is. Megfelelő, orvos által el­lenőrzött alkalmazásuk ese­tén a vitaminok nemcsak a kemoterápia mellékhatását enyhítik, hanem általános erősítőszerként is használha­tók. 75 százalékkal csökkent­hető a szívbetegségek előfor­dulása, 16 esztendővel meg­hosszabbítható a jó közérze- tű, aktív életkor, s mérsékel­hetők az idősebb életkor za­varai — mondja Linus Pau­ling, aki 1954-ben kémiai, 1963-ban pedig béke Nobel- díjat kapott. Paulingnak, a vitaminfo­gyasztás régi pártolójának, aki február 28-án töltötte be 83. életévét, nincsenek ko­leszterinproblémái. Ezt annak tulajdonítja, hogy reggelire minden nap tojást és vajat fogyaszt. Íme, egy újabb tit­ka a hosszú és egészséges életnek. . . bályozó berendezés és hűtő­közeg. További részei a le­vegő tisztítását szolgáló szű­rők és a levegőt keringtető ventillátor. A valamivel igé­nyesebb kivitelűek már elektromos fűtőegységgel is rendelkeznek. Az igazi klíma- berendezésben pedig a helyi­ség páratartalmát ellenőrző és szabályozó egység is van. A képünk hátterében nyíl­lal jelölve látható, az ablak­mélyedésben elhelyezett ab­lak-klímaberendezés nem na­gyobb egy kis tv-készüléknél és esztétikusán illeszkedik a helyiség berendezéséhez. nos méretű habszivacslapot s összeférceljük. Hasonlókép­pen készítjük el a két kes­kenyebb lapot, s rátűzzük a szélekre a zipzárat. Ezt köve­tően az egészet 2—3 cm szé­les, s az anyaghoz illő színű danubia-szalaggal paszpóloz- zuk, illetve összedolgozzuk, ezzel jelezve az egyes kockák összehajtogatási helyét is. El­készítjük a fogófüleket is, ezt is a megfelelő helyre varrjuk. Akár néhány napra, akár hosszabb időre, hazai tájakra vagy külföldre, hivatalos útra vagy üdülni utazunk, érdemes a következő tanácsot megfogadni. Kisebb holmikat még két-háromnapos távollétkor is ki­mosunk, s gyakran nincs hova kiteríteni. Ezért érdemes egy kb. 5 m hosszúságú vékony nylonzsinórt kemény kartonra feltekerni, s mellé 5—6 könnyű műanyag csiptetőt is az úti­táskába tenni. Kis helyen elfér, nem nehéz és jó szolgála­tot tesz, amikor a fehérneműt, zoknit vagy harisnyát kimos­tuk és szárítani akarjuk. Megszüntethető a lúdtalp Jótékony hatású gyógynövények N APOZÓGYÉKÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents