Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-21 / 170. szám
2 Somogyi Néplap 1984. július 21., szombat „Új realizmust" ígér Hondáié „Üj realizmust” ígért az amerikaiaknak a bel- és külpolitikában Walter Mondale, a Demokrata Párt elnökjelöltje San Franciscóban, a demokrata párt konvenció-, ján. A konvenció Geraldino Ferraro alelnökjelölt bemutatkozó beszédével, illetve Mondale-.nak a jelölést elfogadó beszédével csütörtökön a késő esti órákban fejeződött be. Az „új realizmus” politikája mind a kül-, mind a belpolitikában ismerős tételekből indul ki. „Amerikának erős védelemmel kell rendelkeznie, s józanul kell megítélnie a szovjeteket”. A gazdaságban „az egészséges, növekvő magángazdaság a jövő kulcsa”. Mondale állást foglalt a Reagan-féle kozmikus védelmi rendszer kiépítése, a nyugdíjak és az orvosi biztosítás csökkentése ellen. Óriási államadósság felhalmozásával vádolta a republikánusokat, és kijelentette, hogy e gazdaságpolitika következményeként, bárki kerüljön a Fehér Házba januárban, mindenképp adóemeléssel és költségvetés-csökkentéssel kell kezdenie tevékenységét. A külpolitikában Mondale „az amerikai értékek megerősítését” helyezte kilátásba. Kijelentette, harcolni fog az emberi jogok érvényesüléséért Közép-Amerikában és véget vet a Nicaragua elleni „illegális háborúnak”. A Szovjetunióval kapcsolatos véleménye kifejtését Mondáié „a mély nézeteltérések” hangsúlyozásával kezdte, ám megismételte ajánlatát szovjet—amerikai csúcstalálkozók megtartására és fegyverzetkorlátozási megállapodások megkötését ígérte. KÖZVETÍTŐK KUDARCA Nehéz lenne pontosan számot adni róla; hányadik alkalommal próbálkoznak véget vetni az iraki—iráni háborúnak. Többször tett kísérletet az ENSZ főtitkára: Olaf Palme, mint a világszervezet főtitkárának kúlönmeg- bízottja néhány alkalommal tárgyalt a szemben álló felekkel — hasztalan. Az iszlám konferencia szervezete most újabb lépésekre határozta el magát — sokadik alkalommal ;—, hogy legalább állandó kapcsolatot létesítsen Teheránnal és Bagdaddal és Ikifürkéssze, van-e esély valamilyen kompromisszumra a konfliktus rendezése céljából. Már csaknem négy éve, pontosan 46 hónapja folyik a két ország háborúja, amely egyik fél érdekét sem szolgálja. Dollár-milliárdokban mérhető mindkét oldalon az anyagi veszteség, s ami ennél is aggasztóbb: rendkívül sok emberáldozatot követel az öböl-háború. Rijadban most két napig zárt ajtók mögött tárgyalt az iszlám konferencia közvetítő bizottsága. Érezhető a visszafogottság a tanácskozásukról kiadott közleményben, amely tapintatos módon arra hívja föl Irakat és Iránt, ne engedjék a konfliktus kiVége a dokksztrájknak A brit szállító dolgozók szakszervezete javasolja a sztrájk által érintett 78 kikötő munkásainak, hogy álljanak ismét munkába. Ezzel értek véget csütörtök éjszaka a szakszervezet, a munkáltatók képviselői és a kormány által kinevezett békéltető bizottság tárgyalásai. A megbeszélések eredménye az is, hogy pénteken hajnalra a doveri kikötőben teljesen helyreállt a rend: minden komp zavartalanul közlekedik. A tizenhat órán át tartó tárgyalásokon mindkét fél szerint az álláspontok nagyon közel kerültek egymáshoz a kikötői dolgozók munkarendjét szabályozó munkarendet illetően. szélesedését, mert az „külső beavatkozást” vonhat maga után. Ugyanakkor rendkívül határozottan fölléptek a polgári célpontok bombázása ellen és elítélték az öbölben közlekedő hajók elleni támadásokat. Ügy tűnik, a kilenctagú bizottság éppen ott próbált előbbre lépni, ahol halvány reménye lehetett az álláspontok közelítésére. A polgári lakosság körében a légitámadások már igen sok áldozatot ; követeltek, ,ami pedig az olajszállítások fontos víziút- ját illeti, nyilvánvaló, hogy a tankhajók zavartalan közlekedését a közelben horgonyzó amerikai flottaegységek és a légierő minden eszközzel fenn kívánja tartani. Egyes becslések szerint a tőkés világ olajszükségletének csaknem a fele ezen a víziúton át érkezik rendeltetési helyére. A bombatámadások kockázata tehát túlontúl nagy ahhoz, hogysem bármelyik fél számára a~ háborúban fontos előnyökhöz vezessen. Irán szinte azon nyomban elutasította a rijadi kezdeményezést. Ali Akbar Véla- ja ti külügyminiszter kétségbe vonta az iszlám konferencia békéltető bizottságának illetékességét Bagdad és Teherán viszályában. Egyszersmind megvádolta a bizottság egyes — nem megnevezett — tagjait, akik szerinte semlegesség helyett az iraki álláspontra helyezkedtek. Jó lenne tudni, vajon avérés háború befejezésére mely erők lennének képesek sikeres közvetítő szerepre? S ha erre vonatkozóan sikerülne egyértelmű választ kapni a szembenálló felektől, akkor haladéktalanul hozzá kell látni a béke feltételeinek kimunkálásához. Csakhogy erre nézve egyelőre késik a válasz. Gy. D. Magyar—kambodzsai kapcsolatok Chian Sy kormámyfő vett részt dr. Markçja Imre igazságügyminiszter vezetésével, s mindkét részről több magas rangú .közéleti személyiség tárgyalt Kambodzsában, illetve Magyar- országon. Gazdasági kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszik a baráti országnak nyújtott segítség. Hazánk évente 25 millió forint értékű térítésmentes kormány segéllyel segíti a kambodzsai népet országépítő munkájában. Az idei áru- csereforgalmi egyezmények 550 ezer rubel magyar exportot és ugyanilyen értékű kambodzsai exportot irányoznak elő. Az utóbbi években mind szélesebb körű együttműködés bontakozik ki a kukorica- és zöldségtermelés, a gyógynövény-hasznosítás, valamint a bútorgyártás területén. Három évre szóló együttműködési megállapodás van érvényben külügyminisztériumaink között. A magyar Külügyminisztérium különféle felszereléseket, berendezéseket juttatott el a baráti országba, s a kulturális munkaterv alapján tizenhat kambodzsai küliügyli szakembernek ad lehetőséget nyelvi és szakmai továbbképzésre a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen. Társadalmi és tömegszervezeteink kapcsolatai is folyamatosan fejlődnek Jelentős lépésként értékelhető az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság segélyakciója, amellyel — a KISZ védnökségével — létrehozták az ezer gyermek elhelyezését biztosító kompony kantout-i „kambodzsai—magyar barátság” gyermekvárost. A szolidaritási bizottság ösztöndíjat létesített, amelynek segítségével tizenhét diák sajátít el különböző mesterségeket szakmunkásképző intézeteinkben. Kapcsolataink további szélesítését szolgálja az a magyar—kambodzsai légügyi és tengerhajózási egyezmény is, amelynek megkötését most készítik elő. öt és fél év telt el azóta, hogy a kambodzsai forradalmi erők megdöntötték Pol Pót véres rendszeréi, s a fiatal Kambodzsai Nép- köztársaságban megkezdődhetett a nemzetépítő program megvalósítása, az ország újjászületése. Jelentős eredményeket ért el Kambodzsa a külpolitikai életben is: több mint harminc állam — közöttük a Magyar Népköztársaság — és nemzeti felszabadítási mozgalom létesített diplomáciai kapcsolatot a Kambodzsai Népköztársasággal. A magyar—kambodzsai együttműködés a távol-keleti ország forradalmi fordulata óta vált érdemivé, indultak fokozatos fejlődés nek. Országaink között 1958- ban létesült diplomáciai kapcsolat, de első nagykövetünk Delhiből történt akkreditálására csak 1962-ben került sor; az elsők között ismertük el a fiatal köztársaságot. Phnom Penhben 1979 óta működik nagykövetségünk, Budapesten pedig 1981-ben nyitotta meg kapuit a kambodzsai nagy- követség. Kétoldalú kapcsolataink fejlesztését célozzák a magas szintű párt- és kormányküldöttségek látogatásai is. Kiemelkedő jelentőségű volt Heng Samrinnak, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkárának — aki jelenleg az államtanács elnöke is — 1980 novemberében, valamint Chea Símnek, a Kaimlbod- zisai Népköztársaság nemzetgyűlése elnökének, a pb tagjának magyarországi tárgyalása a közelmúltban. A közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik a Chan Sy miniszterelnök vezette párt- és kormányküldöttség. A kambodzsai győzelem, első évfordulós Phnom Penh-i ünnepségein 1980-ban magyar kormányküldöttség Tragédiák a mexikói határnál „Sakálok" a sivatagban m ß Gyalogszerrel a határon — nemegyszer kiszolgáltatva a „sakáloknak” Nem egy sci-fi film jelenetet látunk, hanem infravörös távcsővel felszerelt amerikai határőrt Az embercsempészet napjainkra jól szervezett, kiterjedt üzletággá változott, amely dollár tízmilliókat jövedelmez résztvevőinek. A szervezet csápjai olyan távoli ázsiai országokba is elérnek, mint Banglades, Hongkong vagy a Fülöp-szi- getek. Az elmúlt hónapokban megszaporodott a Mexikón túli karibi térségből, például Salvadorból érkezők száma is. Az elszánt jelentkezők számára viszont — a leleplezésen kívül is — nem csekély a veszély. A csempészhálózatok tagjai, akiket (bizonyára nem véletlenül) „sakáloknak” neveznek, nemegyszer rászedik ügyfeleiket: félúton magára hagyják, vagy akár egy sivatagos részen felejtik őket — természetesen miután sok száz, nem ritkán sok ezer dolláros sápjukat beszedik. Az nem számít kivételnek, ha a tragédia a határon átérve következik be, s ott jutnak rablók kezére. A támadók szinte biztosra mehetnek, hiszen tudják, áldozataik nemigen mernek rendőrséghez fordulni. Nem sokat csökken ez a kiszolgáltatottság azoknál sem, akiknek sikerült meg- úsznidk a határellenőrzést, s eljutniuk valamelyik nagyvárosba. Általában olyan munkát kell elvállalniuk, amelyet maguk az amerikaiak nem végeznek el, a szociális juttatásokra nem számíthatnák, fizetésük pedig alig emelkedik a minimumszint felé. A Mexikóból érkező bevándorlók nagy része például texasi és kaliforniai farmerekhez áll be idénymunkásnak. Mások építkezéseken, vendéglői konyhákon, vagy külön a hozzájuk hasonló igénytelen és szorgalmas dolgozókra alapozó, zsúfolt varrodákban helyezkednek él. A kicsit tehetősebbek, vagy akik rokoni segítségre számítanak, mással próbálkoznak. Névházasság, állampolgárság reményében, ügyvédi közbenjárás a letelepedési engedélyért, hamis iratok készítése, vagy beszerzése — a lista hosszan folytatható. Az amerikai hatóságoknak növekvő gondot okoznak azok is, akik a lehető legszimplább módot választják: turista-, diák- vagy átmeneti munkavállalási vízummal látogatnak az Egyesült Államokba, s tartózkodási idő lejárta után egyszerűen nem utaznak haza. Számuk valószínűleg megközelíti a félmilliót évente. A helyzet ismeretében nagy kérdés, hozhat-e változást a felemás Simpson— Mazzóli törvény. Elrettenti-e a jövőben érkezőket, vagy — egy ismételt amnesztia lehetőségét felcsillantva — inkább bátorítást ad. A washingtoni illetékesek persze adminisztratív módszerrel is igyekeznek fellépni : több kiutasítás, hazatoloncolás történt mostanában, mint az elmúlt években1. Reagan elnök tavasszal a határőrség szervezeti korszerűsítésére szánt összeg megduplázását kérte a kongresszustól. A Bevándorlási és Honosítási Hivatal tavaly óta számító- gépes rendszert kapott a vízumok lejártának, illetve a tovább ottmaradóknak nyilvántartására. A tervek szerint felduzzasztják a Mexikóhoz közeli határőrségek személyi állományát is. Ám valószínűleg mindez hatástalan marad. Ahogy a tekintélyes londoni lap, az Economist megfogalmazta : amíg a közép-amerikai térség válságát nem oldják meg és amíg nem köszönt gazdagabb korszak Mexikóra, addig a probléma nem fog eltűnni. Az éj sötétjében új és új csapontok indulnak a Rio Grandén keresztül. Sz. G. A SZtíV Kaposvári Számítóközpontja felvesz szervezői (számitógépes) munkakörbe felsőfokú végzettségű vagy középfokú végzettségű és szakmai gyakorlattal rendelkező munkaerőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: a szervezési osztályvezetőnél, Kaposvári, Rákóczi tér 9—11. (79610)
