Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-20 / 169. szám

4 Somogyi Néplap 1984. július 20., péntek Befejeződtek a fejújítási munkálatok az Iparművészeti Mú­zeumban (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS) Idegenforgalmi kutatás Pécs úttörő szerepet vállalt az idegenforgalom tudornál! nyos kutatásának és iskolai oktatásának megteremtésé­ben. A vállalkozás gazdája a Pécsi Akadémiai Bizottság lett, pontosabban az egyik új szervezete: az Idegenforgalmi Munkabizottság. Tevékeny­sége kiterjed az egész dél- dunántúM régióra, tehát Ba­ranya, Somogy, Tolna és Za­la megye területén szervezi, segíti, irányítja az idegenfor­galmi tudományos munkát Hatása azonban országos jel­legű, hiszen Pécsen kívül se­hol másutt nincs tudományos — akadémiai rangú — szer­vezete az idegenforgalom ku­tatásának és oktatásának. Az új akadémiai munkabi­zottság már az összetételénél fogva is egyesíti az idegen- forgatom elméletét és gya­korlatát. A szervezet elnöke íelley Gyula, a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem tanszékvezetője, titkára uedig Takács József, az IBUSZ Baranya megyei igaz­gatója lett. A bizottság mun­kájában olyan szakembereket vontak illetve vonnak be, akik a tudományos kutatás •tyagy a szakmai képzés terü­letén kívánják valamilyen új­jal gazdagítani az idegenfor­galom népgazdasági ágaza­tát. Jelentőségét az is növeli, hogy két országos, sőt nem­zetközi rangú üdülőkörzet ta­lálható a régióban: a Balaton és a Mecsek. Az akadémiai munkabizott­ság elsődiéges feladatául Dél- Dunánitiúli idegenforgalmi le­hetőségeinek tudományos fel­tárását határozta meg. A ku­tatás — a Balaton és a Me­csek mellett — olyan témák­ra irányul, mint például a gyógyturizmus és a falusi üdülés. Az országrész, mint köztudott, igen gazdag gyógy­hatású hévizekben — itt van Harkány, Hayíz, Zalakaros — s Baranya már korábban a hazai termátprogramok szel­lemi gazdájává vált. A falusi turizmus kutatása pedig arra irányul, hogy feltárják a szer­vezett üdülésbe bevonható te­lepüléseket. A munkabizottság egyúttal arra törekszik, hogy az ide­genforgalmi szakemberképzés hazai bázisává fejlesszék a mecsekaljai várost. NOVENYVEDELEM Málna­szüret után A málna-, ribiszketermcs érésének és szedési mun­káinak befejezésével fon­tos feladat a mechanikai növényvédelmi munkák el­végzése. Először a tövek letérmett, már értéktelen részét kell eltávolítani, semmi értelme, hogy ezek a növényrészek elvonják az értékes, egyéves hajtásoktól a tápanyagot, hiszen az ősz vagy a tél folyamán úgyis elszáradnak. Így segíthetjük elő a hajtások kifejlődését, beérését, a termőrügyek ki-; alakulását. A letermett vesszők eltá­volításával egyidőben a málna diöimellás vessző­foltossággal, az elzinoés vesszőfoltossággal fertőzött, illetve a gubacsszúnyog, és a málna karcsú díszbogár lárvái által károsított hajtá­sokat a felületükön találha­tó nagy kiterjedésű barna, elmosódott szélű foltokról, míg az elzinoéval fertőzöt­teket a szürke színű, be- mélyedő lilapiros szegélyű foltokról ismerhetjük fel. A díszbogár lárvájának kár­tételét orsóalakú, sima, a gubacsszónyogét gömböly- ded, repedezett felszínű megvastagodások jelzik a vesszőkön. A ribiszkebokrok ritkítá­sánál különösen a kalifor­niai pajzstetűvel fertőzött vesszőket, hajtásokat kell gondosan eltávolítani, ugyanis a ribiszke fontos gazdanövénye a kártevőnek és a védekezés elhanyagolá­sa súlyos fertőzési forrást jelent gyümölcsfáink szá­mára. Egyúttal el kell távo­lítani az üvegszárnyú ri­biszkelepke hernyóival fer­tőzött hajtásokat, vesszőket is. A károsított növényré­szek a felületükön megjele­nő rágcsálókról, ürülékről ismerhetők fel. A lemetszett növényi részeket össze keli gyűjteni, majd elégetni. A gyümölcsbokrok kitisztítá­sa után fontos teendő a ta­lajlazítás végrehajtása, ez a májusi cserebogár fiatal pajorjainak elpusztítása miatt is fontos. A kitisztí­tott bokrokat permetezzük le a Rézoxiklorid 50 Wp 0,3—0,4, a Bi—58 EC, az Unifosz 50 EC 0,1 százalé­kos rovarölőszer valame­lyikével, illetve kombiná­ciójával. 37. P S — Szóval biztos vagy' Bor­bély bűnösségében? — né­zett rá Tormás. Máté nem felelt. Ideges volt. Miit mondjon ? Nembiz- iOS Borbélyban, de vallanr- ó-en sáros a fiú. Miért vitte eü az Opelt, és miért hagy­ta ott egy ismeretlen köz- .végtoen? Mivel menekült to­vább? Az eltűnt Wartburg vem lehet véletlen. S ha igen, aikikor meg kell őrülni. — Keressük a lányt — ja­vasolta Béres. — Szerintem Borbély a lé­nyeg ... — .vitatkozott Tor­más. Máté egyetértett Tormás­sal. A szerdai gyilkosság -sak feltételezés. Nem tudni bizonyosan, lesz-e újalbb ál- voZat. Gyilllkos viszont van. Mindenki megkapta a fel­adatát. Tormás csoportja el­vadult Borbélyt kutatni. Bé- -asék a lány nyomába in­dultak. Viig kocsiba szállt, és másfél óra múlva már Bala- tvnbogdánból jelentkezett. Az elhagyott Opelban megtalál­ták Borbélyon kívül Lola . j jlenyomatait. Az utakon ..tinden Wartburgot leállítot­ták. Százszámra sokszorosí­tották Borbély fényképét, és az ismeretleni lány sze­méi yleirását. >' . A 'legnagyobb nyüzsgés közepette állított' be Mohai Tilbor. A forgatókünyvíró fefldűllifenák, kialvatlannak látszott. Mátét kereste, vár­nia kellett. Amikor a száza­dos fogadta, zavartan kezd­te mondanivalóját. — Valamit be kell valla­nom ... muszáj ... Viola kö­zelebb állt hozzám, mint mondtam ... nekem tetszett az a lány ... ő nem tudta, és nehogy azt hligyje, hogy ... szóval nem egyszerű sajná­lat, amit érzek ... tailán én is felelős vagyok... segíte­nem (kellett volna ... — Lelkizni most nem érünk rá — mond,ta szára­zon Máté. — Az emberei biztosan jelentették, hogy lent jártam Kékeisdén,... —1 Tudok róla ... — Megtudtam, hogy Violá­nak filmtervei voltak, fil­mezést tervei... az ajánlat nem véletlen ,,. — ön is filmes — nézett a kínlódó férfira Máté — Mire gondol? — hök­kent meg Mohai. — Semmire ... dolgom van ... elnézést, vár a mun­ka ... Mohai toporgott, aztán in­dult az ajtóhoz. (Máté megállította. Tényké- peket vett elő. Az együk kép Borbélyt, a másik JLolát áb­rázolta. — Egytiket sem ismerem — mondta sajnálkozva a férfi. — Hát ákfcor, sajnos .,. — tuszkolta Máté. — Talán legközelebb okosabbak le­szünk ... A nyomozók valósággal megszállták a budapesti ho­telokat. Beszéltek az alkal­mazottaikkal, megmutatták Borbély fényképét, benéztek minden helyiségbe, megvizs­gálták, be lehet- e jutni a fő­kapun kívül az épületbe. Ahol erre lehetőség volt, kü­lön figyelőt állítottak fel. Máté hézagosnak találta a hálót. Ezenkívül volt egy olyan érzése, hogy Borbély —, ha egyáltalán szándéká­ban áll még — nem szállo­dában fogja elkövetni a gyilkosságot. Lehetetlen, hogy csak ennyi esze van. Valószínű, más módszert eszel ki, s olyan helyen, amire ők nem gondolnak. Jogi szakértőnk írja Vagyoni hozzájárulás a tsz-ekben Az 1983-ban hatályba lé­pett termelőszövetkezeti jogszabályok a vagyoni kap­csolatokat két nevesített in­tézménnyel gazdagították, a részjeggyel és a célrész­jeggyel. A termelőszövetke­zetek ezeket csak kevés ki­vétellel vették fel alapsza­bályaikba, mert a szabályo­zás lényegét adó pénzügy- miniszteri rendelet késett. Az 198:^* november 3-án megjelent 33/1983. (XI. 3.) PM rendelet azonban vá­laszt adott az addig tisztá­zatlan kérdésekre. A részjegyek jegyzése va­lamennyi tagra kötelező — kivéve azokat, akiknek földtulajdona közös haszná­latban van, valamint a nyugdíjasokat. Nem rendelkezhetnek úgy sem az alapszabályok, hogy csak a jövőben belépő ta­gokra nézve legyen kötele­ző a részjegy. Mértékét az alapszabály a tag kéthavi munkadíjának nagyságáig írhatja elő. Az e címen befizetett ösz- szegek használatára a ter­melőszövetkezet általában határidő nélkül jogosult. A jogszabály csak egy esetben — a tagsági viszony meg­szűnése miatt — írja elő a visszafizetést. A^befső szabályozásra tar­tozik a belépés utáni föld bevitelek esetére szóló rész­jegyvisszafizetés is. A részjegy után fizetendő osztalék mértékére nézve is csak felső határt állapít meg a jogi szabályozás, mégpedig a takaréklevél kamatának mindenkori leg­magasabb mértékében. Ez jelenleg évi 9%. Csak ak­kor lehet osztalékot fizetni, ha a jogszabályban megha­tározott felhasználási sor­rendben erre még a nyere­ség összege lehetőséget is ad. A célrészjegy jegyzése a tag önkéntes elhatározásán alapul, emellett a szövetke­zetnek a kitűzött cél meg­valósítása után vissza kell azt fizetni A jegyezhető felső határt a jogi szabályo­zás 200 ezer forintban ál­lapította meg. Az egy éven túli lekötés esetén a része­sedés mértéke, három éven túli lekötés esetén 8, hat éven túli lekötés esetén 9, a hét éven túli lekötés ese­tén pedig 10 százalék. A Bement Kálmán alezredes­hez. Javasolta, hogy a rá­dió útján fordul janak a nyil­vánossághoz. Adjanak rövid közleményt a nyomozás ed­digi eredményéről, és kérje­nek a lakosságitól segítséget. A tévében is megtehetnék ugyanezt. Kálmánnak tetszett az öt­let. Egyetlen aggálya volt: Borbély. Ha megijed. Fede­zékbe vorVil. Neki is lehet rádiója, tévéje. — Nem hinném, hogy most ráér rádiózni — mondta Má­té, bár -maga is gondolt er­re a lehetőségre. Mégis koc­káztatni kell. A lány életé­nél nincs fontosabb. Elindult kijelölni, kik ve- S25iik fel a bejelentéseket. Re­mélhetően sok lesz. És nem­csak elmebetegek jelentkez­nek. .. Víg főhadnagy és Tormás az apadi autóhotel előtt fé­keztek. Vig még egyszer megnézte a térképet. — Van a fidkániak esze — állapította meg —, araikor elhagyta az Opelt, Visszafor­dult és Pest felé vette az útját. Valószínűleg itt aludt, itthagyta a Wartburgot, és most stoppal igyekszik Pest­re. Tormás bdkapcsoilta a rá­diót. Éppen a közleményt olvasták fel. Vajon a stoppos jutóban van-e rádió? És gandolják-e, hogy alkalmi utasukat a rendőrség körö­zi? (Folytatjuk.) részesedés mértéke nem ha­ladhatja meg a takarékle­velek betéti kamatának mindenkori maximumát (je­lenleg évi 9%-ot), függetle­nül a lekötési időtől, és ez további legfeljebb 3°/0-kal növelhető: az adott fejlesz­tés eredményétől, vagy a szövetkezet össznyereségé- től függően. A fentiek szerint a cél­részjegy után fizethető ré­szesedés maximális mértéke a célrészjegy összegének 12 százalékáig terjedhet. A célrészjegy után fizetendő részesedést a termelőszövet­kezet az elszámolás alapjá­ul szolgáló nyeresége ter­hére számolhatja el. így a részjegy osztaléka kifize­tési sorrendben megelőzi a részesedést. A termelésfejlesztési hoz­zájárulás alsó és felső hatá­rát a szövetkezeti közgyű­lés állapítja meg. A tag ön­kéntes elhatározásán alapul a fizetése és a visszafizeté­se is, lévén célhoz kötött a felhasználása. A hozzájáru­lás után fizetendő részese­dés mértéke viszont a részjegyhez hasonlóan csak legnagyobb mértékében van szabályozva — a takarékle­vél-betétek mindenkori legmagasabb kamatszintjé­ben. Ezen belül a szövetke­zetek szabadon állapíthat­ják meg a részesedés mér­tékét, mind a lekötési idő, mind az adott fejlesztés eredményességét figyelem­be véve. A részesedést a nyereség terhére lehet el­számolni, de természetesen a részjegy utáni osztalékfi­zetés sorrendjében ezt is megelőzi. A tagsági kölcsön az egyéb vagyoni hozzájárulá­sok nevesített formája. Er­re és az egyéb nem nevesí­tett formákra a pénzügy­miniszteri rendelet szerint a rövid lejáratú forgóesz­közhitelek szabályait kell alkalmazni. így a. lekötési idejük maximum egy év lehet, tehát egy éven belül vissza kell fizetni. A kamat nagysága nem lehet na­gyobb az egy évre tartósan lekötött takarékbetétek után járó mindenkori legmaga­sabb kamatnál (jelenleg évi 5%). A kamatokat a szövet­kezet az általános költségek terhére számolhatja el. A szövetkezetek kissé tar­tanak még az új formák al­kalmazásától. Pedig a je­lenlegi pénzügyi helyzetben e lehetőséggel is bátrabban kell élniük. Dr. Cifra Árpád csoportv. 111 A Balaton védelmében Szervezés—szállítás Az üdüilősávhani (keletikező szennyvizek — a teljes víz­gyűjtő területen — (közel öt- ven százalékban a tisztító­telepekre kerülnek. Ez az arány csúcsidőszakban csak harmincnyolc százalék. Van­nak azonban olyan területek, ahonnan a szennyvíznek csiafc 6—10 százaléka jut a közműves hálózatba. A túl­terhelés mliatt a nem kellő­en tisztított szennyvíz saj­nos többnyire a Balatonba jut — írtuk két esztendeje. Változott-e a helyzet azóta? — Az arányokban lénye­ges változás nincs — mond­ta Papp Endre, a megyei Településtisztasági és Kerté­szeti Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese. — Az előző két évben bővítették a csa­tornahálózatot, de az építési tilalom hatása még nem ér­ződik. Csatornázatlan terü­letekkel is belépitek vízfo- _ gyasztó, szennyvíztermelő "n- * gatlanok. A csatornázatlan területe­ken a vízügyi .igazgatóság és a megyei ellenőrzések nyo­mán feltárt talajyízszennye- ző tárolók nagy része meg­szűnt, nagyobb üdülőknél és szennyvíztermelőknél az üdülő bezárásának kilátásba helyezésével kötelezték az üzemeltetőket zárt szenny­víztároló-rendszer kialakí­tására. — Vállalatunk húsz helyen telepített zárt acéltartályokat — folytatta Papp Endre. — A víziparti sáviban jelentős területrészek csatornázásával a talajvíz-szennyeződés nagymértékben csökkent. — Mi a helyzet a szippan­tott szennyvízzel ? — Az elmúlt év száraz­sága miiatt mennyisége nem növekedett, a szállítási mun­ka azonban kétszeresére nőtt, miivel a déli parton, a ko­rábbi években létesített ki­lenc ürítőhely alkalmatlan ná vált- Helyette négy új le­eresztőhely létesült a part­tól távolabb, geológiai, to­pográfiai és hidrológiai szempontok szerint alkalmas környezetben, új rendszerű földművelőépltményekkel. — Csúcsidényben dő-e saját erejűik? — Tavaly a fővárosi társ­vállalattól kaptunk segítsé­get, az idén nyolc új gép­kocsit vettünk. Továbbá a városi szervek által üzemel­tetett szippantok munkáját szervezettebbé tették és szer­ződéses megoldásokkal is bővült a kapacitásunk. Az első — Balatonlkeresz- túron létesült — teraszos- kazettás üríitőhelyet többszö­ri méréssel ellenőrizte az FTV. A vízügyi igazgatóság a többi üirítőhelyet folyama­tosan ellenőrzi. Megállapí­tották, hogy a ttsztítórend- szer jól működik, környezet­szennyezést nem tapasztal­taik. Az előző két évben a szip­pantott szennyvizek elhelye­zése, kezelése alapvetően.' ja­vult. Sokat javítottak a me­gyei fejlesztések., a megyei tanács rendeletéi, a vízügyi szervek, a közegészségügyi hatóságok hatékony .támoga­tása. Az idén megkezdődött a szippantott szennyvíz előke­zelő beruházása, a meglévő létesítményeket átalakítják, s így a szippantott szennyvíz először az előkezelőbe jut, és innen kerül .tovább a telep tisztítóberendezéseibe. A be­ruházást a DRVV-vel közö­sen kívánják megvalósítani. A létesíttmény kapacitása . 300 ezer köbméter naponta, és 10 millió forintba kerül. — ■ A jelenlegi kapacitá­sunkkal a nyári időszakban keletkező 250—300 ezer köb­méter szennyvíz elszállítása biztosított csapadékos időjá­rás esetén is. Időszakonként azonban számítani kell egyes területeken munkatorlódás­ra. Mindezt az erősen hul­lámzó vendégforgalom és az emiatti közlekedési problé­mák okozzák. A megoldás érdekében CB-rádióbá'l ózatot létesítettünk, készenléti szolgálatot szerveztünk a munkaszüneti napokra, és teljesí tményösztönző bére­zést vezettünk be. Szép tavunk védelmében tett intézkedések egyikének, a szennyvíztisztítás, kezelés, elhelyezés módjának jártunk a nyomában. A szennyvízke­zelésért felelős szakemberek hangjából kitetszik, hogy ja** vul a tő vizének minősége, ám még sok a tennivaló.

Next

/
Thumbnails
Contents