Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

10 Somogyi Néplap 1964. július 14., szombat OTTHON ÉS CSALÁD NAPOZÓ­KABÁTKA Vékony, magasnötvésű lá­nyok részére divatos a de­rékban megkötött ujjatlan kaibártlka. De a csinos, át haj­tásos megoldást minden kedves olvasónlknaik, kézi­munkázni szerető asszonynak ajánljuk, mert ha a kábát- számyat az oldalirészeíkein 1-1 gomlbbal rögzítjük, és a derékrésziünkön vékony övvel összefogjuk, kortalan és di­vatos nyári ingteaibátot köt­hetünk. A fomalvásárlásnál a jól moslható Vénusz fona­lait ajánljuk: 15 dkg piros (alsó rész), 5 dkg fehér (fel­ső, vállrész), 2,5-es kötőtű­vel kötve. Munkamenet: A szabásmintát azonosít­juk a szükséges méreteink­kel. A munkát derékrészen 6 sor Lustakötéssel kezdjük, majd p munka színén sima, a ball oldalon fordított sze­méket 'kötünk. A vállrészen, az ujjalkivágás után, a szél- részeiken fehér fonallal, so­ronként 1 szemmel a közép­rész felé haladva, vállrészt kezdünk. Az elkészült mun­kadarabokat a fehér részen piros, a piros részen fehér fonallal viragmotivumoikkal kihiíimezzük. összeállítás után a szabadon maradó széleket piros fonattal, 2 rovtidpálca- sorral ködbehargoljuk. Saját „mirelitüzem” Mozgás nélkül nincs élet Az egyes régészeti leletek vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a honfoglalás idején az átlagos életkor 20—25 év volt, alig egyharmada a mos taninak. Azóta sokat fejlődött az orvostudomány. Bizonyos betegségfajták szinte telje­sen kiszorultak a halálok lis­tájáról (például egyes fertő­ző betegségek). Ugyanakkor újabb megbetegedések ke­rültek előtérbe, amelyeket civilizációs ártalmaiknak ne­vezünk. Vajon mi okozza ezeknek a betegségeknek az előretö­rését? Az emberi szervezet és környezete összhangjának megbomlása. A mozgásihiány, a túltápláltság, a környezet szennyezése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mégis mit tehetnek ezen ártalmak ellen az emberek? A változott környezethez va­ló alkalmazkodás legmegfe­lelőbb és kulturált formáit kell megtalálmiiok. Próbájunk kiegyensúlyo­zottan élni, mert csak így tudjuk a stressz (a szervezet nem specifikus válasza bár­milyen igénylbevételre) által klváLtott energiát teljes egé­szében az éppen mególdandó feladatra összpontosítani, csak így tudjuk kivédeni a káros környezeti hatásokat. Ha azonban egyszerre több dologgal foglalkozunk, ha nem pihenünk eleget, fel­bomlik az egyensúly, idege­sek leszünk, fáj a fejünk, a szívünk, és hamar Jkibo- rulunk”. Ilyenkor lassítsunk, kapcsolódjunk ki, ebben se­gít például a sport, vala­mint a rendszeres testmoz­gás. A mozgás hatására foko­zódók az izomimunka, mely a szívben, az ereikben, a tü­dőben kedvező változásokat hoz létre. A szív megerősö­dik, gyorsul a vérkeringés. Megváltozik a vérelosztás, kiürülnek a vérraktárak. jobb lesz az izmok oxigén- és tápanyagelilátása. A lég­zés javul, csökken a légzés- szám, nő a tüdő vitálikapa- cltása. A fiatalok természetes mozgásszükséglete szinte ha­tártalan. Sajnos a félnőttek nagy része azonban egyálta­lán nem, vagy csak kevésbé edzi testét. Nem véletlen, hogy a spár­tai és athéni nevelés egyik igen fontos része volt a testnevelés. Coménius — aki hazánkban elterjesztette a testnevelést az iskoláikban — mondta: „Legyetek egészsé­gesek és Virgoncok!” „Egy­mást kölcsönösen buzdítsá­tok a serénységre, és űzzé­tek ki magjaitokból a renyhe- séget is!” Bizony ezek még ma is megszívlelendő szavak, mert a rendszeres testmozgás eb- hagyása visszafejlődést okoz­hat. Tulajdonképpen izma­inkkal éppen úgy vagyunk, mint szellemi képességeink­kel. Ha soíkáig nem foglal­kozunk valamely témakör­rel; tapasztalhatjuk, hogy az arra vonatkozó ismereteink nagy részét eMelej tettük. Ha­sonlóképpen visszafejlődnek izmaink, Ízülete ink, ha nem foglalkoztatjuk őket. Ilyen­kor a test egyes részein könnyebben lerafcódiiik a zsír, elhízunk. A rendszeres sportolást nem szabad abbahagyni. A lehetőségekhez mérten minél többet tartózkodjunk a sza­badban, ikiránduljunlk, fus­sunk, ússzunk, kerékpároz­zunk, korcsolyázzunk, síz­zünk, súlyozzunk. Nagyon haSznosiaik a különféle sport­játékok is. Soha ne feledjük: a moz- gástevákenység olyan ősi eredetű, akár az élet. Moz- gés nélkül nincs élet! Dr. Katona Edit A rendőrök a megmond hatói, és sajnos a mentők is hogyan emelkedik ugrássze­rűen a közúti gyermekbal­esetek statisztikája szünidő beköszöntével. A gyerekek nagy részr csak a nyári~ szünidő né­hány hetét tölti szüleivel, nagyszüleivel, iskolai úttö­rőtáborban — egyszóval fel­nőtt-felügyelet alatt. Azok a gyerekek — elsősorban azok a városi gyerekek — akiket nem íratnak be a nyári napközibe, bizony a nap nagyrészén utcán, tereken töltik idejüket. A forgalom pedig nagy, mindig nagyobb, megérkez­nek a külföldi turistáik is és a gyerekre — ha nem készítjük fel jól, nap mint nap őt — ezernyi veszély leselkedik. A szülő dolga, hogy a gyereket rendszere­sen figyelmeztesse az ut­cai közlekedés óvatosságot követelő szabályaira, de ez még nem elég. Tenni elsősorban a fel­nőtt társadalomnak kell. Az utcán közlekedő gyalogos­nak bizony rá kell szólni a „más gyerekére" is, ha az ész nélkül rohan át a for­galomban, de még ennél is fontosabb hogy a járműve­zetők óvatosak legyenek, többet tartsanak be még az írott szabályoknál is, hiszen ha egy gyerek az úttest szé­lén rohan vagy akárcsak álldogál, akkor sem lehet tudni, mikor jut eszébe le­lépni róla. Tanítjuk a gye­rekeket, hogy álló jármű előtt ne lépjenek az úttest­re, mégis talán ebből szár­mazik a legtöbb, nagyon súlyos, olykor sajnos halá­los gyermekbaleset. Ha felnőtt áll két autó között, azt a közlekedő járművezető rendszerint látja, és módja van óvato­sabban vezetni, de a gyerek kicsi, őt takarhatja az autó. Bizony ilyen esetben olyan baleset is történhet, ami kivédhetetlen a vezető részére. Csak a leggondc­Elefántpolc kicsiknek Valamikor a háztartások többségéiben a közönséges jégszekrény ds Luxusnak szá­mított. Vidéken a pincébe, vagy madzagon a kútba eresztették le a több napiig eltartani kívánt ételt. Ma már a frizsider a szerényebb otthonokban is általánossá vált, s közülük nem egyben nagy mélyhűtő tér van, sőt külön fagyasztószekrényt is lehet kapni. iKülöinösen azok számára nagy érték, akik külterüle­ten, vásárlóhelyektől távo­labb laknak, vagy saját kis­kertjük van, ahol a zöldség- gyümölcs megterem. Miiből áll a fagyasztószek­rény hasznossága? Albból, hogy a nyers húsféleség fél­évig, előre főtt étel hónapo­kig, míg a zöldáru akár egy évig is kitűnő minőségben- íziben kockázatmentesen el­tartható benne. A megtaka­rított időn tűi a dolgozó családok számára biztonsági tartalékot is jelent a fa­gyasztószekrény, hiszen a benne tárolt húshoz minden­kor hozzá lehet nyúlni, akár idő, alkár pénzhiányban szen­vedjenek éppen. Húsvásár­lásnál fizetéskor több kilót előre meg lehet venni (kö­rülbelül mindenki tudja, meghatározott időre mennyi a szükségletük), s art ada­gokra beosztva eltenni. A használati utasításban na­gyon pontosan közük az elő­írásokat, amit, ha pontosan betartanak, a tárolás telje­sen kockázatmentes, ízválrto- zás nélküli. Az adagokra be­osztott húst (csontot is) fó­liába, celofánba kell csoma­golni, hogy egymás szagát ne vegyék át Sőt, ajánlatos a szeletek közé is egy fólia- csíkot tenni, így a lassú fel- engeditetéskor nem ragadnak egymáshoz. Igen fontos az előírások közül a lassú fel­engedtetős betartása. A ter­mészetben a fagyásikor a sejitelklben lévő víz óriási jégkristályokká álakul, ez szétroncsolja az értékes sejt- tartalmat. Ha vliszonit a mesterséges gyorsfagyasztást alhalmazuk, a sejtekben lévő víz homofeszarű kristályok­ban gyűlik, ami már nem lkárosítja felengedéskor a szöveteket. A hatvan literes űrtartalmú szekrényekben húszikilónyi, mínusz 18 fokos mélyhűtött ételt lehet eltartaná. A gép használata nem igényel szak­tudást, azonban a leírt alap­műveleteket be kell tartani. Ilyen a zöldségeknél a blian- sirozás, vagyis előfő zés. A frissen szedett zöldbabot egy-két perces forró vírtjen történő főzés, majd lehűtés után — ha nylon zacskóban lefagyasztjuk — karácsony­kor frissként fogyaszthatjuk. Ez vonatkozik a zöldségre, zöldborsóra, kelbimbóra, a legtöbb bogyós és csonthéjas gyümölcsre, a céklára és az uborkára. Miit nem lehet, s nem cél­szerű mélykútién!? A salátát, az italokat, a tojást, a hagy­mát, a tejterméket. Dehát erre nincs is szükség. Vi­szont, ha gyári miire! iteárut, készétéit veszünk, további hónapokra itt eltarthatjuk. Az általunk főzött ételt is lehet mélyfagyasztani, így a sertéspörkölt és a kifőzött, külön csomagolt galuska he­teik mülva is asztalra tehető. Tovább gyorsítja a főzés- tálaiás munkáját, fokozza a komfortos báztartásivútelt, ha infrahullámmal működő grillsütőnk is van. amelyben a melegítés percek műve úgy, hogy közben maga a tároló- edény hideg marad, csak benne az étel hévül forr- pomtra. K. M. A gyermekszoba falára többnyire vidám, színes plakátok, textil faliképek, filcfigurák kerülnek. Kiegé­szíthetjük a szoba dísztár­gyait egy kis polccal is. amely amellett, hogy új színfoltja a helyiségnek, még apróbb játékszerek tá­rolására is alkalmas. A polc kialakítása és elkészítése egyszerű, s az elefánt ala­kú falemez hátlap kivágása sem nehéz. (Hátlap nélkül a két-két deszkalapból ösz- szeállított polcot fűszertar­tóként. fürdőszobapolckéni is felhasználhatjuk.) A hátlapot 60x40 cm-es falemezből alakítsuk ki. Faanyagként 5—8 mm vas­tag rétegelt lemezt, esetleg farostlemezt válasszunk. A a lemez színoldalára ceru­zával rajzoljuk elő az ele­fánt alakzatot. Keskeny pengéjű, apró fogazású ke zifűrésszel, lombfűrésszel, esetleg barkácsgépre sze­reli lyukfűrésszel vágjuk ki. Kivágás után csiszoljuk le az éleket. A csiszolás után keletkezett port alaposan töröljük le a falemezről Linocolor színezőpasztával (melyet szikatív oldattal, például Siccosol-lal hígítot­tunk), vagy plakátfestékkei díszítsük a polc hátlapját, az elefánt alakzatot. Fes­sünk rojtos szélű takarót a hátára, homlokára, agyarat az ormány alá. Amíg szárad a festett fe­lület, készítsük el a kis pol­cot, amely ügy hat majd. mintha az elefánt hátára lenne erősítve. A polchcz 24x8x1 cm-es lécdarabok kellenek. A pontos méret­re lefűrészelt léceken jelöl­jük meg az összeállításhoz szükséges bevágások helyét. Minthogy a léceket a bevá­gásokon kívül csak kevés ragasztóval erősítjük össze, a rések mérete pontos le­gyen. Mindegyik a polc mélységének feléig érjen, és a felhasznált léc vastag­ságával egyező szélességű legyen. (Ha a lécek 8 mm szélesek és 1 cm vastagsá­gúak, a bevágás 4 cm mély és 1 cm széles legyen.) Ha lombfúrésszel dolgozunk alig igényel utólagos csiszo­lást (az összesen nyolc da­rab) rés kialakítása. A jobb oldali rajzon a polcok összeerősítése lát­ható. (A hátlapot alkotó elefánt alakzatnak csak egy kis részlete van feltüntet­ve.) Mindegyik bevágásba kenjünk kevés ragasztót, majd kalapáccsal, egy pu­hafa lécdarabka közbeikta­tásával üssük össze a két függőleges, illetve a két vízszintes helyzeitű polcla­pot. Ha a ragasztó megszá­radt, színtelen lakkal vagy tetszés szerinti színű fes­tékkel vonhatjuk be a pol­cot. A festék száradása után a hátsó polcéleket is ra- gasztózzuk be, majd illesz- szük a kifestett hátlapra. (Ha nagyobb méretű a polc, vagy súlyosabb tárgyakat tárolunk majd rajta, a ra­gasztást a hátlap felől be­hajtott kisméretű facsava­rokkal is erősítsük meg.) A kész elefánt-polcot a hátlapba hajtott képakasztó karikánál fogva, vagy két kis furatba befűzött zsineg­gel erősíthetjük a falra. S. B. sabb felkészítéssel lehet vé­deni a gyereket. Előkerültek a biciklik is. Sok gyerek most ült először saját kerékpárja nyergébe. Talán éppen azért kapta, mert jó volt a bizonyítvány, mert az egész tanévben be­csületesen dolgozott. Jó do­log a kerékpár, de nem for­galmas városi utcákra való! Alig kezdődött meg az is­kolai szünet, máris hajme­resztő mutatványokat lá­tunk: autók, autóbuszok kö­zött cikázó kis kerékpáro­sokat. Egyik oldaltól óvjuk őket, de a másik oldalról — és ez a szülő feladata — csak olyan helyen engedjük őket kerékpározni, ahol nincsenek veszélynek ki­téve. Engedjük őket a köz­lekedési parkokba, ha lehet, vigyük magunkkal a kerék­párt a nyaralásra, vagy a lakótelepeknek azon a ré­szén kerékpározzanak a gyerekek, ahol nincs nagy forgalom. És amire harmadszorra, de talán legjobban hangsú­lyozva szeretnénk felhívni a figyelmet: egy-egy nyár többszáz vízi balesetére, melynek áldozatai jórészt a gyerekek, a kis- és nagyka­maszok sorából kerülnek ki. A gyereket tanítsuk meg úszni, és tanítsuk meg arra, hogy a vízzel nem szabad könnyelvnűsködni még an­nak sem. aki tud úszni. Ne üljön csónakba — még fel­nőtt kísérettel sem az a (gye­rek — aki nem úszik biz­tonságosan. Ne evezzen gu­mimatracon a Balatonba mélyen még az sem, aki úszni tud, hiszen pillanatok alatt támadhat olyan vihar, ami terhével együtt pille­ként kapja fel a gumimat­racot. S. M. VÉDETT NÖVÉNYEINK SZENNYES ÍNFŰ Nevét június elejétől nyí­ló szennyes sárga színű vi­rágaitól kapta. Tudományos neve: Ajuga laxmanni. Délkelet-Európa kontinen- tálisabb éghajlatú síksági és dombvidéki tájainak nö­vénye (erdős-sztyep zóna). Hazánkban az Alföldön és a dunántúli középhegység lösszel borított szélein igen szórványosan terem. Hasonló a helyzet Dél- Dunántúlon, ahol a Mecsek­től a Szekszárdi-dombokig és Külső-Somogyig mindösz- sze néhány lelőhelyét emlí­ti a szakirodalom. A meleg, száraz termőhelyeket ked­veli, ahol elsődleges száraz gyepekben és erdőkben (fő­leg löszpusztarétek, lösztöl­gyesek) él. Sok régi lelőhe­lyén újabban nem találják, tehát erősen kipusztulóban van. Eszmei értékp: 2000 Ft Dr. Kevey Balázs—Futó Rita Még nem késő...

Next

/
Thumbnails
Contents