Somogyi Néplap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

Világ proletárjai, eg y esülj etek Í/[A^ ^ ^ jjjlL I p Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 164. szám Ára: 1,80 Ft 1984. július 14., szombat Önzetlen segítség KÖZLEMÉNY a szocialista országok kb-titkárainak prágai'értekezletéről amelyek révén mentesítik Európát mind a középható távolságú, mind pedig a harcászati atomfegyverek­től. A tanácskozás résztvevői megállapították: nagy je­lentősége van annak, hogy meggyőzően ismertessék és megvalósítsák azokat a ja­vaslatokat és kezdeménye­zéseket, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai prágai Politikai Nyilatkozata (1983. január 5.), a szocialista or­szágok párt- és állami ve­zetői moszkvai találkozójá­ról kiadott Közös Nyilatko­zat (1983. június 28.), a KGST tagállamai felső szin­tű gazdasági tanácskozásán elfogadott „A béke megőr zése és a nemzetközi gaz­dasági együttműködés” cí­mű nyilatkozat (1984. június 14.) és a szocialista közös­ség országainak más ko­moly, tárgyszerű dokumen­tumai tartalmaznak. Ezek az egyenlőség, az egyenlő biz­tonság alapján folytatandó, a fegyverzet korlátozására és csökkentésére vonatko­zó tárgyalások felújítására és a nemzetközi politikai légkör javítására irányul­nak. A nukleáris háború ve­szélye ellen folytatott harc (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Kars Werner találkozója Kádár János, a KB Székházában találkozott Lars Werner- rel, a Svéd Baloldali Párt — Kommunistáik elnökével. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára péntek délelőtt a KB székházában találkozott Lars Wernerrel, a Svéd Bal­oldali Párt-Kommunisták elnökével, aki az MSZMP meghívására tartózkodik ha­zánkban A szívélyes, elv.táirsi dJég- körű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, az európai béke és biztonság megszilárdítására, az eny­hülési folyamat eddigi ered­ményeinek megvédésére irányuló erőfeszítésekről. Megerősítették pártjaik szándékát a kétoldalú kap­csolatok további szélesítésé­re, a kommunista pártok összefogásának előmozdítá­sára a társadalmi haladás és a béke ügye javára. • • A találkozón jelen volt Kovács László, a Központi Bizottság külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. Lars Wernerrel megbeszé­lést folytatott Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titkára. A találkozón a nem­zetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom főbb kér­déseiről cseréltek véle­ményt. A svéd testvérpárt elnöke találkozott Markó Istvánnal, a Központi Bizottság gazda­ságpolitikai osztályának he­lyettes vezetőjével is, aki tájékoztatást adott gazdasá­gi helyzetünkről és az előt­tünk álló feladatokról. A svéd Baloldali Párt- Kommunisták elnöke pén­tek délután elutazott Buda­pestről. KIIKTATTÁK A FÉKEKET Javították az újítás feltételeit Nagyvállalatok az élen írhattam volna önzetlen segítség helyett azt is, hogy az összefogás diadala, vagy a rugalmasság iskolapéldája, ugyanis mindegyik megálla­pítás megállja a helyét, ha a megye északnyugati részét július 2-án ért jég- és vi­harkárok helyreállítását mi­nősítem. Beszámoltunk az elemi csapás okozta pusztí­tásról, azóta majdnem két hét telt el, s tegnap arról tájékoztattak az Állami Biz­tosító Somogy megyei Igaz­gatóságán, a megyei tanács építési és vízügyi, illetve ke­reskedelmi osztályán, hol tartanak a helyreállításokkal, milyen tapasztalatokat sze­reztek erről az érintett tér­ségben. A megyében — szerencsé­re — nem gyakori az ilyen nagy kiterjedésű és ennyire súlyos károkkal járó elemi csapás. Éppen ez növeli a gyors és hatékony intézkedé­sek, az azok nyomán szüle­tett eredmények értékét! Sem a megyei tanácson, sem pedig a Lengyeltóti Nagyközségi Közös Tanácson — ebben a közigazgatási térségben voltak a legna­gyobb károk — nem tarto­zik a mindennapos felada­tok közé az ilyen tennivaló­val összefüggő operatív in­tézkedés és koordináció, mé­gis kitűnőre vizsgáztak ők is, a segítségnyújtásban köz­reműködő vállalatokkal, in­tézményekkel és a lakosság­gal egyetemben. Szóltunk a kárelőlegekről, a gyorssegélyekről, az építő­anyagok rendkívüli kiszolgá­lásáról — most már arról is tudunk, hogy néhány ezer hektáron megtörtént a telje­sen tönkrement növények helyén az újra vetés; ezen a héten befejeződik a totálkárt szenvedett 4500—5000 hek­tárnyi terület szemléje, kár­becslése. Eddig mintegy 8 millió forintot juttatott a nagyüzemeknek az Állami Biztosító. A lakosság háztáji területeit ért jégkár fölmé­rését a jövő héten már a baranyai testvérintézmény­ből érkező £~akértő is segíti. A tényleges veszteség a me­zőgazdaságban csak a beta­karítás után összegezhető, az azonban már most bizonyos, hogy a legnagyobb kárt az öreglaki Állami Gazdaság, a buzsáki, a kéthelyi és a pusztakovácsi téesz szenved­te el. Szép példáját adta a segí­tőkészségnek az öreglaki Ál­lami Gazdaság: vállalta a helyi általános iskola hely­reállítását — a tetőszerkezet nagyobb része rászakadt a födémre, az ablakok 70 szá­zaléka cserére szorul — úgy, hogy az idei tanévkezdésre elkészüljenek a munkával; a marcali építőipari szövetke­zet hasonló feladatra vállal­kozott — szakaszos kivitele­zéssel — az öreglaki nevelő- otthonnál, ahol 2—3 millió forintnyi a rendkívül sürgő­sen elvégzendő munka. A lakosság épületkárainak helyreállítása ugyancsak di­cséretes összefogással folyik, lényeges építőanyag-hiányról eddig nem érkezett panasz. Csak a régi lakóházak igen­csak régi, tatai cserepeinek pótlása okoz gondot — egye­lőre, a Tüzépek ugyanis sür­getik a gyártót ennek a te­tőfedő anyagnak a mielőbbi szállítására. Igaz, nem tűnnek el má­ról holnapra a jég- és vi­harkár nyomai, az összefo­gás, a tenniakarás azonban segít abban, hogy mielőbb kiheverjék veszteségüket a károsultak. Hernesz Ferenc Prágában július 11—12-én megtartották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai Központi bi­zottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel fog­lalkozó titkárainak értekez­letét. A tanácskozáson részt vettek: a Bolgár Kommu­nista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Ku­bai Kommunista Párt, a Laoszi Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egység- párt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Vietna­mi Kommunista Párt KB- titkárai. Az MSZMP részéről Óvá­ri Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra és Szűrös Mátyás, a KB titkára vett részt az érte­kezleten. A tanácskozás munkájá­ban részt vettek a testvér­pártok központi bizottságai­nak osztályvezetői, osztály­vezető-helyettesei és más felelős munkatársai. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek a jelen­legi nemzetközi helyzet és az ideológiai munka idősze­rű kérdéseiről. Megállapítot­ták, hogy az imperializmus, elsősorban az amerikai im­perializmus agresszív körei által folytatott konfrontá- ciós, katonai fölényre törek­vő, a népek függetlenségét és szuverenitását sértő, az e lanzión és a diktátumon ? aprló irányvonal követ­i.ezt ;n jelentősen meg­nőtt jl békét fenyegető ve­szély. A fegyverkezési haj­sza különösen veszélyes sza­kasza kezdődött azzal, hogy a NATO egyes országaiban megkezdték középhatótá­volságú amerikai nukleáris rakéták telepítését. Ez ar­ra kényszerítette a Szovjet­uniót és a Varsói Szerződés más tagállamait, hogy több válaszintézkedést tegynek. Az imperializmus agresz- szív irányvonala mélysége­sen nyugtalanítja a népeket. és kiváltja a háborúellenes mozgalom, az emberiség jö­vőjéért felelősséget érző ösz- szes társadalmi erő és ál­lamférfi határozott ellenál­lását. Az utóbbi időben Was­hingtonban a világűr mili- tarizálásának irányvonalát erőltetik. A fegyverkezési hajszának erre a területre történő kiterjesztése még- inkább megnövelné a nuk­leáris konfliktus veszélyét és még bonyolultabbá tenné leszerelési megállapodások elérését. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a világűr militarizálásának megakadályozásáról hala­déktalanul tárgyalásokat kezdeményező szovjet ja­vaslat jelentőségét és teljes támogatásukról biztosították a javaslatot. Az imperializmus agresz- szív köreinek hibájából ki­alakult feszült nemzetközi helyzetből kiutat mutat a szocialista országok által kö­zösen kidolgozott reális bé­keprogram. E program olyan megállapodások meg­kötésére irányul, amelyek révén valóban csökkenteni lehet a katonai szembenál­lás szintjét, ki lehet zárni a nemzetközi kapcsolatokból az erő alkalmazását és az erővel való fenyegetést, meg lehet akadályozni a nukleá­ris háborút. A szocialista országok — mint vezetőik állandóan hangoztatják — készek a konstruktív pár­beszédre a béke és a nem­zetközi biztonság érdekében. Fontosnak tartják az ENSZ szerepének növelését az em­lített célok elérése végett. A tanácskozáson képviselt pártok állhatatosan szorgal­mazzák a középhatótávol­ságú amerikai nukleáris ra­kéták nyugat-európai tele­pítésének leállítását és kije­lentik, ha megszületnének a már telepített rakéták kivo­nását eredményező intézke­dések. akkor ezzel egyidejű­leg lépéseket tesznek a vá­laszintézkedések visszavo­nására. Ez megteremti a tárgyalások felújításának alapját. A tárgyalásoknak az a célja, hogy Olyan meg­állapodásokat érjenek el. Egyre nagyobb becsületet kelll szereznünk a gondolko­dó, tevékeny, kezdeményező embereknek. Az üzemeknek és a gazdaságoknak is jól fel­fogott érdekük, hogy lehető­vé tegyék az alkotó energiák kibontakoztatását Az utóbbi félévben a vállalatok azt a feliadaltot kapták: dolgozzák át az újítási szabályzatukat. Kerekesné Györkös Kata­lin, az SZMT munkatársa el­mondta, hogy ezt az újítá­sokkal kapcsolatban kiadott minisztertanácsi és pénzügy- miniszteri rendeletek, vala­mint az az irányelv indokol­ta, amelyet az Országos Tervhivatal és a Szakszerve­zeték Országos Tanácsa együttesen adott ki tavaly a gazdálkodó szervezetek újí­tási és találmányi munkájá­nak továbbfejlesztéséről. Hogy az újító és feltaláló tevékenység előrelendítse a hatékony, ésszerű, takarékos gazdálkodást, időszerű volt fogalmi körének bővítése. Ma már a munka- és üzem­szervezési megoldásokon kí­vül az igazgatási és ügyvitel- szervezésiek is újításnak számítanak. Az úgynevezett munkaköri kötelességet most már figyelmen kívül kell hagyni az újítás elbírálása­kor, ez csak a díj megállapí­tásakor számít csökkentő té­nyezőnek. Az újításokból ed­dig szinte kirekesztett mű­szákiak , és . közgazdászok előtt ismét m*egnyílt az út jó ötleteik megvalósításához. Az is ösztönző, hogy az újí­tások díjazásának alapja a hasznos eredmény az irány­adó ötszázalékos díjkulcs szerint. Szinte minden fórumon szó esett még tavaly is arról, hogy gyorsítsák meg az újí­tások elbírálását. Erre most lehetőség nyílt, beleértve az elgondolás hasznosítását is, hiszen a vállalat szerződést köthet az utóbbira a közre­működőkkel, beleértve az újítót is. A helyi sajátosságok figye­lembevételének megalapozá­sát szolgálta a vállalati veze­tőknek, szakszervezeti titka* rofcnak és újítási ügyintézők­nek tavaly ősszel szervezett megyei újítási ankét. A me­gyei újítási szaktanácsadói szolgálat szintén mindenben készségesen adott felvilágo­sítást. Sajnos, csak a vállalatok egy része — így például a DRW, a 13. sz. Volán, a Déliviép, a Mezőgép, a Sáév — készítette el múlt év vé­géig a szabályzatok átdolgo­zását, a többségnél az áthú­zódott 1984 első felére. Sőt néhány kisebb üzem, áfész még mindig nem tudja be­mutatni, ha kérik, az érvé­nyes újítási szabályzatát. Az SZMT tapasztalata sze­rint az újítók, a szakvéltamé- nyezők, a szakszervezeti újí­tási felelősök véleményét is hasznosították a szabályza­tok átdolgozásaikor. Egyik­másik szakszervezeti bizott­ság — így például a kon­zervgyáré — szorgalmazta e fontos munka elvégzését az újítómozgalom föllendítése érdekében, mivel náluk sdnes függetlenített újítási előadó. Az SZMT a tartalom szem­pont jából is minősítette az átdolgozott szabályzatokat. Azt állapította meg, hogy a nagyobb vállalatoknál, ahol több az újítás, sokkal jobban figyelembe vették a helyi sa­játosságokat. A DRW, a Délviép, a 13. sz. Volán, az újítások elbírálásának jogkö­rét lejjebb adta. Jó volna, ha ezt máshol is megtennék! A DRW, a Délviép ezen kívül pontosan rögzítette a kisebb jelentőségű újítás fogalmát, valamint az ügyintézés gyor­sítását szolgáló elbírálást. Az anyagi ösztönzésben el­ső helyen áll, mennyit fizet­nek az újításért. A díjkulcs- növelő tényezők között első helyen van az, ha az újítás megfelel a vállalati műszaki fejlesztési főiránynak, illet­ve kiemelkedő színvonalú a megoldása. Az mindienkép- p*en sajnálatos, hogy a sza­bályzatok közül igen kevés határozza meg pontosan a növelés és a csökkentés ^mér­tékét. Ugyanígy hiányzik a szakszervezeti szervek fel­adatainak kimunkálása. Az eltelt idő még kevés ahhoz, hogy lemérhessük az átdolgozott újítási szabályza­tok hatását. Az SZMT szerint azonban már most érződ ik, hogy ezek alkalmasaik az el­bírálás egyszerűsítésére, az ügyintézés gyorsítására, a műszaki fejlesztés élénkíté­sére. L. G. Űj mezőgazdasági géptípussal jelentkezik Győrött a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár: az óriástraktorók mellett soro­zatban gyártják már |a (15 lóerős kistrak tort is, amely kivá­lóan hasznosítható a háztáji gazdaságokban. A győriek ezer­egyszáz kistraktort {készítenek, s az első szállítmány rövide­sen elindul a kereskedelemnek. Képünkön: A gyár régi és új terméke, a Dávid és Góliát.

Next

/
Thumbnails
Contents