Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-13 / 137. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! »«i m omogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 137. szám Ára: 1,40 Ft 1984- június 13., szerda Közéleti tapasztalatszerzés Korom Mihály Somogyba látogatott Eszmecsere a megyei pártbizottságon Tegnap délután másfélnapos látogatásra Kaposvárra érkezett dr. Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tikára. Vendégünket Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Sugár Imre, a megyei tanács elnöke fogadta a pártszékház bejáratánál. Néhány perc múlva tartalmas eszmecsere bontakozott ki a vb-teremben, ezen a megyei pártbizottság tikárain kívül rész vett dr. Böröcz István megyei rendőrfőkapitány, dr. Halász János megyei főügyész, dr. Rendeki Sándor, a megyei bíróság elnöke és Mészáros Ferenc ezredes, a magasabb katonai egység parancsnoka. Moszkvában megnyílt a KGST csúcsértekezlete Ma folytatódik a tanácskozás Moszkvában kedden délelőtt megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok legmagasabb szintű gazdasági 'tanácskozása. A tanácskozás színhelye a moszkvai Kreml György-terme. Itt állították fel a hatalmas téglalap alakú asztalt, amely mellett a tíz tagállam küldöttsége foglal /helyet. A tanácskozást Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a •Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke nyitotta meg. Jó gazdák Néhány hónappal ezelőtt fotóriporter kollégámmal együtt megcsodáltam a hete- si óvodát. Ennek az építkezésnek a híre messzire eljutott ugyanis ritkán készül ilyen olcsón ilyen szép intézmény. Ennek a titka, hogy a gazdasági egységek, a kisiparosok, a lakosság több mint hatszázezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Egyre több szó esik arról, milyen nagy a szerepe a tanácsok kibontakozó önállóságának, kezdeményezőkészségének. Ha valamikor, akkor most az állampolgárok is jobban figyelnek arra, milyen gazdái településüknek. A lakosság tudja és megérti, hogy sok tanácsnak okoz fejtörést az állami támogatás csökkenése. Mindent el kell követni azért, hogy a saját bevételek növekedjenek, minél jobban kiaknázzák a vállalatok, a szövetkezetek lehetőségeit, az emberek segítőkészségét. A mai gazdaságpolitika mindenkit takarékosságra ösztönöz az ésszerű megoldások keresését igényli. A Kaposvári Városi Tanács szakosztályai minden szakemberrel együttműködve az olcsóbb megoldásokat keresik minden nagyobb vagy kisebb építkezésen. Így épül a kevesebb pénzből is több. Tanácsüléseken, népfrontfórumokon gyakran elhangzik hogy igazi vitára, a különféle érdekek feltárására és ütköztetésére van szükség minden döntés előtt. A lakosság akkor támogatja szívvel-lélekkel a fejlesztéseket ha előzetesen egyetértett az elképzelésekkel, megteremtették a ,,beleszól ás” lehetőségét. Változóban van éppen ezért a tanácstagok szerepe is. Főleg a kisebb településeken tapasztalható, hogy egyre többször kopogtatnak be. hozzájuk, kérdezik meg őket a tanácsülésen eldöntött tervekről, érdkelődnek arról: nem igénylik-e a társadalmi munkát. Persze nem minden választó- polgár keresi meg a tanácstagokat, éppen ezért nekik is el kell menniük azokhoz, akiket. szeretnének ott látni, amikor ássák az alapokat, rakodják a téglát, takarítják, a kész éplületet. Sok tanács alkalmaz új és jó módszereket. Köztük van a városi jogú tabi nagyközségi tanács is. Tizenegy köfcség ellátásáról kell gondoskodnia. Ezt úgy érik el, hogy megadták a kellő önállóságot a tanácstagi csoportoknak, így azok döntik el, mi a fontos községükben. Mind a tizenegy település jól sáfárkodik az önállósággal együttjáró pénzzel, jól határoznak a sorrendet illetően. Így aztán a tanácsülésen már nincsenek nagyobb viták, ott nem azt „bombázzák” mi kellene, mire nincsen pénz. Ezt a módszert a tabi tanácselnök, aki részt vett a rádió tanácsokkal foglalkozó sajtókonferenciáján, az egész ország nyilvánossága előtt közkinccsé tette. S nem rejtette véka alá véleményét sem, hogy az önállóságot még lehet növelni; így válhatnak a tanácstagi csoportok (a későbbi elöljáróságok a társközségekben) a település igazi gazdáivá. Érdemes jól sáfárkodni, hiszen a lakosság nemcsak bírál, hanem elismerését is kifejezi — így volt ez a falugyűlések egy részén — mindazért amit jónak tart. A somogysziliek például az iskola felújítását köszönték meg. Lajos Géza Klenovics Imre üdvözölte a végrehajtó bizottság nevében a Központi Bizottság titkárát, majd Somogy lakóinak életéről, munkánkról, örömeinkről, gondjainkról adott összefoglaló tájékoztatást. Bevezetőjében utalt a kongresszus és a megyei pártértekezlet határozataira, azok végrehajtásának helyzetére, majd kifejtette: — Somogy lakossága, valamennyi kommunistája elfogadta és támogatja elképzeléseinket, aktívan részt vesz a feladatok megvalósításában. A politikai hangulat jó, kiegyensúlyozott; megyénkben nyugodt a légkör, s az emberek döntő többsége fegyelmezetten dolgozik. A hangulat és a közérzet bizakodó. Ezután elmondta az előadó, hogy lakosságunk értékeli a párt őszinte, nyílt és rugalmas, a dolgozók véleményét figyelembe vevő politikáját, amely ösztönzést ad a mindennapi munkához. A továbbiakban kifejtette: Somogy megye eredményesen hozzájárult a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, s ez annak köszönhető, hogy szervezettebbé válit a gazdaság javuló az irányítás. Részletesebben bemutatta ezután az egyes ágazatok helyzetét, eredményeit és gondjait, de maradt lehetősége arra is, hogy a pártélet elemzése után életszínvonalról, oktatáspolitikáról, lakáshelyzetről,- a közrendről és közbiztonságról, a közigazgatás átszervezésének tapasztalatairól is tájékoztassa a Központi Bizottság titkárát. Dr. Korom Mihály megköszönte — és hivatásához híven tömör, katonás, mégis átfogó és nagyon tartalmas jelzőikkel minősítette — az információt. Élénken érdeklődött megyénk helyzetéről, őszinte közéleti, politikai tapasztalatszerzés jellemezte megnyilvánulásait, de mielőtt kérdéseit megfogalmazta1 volna, derűsen így kezdte mondanivalóját: — Mivel a sport is hozzá tartozik munkaterületemhez, engedjék meg, hogy gratuláljak önöknek azért, hogy a Siófoki Bányász labdarúgó-csapata megszerezte az MNK-kupát. Gondolom, ez is befolyásolja a megye közhangulatát, ha szerepét nem is szabad eltúlozni... Ezután kérdések sorával ostromolta vendéglátóit a Központi Bizottság titkára. Mindenekelőtt természetesen a pártélet tapasztalatai érdekelték részletesebben. De kíváncsi volt a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos kádarkérdé&ek rendezésére, a magasább egység katonafiataljainak politikai-szakmai nevelésére, a hivatásos állomány helyzetére és helytállására is. Intenzíven érdeklődött arról: hol tarttunk a lakásigények kielégítésében, mit tapasztaltak a tanácsok az igények megújításával, az új jogszabályok bevezetésével kapcso- lalban, s többször is visszakérdezett a kisvállalkozások, a vállalati grnk-k működéséről szerzett tapasztalatokra Végül részletes' tájékoztatást kért a bűnözéssel kapcsolatos kérdésekről, érvelt, vitatkozott, s az is érdekelte, hogy a felfelé ívelő tendencia jelent-e valami strukturális eltérést az országos tapasztalatoktól. A kérdésekből jól érzékelhető, hogy a jelenlevők valamennyien — méhányan többször is — szóhoz jutottak, s ily módon széles körű, töibb mint kétórás tartalmas eszmecsere bontakozott ki. Dr. Korom Mihály végül elégedetten nyilatkozott tapasztalatairól, hiszen minden kérdésre elemző választ kapott. A Központi Bizottság titkára ma kaposvári programsorozaton vesz részt. A reggeli órákban a húskombinátba látogat, s még délelőtt a megyei tanács tisztségviselőivel és a városi, illetve a városi jogú tanácsok elnökeivel találkozik. Délután az oktatási igazgatóság nagytermében, aktívaülés keretében, időszerű politikai kérdésekről tart előadást. A magyar küldöttséget a tanácskozáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A tanácskozás munkájában részt vesz Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központ* Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST- képviselője, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, a Központi Bizottság tagjai. A tanácskozáson a bolgár 'küldöttséget Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke, a csehszlovák küldöttséget Gustáv Husák, a CSKP -KB főtitkára, a köztársaság elnöke, a kubai küldöttséget Carlos Rafael Rodriguez, a KKP KB PB tagja, az államfajáról rendezett kedden ankétet <a Közlekedéstudományi Egyesület'1 Budapesten. A tanácskozáson Rét Péter. az Autóker főosztályvezetője elmondta, hogy a mintegy 170 ezer úgynevezett haszongépjárműnek (targoncának, teherautónak és egyéb teherszállító járműnek) alkatrészellátására szakosodott Autóker konkrét intézkedéseket hozott az esetenkénti alkatrészhiány enyhítésére. Nagyteljesítményű számítógéppark beállításával precízebbé és gyorsabbá tették az évi több mint 60 ezer féle árucikkből összetevődő alkatrészellátás tervezését, beszerzését, valamint a hiánycikkek nyilvántartását. Az utóbbiak esetében — bás az Autóké- árukészletének jelentős részét a szocialista országokból szerzi be — lépések történtek a legfontosabb cikkek belföldi legyártására is. elnökhelyettese, a lengyel küldöttséget Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a minisztertanács elnöke, a mongol küldöttséget Jumdzsagin Cedenbal az MNFP KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, az NDK küldöttséget Erich Honeoker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke, a román küldöttséget Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök, a szovjet küldöttséget Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, a vietnami küldöttséget Le Duan, a VKP főtitkára vézeti. A tanácskozáson, amelyen részt vesz Vjacseszlav Szi- csov, a KGST titkára, a testvérországok gazdasági fejlődésének és együttműködésének legfontosabb kérdéseit vitatják meg. (Folytatás a 2. oldalon) Tavaly több mint 300 millió forint értékben pótoltak hazai termelésből hiányzó árucikkeket. Elmondta, hogy folyamatban van, és várhatóan a tervezettnél nagyobb arányban megvalósul az úgynevezett dízelesítési program, amelynek célja, hogy a ZIL- tehergépkocsik jelentős részét a benzinmotor helyett olcsóbb üzemeltetésű dízelmotorral lássák el. Ennek keretében a tervezett 7200- zal szemben 1985-ig összesen kilenc ezer ZIL teher-, autón cserélik fel a régi mo tort IFA és DAC dízel-motorokkal. Eddig 4200 jármű dízelesítését végezték el. A program megvalósítása év i 640 millió forint értékű üzemanyagmegtakarítást tesz majd lehetővé. A tervek szerint 1986-tól mar sor kerül az eredeti dízelmotorral ellátott ZIL-jár- művek importjára. nács és a rcv nis ztertanács A Kádár János tcmMc magyar küldöttség a tanácskozáson Intézkedések jobb alkatrészellátásra Ankét az Autóker üzletpolitikájáról Az Autóker üzletpolitiká-
