Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-08 / 133. szám
1984. június 8., péntek Somogyi Néplap 3 ÚJ FÖLDÉRTÉKELÉS Az aranykorona alkonya Természeti erőforrásaink közül egyedül a termőföld az, amely megfelelő védelem esetén nem fogy el, sőt ésszerű használat és talajerővisszapótlás mellett növekszik termékenysége. A nemzeti vagyon húsz százalékát kitevő termőföld minősége különösen a mező- gazdaság számára döntő jelentőségű. Mivel a jövőben a korát) biaknál is fontosabb, hogy a termőföldről, a mezőgazdaság alapvető termelőeszközéről, megbízható országos értékelés, minőségi leltár álljon rendelkezésre, ezért a VII. ötéves terv időszakában új, korszerű föld- értékelési rendszert vezetnek be. Száztíz éve használjuk Az aranykoronának tehat — amelyet a múlt század hetvenes éveiben vezettek be — bealkonyult. Az aranykoronás földértékelés a különböző minőségű földek úgynevezett tiszta hozadé- kát mutatta, amit úgy állapítottak meg, hogy a múlt század második felének gazdálkodási színvonalán elérhető átlagtermés értékéből levonták a gazdálkodás rendes költségeit. Az eredményt az akkori területi mértékegységben, kataszteriholdra vetítve — előbb forintban, később koronában határozták meg. Az aranykoronát lényegében a bevezetése óta használjuk a termőföld minőségének jellemzésére. Ám azt tudni kell, hogy e rendszert az uralkodó félfeudális-ka- pitalista társadalmi rend szolgálatára hozták létre. Elsődlegesen a földhasználatból eredő jövedelmek megadóztatását szolgálta, de felhasználták bizonyos politikai célokra is. Az aranykoronás földértékelés a felszabadulás után sem volt nélkülözhető, mert jobb értékmérő nem állt rendelkezésre. Ezért ennek alapján került sor a juttatotL földek megváltási árának kiszámítására, a terménybeadás megállapítására, a földek megadóztatására. Sőt, ma is számos gazdaságpolitikai intézkedés alapjául szolgál. Az aranykorona segítségével számítják ki a mezőgazdasági jövedelemszabályozás egyes tételeit, a termelésből kivont területek utáni térítés összegét stb. Az aranykorona-rendszer mára már elavult, korszerűtlensége különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után vált nyilvánvalóvá. Csehszlovákiában és Romániában az első világháború után, Ausztriában pedig a két világháború között szűnt meg az aranykorona-rendszer. Mivel szocialista viszonyaink közölt a termőföldnek megváltozott a szerepe, így az aranykorona-rendszer is megújításra szorul. Természet és közgazdaság Erre elsősorban azért van szükség, mert az aranykoronára épített gazdaságpolitikai intézkedések ma már nem mindig ott és úgy hatnak, ahol és ahogy az szükséges lenne. Az új földértékelésnek tehát reális alapul kell szolgálnia a mezőgazdasági jövedelemszabályozáshoz — a termőhelyi leg kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek támogatásához, a földadózáshoz —, és a végzett munkától függetlenül keletkező járadékszerű jövedelmek elvonásához. A mostani viszonyaink között a földértékelésnek — a jövedelmek szabályozásán túl — számos más területen is nagy a szerepe. A mezőgazdasági terme lés eredményét, a hozamok alakulását általában két tényező befolyásolja. A> egyik a hosszú távon ható és viszonylag állandó természeti tényezők, a másik a közgazdasági szabályozók hatása. 1985-re befejezik A természeti adottságok közül a talaj alaptermékenysége, a domborzati és az éghajlati viszonyok együttes hatása hamar befolyásolja leginkább a gazdálkodás eredményét. Különösen a talaj alaptermékenységének van meghatározó szerepe. Ezt a tényezőt az új rendszer — az országosan előforduló leggyen- gépp és legjobb termékeny- ségű talajok alapján — 1től 100-ig terjedő úgynevezett talajértékszám fejezi ki. Az új földértékelés — a Minisztertanács döntése nyomán — 1981-ben elkezdődött, s várhatóan 1985 vé- végére befejeződik az országban. A közgazdasági értékelés kimunkálása egyelőre csak kísérleti jelleggel folyik, a kijelölt szakemberek — több alternatíva alapos vizsgálata után — 1985. április 30-ra tesznek javaslatot a közgazdasági értékelés rendszerére és módszerére. Ennek jóváhagyása után megkezdődhet a termőföld közgazdasági értékelése, majd eredményeinek összekapcsolása a természeti tényezők számbavételével. Csak ennek megtörténte után beszélhetünk a földértékelés komplex módjáról. Cseh János Várakozás Falvak lépés előtt Csöndes forrongás időszakát élik a falvak; még az is érzékel valamit ebből, aki nem tudja, hogy kimunkálás alatt van az új településhálózat-fejlesztési koncepció, a társközségek elöljáróságainak feladatköri meghatározása, azaz a helyi önkormányzat megvalósításának záloga. Magyarországon 850 kisközségnek van 500- nál kevesebb lakója, fontos tehát, hogy helyes intézkedések hassanak azért: ahol lehet, ne csökkenjen a „népesség megtartó képesség és a képesség megtartó népesség”, sőt erősödjék. A várakozást igyekeztünk kérdéseinkkel regisztrálni. Arra, hogy mit várnak az emberek a társközségekben, többféle választ kaptunk. Három modelikép alakult ki az út során. 1. Ráksi nem harmadosztályú A bolt a falusi ember hétköznapi információcseréjének legfontosabb színhelye; fontosabb, mint az italbolt, mert itt mindkét nem eszmét cserélhet. Mici- sapikás, nagy kockás inges, eájgnadirágos férfi — Kaszás Imre — beszélget egy magakorabeli asszonnyal. Kérdésünkre a fejét ingatja. — Én mondom, Ráksi nem panaszkodhat. Mi nem vagyunk harmadosztályon. Van itt egy jó tanácstag, ifjú Farkas bajos, az összerendezi a népet. Falugyűléseket tartanak, gyakori vendégünk dr. Jakab, az elnök, a titkár Rajczi is. Végigjárják az utcákat, „hogy s mint, emberek?”. Igái közéi, ha panaszunk van, nem tévesztjük el az utat a közös tanácsig! Mi léptünk egyet, amióta összeházasodtunk Igaillal. Törpe vízmüvünk van, a lakásokat fürdőszobával pótolhattuk ki, úgy látszik, a víztfakasztás nem kerül többe hatezernél. Itt a magamfajta gazdasági nyugdíjas megélhet tisztességesen. Beszélgetőtársa, idősb Hinkli Lajo&né kontráz-neki: — Mi elmentünk innen Fótra lalknii, oda adtuk férjhez a lányunkat. Aztán, látják, visszajöttünk ide, olyan barátságos Ráksilban, olyan jól kezelik a népet... Visz- szaköltözött a fiunk is. Amit lehet, könnyítenék rajtunk az igaliak Még a villanyszámla befizetéséért sem kell fáradnunk, ide kijönnek. Ráksi terefere. 2. Andocs válni szeretne A szemet gyönyörködtető falukép csak az idegent áltatja nyugalommal. Az an- docsiiaikbian feszültség van. — Senkik sem vagyunk! — A „házasság” óta itt semmi sem létesült tanácsi erőiből! — Az iskola húsz éve épül... Pedig ide járnak a környékbeli gyerekek. — Kértünk gyógyszertárat, mert itt van a hét végi orvosi ügyelet Karádon, Ná- gocson, Tabon van patika, itt nincs. Horváth Imrének, Horváth Józsefnek, Sovák Lászlónak, Kudomrák Ferencnek, Horváth Györgynek még sokáig témája lesz ez — ebben bizonyos vagyok —, ahogy kilépünk a vendéglőből. Szabó Antal földrajz-biológia szakos tanár, a községi pártalapszervezet titkára higgadtan ismerteti a kialakult helyzetet. — A társközségi alaphely- , zet, úgy véiem, eleve bízó-, nyos hátrányt feltételez. A Hazafias Népfront helyi csoportja kezdeményezte az önállósági kérelmet, a lakossági vélemények meghallgatása után. Ügy gondoljuk, hogy a körzetesítés 1975-ben itt nem sikerült. A kezdeti időiben Andocsot jelölték ki központi községnek. Itt a körzeti iskola, ez a település fekszik központi helyen, s Karáddal még az a természetes kapcsolata sem volt évszázadokig, hogy a fiatalok házasodtak volna egymással. Mindkét község település történetileg, emlékeit tekintve tényező a megyében. Ügy gondolom, semmiféle vádaskodásnak alapja nincs, ami közös tanácsunkat illeti. Sőt, az emberek szívesen látnák Kovtacsi-k elvitársialt itt tanácselnöknek. — Akkor mégis, mi az álapja a kérelemnek? — A község lakosságának csökkenése tény. A motívumok között ott van az is, hogy Andocsan nem létesült munkahely, a munkaerőt lekötő melléküzem, ipari telepihely. Karádon igen. Igényiünk van ezekre. Akkor talán az elköltöző fiatalok helyébe nem nyugdíjas ko- rúaik települnének. Úgy érezzük, többet tudnánk alkotni, s óriási energia szabadulna fel az emberekben, ha nem elöljáróságunk, hanem önálló tanácsunk lenne ismét. Azt az alapösszeget, mellyel a tanács gazdálkodna, mi megháromszoroznánk a két kezünk ... munkájával, vállalásokkal. Szira István, a Hazafias Népfront helyi titkára: — Én is azt hangsúlyozom: nincsenek személyi ellentéteink a karádi vezetőkkel. Az viszont igaz, hogy miután 2:1 arányban nekünk van kevesebb szavazatunk az üléseken, rendszeresen alulmaradunk a javaslatoinkkal. Nem vitatjuk a telepüAi andocsl (alakép nyugalmas. léskoncepció helyességét. Csak úgy érezzük, ez az a szabályt erősítő kivétel, ahol nem sikerült. Kovacsik Lajos, a községi közös tanács elnöke is higgadtan beszél az andocsi kérésről. — önálló kezdeményezés volt az andocsáaké. Minket nem kerestek meg; a tabi pártbizottság révén ismerkedtünk meg a kérelemmel. A kérdés tehát addig nem került napiviliágra. Csupán az utolsó tanácsülésen nem akarták elfogadni, hogy a közös költségvetést ne bontsuk két részre. Ami engem illet, azt gondolom, a népgazdaság jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy az ilyen jellegű szétválásokat támogassák vagy szorgalmazzák. Mi, amennyire lehet, szabad kezet adtunk a tanácstagi csoportjuknak. Tanácsi épi- töbfigáddal segítettük a takarékszövetkezeti épület kivitelezését, az áfész jóvoltából vendéglő is létesült. Nyolcvainkettőiben. a moziüzemi vállalat segítségéivel átalakult a mozi, bár helyben sokan nem értettek egyet a tervezéssel, ez is az igazsághoz tartozik. Tudjuk, hogy Andocsniak nincs gazdasági egysége, tárgyalunk is a tsz-szel erről a kérdésről. mint megoldandóról. Mi nem orvosságot hoztunk az andocsiaknak-kará- diaknak, csupán egy ritka modellhelyzetet vázoltunk, $ tettünk az előzőhöz. 3. Bonnyai nemzetiségiek , Hasas viharielhő' ereszkedik a falura.' A nyugalmat nem zavarja meg. Két asz- szony beszélgetésébe kapcsolódunk, irányt is jelölve kérdésekkel. — KiSbárapá tihoz tartozunk — így Grantner Györgyné. — Jó buszjáratunk van oda, nem panaszkodhatunk. Tippel Jánosné helyesel neki. ÚJ gyártmányok a BVG tabi gyáregységében A Budapesti Vegyipari Gépgyár tartályai iránt az energiahordozók árának növekedése miatt csökkent a kereslet. Ez késztette a gyárat a termékszerkezet folyamatos átalakítására. Gyártmányaikat a piaci változásokhoz igyekeztek igazítani. A .tartálykészítésnél felszabadult kapacitás vegyipari berendezések, acélszer- kezetek gyártásával kötötték le. Horváth Gyula, a tabi gyáregység vezetője elmondta: — A közelmúltban vállalatunk új gyártmánnyal, az olaj és gáz tüzelésére alkalmas optical típusú lemez- kazánnal jelent meg a piacon. Ez biztosítja kisebb üzem vagy tömblakás fűtését, melegvíz-szolgáltatását. Űj termékünk az üzemanyag-szállító félpótkocsi, amelynek gyártását most készítettük elő. Megkezdtük a Magyar Hajó- és Dairugyár- ral kooperációban a folyami uszályok gyártását is. Nálunk a részegységek készülnek (például a hajótest), az összeszerelést viszont a Balatonfüredi Hajógyárban végzik. A múlt év végén kezdtünk hozzá a szennyvíztisztító berendezések gyártásához. a közeli napokban pedig elkészült a folyékony műtrágya távolsági szállítására ákalmas tartály is a tápi tsz megrendelésére saját tervezés alapján. Ez a termékünk lényegesen olcsóbb, mint a hasonló célt szolgáló műanyag. Az új gyártmányok készítése a kapacitásnak több mint a felét leköti. Jelentős a szovjet exportra — államközi szerződés alapján — készülő festékgyári berendezés is. Az idén adták át a festőműhelyt. Ez biztosítja a külföldi és hazai termékek festésének megfelelő minőségét. Az új termékekre ugyanis korszerűbb és vegyileg ellenállóbb festékbevonat kel. A tataiak tudják: új termékeik sikeréhez pontosabb gyártmányelőkészítésre, a technológiai fegyelem szigorú betartására, hibátlan termékekre van szükség! Ez pedig fokozza a követelményeket a műszakiak és a fizikai dolgozókkal szemben. Ács János üzemvezető a hatalmas uszálytestet mutatja. amelyen négyen is dolgoznak. Hét egységből áll majd. Ezt két hajógyári munkás segítségével építjük. Két csoportban huszonötén dolgoznak ezen az új gyártmányunkon. Lakatos és hegesztő szakmunkásokkal együtt vizsgázik a gyáregység közössége az elkövetkezendő hetekben, hónapokban. .. Krutek József — Nagyon jól megférünk egymással. Ez a Bonnya régen szinte teljesen német nemzetiségi község volt, most is javarészt az. Ha valami segítséget várnánk, az egy olyan jó csoport támogatása, amelyik meg tudná mutatni ennek a népnek az értékeit. Kis támogatással! Csák igazgató bácsi össze is hozza, az biztos! Ennyit az önállósági igényekről Bomnyán. — Téeszvarroda működik itt, negyven asszonynak ad munkát. Ez nagyon jó dolog, én is éppen műszakba indulok ... Összegezés helyett. Köny- nyebb lesz lépni ott a helyi ön- kormányzat megvalósításában, ahol már alapoztak eddig is; a paritás kialakításával, könnyítésekkel, a közlekedés megoldásával, a legfontosabb körzeti létesítmények tisztázott telepítésével, helyi munkalehetőségek megteremtésével. De az új születése vajúdással jár... Leskó László
