Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 131. szám Ára: 1,40 Fi 1984. június 6., szerda Változó feladat Ma ül össze Genfben a nemzetközi munkaügyi kon­ferencia — az ENSZ legré­gibb szakosított intézmé­nyének idei világtanácskozá­sa. Az ILO sokkal régibb, mint maga az ENSZ: még 1919-ben, a Népszövetség megalakításakor hívták élet­re, de nemcsak „kora” mi­att rendkívüli, hanem fel­építésében is: az egyetlen ENSZ-intézmény, amelyet minden országból bárom kül­döttség képvisel, a kormá­nyoké, a munkáltatóké s a munkavállalóké. A fejlett tőkés országok a szervezet létrehozásánál rugalmasan alkalmazkodni kívántak a megváltozott helyzethez, amelyben államaikban kiala­kultak a munkásosztály fej­lett, erős érdekképviseletei: a sztrájkok, a veszélyes tár­sadalmi konfliktusok elke­rülése mindmáig érvényes jéiszó a tőkés országokban mind a munkáltatók, mind a reformista munkás- és szakszervezeti mozgalom számára. E törekvések jegyében ala­kult ki hajdanán az ILO te­vékenysége, amely általában szállt síkra a szervezkedési jogért, a szegénység, a tár­sadalmi megkülönbözte­tések ellen, a teljes foglal­koztatásért, a szociális biz­tonságért, az egyenlő jogo­kért és lehetőségekért. 1969- ben, alapításának 50. évfor­dulóján a szervezetet Nobel- békedíjjal tüntették ki. Űj helyzetet hozott a régi szervezetben, amikor az öt­venes évek közepétől akti­vizálták tagságukat a szocia­lista országok. Az út nem volt könnyű, hiszen a veze­tő tőkés országok — arra hivatkozva, hogy a szocialis­ta országokban állami kéz­ben van a gazdaság — kétségbe vonták a munka- vállaló küldöttek független­ségét. A szocialista pozíciók erősödésében nagy szerepet játszott, hogy — amint az ENSZ-szervezetek család­jában mindenütt — az ILO-ban is többségbe jutot­tak a fejlődő országok. így a vezető nyugati tőkés álla­moknak mind nehezebbé vált korábbi, abszolút befolyásuk érvényesítése. E kudarcok egyik jele volt, hogy az Egyesült Államok, az ILO „politizálására” hi­vatkozva tmár korábban két ízben nem fizetett tagdíjat. A valódi politizálásra Wa­shington szolgáltatott példát szövetségeseivel, amikor ta­valy Lengyelországot az ILO munkaügyi normáinak megsértésével vádolta, és el­érte, hogy bizottságot küld­jenek ki a lengyel helyzet megvizsgálására. A lengyel küldöttek tiltakozásul fel­függesztették tevékenysé­güket a szervezetben. Egy­idejűleg szocialista és fejlő­dő országok javaslatot ~ ter­jesztettek elő: módosítsák az ILO felülvizsgálati rendsze­rét, hiszen meg kell akadá­lyozni, hogy ezt a szocialista országok elleni támadásokra, „bíráskodásokra” használják fel. Az idei tanácskozáson az ILO-normák, egyezmények végrehajtásának ellenőr­zése mellett napirendre ke-, rül többek között a szervezet jelentős szerepe a fejlődő országok támogatásában. Ezernél több ILO-szakértő, köztük magyarok is dolgoz­nak a világ száznál több or­szágában. A szükséges, je­lentős anyagi erőforrásokat az ENSZ fejlesztési alapja, valamint a tagországok hoz­zájárulásai biztosítják. MEGHATÁROZÓ A MINŐSÉG Rugalmasabb építőiparra van szükség Az építőipar mindig köz­ponti téma volt a megyében: teljesítőképessége, munkája alapvetően meghatározta a somogyi tervek megvalósu­lásának ütemét. A megyéi ta­nács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén ismét napi­rendire tűzte ezt a témát: megvizsgálta a megye építő-- és építőanyagiparának hely­zetét és a fejlesztéssel kap­csolatos feladatokról hozott határozatot. A csaknem há­romórás vitát összefoglalva Sugár Imre megyéi tanács­elnök elmondta: most van itt az ideje, hogy beszéljünk a következő tervidőszak fel­adataira való felkészülésről. Ehhez el engedh etet len az elmúlt Időszak tevékenységé­nek értékelése, a tapasztala­tok levonása. Szabó Gyula, az építési és vízügyi osztály vezetője élőterjesztését ki­egészítve elmondta: megálla­pításaikat — mielőbb a vb elé -terjesztették volna — ti­zenöt vállalat és szövetke­zet, valamint több helyi ta­nács vezetőjévé! egyeztették. iA megye építőiparában dolgozó tíz és fél ezer em­ber -tavaly közel négymilli- árd forint értékű munkát végzett. A magasépítőipar a hatodik ötéves terv eddig el­telt időszakában évente 1,5— 1,8 százalékkal növelte ter­melését. A mélyépítés a kö­zéptávú terv első két évében dinamikus növekedést ""ért el, tavaly viszont — a csökke­nő igények miatt — visz- szaesett a termelése. Az épí­tőipar tevékenységén belül fokozatosan emelkedik a fel­újítások és rekonstrukciók aránya: a mos-tanii tervidő­szakra közel 1,6 milliárd fo­rint értékű fenntartást és felújítást -terveztek. A hatodik ötéves tervben a telepszerű lakások kivite­lezésében a panel-technoló­gia vált elsődlegessé. Az óvodák, iskolák építésére a Clasp-ítechnológiát az egész­ségügyi létesítmények és in­tézményék kivitelezésére pedig az IiMS-t használják. A kapasmérői és a nagyatá­di építőipari szövetkezet pe­dig a no-fímes technológiát vezette be. Az utóbbi években az épí­tőanyagipar is az érdeklő­dés középpontjába ke­rült. Néhány fontos termék­ből csak részben vagy egy­általán nem tudta .kielégíte­ni a lakossági keresletet. So­mogybán öt téglagyárat ál­lítottak le, és csupán egy — a barcsi — épült feL Dr. Trefil István az ÉVM fő­osztályvezetője hozzászó­lásában elmondta: Kaposvár térségében egy új téglagyár építésével minden érdekelt egyetért. A végrehajtó bizottság ér­tékelve az építő- és építő- anyagipar termelését —meg­határozta a fejlesztés fel­adatait is. Kifejtette a tes­tület, hogy az ágazaton be­lül előtérbe került a minő­ség és a hatékonyság. A gaz­dasági környezet változása írugáimasságöt követel a vál­lalatoktól. A végrehajtó bi­zottság véleménye szerint az építőiparral szemben tá­masztott követelményeket csak fő vonásaiban lehet meghatározni, lehetőséget biztosítva a vállalati és helyi kezdeményezéseknek. Erő­síteni kell az építőipar vál­lalkozás jellegét, azért, hogy rugalmasan tudjon alkal­mazkodni a gyorsan változó követelményekhez. Felhívta a figyelmet a vb arra, hogy a következő terv­időszakban nagyobb hang­súlyt kell a meglevő építő­ipari technológiák korszerű­sítésére, teljessé tételére for­dítani, és szükség van arra is, hogy az igényeknek job­ban megfelelő kis- és nagy alapterületű lakások épülje­nek. Szükség van a magán­lakásépítés elősegítése érde­kében korszerű, gazdaságos technológiákra, a befejező, szakipari tevékenység kor­szerűsítésére. A félújító- és fenntartó kapacitás növelé­sékor a kivitelezési idő csökkentése és az élőmun­kával való takarékosság a cél. Bemutatkozik a gabonaipar Az egészséges táplálkozás és a korszerű takarmányo­zás jegyében rendez kiállí­tást a Somogy megyéi Ga- bonaforgálmi és Malomipari Vállalat Kaposváron, ame­lyet tegnap nyitottaik meg az ÉDOSZ művelődési ház­ban. A kiállítás része annak a-programnak, amelynek ke­retében az ÉDOSZ szervezé­sében sorra bemutatkoznak a Somogy megyei élelmi- szeripari vállalatok, meg­ismertetve termékeiket a nagyközönséggel, és egyben ajánlást is adnak a kiske­reskedelmi vállalatoknak és a kistermelőknek a ha­gyományos és az új termé­keikből. A vállalat bemutatkozásá­nak rendezésében — más tagvállalatok kezdeménye­zéseihez hasonlóan — a nemrég alakult .megyei me­zőgazdasági szakbizottság is részt vállal. E szervezet egyébként szakirányú ta­nácsadói feladatokat is el­lát. A megnyitóra többek kö­zött azdknialk a boltoknak a vezetői is meghívást kap­tak, ahol a gabonaipar kor­szerű táplálkozást segítő ét­kezési termékeit árusítják, valamint azok a mezőgazda- sági üzemek, amelyek már hasznosítják, illetve azok, amelyeknek figyelmébe ajánlják a különböző ipari takarmányfóleségéket. A kiállttásoín a gabona­ipar által forgalmazott szm­Magyar—kambodzsai tárgyalások A Parlamentben tegnap megkezdődtek a magyar or­szággyűlés és a kambodzsai Nemzetgyűlés küldöttségei között a hivatalos megbe­szélések. A magyar tárgya­lócsoportot Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a kam­bodzsai delegációt Chea Sün, a Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának ta°- ja, a nemzetgyűlés elnöke vezeti. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen a tárgya­lófelek tájékoztatták egy­mást a két testület munká­járól, megállapodtak abban, hogy tovább erősítik a két. ország törvényhozásának kapcsolatait, valamint véle­ményt cseréitek időszerű nemzetközi kérdésekről. A .kambodzsai küldöttséget fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. te valamennyi termékkel megiismeiikedhetnek az ér­deklődök. Tápokból mintegy 80 félét, a fő alapanyagok­ból 6, a korszerű táplálko­zási szokások kialakítását segítő termékekből pedig 7 félét — például búzacsíra, rizsliszt, kulkoricadara — mutatnák be és ajánlanak emberi fogyasztásra, illetve takarmányozási célokra. Az állati takarmányok mellett fontos sízerepet kap az em­beri fogyasztásra szánt ter­mékek bemutatása, hiszen Somogy megyében a korsze­rű és egészséges táplálkozás­hoz szükséges gabonaíipari alapanyagokból mintegy 25— 30 mázsa fogy évente, és ez lényegesen kevesebb a kívá­natosnál. A kiállított termékek kö­zött szerepel a Gabonatröszt egyik újdonsága, a Lactos- tarter néven forgalomba ke­rülő málaetápszer is, ame­lyet a háztáji gazdálkodók­nak és a nagyüzemi sertés­tartóknak egyaránt a figyel­mébe ajánlanak. Kihelyezett vb ülés a Gyiviben Ifjúsági otthon épül Toponáron A toponári városrész hely­zetét, fejlesztési igényeit és lehetőségeit bemutató jelen­tést tárgyalta meg a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga. A kihelyezett ülésen, melyet a Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Intézetben tar­tottak meg, ott voltak a vá­rosrész tanácstagjai is. Az előterjesztést megelőzően a Hazafias Népfront körzeti bizottsága társadalmi vitát rendezett. A városrészi fó­rum olyan helyi problémá­kat vetett fel, amelyek meg­oldásában a végrehajtó bi­zottság, illetve a szakigaz­gatási szervek segítségét és közreműködését várják. Embersics Sándor, az IKV igazgatója hangsúlyozta, hogy a hetedik ötéves terv­ben sem várható jelentősebb összeg a városrész felújítá­sára, ezért rangsorolni kell a megoldandó gondokat. Hangsúlyozta, hogy elsősor­ban a vízellátás területén szükséges mihamarabbi in­tézkedés, másodsorban a közművelődési létesítmé­nyek felújításában. Sovány György, a kaposvári áfész igazgatóhelyettese a keres­kedelmi alapellátás hiá­nyosságaiból adódó későbbi gondokra átmeneti megol­dásokat, minél előbbi intéz­kedéseket javasolt. Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára kifej­tette, hogy Toponár az át­menet jegyeit hordozza. Már nem falu, de még nem vá­ros. bár közigazgatási szem­pontból Kaposvárhoz tarto­zik. Legnyomasztóbbnak a kulturális élet gondjait érezve elmondta, hogy a szükségmegoldások elkerül­hetetlenek. Olyan kettős funkciójú épüíet-együttesék kialakítása lenne célszerű, amelyek a közművelődés te­rületén is képeseit lennének enyhíteni a gondokat. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet elnyerte a jogot, hogy 1986. évi kezdéssel if­júsági otthont építhessen a városrészben. Ez ideiglene­sen a kulturális igényeket is kielégíthetné. Dr. Kovács Ferenc, a vá­rosi tanács elnöke összegez­ve a hozzászólásokat, hang­súlyozta, hogy az ifjúsági otthon felépítése jó alkalom lesz az együttműködésre. A városrész vízellátásának gondjai már a közeljövőben enyhülnek, új nyomásfoko­zót csatlakoztatnak a vá­rosi vezetékre. Végleges megoldást azonban csak az egész rendszert átalakító vízmű építésétől lehet vár­ni. Bejelentette, hogy a me­gyei tanács vb megszavazta az iskola felújítására szánt 9 millió forintot, most már csak megfelelő kivitelezőt kell találni. A végrehajtó bizottság magáénak érzi Toponár fej­lesztésének gondjait. Tekin­tettel a Deseda-tó közelsé­gére a városrész a kialakí­tandó űj szabadidő központ, valamint a Mezőgzdasági - Főiskola és a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet miatt is elsőbbséget élvez. A végrehajtó bizottság összességében elfogadta a városrész helyzetéről szóló jelentést, a jövőbeni teen­dőket tartalmazó kiemelt feladatokat, melyeket haíá rozati javaslatra előterjesz­tett.

Next

/
Thumbnails
Contents