Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-05 / 130. szám
1984. június 5., kedd 3 Somogyi Néplap Középpontban az ember Napjainkban néhányan úgy vélik, hogy háttérbe szorul a pártszervezetek politikai tevékenységében az emberközpontúság. Elhangzanak olyan szélsőséges vélemények is, hogy az emberi oldallal csak a pártszervezetek foglalkoznak, a gazdasági, intézményi vezetők többségét egyedül a tervteljesítés és a gazdasági eredmények érdeklik. Az így vélekedőket nem a rossz szándék vezérli. Inkább az ellenkezője. Néha úgy érzik, egyedül maradnak ebben a munkában, és csak ők foglalkoznak igazán emberi ügyekkel. Vajon a szocialista társadalomnak nem a legfőbb célja-e a nép anyagi, kulturális ellátottságának magas szintű kielégítése? Márpedig valóban az, és ez a cél mindenekelőtt az anyagi termelés javainak, tehát a gazdasági termelés magas szintű minőségi és megfelelő tervszerű mennyiségű előállítását igényli a szocializmust építő nép egésze számára. Hovatovább közhelynek számít, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Mégis, amikor a nép anyagi javainak jobb és magasabb szintű kielégítését szorgalmazzuk, sokan hajlamosak megfeledkezni erről az alaptételről. Pedig ennek a tudatosítása nemcsak a közvetlen gazdasági munkát irányító vezetők feladata, hanem a politikai munkát végző pártszervezeteké, kommunistáké és tömegszervezeti vezetőségeké is. Így tehát, amikor a párttestületek, alapszervezeti taggyűlések a termelési tervek teljesítésének nehézségeiről tárgyalnak, akkor nem elsősorban gazdaságcentrikus, elvont politikai munkát látnak el, hanem eppenseggel embercentrikus. politikát hajtanak végre. Ilyenképpen kapcsolódik az ember a gazdasághoz, amelynek megteremtője, továbbfejlesztője és természetesen a megtermelt gazdasági javak fogyasztója és élvezője. A megyei pártbizottságok és szerveik napirendjének több mint a fele foglalkozott gazdasági, illetve gazdaságpolitikai kérdésekkel. Hasonló a helyzet a középirányító szerveknél is. E gazdasági jellegű napirendek során azonban mindenkor szóba került konkrét adatok birtokában is az ott dolgozók anyagi, kulturális, szociális ellátottsága, a munkásművelődés fejlesztése. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta a gazdaság további korszerűsítésének feladatait. Ennek megfelelően határozzák meg a megyékben is a párt- szervezetek működési területükön a további tennivalókat. De vajon lehet-e gazdasági feladatokat úgy tárgyalni, hogy a végrehajtás során ne minden területen az ember igényének kielégítése, az emberközpontúság csendüljön ki? Vagy ehhez hasonlóan a tömegszervezetek napirendjein szereplő ifjúságpolitikai, érdekvédelmi kérdések, társadalmi munkaakciókra mozgósítás nem mind éppen az ember érdekében történik-e? A szocialista építőmunkának vannak olyan területei, ahol a széleskörű ember- centrikusság kerül előtérbe Ide tartozik, hogy hazánkban törvényes rend és fegyelem, jó közbiztonság az uralkodó, az állam védi a munkával szerzett személyi tulajdont. Az olyat már szinte el is felejtjük az em- bercentrikusság politikájának körébe sorolni, mint a munkához való jog, az ingyenes orvosi ellátás, valamint azt, hogy az állampolgároknak a művelődésre, magasabb politikai végzettség megszerzésére joguk es lehetőségük van. Ezek ma már természetesek . számunkra. Abban is mérhető pártunk politikája és társadalmi rendszerünk emberköz pontúsága, hogy hazánk állampolgárainak ügyeit, az államhatalmi, államigazga tási, illetve népképviseleti szerepet betöltő tanácsok milyen hozzáértéssel, gyorsasággal, kulturáltsággal intézik. A megyékben évente több tízezer állampolgár ügyével foglalkoznak ér demben a tanácsok, s elenyésző azok száma, akik elégedetlenek ezekkel. Megfelel ez annak a párthatározatnak, amely kimondja, hogy a vezetőknek döntéseik meghozatalánál számol niok kell a politikai hatással is. Teljes felelősséggel kell érezni, hogy politikai és jogi értelemben egyaránt felelősek vezető munkakörükben a párt és az állam politikájának végrehajtásáért. Döntéseik magukban rejtik, hogy a gazdasági cél elérése, beteljesedése a vállalat, intézmény dolgozóinak anyagi jobblétét is eredményezik. Végső soron tehát a gazdaságosság kritériuma, eredményessége a gazdasági vezetők törvényszerű, gazdaságcentrikus gondolkodása is embercentrikusságot takar. Nem nélkülözhető a gazdasági vezetői, irányító munkában sem az emberi tényező. Ezzel minden józan gondolkodású gazdasági vezető tisztában van. Ezért születnek a munkásokat, a vállalat dolgozóit is érintő olyan döntések, hogy az üzemi demokrácia kötelező fórumain túl is módot találjanak közvetlen találkozásra, eszmecserékre a dolgozókkal, ügyes-bajos dolgaik megvitatására. Ez így is van jól, mert ahol háttérbe szorítják az emberi oldalt a gazdaság javára, ott nem születnek számottevő, tartós eredmények, s az az állapot nem is tartható sokáig. A pártalapszer- vezetek gyakorlati végrehajtó munkájában ezért fontos elv, hogy‘a gazdaság és a politika nem elkülönült, elválasztható fogalmak. Mindkettőt hazánkban az ember, a szocializmust építő ember valósítja meg az emberiség további felemelkedése javára. Dr. Arató András Aktívaülés az oktatási igazgatóságon A megújulás útján Dr. Juhász Adám államtitkár előadása Ipari, mezőgazdaságii, vállalati irányítók, politikai és szakigazgatási szerveik képviselői vettek részit tegnap Kaposváron az oktatási igazgatóságon rendezett aktíva- ülésen,. A gazdaság irányítás i rendszer továbbfejlesztésére hozott központi bizottsági határozat megvitatása nagyszámú érdeklődőt vonzott. Kovács Bélának, a megyei pártbizottság titkárának megnyitója után dr. Juhász Ádám liipari minisztériumi államtitkár mondott nagy érdeklődéssel kísért Vitaindítót. Nem a Központi Bizottság áprilisi határozatát ismételte, hanem a határozat néhány fontos elemére építve a gyakorlat oldaláról taglalta, milyen jelentős megújulási folyamait forrása az irányítási, szervezeti rendszer tovább feji asztése. A szabályozórendszer továbbfejlesztése 1957 óta fontos része politikánknak, de a folyamatban kiemelt jelentőségű Lépés az 1968-as új mechanizmus volt. Azóta bebizonyosodött, hogy ennek elvei idötállóak, beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, ám (külső és belső okok szükségessé teszik az irányítási rendszer korszerűsítését. A Központi Bizottság állásfoglalása alapvetően iiparcenbúiikus, ami egyben azt is jélenti, hogy a nehézségek éhben az ágazatban jalentkezték élesebben. Más oldaliról a nemzeti jövedelem ötven sizázaléká't az ipar adja, ebből követekező- en súlyponti feladat ennek az ágazatnak a fejlesztése. Hajlamosaik vagyunk csak a külső tényekre hivatkozni, jóllehet ‘ nehézségeinknek egy sor belső oka van, s ezt nem egy példával támasztotta alá az államtitkár. Feldolgozó iparunk termelékenysége alacsony, .termékei a nemzetközi piacokon a középmezőnybe tartoznak, verseny- képességünket az elmúlt évtizedben nem sikerült javítani. Gondjainkat fokozza a kényszerű importkorlátozás, a beruházások visszatolása. Most mérsékelt beruházások maJliatit egySdőben kell a versenyképességet "javítani és adósságainkat csökkenteni. Az eddigi módszerekkel ez megoldhatatlan. Olyan módszerre van. szükség, amiély a tartalékokat, a gazdaság teljesítőképességét kibontakoztatja, ‘a fejlődéshez nagyobb dinamizmust biztosít. A termelékenység, a munkafegyelem, a szervezettség, a szervezés jelenlegi színvonala még messze elmarad a kívánttól, a lehetségestől. A dinamikusabb fejlődés belső nagy tartaléka a teljesífmények fokozása. Ehhez viszont a teljesítményeket pontosan mérő árrendszert kiéül kidolgozni, és módosítani a bérszabályozási gyakorlaton is. A Központi Bizottság határozatában kiemelt helyet kapott az árrendszer; az ellvek tisztázottak, egyértelműek. A megújulás során a vállalatok között jelentős differenciálódással kell számolni. Olyan szemléletre van szükség, hogy egy • vállalat maga akarjon megszabadulni nyereséget nem hozó részlegéből, eszközétől. A bérrendszer tovább fejlesztésével kapcsolatiban Utált az előadó a kísérteti ikeretsizabályozás általánosságban kedvező tapasztalataira és az elodázhatatlanná vált decentralizáció fontosságára. Ennek együk fontos, járható útja a leányvállalattá történő fejlődés. Végezetül a tulajdonosi jogokról, a vállalati irányítás módszereiről, a vezetők kiválasztásáról szóit. A nagy érdeklődéssel) kísért Vitaindító után . többen fordultak ikérdéssel az államtitkárhoz, hangot adva annak a reménynek is, hogy a megújulás, a nagyobb önállóság minden bizonnyal új lendületet ad a fejlődéshez. Kevesebb ember, kevesebb idő... Ami a számsorok mögött van A kaposimérői építőipari szövetkezet évről évre csökkenő létszámmal mind nagyobb termélésii értéket hoz tétre. Három adat 1981-től 83-ig: 86 millió, 91 millió, 104 millió forint termelési érték. Székelyi János személyzeti és munkaügyi vezetővel — aki egyben a szövetkezet elnökhelyettese is — sóikkal rtobb adatot néztünk végig. S ez a fárasztó és száraz adathalmaz átváltozott érdekes „tükörré”. Szükség lesz a fölsorolásukra, másképpen nehéz volna- érzékeltetni a helyzetet. íNyolcvanegyiban 313 tagja és alkalmazottja volt a szövetkezetnék, nyolcvanháromban már csak 293 erntet „jegyeztek”. Érdekes adatsor 'következik: 1981-ben az összes munkaidő 86,32 százaléka volt hasznos, 6,21 százaléka jutott a szabadságra, 5,98 százalék táppénzre, 1,11 százaléka igazolt, 0,38 százaléka igazolatlan tá- voilétre esett. Mindez azt jelleműi, hogy a 313 emberből .naponta átlagosan 270 dolgozott valójában. Ugyanez a sor 1983-foól: 84,17 — 7„74 — 7,0 — 0,77 — 0,32. Tehát tavaly a 293 ember közüli naponta 247 állt munkáiba. Az elnökhelyettes magyarázata: — A .rendelkezésre álló évii összes munkaidőből kevesebbet használunk Valóban munkára, viszont a belső arányok mégis kedvezőbbek, mint régebben. A szövetkezet öregedését jelzi, hogy a szabadságra és a táppénzre több idő jut a korábbiból, mert az idősebb munkás könnyebben megbetegszik és .több szabadság is jár neki. Viszont évek óta folyamatosan csökken az igazolt és -az igazolatlan, távoliét. Tehát javul a munkafegyelem. — Egyebet nem lehet kiolvasni a számokból? Van-e arról kimutatás, hogy kik azok. akik .távol vannak? — Meglehet, hogy .az adatsor jelzi tevékenységünk apróbb-nagyobb változásait. Az építőmesteri létszámunk csökken, a legtöbb igazolatlan 'távoliét is innen származott, elsősorban a segédmunkások azok, akik néha etfeléjtéttek bejönni. A telepített üzemünk, tehát az ipari tevékenység erősödik, ott jobb a munkaidő kihasználása. Lesnyik Ferenc főmérnök szavai megerősítették a számokból származó .következtetéseket : — Adiminisztraitív intézkedésiekkel, tehát az ellenőrzés megszüigorításával és hasonlókkal1 lehet bizonyos eredményeket elérni,, a negyvenórás munkahét és egyebek miatt csökkenő munkaidőalapot mind jobban kihasználni. De ez kétélű fegyver, nem igazán célravezető. Én az ösztönzésiben látok nagy lehetőségeket. Bevezettük például az egyösszegű bér- utalváinyozást, tehát az emberek előre tudják, hogy egy adott munkáért mennyi pénzt kapnak. Érdekük tehát a gyors befejezés, mert akkor röVidebb lidő alatt több vándorol a zsebükbe. Másik ösztönző a korszerű munka. A Velox technológia, amelyet sóik verejtékkel és buktatóval sikerült begyakorolnunk, ma már áldásait is kezdi osztani. Olyan zárt építési módszer ez, amely nem teszi lehetővé a munkafegyelem .lazulását. Kényszerpályára viszi a vezetőt és a munkást is, mert nem lehet 'otthagyni és újrakezdeni, ha egyszer elindult az építkezés, akkor muszáj végigcsinálni. — A szövetkezet sok felújítást is vállal, és ezekről nem túl jók az általános hírek. — A felújításoknál marad a régi módszer, az intenzívebb ellenőrzés, a szigorúság, die csák addig, amíg nem talétHumk ki jobbat. Egyelőre nem sikerült, nehéz is lesz. Szétszórt, apró munkahelyek, pontatlan dokumentáció, .más cégekkel való együttműködési gondok. Ezek nem használnak a munkafegyelemnek, a munkaidő jobb megtöltésének. — Vóilű!alkozna-e ezek után arra, hogy megmondja: hány óráit dolgoznak a mérői munkások nyolc óra alatt? , — Erre nem vállalkoznék. Nékem van egy magánszámítás alapján tippelt óraszámom, de ez szubjektív érzéseket is tartalmazhat, vagy rámfoghatják, hogy elfogult vagyok. Annyit mondhatok: a helyzet javult. Azt hiszem, jói ismerem a cégemét. L. P. Mappák kubai megrendelésre Ppprr «4000 díszes mappát szállítanak Kubába. Olasz gépekért táskák Éppen .tizenöt esztendeje működik a Horizont áfész balatonúj.laiki műanyag és bőrdíszműüzeme. Az indulás első évében 4 millió volt a termelési érték, az idén pedig 46 milliót tartalmaz a terv. A kilátásokról bizakodva beszél Oltvári Tibor telepvezető. — Tavaly kiemelkedően jó eredménnyel zártuk az évet. Telepünk fennállásának történetében még nem fordult elő, hogy szeptember 30-ig teljes kapacitásunkat lekötötték. A balatomújLaki telep vezetői körültekintő piaókiuta- tással, jó minőségű termékekkel, s a vállalt határidő pontos tartásával énték el termelésük fokozatos emelkedését. Pedig sok a versenytárs. A jó minőséggel és a pontos hátáriidővel sikerült partnerül 'megtartani a Pi- • értet, évenlte 10 millió forint értékű iskola- és írószert szállítanak nekik. A húzózáras tolltartóból az idén a Wi Fontos munkát végeznek a szabászaton. Piént 15 000, a kiskereskedelem pedig 12 000, daraböt kap. A hagyományos tolltartóból a Piért évente 100 000- et rendéi, más iskolaszerekből pedig 350—400 ezer darabot. Az 'újlaki telep a piaci igényekhez nagyon gyorsan, rugalmasan alkalmazkodiiik. Jelenleg mintegy 250 féle hegesztett .terméket gyártanak, ám 70 veszteséges, illetve már nem keresett, terméket megszüntették, helyettük 30 újnak a gyártását kezdték el. Somogysámsonban a tsz- szei közösen fenntartott melléküzem az idén 10 millió formit értékű sport-, illetve szabadidő táskát készít. Szovj et megr endelésr e műszeres táskákat gyártunk, az idén 3000 darabot, jövőre azonban ennél többet kémek. Megállapodtunk egy olasz céggel, varrógépeket kapunk tőlük, cseréibe szabadidőtásikát adunk. Az idén először rendelt Kuba, oda díszes kivitelű mappákat szállítunk. Még ebben az évben legalább 50 új termékkel, i iskola- és írószerrel, táskával! jelentkezünk. Többek között tervezünk olcsó és tetszetős kivitelezésű diplomatatáskákat a Piért számára — fejezte be a tájékoztatást Oltvári Tibor telepvezető. Sz. L.
