Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

• -ff,­1984. június 29., péntek Somogyi Néplap Találkozások Lengyel Józseffel KÖNYVESPOLC Különleges kiadvány ez: a Marcali Városi Tanács végrehajtó bizottsága mecé- nási szerepkörre vállalko­zott, így jelenhetett meg a Lengyel Józseí szülőhelyén 1982. május 20—21-én tartott tudományos tanácskozás írásbeli anyaga, melyet La- czkó András szerkesztett könyvvé. S mintha csak folytatása lenne annak a kö­tetnek, mely a kaposvári Babits-tanácskozás írásai­ból született. Köszöntőjében ezt mond­ta, ezt írja dr. Ress Zoltán tanácselnök: „A gyermekkor és a szülőföld egy életre szóló élményt ad az irodal­márnak és a képzőművész­nek. Lengyel József gyer­mekkorú és szüleinek távo­zása Marcaliból, majd tra­gikus megpróbáltatásai az életben ezt nem engedték bontakozni. A halvány em­lékképeket is elmosták. De a szülőfalu, ha későn is, utat talált hazatért fiához! Köz­vetlenül halála előtt súlyos betegen is eljött hozzánk. Ezek bizonyítják, hogy nemcsak Marcali fogadta vissza fiát, hanem Lengyel József is büszke tanúságte­vője szülőföldjének.” A kötet tanulmányai, em­lékezései közül több új vo­násokkal gazdagítja Lengyel József-képünket; egyúttal további elmélyülésre kész­tet az életműben. Mert a Szovjetunióból hazatérése után olyan gazdag írói ouvre maradt utána, mint kevesek után. Munkássága szinte zsilipeket nyitott a tisztázó szándékú művek előtt. Farkas József az író he­lyét jelöli ki a szocialista irodalomban. Az indulás éveinek Lengyel Józsefét is bemutatja, érzékeltetve a kor irodalmi áramlatait, említve az író körének tag­jait is. A hovatartozás még inkább kirajzolódik a Ta­nácsköztársaság idején. Far­kas az életút egészének áb­rázolására vállalkozott, így a nyugati emigráció, illetve a szovjetunióbeli megpró­báltatások elemzésére is a művek segítségével. Tulaj­donképpen konklúzióként is idézhetnénk tanulmányából ezeket: „Lengyel Józsefnek ez a sziláid magatartása tet­te lehetővé, hogy fiatal fej­jel vállalt világnézetét meg­próbáltatásokon át is meg­őrizze, és tette hitelessé mű­veit, az azokban felvillanó reményt az emberiség jö­vője és a kommunizmus jö­vője iránt minden eddig át­élt tragédia ellenére.” Bodri Ferenc Űj elemek Lengyel József prózájában címmel nemcsak az életmű­vön belüli nóvumokra igyek­szik rávilágítani, hanem a magyar, illetve világirodal­mi méretekben is újdonság­ként értékelhető téma és stílusbeli jellemzőkre. La­czkó András A Visegrádi ut­ca és a történelem című esszéjével szerepel a kötet­ben. Munkájában megraj­zolja azokat az erővonalakat is, melyek egymás ellené­ben hatottak a forradalom­ban szerepet vállalók kö­zött. A művet szembesíti az eseményekkel, a szereplők történelmi cselekedeteivel. Megállapítása, hogy a törté­nelmi eseményekről szóló könyvben nem lehet csak tisztán az, ami a históriát jellemzi, lapjaira valami­lyen formában oda kerül az adott jelen is — rendkívül találó. Különösen élvezetes összevetése John Reed vi­lághírű Tíz nap, amely meg­rengette a világot című tör­ténelmi riportázsával. Major Ottó portrévázlatát Lengyel­ről már ott, a marcali hely­színen is nagy élménynek éreztem. Személyes hangvé­telével, szépírói stílusával megejt a kötetben is. Pomogáts Béla arról a műről írt esszét, melynek Gyógypedagógusok tanácskozása A Magyar Gyógypedagó­gusok Egyesületének mint­egy kétezer tagja közül nyolcszázan vesznek részt az egyesület és a Szociálre- habilitációs Szövetség, az Országos Egészségügyi Inté­zet XII. országos konferen­ciáján, melynek megnyitója előtt tájékoztatók hangzot­tak el. Dr. Göllesz Viktor, az egyesület főtitkára ismertet­te a háromnapos programot. Ennek keretében tíz témá­ban hangzanak el előadások a gyógypedagógia határte­rületeiről. Szó lesz az isko­laegészségügy sajátos szere­péről, feladatairól, az úttö­rő mozgalmi nevelés lehe­tőségeiről, a látás- és moz­gásfogyatékosok helyzeté­ről^ a hallásfogyatékosokkal való foglalkozásról. Ma a siketek általános is­kolájában és nevelőotthoná­ban megemlékeznek a hu- szonötóves kaposvári intéz­mény tevékenységéről, s előadások hangzanak el a hallássérültek óvodáinak is kolaelőkészítő szerepéről, eredményeiről. Ugyancsak ma tartja ülését a pszicbo- pedagógiai, a kriminálpeda- gógiai, az értelmi fogyaté­kossággal foglalkozó, a szo­ciális szervezői, logopédiai szakosztály. Mint a tájékoztatón hal­lottuk: gyógypedagógiai in­tézményekben tanul a beis­kolázott gyerekek 3,08 szá­zaléka — valamivel keve­sebb, mint tíz évvel ezelőtt. Az elmúlt tanévben negv- venezer-négyszáz fogyaté­kossal foglalkoztak a gyógy­pedagógusok: a sérültek kö­zül a legtöbb értelmi fogya­tékos. A fogyatékosoknak csaknem 94 százalékát te­szik ki. Míg bíztató, hogy nem emelkedett a fogyaté­kos gyerekek száma ha­zánkban, sőt valamivel csök­kent, az idegrendszerileg károsult, antiszociális sze­mélyiségű tanulók száma nőttön nő. A fogyatékosok óvodai ne­velése különösen fontos; míg az általános iskolába beiratkozott tanulók 89 szá­zaléka, az értelmi fogyaté­kosok 26, a hallási fogyaté­kosok 18,. a látási fogyaté­kosok 51 százaléka járt óvo­dába. Tegnap délután plenáris ülés keretében nyílt meg a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének XII. országos konferenciája. Tóth János, a megyei pártbizottság tit­kára mondott megnyitót, majd kitüntetéseket adtak át. Bárczy Gusztáv emlék­érmet kapott Hégely Gábor szegedi igazgató, Mezeiné dr. lsépy Mária szakosztályve­zető. A Szocialista Kultúrá­ért kitüntetésben részesült Duráczki József, a siketek kaposvári általános iskolá­jának nyugalmazott igazga­tója, címzetes főiskolai ta­nár. H. B. tévéváltozatát évente sugá­rozzák a televízióban. Az Igéző világa és világképe bontakozik ki, s jónak lá­tom idézni a szerzőt, aki kimondja: „Ezeknek a mü­veknek szinte felmérhetetle­nül nagy szerepük volt ab­ban, hogy a hazai szellemi élet, legalábbis ennek az életnek az alkotó erőket képviselő java része, meg­szabadulhatott a sztáliniz­mus politikai kötődéseitől és emberellenes teorémái- tól.” Pomogáts részletesen elemzi a műből kirajzolódó valóságképei., a figurák szo- ciogramjál is bejelöli. Ró­nay László három regényt elemez: a Hídépítőket, az Üjra a kezdetet és a Trenk Richard vallomásait véteti újra kézbe az olvasó­val, megmutatva a kísérle­tező kedvű írót Lengyel Jó­zsefben. Tamás Attila a novella­szerzői munkásságot érté­keld. Örömömre a Kicsi mérges öregúr címűnek is szentel néhány bekezdést, és dolgozatában a Lengyel Jó- zsef-i novellákat világiro­dalmi példák mellé állítva bizonyítja kvalitásaikat. Paál László ugyanúgy sze­mélyes hangvétellel, érzék­letesen eleveníti meg talál­kozásait az íróval, mint Ma­jor. Így az elsőt is lélekme- leg szavakkal, amikor a szü­lőföld üzenetét vitte Lengyel Józsefnek. Grübl Lászlóné pedagógusként írott sorát mindenkinek a figyelmébe ajánlom, aki ezt a hivatást választotta: „Adjuk müveit tanítványaink kezébe'.”. L. L. A hétvége legrangosabb eseménye a szövetkezeti nép­táncosok X. országos talál­kozója, amely két napig tart a Balaton-part különböző helyszínein. Szombaton a füredi Tagore sétányon az együttesek táncos felvonulá­sával este hat órakor kezdő­dik a program. Ezután a szabadtéri színpadon az or­szág tizenöt hagyományőrző együttese tart bemutatót. Ugyanakkor a tellei sétá­nyon a néptáncegyüttesek voniutoaik föd, majd műsort adataik a szabadtéri színpa­don. Vasárnap Siófokon föByrtartódnik a program; déle­lőtt tíákor táncos felvonulás­ban és menettáncvenseniyben gyönyörködhet a közönség a szállodasor előtti sétányon. A díjikiosztás előtt tart be­mutatót a fesztivál belga vendégagyüttese is flamand táncokból. Este hyottdkar a díjazott együttesek lépnek föl a siófoki szabadtéri színpa­don. A iképzőművészetet kedve- • lő nyaralók számára sokféle csemegét kínál a Balaton- pant. Bölényben, a ikűub- könyvtárbam H. Gelencséry Mária nagykanizsai festőmű­vész, a fönyódi nyári Galé­riában Kocsis Imre szent­endrei festő, grafikus képei láthatók. A bogSári kápol­nákban vasárnap délelőtt ti­zenegykor nyitja meg dr. Dávid Katalán művészettör­ténész a Veszprém Egyház­megyéi Múzeum egyházmű- vésaati kiállítását. Az ünne­pélyen a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola kóru­sa ad műsort, Zákányt Zsolt v ezénytetéwdl. BogiLárlellén a Tóparti Ga­lériáiban — a dél-balatoni képzőművészek közös táiia- ■ tán — a környék legismer­tebb alkotóinak műveiből láthatunk válogatásit. Siófo­kon az Üdülőhelyi Klubban ma még megtékinithétőék Bállá Demeter fotóművész képei. A könnyűműfaj ked­velőinek a Dél-balatoni Kul­turális Központ kiáflűlítésát ajánljuk: „forró piLlamaitok” -art örökítenek meg Krenner Istvánnak, a Ludas Matyi rajzolóművészének karikatú­rái. S ha mégsem forró pil­lanatokból állna csupán a hétvégé, hanem hűvösebb idő lepi meg a ínyaraflókat, érdemes kiránd ülást tenni a Balartomszentgyörgytől né­hány kilométernyire fekvő Vörsre, ahol a népi -haszná­lati íárgyafcikal berendezett tá’.pas ház, illetve a tűzoltó- múzeum (képünk ott ké­szült) várja a látogatókat. Barcson a művelődési köz­pontban ma három órakor az egészségügyi dolgozók napját rendezik meg. Va­sárnap este ugyanitt a fia­talok táncmulatságán a ta­mási Hangár zenekar ját­szik. Kaposváron- a Somogyi Képtárban a hódmezővásár­helyi festőművészék tárlata látható. A Mozim-úzieum fo­tókiállítása a Balázs Béla filmstúdió alkotásaiba nyújt bepillantást. Rézkarcokat ál­lítottak ki az Édosz művelő­dést házban. Szívinfarktus ellen — a gyerekkorban Világszerte nagy erőfeszí­téseket tesznek a szív- cs érrendszeri megbetegedések visszaszorítására. Ennek eredményeképpen több or­szágban jelentősen csökkent, ugyanakkor hazánkban to­vábbra nőtt a szívinfarktus okozta halálesetek száma. Dr. ’ Környei Vilmos me­gyei gyerekkardiológus fő­orvos a közelmúltban Mar- kusovszkj-dijat kapott ku­tatásait Összegző tanulmá­nyáért, melyben a szívin­farktus kohai megelőzésének feladataival foglalkozott. — Valóban megelőzhető a szívinfarktus? — lila még nem tart .ott az orvostudomány, hogy a megelőzés biztonságát nyújtsa, az orvosi tanácsok betartása ellenére is előfor­dulhat a megbetegedés. Ám nem szabad lebecsülni a megelőzés szerépét, hiszen ha nem kockáztatjuk egész­ségünket a káros életmód­dal, s a rizikófaktorokat is­merjük, nagy a valószínű­sége annak, hogy elkerül­jük az infarktust. Azokban az országokban, ahol komo­lyan veszik a veszélyeztető tényezők elleni harcot, csök­kent a szívinfarktus gyako­risága. — Sokan nem hisznek a veszélyeztető tényezők sze­repében, mondván, ismer­nek olyan nyolcvan éves embereket, akik dohányoz­nak,, túltápláltak, nem von­ják meg maguktól az italt sem, mégsem estek át az in­farktuson. — Lehetségesek az ilyen példák is. Az öröklött tu­lajdonságoknak, a hajlam­nak a szerepével még nincs tisztában a tudomány. De azok, akik az említett pél­dára hivatkoznak, nem gon­dolnak arra, hogy nagyon sok negyven, ötven éves em­ber hal meg szívinfarktus­ban, ennek megelőzését pe­dig csakis az orvosi taná­csok betartásával érhetjük el. Az emberek többségé­nek árt a helytelen életmód, a környezeti veszély. Aki felelősséget érez maga és családja, környezete iránt, az azt mondja, amennyire csak lehet, kerülöm a koc­kázatot — Sokan csak akkor ve­szik komolyan az orvos ta­nácsát, ha már átestek az első anginás, koszorúér-gör­csön, szívinfarktuson. — Sajnos. Pedig ekkorra már a szív koszorúerein, az agyi ereken kimutatható változások jelennek meg, s ezek már nem tűnnek el on­nan. Az érelmeszesedés fo­lyamatának visszaállítása, a szövődmények gyakoriságá­nak csökkentése ilyenkor már kevés orvosi eredmény­nyel kecsegtet. A tudomány mai állása szerint a tizen- huszonévesek körében kell a harcot folytatni a szívin­farktus megelőzése érdeké­ben, mielőtt kialakulnak a helytelen szokások. — Melyek ezek a rizikó- faktorok, helytelen szoká­sok? — Sok szó esik manapság ezekről, de a várható hatás elmarad. A legfontosabb ri­zikófaktorok : a magas vér­nyomás, a dohányzás, a kö­vérség és cukorbetegség, va­lamint a magas vérzsírszint. A magas vérzsírszint ki­alakulásában jelentős szere­pe van az örökölt tulaj­donságoknak. Azokban a családokban, ahol a fiatal­kori, negyven-ötven év kö­rüli családtagok már átestek a szívinfarktuson, előfordu­lása gyakoribb. Tehát fel kell kutatnunk azokat a családokat és gyerekeket, ahol ez a veszély fennáll, és a szükséges orvosi tanácsok­kal segíthetjük a szívinfark­tus megelőzését. Nemcsak ezekre a veszélyeztetett gye­rekekre fontos odafigyel­nünk, hanem mindegyikre, hiszen az étkezési szokások bizonyítottan összefüggnek a magas vérzsírszint és az érelmeszesedés kialakulásá­val. Együnk több gyümöl­csöt, zöldségfélét, korpás kenyeret, illetve korpás liszttel készült élelmiszert, fogyasszunk kevesebb cuk­rot! Célszerű csökkenteni a táplálék sótartalmát is. A tartósan magas vérnyo­más árt az érrendszernek, ezért indokolt ezzel is fog­lalkoznunk. A dohányzás ártalmasságához nem férhet kétség, ezt mindenki jól tudja. Ma nem az a kérdés, hogy kell-e ellene küzdeni vagy sem, a hathatós mód­szert nem ismerjük még! A kövérség és a cukorbetegség káros következményeivel szintén mindenki tisztában van. Régi tapasztalat, hogy könnyebb elhízni, mint le­fogyni. Az elhízás megelőzé­sében a szülők nagyszüLők, gyerekintézmények felelős­sége nagy. A legismertebb rizikófaktor a túlzottan ké­nyelmes, mozgásszegény életmód és sokan vallják, hogy jelentős szerepe van az infarktus kialakulásában a lelki-idegrendszeri tulaj­donságoknak is. — Mi a biztosíték arra, hogy ha betartjuk ezeket az elveket. ■ tanácsokat, nem kell félnünk az infarktustól? — Mint már említettem, az összes tényező szerepé­vel még nem vagyunk tisz­tában, de az említett rizikó- faktorokkal szemben küzd­hetünk. Kérdem én, lehet-e százszázalékos garanciát adnunk ? A legmodernebb gyógyító eljárások sok in­farktuson átesett embernek adják vissza az életét, sőt a munkaképességét is. Az in­farktusban meghalt emberek jelentős része azonban a betegség gyors lefoly ása miatt nem is fordulhatott orvoshoz. A megelőzés sze­repét ez is alátámasztja. Mindannyian felelősek va­gyunk gyermekeink jövőjé­ért. Horányi Barna

Next

/
Thumbnails
Contents