Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-29 / 151. szám
XL. évfolyam, 151. szám Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGAINAK LAP]A Ára: 1,40 Ft 1984. június 29., péntek Napjaink igénye szerint Az Elnöki Tanács szerdai ülésén új rendeletet alkotott a lakosság településfejlesztési hozzájárulásáról. Erre azért volt szükség, mert az 1967-ben a községfejlesztési hozzájárulásról szóló törvényerejű rendelet életbe lépése óta eltelt időszakban számos jelentős változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lényegesen kiszélesedett a demokratizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvalósítás lehetősége közötti feszültség. A jogszabály továbbfejlesztését tette szükségessé az is, hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott hasznosítása a lakosság és a tanácsok közötti együttműködésben is. A jövőben a lakosság te- lepülésfejlesztésbeni részvételének egyik meghatározó formájává — a jelenlegi kötelező, adójellegű községfej- lesztési hozzájárulás helyett — a helyi elhatározáson alapuló településfejlesztési hozzájárulás válik. A fej,- lesztési vagy működési célok kiválasztásakor, illetve a hozzájárulás mértékének, időtartamának meghatározásakor a lakosság véleményét ki kell kérni. Ezáltal általánosabbá és egyenlőbbé válik a lakosság teherviselése. Változatlanul fennmarad a lehetőség, hogy a helyi tanácsok szervezhessék a lakosság önkéntes felajánlásait A hozzájárulást a lakásbérlet vagy a személyi tulajdonú lakáshasználat, illetőleg az egyéb ingatlantulajdon — például üdülő, műhely, üzlet, telek — és a tartós használat alapján állapítják meg. Mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól azok a családok, amelyeknél az egy főre eső jövedelem alacsony. A hozzájárulást a helyi tanácsok szociális indokok alapján — például három- és többgyermekes családoknál, fiatal házasoknál, lakással kapcsolatos nagy terhek esetén — elengedhetik, illetőleg mérsékelhetik. A településfejlesztési hozzájárulást — az ország egész területére — 1986-ban vezetik be. A hozzájárulás mértéke évi 300—2000 Ft között lesz. Ahol a helyi tanácsok már jövőre településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg 1985-ben a 600 forintot. A rendelet hatálya alá tartozók mentesülnek a községfejlesztcsi hozzájárulás egyidejű fizetése alól. A lakbérterhek növekedése miatt kevesebb településfejlesztési hozzájárulást kel! fizetniük a lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezőknek, mint a személyi tulajdonú, lakásban lakóknak. A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek; fejlesztésre, meglevő intézmények működtetésére és felújítására használhatják fel. A helyi tanácsok kötetesek nyilvánosan elszámolni ar - ról, hogy mire használták fel a lakosságtól származó pénzeszközöket. A korábbi, a lakosság községfejlesztési hozzájárulásáról szóló törvényerejű rendelet 1986. január elsejével hatályát veszti. Nedves volt a „kóstoló" ARATJÁK SOMOGYBÁN AZ ŐSZI ÁRPÁT Aratják az őszi árpát a homokszentgyörgyi Aranyhomok Tsz-ben — kaptuk tegnap a hírt. Ugyancsak tegnap délután jött az értesítés a nagybajomi Lenin Tsz-ből; elkezdték 230 hektár árpa betakarítását; a gazdaság délnyugati határrészén, a Kutasra vezető út mentén a szövetkezet hat kombájnja vágja a kalászost ... Eléje akartak menni Péter—Pálnak — a hagyományos aratáskezdési időpont előtt, szerdán indult a határba a toponári Kapostáj Termelőszövetkezet három E 516-os kombájnja, hogy „megkóstolja” a 194 hektár őszi répáit aiz egyik táblán. Ami a főpróba műszaki részét illeti, nem sikerült rosz- szul, az árpa nedvességtartalma azonban megálljt parancsolt: félbehagyták az aratáskezdést a toponáriak. — Huszonkét tonna termést takarítottak be a gépek szerdán délután, de a 24 százalékos víztartalmú — sőt helyenként 30 százalékos nedvességű — gabonában nem dolgozhattak tovább — tájékoztatott tegnap Baranyai János, a szövetkezet általános elnökhelyettese. — Végre igazi nyári meleg kellene ahhoz, hogy a szem olyan száraz legyen, amilyen a folyamatos betakarításhoz keÜ. Az őszi árpán kívül a búza 910, a zab 101 hektáron vár aratásra gazdaságunkban ; szeretnénk jó minőségű termést biztonságba helyezni. A hozamok biztatónak ígérkeznek: az árpa többet adhat a tervezett 4,6 tonnás átlagnál, s a búza is az előirányzott átlaggal vagy annál is többel fizethet... A szerdai „kóstolóból” még nem lehet messzemenő következtetést levonni, arra azonban jó volt a próba, hogy bizonyítsa: a gépek alkalmasak a feladat megoldására. A tegnap kapott tájékoztatók szerint megkezdődött a nyár nagy munkája. Remélhetőleg az időjárás is az aratók mellé szegődik ... Sikeres együttműködés Lipcsei vendégek a mezőgazdasági főiskolán Négytagú küldöttség tátogatott a héten a Kaposvári Mezőgazdaságii Főúislkóláira dr. Hans Joachim Sohwar toriak, a Lipcsei Egyetem áWlatte- nyészrtés'i és állatorvosi fakultása rektorénak vezetésével. — Kilenc éve jött létre az első irmmikialkapcsöllat — mondta dr. Hans Joachim Schwank. — A szocialista országokban végbemenő műszáki fonradiailiam nyiilivónva- lóvá tette, hogy több kérdést csak nemzetközi muwkameg- osztásbam, együttműködéssel tudurtk eredményesen meg- oldairai. A kilenc év lényegében íkét ötéves tervi időszakot öléit föl: a mostani látogatásunk célja az újabb, hosszú távú együttműködés előkészítése. Elsősorban azokon a területeken van mód az együttműködésre, ahol a célok és az adottságok a legközelebb állnak egymáshoz. Mindkét országiban a .szarvasmarha a legnagyobb gazdasági jelentőségű haszonállat, s ez önmagában is kínálita a sikeres együttműködés lehetőségét. Ezen belül is a legérdekesebb a fajtamegválasztás, a hústermelés növélése érdekében a legmegfelelőbb kombinációk kialakítása. Ügy .vélem, az egyik legsikeresebb közösen műveit témánk az, amelyet az anyaitehémtar- tásíban és a hústermelésben dolgoztunk ki. Magyarország és ezen belül a főiskola élen jár az ányatehératartás technológiájának kidolgozásában, ezzel jelentősen segítették a mi munkánkat. Ellentételeként itt sikerrel alkallmazták a nálunk jó néhány éve megkezdett elő- hasznosítást; dr. Steffler József tíz éve éppen e téma kapcsán töltött nálunk hosz- szabb időt, és sikerrel adaptálták módszerünket. Több területen folytattunk számos részletkérdésben párhuzamos és egymás munkáját kiegészítő vizsgálatot, kutatásit. Hasonlóan sikeres közös munlkát végzünk a sertéstenyésztésben, ahol együttműködésünk a húsminőséig javítását szolgálja. Ezen belül például különböző készülékeiket és hozzájuk ikaipcso- lódó vizsgálati módszereket csiaréljiük ki. — Miilyen további lehetősége van a ’közös munkának? — Az eredményes együttműködés záloga és a további sikereik biztosítéka a szemé- lyti és a tárgyi fettételek megléte. Mindkét országban hasonló a népiaazdaság, ezen beiül a mezőgazdaság fejlődési iránya, mindkét intézmény valamennyi állatfajjal foglalkozik, saját kísérleti bázisa van és széles körű kapcsolata a termelőüzemekkel, amely nélkül selhoil a világon nem lehet tudományos sikereket elérni. Program javaslatunk a következő öt évben kapesólataiük kiszélesítését szolgálja: szeretnénk az együttműködésünket mind az öt állatfajra — a szarvas- marhára, a sertésre, a juh- ra, a baromfira és 'lóra — kitér jeszrteml. — Van-.e loapcsóliait az oktatás területén is? — Ma már az lifj-úsági szervezeteik között lis élénk kapcsodat ailákult ki. Oktatási programunkat, tantervűnket rendszeresen egyeztetjük, az élső szerződés aláírása óta írendszeres a hallgatók gyáko-rlati cseréje; egy- egy hónapot toliteniek itteni, illetve NDK-belli üzemekben, gyakorlati oktatók, tudományos munkatársak felügyeletévéi- Természetesen a tudományos rendezvényéken is kölcsönösen részt veszünk. Most konzultációs megbeszéléseket folytatunk dr. Horn Péter megbízott főigazgatóval és az linitézmény vezető munkatársaival: egyeztetjük az elképzeléseket, az ajánlatokat, hogy célravezetőén mit építhetünk -be közös programunkba. Ennek alapján a közös témáikat bedolgozzuk saját pénzügyli és fajlliasztósli tervünkbe, s a végleges szerződés aláírására a jövő év elején varjúik a 'kaposváriakat. Vörös Mária Kádár János fogadta Jesus Montanét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Jesus Montanét, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát, aki küldöttség élén tarjtózko- dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekin|tették a kiélt párt közötti együttműködés néhány időszerű kérdését, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel a Karib-tengeri térségben., illetve az európai kontinensen tapasztalható fejleményekre. A találkozón jelen vofljt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Jorge Rodriguez Grillo, a ku bai nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Ülésezett a Barcsi ~Városi Tanács Kevesebb újszülött, több az idős ember Míg Nagyatádot a fiatalok városának mondják, addig Barcson és környékén egyre inkább öregednek a települések. Igazolja ezt az írásos jelentés is, amely tegnap délután került a Barcsi Városi Tanács tagjai elé. Az 1980-as népszámlálás adatai szerint 11 232-en éltek a településen, ebből a 60 év fölöttiek aránya elérte a 15 százalékot; a 70—80 év közöttiek 6, a 80-on felüliek pedig csaknem 2 százalékot képviseltek. A kép azóta sem változott — sőt; egyre kevesebb az újszülött. Nem lehetünk hát közömbösek, hogy miként törődünk az öregekkel — mondták a testület tagjai tegnap a tanácsülésen, amelyen részt vett dr. Kassai János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára és Süveges Sándor, a barcsi városi pártbizottság első titkára is. Noha a szociális gondoskodás vojt a téma, a vizsgálat kiterjed a hátrányos helyzetű gyermekekre, a rossz anyagi körülmények közt induló fiatalokra is, a vitában leginkább az idősekről esett szó. Barcson csupán egyetlen napközi otthona van az öregeknek, bővíteni kellene a régit vagy újat kellené építeni. Két főfoglalkozású gondozónőre van szükség, aki otthon is fölkeresi a segítségre szorulókat. Az egyik tanácstag felszólalásában elmondta: gyakran azt sem tudják, hogy kiken kell segíteni. Erről vitaösszefoglalójában dr. Németh Jenő tanácselnök azt mondta: széles korú társadalmi összefogásra van szükség hogy napra kész információik legyenek. A Vöröskereszt-szervezet képviselőjétől hallottuk: ők rendszeresen foglalkoznak a rászorulókkal, egyik tanácstag pedig azért kért szót, hogy kifejtse, mennyire kevés az anyagi támogatás. Mint mondta, a magukra maradt embereknek nem biztos, hogy forintokra van szükségük, sokszor elég néhány jó szó is ... Erről több felszólaló is beszélt: az idős embereknek szükségük van arra, hogy gondjaikat megosszák másokkal. Kell, hogy a szocialista brigádok tagjai, a KISZ-esek vagy az úttörők rendszeresen fölkeressék őket. S gond az is, hogy az időseknek kilométereket kell utazniuk a gyógyszerért, mert lakóhelyükön nincs patika ... A városi főorvos ígérete szerint a közeljövőben több város környéki rendelőben létesítenek kézi gyógyszertárát, s ott az idős emberek által leggyakrabban használt gyógyszereket majd be lehel szerezni. A tanácsülésen megvitatták az ügyfélfogadásról és a nyitvatartási rendszerről előterjesztett anyagot is, dr. Németh Jenő pedig beszámolt a végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés közti munkájáról. Egy jó hírrel is szolgált: már nem kell sokat várni a jó ivóvízre. Űj város születik Minden évben mintegy húsz új város neve jelenik . meg a Szovjetunió térképén. A szibériai ifjú városok sorában egy évtizede Nyerjungri volt az első; a BAM körzetében épült 220 kilométerre, a Tinda—Ber- kakit közötti vasútvonaltól. Jelenleg mintegy ötvenezren élnek itt, de a város villamosenergia- és vízellátását, távfűtését az egész közművesítést százezer lakosra számítva fejlesztik. Az ipari üzemeknél első dolog volt a tisztító berendezések felszerelése, hogy a szennyező anyagok ne okozzanak kárt az Északon olyannyira sérülékeny természeti környezetnek. Képünkön: Nyerjungri határában a dúsítóuzemet építik, a fejtögödör közeié- ‘ ben.
