Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

2 Somogyi Néplap 1984. június 24., vasárnap Gáspár Sándor felszólalása Madridban A munkásbizottságok a jövő formálói A spanyol munkásbi^ott- ságok szakszervezeti szövet­sége madridi kongresszusá­nak szombati munkanapján felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. A magyar munkások, a magyar dolgozók évtizedek óta megkülönböztetett figye­lemmel kísérik a spanyol nép sorsának alakulását), a spanyol munkásosztálynak a kegyetlen körülmények kö­zött végigjárt útját — mon­dotta elöljáróban. Majd ar­ról beszélt, hogy a munkás- bizottságok megjelenése a mozgalom térképén sajátos és rendhagyó. A munkásbizottságok — hangsúlyozta Gáspár Sándor — a tradíciókat, a sajátos tapasztalatokat ötvözni tud­ták a forradalmi tudatos­sággal, az osztályszellem erősítésével, át tudták lépni azokat a korlátokat, amelye­ken korábban az úgyneve­zett klasszikus szakszerveze­tek megfeneklettek. A munkásbizottságok (im­már országos szakszervezeti szövetséggé fejlődött moz­galma, a diktatúrából a de­mokráciába való átmenet nehéz éveiben is tudott újí­tani, igazodni a változó kö­rülményekhez. Mind mun­kája tartalmában, mind módszereiben. Azzal együtt, hogy megőrizte azokat a sa ­játos vonásokat, amelyek fejlődése során kialakultak. A SZOT elnöke kiemelte, hogy a munkásbizotitság fel­adatát nem csupán a napi harc alkotja, hanem részt vállal és aktív mozgatója a jövő formálásának, a társa­dalmi átalakításnak, a de­mokrácia elmélyítésének és kiszélesítésének. Ezért is övezi oly nagy tisztelet és megbecsülés a munkásbi­zottságokat az egész haladó világban. A magyar szak- szervezetek nevében — ezen a kongresszuson is sok si­kert és munkásörömöket kí­vánok — fejezte be felszóla­lását Gáspár Sándor. A kongresszus a szakszer­vezet vezető szerveinek új- jáválasztásával, ma fejezi be munkáját. Adósok értekezlete Latin-Amerika 11 orszá­gának pénzügy- és külügy­miniszterei a kolumbiai Car- tagenában befejezték két­napos értekezletüket, ame­lyen elhatározták, hogy a hitelező országokkal egyén­ként folytatják majd az át­ütemezési tárgyalásokat,, nem hozzák létre az „adós országok kartelljét”. A „cartagenai egyezmépy” hangsúlyozza, hogy a konti­nens országai 350 milliárd dolláros adósságterhük tör­lesztésére a kivitelből szár­mazó bevételeknek csak bi­zonyos, „elfogadható” há­nyadát fordítják. Követel­ték, hogy a hitelezők csök­kentsék az átütemezéssel kapcsolatos illetéket, hozza­nak intézkedéseket a súlyos­bodó kamatterhek enyhíté­sére és nyújtsanak kedve­Bikfaja A különösen csengő hév kis nyári üdülőhely Liba-, nonban, nem messze a fő­várostól. Itt található Atnin Dzsemajel elnök nyári rezi­denciája, s ezért gyakran szerepel a napi híradások­ban. Bikfaját ugyanis a „biz­tonságos libanoni zóWgk” közé sorolták. Amikor sem Bejrutban, de még a Basá­ba elővárosban levő elnöki palotában sem tudtak — a kellő biztonsági garanciák hiányában — tárgyalni a különböző irányzatok veze­tői, végül is Bikfajában ké­szítették elő a nemzeti egy- ségkorm.ány megalakítását A hét végén a kiújult li­banoni harcokról szóló je­lentések. közölt híradás Szá­molt be a Bikfajában be­csapódó lövedékekről. Egy biztonságos hely ábrándjá­val szegényebb lett Liba­non. R. E. zőbb feltételek mellett, hosz- szabb időre szóló kölcsönö­ket. , Az értekezlet résztvevői elfogadták az országonkénti átütemezési tárgyalások el­vét. Követelték a fejlett ipari országoktól a nemzet­közi kereskedelmet — és különösen a fejlődő orszá­gok kivitelét — fékező aka­dályok elhárítását. Halálos baleset áldozata lett Strauss felesége Autóbalesetet szenvedett és életét vesztette Marianne Strauss, Bajorország mi­niszterének, a CSU vezéré­nek felesége. Nyugatnémet sajtójelentések szerint Ma­rianne Strauss gépkocsiját, s a volánnál az asszony holttestét egy útszéli árok­ban találták meg a felső- bajorországi Kreüth közelé­ben, nem messze a család birtokától. Az 54 éves Ma­rianne 27 esztendeje Franz Josep Strauss felesége; há­rom gyermekük van. A bal­eset körülményeit még nem tisztázták; annyi ismeretes, hogy a kocsit Marianne Strauss maga vezette. Mintegy 15 ezren tűntettek New Yorkban a Reagan-kormányzat közép-amerikai poütiká ja ellen A hét három kérdése Kiszabadultak a csehszlovák túszok. Tegnap Johannes­burgba érkezett az UNITA nevű angolai ellenforradal­mi szervezet által tavaly márciusban foglyul ejtett csehszlovák túszok utolsó, húsz főnyi csoportja (képün­kön). Szombaton hazaérkez­tek a Csehszlovák fővárosba (Telefotó — AP—MTI—KB) konzervatívok, Olaszország­ban a kereszténydemokra­ták, az NSZK-ban a CDU, és különösiképpen a szabad de­mokraták, akik a parlamen­ti részvételihez szükséges öi százalékos küszöböt sem tudták átlépni. Franciaor­szágban viszont a szocialis­ták és a kommunisták. Ne­héz lenne tehát balra- vagy jobbra tolódásról szólni, in­kább a gazdasági nehézsé­gek érződték a választópol­gárok tartózkodásában, illet­ve állásfoglalásában. A választás nem hat ki közvetlenül a hatalmi vi­szonyokra, hiszen a közeli jövőben nem esedékesek ál­talános választások a közös piaci országok egyikében sem. Kétségtelen, átgondo­lásra és felülvizsgálatra késztethet azonban, s ebben a bonyolult helyzetben; ül össze a most kezdődő hé­ten a közös piaci Tízek csúcsértekezlete. ViWiiwn eredményeket hoztak a lengyel tanácsvá­lasztások? Egy-egy ország helyi kép­viseleti választásai nem ké­peznek nemzetközi méretű eseményt, a lengyel tanács- választásokra azonban oda­figyeltek Európában s a kon ■ tinensen kívül is. Ennek oka a földalatti el­lenzék kihívása volt: felhí­vással fordult a lakossághoz, hogy bojkottálja az urnákat, s így jelezze: a konszolidá­ció nem halad előre. A fel­szólítás kudarcot vallott, s a lengyelek háromnegyede szavazott, az új törvény alapján, amely mindenütt kötelezővé tette a kettős je­lölést Politikai erőpróba volt, s a konszolidáció fontos csa­tája lett. A lengyel vezetés messzemenő realitásérzékét mutatja ugyanakkor, hogy nem fújtak győzelmi harso­nákat. Hangsúlyozták: bi­zonyára sok szavazónak is vannak még fenntartásai, míg a távolmaradókat sem lehet általában „ellenség­nek” nyilvánítani. A küzde­lem tehát folytatódik, s a tanácsválasztás jelentős ál­lomást jelentett a folyamat­ban: hozzájárul a föld alat­ti ellenzék teljes elszigetelé­séhez, s nehezíti a kívülről szervezett lengyel-ellenes kampányokat. Réti Ervin Törökország bécsi nagykövetségének épülete előtt pokolgép robbant szerdán egy gépkocsiban. A képen: a robbanás színhelye (Fotók: AP—MTI—KS) Mitterrand francia elnök Moszkvában, Kohl nyugatnémet kancellár budapesti sajtóértekezletén hangoztatta a kelet— nyugati párbeszéd fontosságát A hét eseményei címszavakban Hétfő: Moszkvában Konsztantyin Csernyenko fogadja Da­niel Ortegát. — A len­gyel tanácsválasztásokon kudarcot vall a földalatti ellenzék bojkottfelhívása. — A kormányon levő pártok visszaesése az Európa-parlament újravá­lasztása során. Kedd: Irak és Irán egymást vádolja a korlátozott tűzszünet megsértésével. — Haladó vezetők letar­tóztatása Urugu^-ban és Dominikában. Szerda: Szovjet—francia csúcsta­lálkozó, Mitterrand elnök Moszkvába érkezik. — Indiában változatlanul feszült a helyzet a szikh területeken. Csütörtök: A kolumbiai Cartegená- ban megkezdődött a latin- amerikai adós országok értekezlete. — Luns búcsú- sajtóértekezlete Brüsszel­ben, mielőtt átadná Car- ringtonnak a NATO-fő- titkári posztját. Péntek: Kádár János és Helmut Kohl találkozója Buda­pesten. — Kiszabadulnak az UNITA által elhurcolt csehszlovák túszok. Szombat: Bej rútban a hét folya­mán többször kiújultak a harcok. Szíria próbál közreműködni egy tartós fegyverrtyugvás megvaló­sításában. Gázszünet! Értesítjük tisztelt gázfogyasztóinkat, hogy 1984. június 24-én (vasárnap) 13—14 óráig NAGYATÁD város egész területén gázszünetet tartunk. ^ Kérjük, szíveskedjenek gázkészülékeiket a gázszünet idejére „zárt” álilápotban tartani! KÖGAZ ÜZEME, KAPOSVÁR (26422^) SIÓFOK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ felvételre keres gyakorlott energetikust azonnali belépéssel. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet az áfész kér. főoszt.-vezetőnél, Siófok, Kálmán Imre sétány 2, (79423) jának aktivitása, hiszen e három fő „rakéta-befogadó ország” nyilván saját bőrén érezheti, milyen veszélyeket és biztonsági kockázataikat vett magára az amerikai elképzelésék igenlésével. Február és június között e három ország kormányfője járt egyébként hazánk fő­városában is. A csúcstalálkozók haszna kézenfekvő, de a csúcsok csúcsa, a Szovjetunió és a2 Egyesült Államok közötti legmagasabb szintű találko­zó továbbra is várat magá­ra. Nem keveset beszélnek róla, de aligha kerülhet rá sor a közeljövőben. Reagan ugyan — nyilván az elnök- választások közeledtével — nagy általánosságban talál­kozási! készségét hangoztatja, de szavait nem hitelesítik a tettek. A francia elnöki látogatás alkalmából tartott moszkvai sajtóértekezleten Zamjatyint egy szovjet—amerikai csúcs lehetősége felől is kérdez­ték. A Szovjetunió komo­lyan veszi a csúcstalálkozók kérdését, a jelenlegi tár­gyalások is ezt igazolják — hangzott a válasz. — Az Egyesült Államok álláspont­jában viszont nincs olyan változás, amely arra utalna, hogy az óbaj általános han­goztatásán túl Washington igazi készséget mutatna a csúcstalálkozót igénylő kér­dések felvetésére és megol­dására. Mit jelentett a szava­zás a tíz közös piaci ország­ban? Jelentéktelen választásnak ritkán tulajdonítottak ak­kora jelentőséget, mint az Európa-parlament képvise­lőire leadott vaksoknak A Straslbourgban székelő euró­pai törvényhozás 434 képvi­selője csak ajánlási joggal rendelkezik, de még ezek az indítványaik is sorra elsüly- lyedtek a Közös Piac gépe­zetének útvesztőiben.. így is tanulságos lehetett a választások végeredménye. Görögországon kívül ugyanis szinte mindenütt visszaestek a kormányon tevő politikai erők. Nagy-Britanniában a (T) V- Hogyan alakultak a hétén a kelet—nyugati tár­gyalások? Sok lényeges kérdésiben természetesen nincs egyetér­tés, például arra vonatko­zólag sem, hogy ki felelős a feszültség kiéleződéséért. De egyetértés nyilvánult meg a tekintetben, hogy közös erő­feszítéséket kell tenni a nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozá­sa érdekében. Ez a párhu­zamos gondolatsor Budapes­ten is, Moszkvában is meg­fogalmazódott, e két jelentős kelet—nyugati csúcstalálko­zó kapósán. Kohl kancellár magyaror­szági látogatása jelentős ese­ménye kétoldalú kapcsola­tainknak, e-lég utalni a hosz- szú távú gazdasági együtt­működési megállapodás to­vábbi érvényesítésének szán­dékára, a beruházások terü­letén előirányzott közös munkára, a kulturális kon­taktusok bővítésére. De ki­fejezésre jutott a két ország érdekeltsége a normális, rendezet európai viszonyok kialakításában és fenntartá­sában. A nemzetközi és európai helyzet bonyolult képleté­nek megfelelő volt a moszk­vai szovjet—francia csúcs- találkozó is. A két ország szoros kapcsolatait mi sem jellemezte jobban, mint­hogy a hatvanas évek kez­detétől több, mint tucatnyi csúcstalálkozót tartottak. A kelet—nyugati kapcso­latok területén érdeklődést keltett a bejelentés, misze­rint sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter nemsokára Moszkvába látogat, s ezzel követi kollégáinak, Andreot­ti olasz és Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter­nek látogatásait a szovjet fővárosiban. Aligha véletlen e három ország diplomáciá­

Next

/
Thumbnails
Contents