Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

1984. június 22., péntek Somogyi Nöiap 5 Egy királygyilko anatómiája Beszélgetés Bokor Péter filmrendezővel Hamarosan a mozikban vetítik Bokor Péter új tör­ténelmi dokumentumfilm­jét, a címe Egy királygyil­kosság anatómiája. A ka­posvári közönség ismerhette meg elsőként az ötven év­vel ezelőtt, Marseille-ben lejátszódott usztasa terror­cselekmény körülményeit bemutató alkotást. A Ka­posváron született rendező­vel ebből az alkalomból be­szélgettünk. — Bokor Péter filmrende­ző elsősorban a televízióból ismert alkotó; a Századunk című sorozatát néhány mil­lió néző kísérte figyelem­mel. Az Egy királygyilkos­ság anatómiája történelmi filmesszé — jellemezte más­félórás filmjét a rendező. Századunk a filmvásznon — Magyarországon 1957- ben kezdődött a televízió­zás. 1959—61-ben készítet­tem az első televíziós fil­memet, előtte a filmgyártás­ban dolgoztam. Az első tör­ténelmi témájú dokumen­tumfilmem a második vi­kozik a képernyőre, mi , a mozivászonra. Úgy érzem, ma már nemcsak a televí zióban bemutatott történel­mi dokumenlumfilmek iránt érdeklődtek az emberek, ha­nem szívesen beülnek a moziba, ha ilyent láthatnak KÖNYVESPOLC Családi regény Gyurkó László új kötetéről Vigyázat; a cím felületes olvasása következtében tév­eszmék keletkezhetnek! Gyurkó László új kötetéről ugyanis hiányzik az a szi­gorú szerkesztésmód, mely a regényt regénnyé teszi, hi­ányzik a sokfigurás, tabló­szerű háttér, s hiányzik ma­ga a fikció, egyszóval a Csa­ládi regénynek jószerével semmi köze sincs a Gals­worthy es Martin du Gard, Gorkij és Thomas Mann és Veres Péter által fémjelzett családregény-műfajhoz. A történet regényessége még­is vitathatatlan. Mert mi le­hetne regényesebb, mint egy, jórészt lengyel és né-' met ősöktől származó ma­gyar család fölemelkedések­kel és hanyatlásokkal teli históriája a ferencjóskai „boldog békeidőktől” napja­inkig? Még akkor is, ha a szertelen csapongás, a be­vallott szubjektivitás okán a családi emlékiratok kategó­riájába kell inkább sorol­nunk e művet, s nem a csa­ládregényekébe. Mindez természetesen nem jár együtt a tartalom partikularitásával; éppen el­lenkezőleg. Gyurkónak a közvetlen környezet szinte felcán kínálta a lehetőséget olyan egyedek, típusok, helyzetek megörökítésére, amilyeneket legleleménye­sebb írónak is csak véres izzadság árán sikerült vol­na kiötlenie. Színes, izgal­mas, s mindenekelőtt törté­nelmi távlatból is hiteles az anyai ágon volt koldftSfezt- gény földművelő nagysziilpk bemutatása, majd annak" a, társadalmi tendenciának elemzéssel felérő ábrázolá­sa, hogyan törekedtek az egyszerű származású gyere­kek az akkoriban abszoluti­zált kispolgári minták köve­tésére. Vasutasok, borbé­lyok, kocsmárosok, a kisebb testvéreik gondozásának nyomasztó terhe alatt ma­gányosságban megkesere­dett vénlányok, félig-med- dig kikupáiódott kvázi-ér- telmiségiek, szélhámosok, disszidensek színes kaval­kádja bontakozik ki Gyurkó tolla nyomán, s bámulatos írói eszközökkel megfor- máltan mindenekelőtt egy nagybácsi emlékképe, egy elnyűhetetlen férfiúé, akit a történelem hol a konzer­vatív műegyetem padsorai ba sodort, hol a Vörös Őr­ségbe, majd Horthy darutol­lasai köze; aki antiszemita volt, de amúgy magyar módra csak verbálisán, mert a második világháború ide­jén zsidókat rejtegetett a villájában, később ette a sikeres üzletembereknek dukáló vastag szelet kalá­csot, a B-listára kerültek savanyú-keserű kenyerét és a rehabilitáltak normális polgári adagját. Íme, egy magyar sors, kendőzetlenül. Gyurkótól mi sem áll távo­labb, mint a titokzatoskodás vagy a rokonság „átfestésé­nek” szándéka. Történelmet ír, hol ironikusan, hol mé- labúsan, hol megértéssel, hol megvetéssel, de tagad­hatatlanul hitelesen. A sti- láris szubjektivitás nála sahasem zárja ki a tények objektív tálalásának köve­telményét. Az egykori ha­jóskapitány nem feledte: a legkisebb figyelmetlenség, a legparányibb pontatlanság, s máris ott az örvény, a zá­tony, a parti szikla ... Nem egyszerűen családi krónika persze a Családi re­gény. Egy, az elmúlás fe­nyegetően közeledő rémével küszködő ember rezignált vallomása is a családi kap­csolatok biztonságérzetet, vigaszt adó hatalmatok ay élet gyönyörűségéről" —”*es múlandóságáról. A Faustus doktor boldogságos pokoljá­rásában, s az azt követő, A halál árnyéka című kisre­gényben is felvillant már pillanatokra ez az életérzés — ezúttal azonban már az elért bizonyosság Kényszer­tette Gyurkó kezébe a tol­lat, amint ő is jelzi jó né­hányszor a könyv lapjain. Sietségnek azonban nem érezzük nyomát. Remény- vesztettségnek sem. Lengyel András Marseille, Janka-puszta lágháború magyar elesett­jeinek állított emléket. A Halálkanyart a mozikban egy év alatt alig többen, mint egymillióSn .láthatták A televízió hőskorában már ennél többen ültek estén­ként a képernyő előtt. A te­levízió fogadtatta el ezt a műfajt, ez tény. De az utób­bi években a filmstúdiók is érdeklődni kezdtek a törté­nelmi dokumentumfilmek iránt. Magamról pedig csak annyit, hogy filmrendező vagyok: tudom, mi kíván­1934 októberében a fran­cia kikötővárosban, Marse­ille-ben eldördültek a fegy­verek. Az usztasa szepara­tista terroristák megölték a jugoszláv királyt, a francia külügyminisztert. A ma ki­lenc venhét éves MondaneM vezette a nyomozást az ügy­ben. A szálak Magyaror­szágra vezettek ... — 1934-ben elszigetelt je­lenség volt a terrorizmus, ám a fasizmus kiteljesítet­te. A terrorizmus ma is él. A film e jelenség anatómiai rajza. — Honnan az ötlet? — 1961-ben kezdtem el dolgozni a Századunk című sorozaton. Az előkészületek során a történészeik segítsé­gével bukkantam rá erre a fontos eseményre. A fran­cia külügyminisztérium kéthónapos ösztöndíjjal se­gített hozzá, hogy a legfon­tosabb dokumentumokat megismerhessem. Tíz évet keltett várnom ellenben1 ar­ra, hogy megszólaltathassam Mondanell urat, az ügyben roppant tájékozott, annak részleteire ma is jól emlé­kező egykori párizsi rend­őrfőnököt. — A magyar szereplőket könnyebb volt szóra bírni? — Nem. Néhányan még félnek az usztasáktól, hogy mai követőik megbosszul­ják a filmben tett vallomá­saikat. Megszólal a filmben a surdi körjegyző, Dezső Imre, aki be volt avatva a Janka-pusztai usztasa ki­képzőtábor életébe. Emléke­zik még Horváth bácsi és több beleznai, surdi pa­rasztasszony, akik ötven éven át hallgattak. Egyszer megkérdezték tőlem, nem félek-e a bosszútól. Azt fe­leltem, hogy a világos fél­tem a terrorizmustól. Ezért néztem vele szembe a film segítségével. Horányi Barna Szól az orgona a kijevi kamara­zene házában Magasztos, ünnepélyes ze­ne árad Kijev egyik székes- egyházának terméből, ahol az Orgona és Kamarazene Háza kápotit otthont. Díszes plakátok hívják a kijevieket és az ukrán1 fő­város vendégeit, vagy Bach, .Mozart és Glazunov varázs­latos világába1 látogassanak. „Az étet gyönyörűségei kö­zül csaik a szerelem előzi A világ bábosai Békés­csabán Három földrész — Európa, Ázsia és Ausztrália — báb­színházainak képviseletében nyolc külföldi és tíz magyar együttes vesz részt a június 26-án kezdődő egyhetes bé­késcsabai nemzetközi báb- feszti vétem A hetedik alkatommal sor­ira kerülő bábos 'világtalál­kozón azok az együttesek mutatkoznak be, amelyek igyermekiközönségnek is ját­szanak. A legifjabb bábra- jongóiknak szárat1 műsorokat a szakmai közönség a Jókai Szímlházbaira láthatja majd, a város gyermekei, s a to­vábbi érdeklődők az Ifjúsági Házban, élvezhetik a bemu­tatókat: A világ bábművé­sze tóból ausztrál, belga, bol­gár, csehszlovákiai, francia, kínai, olasz és szovjet-észt együttesek adnak ízelítőt a hazai báb játszás legjobbjai közül pedig egyebek közt a pécsi Bóbita, a békéscsabai Napsugár, a debreceni Voj- tina és a kecskeméti Ciróka lép föl Békéscsabán. A bá­bos világtailáílkozó alkalmá­ból június 27-én népi gyer­mekjáték-kiállítás nyűik a Munkácsy Mihály Múzeum­ban, ahol másnap a 35 éves Napsugár együttes alkotó­munkáját bemutató kiállítás is nyílik. Június 29-én nép­művészeti vásámt tartanak a Kőrös-parti ligetiben, ugyan­itt a fesztivál idején napon­ta a bábkészítést -tanulhatják a gyermekek. Eszperantó nyári egyetem Az idén június 30-án nyí­lik meg a gyulai eszperantó nyári egyetem. Hallgatói a világ minden részéből érkez­nek, s együttesem több mint százan tesznek. Az eszperan­tó nyelvű ismeretterjesztést szolgáló előadások egyebek közt a történetik utatás, a vegyészet és a biológia új­donságairól, a svéd iroda­lomról, az erdők élettani szerepéről s a hölliand szá­mítógépes fordítási eredmé­nyekről szólnak. Az igazi nyár kezdetét jelzi, hogy megyénk kultu­rális programjainak többsé­gét a Balaton partján ren­dezik. Több rangos kiállítás várja a nyaralókat. A Fo- nyódd Nyári Galériában a héten nyílt meg Kocsis Imre festő-gnafilkus kiállítása. A művész munkáit több nem­zetközi és hazai bemutatón láthatta a közönség. Krenner Istvánnak, a Lu­das Matyii rajzolóművészé- nek karikatúra-kiállítása Siófokon, a Dél-ibalatonl Kulturális Központban láto­gatható. A Beszédes József sétán yos, a Sliotour üdülő­helyi klubjában Balta De­meter fotóművész A mozgás anatómiája című kiállítása tart nyitva. , „Sok küzdelem árán ju­tottam el addig, hogy ké­peimet megfesthessem. Nem akartam mást, csak az em­bereik gondolati és érzelmi világára hatni művészetem- ' mai” — vallja önmagáról a somogyi születésű H. Gelén- cséry Mária fiesrtőművész, akinek kiállítását vasárnap délelőtt 10 órakor Farkas László tanácselnök nyitja meg a balatonberényi klub- könyvtárban. Gondolva a pihenés, kikap­csolódás hónapjaira, a me­gyei közművelődési intéz­mények elsősorban olyan programokat szerveznek, ahol kicsik és nagyok ked­vükre ,.kitombolhatják” ma­gukat. így például Nagyatá­don szombat délután 4 órá­tól diszkót rendeznek az aprónépnek. Barcson, a Mó­ricz ZSigmond Művelődési Házban vasárnap a Delfin együttes adja a „talpaláva- lót” az ifjiúságd táncestén. Tabán — ugyancsak vasár­nap — búcsúi bált (rendez­nek a művelődési központ­ban a Tabii együttes közre­működésével. A jó szórako­zást ígérő esemény este 8 órakor kezdődik. A kirándulóknak, a nya­ralóknak az üdítő fürdés, na­pozás u,tán érdemes elláto- ' gatniiiuik a Balaton és Belső- Samogy múzeumaiba, kiállí- tótermeibe. Balatonszárszón, a József Attila emlékmúze­umot, Balatonszemesen a Postamúzeumot ajánljuk fi­gyelmükbe. Boglártellén, a Tóparti Galériában szomba­ton nyílik meg a Dél-bala­toni képzőművészek vásár­lással egybekötött kiállítása. A Várdomb kápolnáiban Vaszary János m unkáiból rendeznek tárlatot. A bemu­tató vasárnapig látogatható. A Marcali Helytörténeti és Muinlkásmozgállmi Múzeum­ban két kiállítás is várja a látogatókat. Megismer­kedhetünk a kender meg- muinlkálósávaJ, a szőlészet­borászat tógi tárgyi eszkö- zeirval, valamint a hódmező­vásárhelyi fazekasók mun­káival: Kaposváron, a1' Kudiián. György Ifjúsági és Ülttörő Művelődési Központiban va­sárnap rendezik meg az or­szágjáró úttörők megyei és városismereti vetélkedőjét Este 6 óraikor a színház­barátok klubja Répámszky Ernőt, a* Biudapestl Gyer- metkszíniház szceniikusát látja vendégül. Amerikáiból jöttem .— ez a címe diiafiilmes él­ménybeszámolójának, me­lyei a nemzetközi színház­technikai tanácskozásiról ké­szített. A házban a III. Gyermelktükör pályázat ki­állítása vasárnapig tart nyitva. Hétfői előzetes:, a Fonó­munkás Kisszínpad este 8 óraikor a Ráma-hegyi villa kertjében Gál Sándor: „És most mégis szóra nyitom cserepes ajkamat...” című műsorát mutatja be. A fenti képen: részlet, a barcsi Dráva múzeum állan­dó kiállításából: ✓ 4 meg a zenét”... — a nagy orosz költőnek, A. Sz. Pus­kinnak (1799—1837) ezek a szavai sajátságosán illuszt­rálják az itt folyó kamara, clavecin és : természetesen or gonakonicer telket. A Cseh­szlovákiában készített Rie- ger-Closs orgonának rendkí­vül szép és erőteljes hang­zása van. Az orgoraajáték-művészet Ukrajnában fiatal, de az, hogy új orgonákat1 építenek és régi hangszereket restau­rálnak, azt bizonyítja, hogy nagy az érdeklődés ez iránt a hangszer iránt. Sok ukrán város — Kijev, Lvov, Odesz- sza, Danyeck, Uzsgarod, Kamerayec-Podolszkij lako­sai most lehetőséget kaptak, A novoszibirszki kórus hang­versenye az Orgona- és Ka­marazene Házában hogy közelebb jussanak a zeneművészet egyik leggyö­nyörűbb műfajához. (APN—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents