Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-22 / 145. szám
1984. június 22., péntek Somogyi Néplap 3 Veszélyben az egyenlősdi Veszélyben bizony. Mert például az Ipari Minisztériumtól kapott információ szerint tavaly a legkisebb és a legnagyobb béremelést végrehajtó vállalatok között 15 százalékpontos eltérés mutathátó ki. Még nagyobbak a különbségek a különböző iparágaik dolgozóinak átlagbére között. Ha az ipari átlagbéreket 100-nak vesszük, akkor 1082-ben a bányászat átlagbére majdnem 150, a kohászaté 1—4, a gépiparé 96,7, a vegyiparé 103, a könnyűiparé pedig 85,4 százalékot ért el. Meglehetősen tarlka, majdhogy- nem erőteljesen, differenciák a bérikép. Veszélyben az egyenlősdi az egyes üzemeken belül is: a kísérleti bérszabályozást alkalmazó vállalatok többsége megduplázta, esetenként megháromszorozta a normál bérszabályozás általi — adómentesen .— engedélyezett bérszínvonal növekményt. Az oly sók vihart és Vitát kavaró v gmk-tagók átlagosan 80—100 forint közötti órabérekért dolgoznak, s emögött a főmunkaidőhöz képest többnyire jóval magasa bw teljesítményeik állnak. Szóval: veszélyben a bér- és ikeresetegyenlősdi, s amióta csak veszélybe (került, ^zpta hevesen támadják a kísérleti bérszabályozást, s méginlkább a vállalati gazdasági muihkaközösségekben elérhető jövedelmeket. Híre jött annak is, hogy akadnak, akik a „vgimik-iláz” csillapításának módszerein gondolkodnak. Persze nem adminisztratív, hanem inkább , ,szabályo zó-lkorszerűsítésli ’ ’ megoldásokkal. A szabályozók, persze, sokféléképpen koirszerűsíthetőlk. Például — s ' ez kizárólag magánötlet! — tessék osák végiggondolni, hogy mii lenne egy olyan Intézkedés következménye, ami szerint a vgmik-bérek ezenitúl nem a vállalati költséget, hanem mondjuk a nyereséget terhelnék? ... Veszélyben tehát az egyenlősdi ? Szerencsére — mondják az aggályo&kodókkal szemben sókan. Ám erre ismét megszólal az előbbi tábor: úristen, mi lesz ebből? Kérdik talán azért is, mert nem gondolják végig a ni- vellálás megannyi káros, s á differenciálás még több előnyös következményét. Azt tudják — bár nem szívesen emlegetik —, hogy a bér, á bérrendszer állapota nem csupán gazdasági, hanem egyben politikai kérdés 's. A bérrendszer politikai racionalitása az számúkra — az egyébként meghirdetett [bér) politikával ellentétben — azt jelenti, hogy a bérkülönbségek növelése súlyos társadalmi feszültségekhez, konfliktusokhoz vezet, vagyis a politikai stabilitást ve- szélyezbetheti. Csakhogy a bérek és a jövedelmeik nem feltétlenül mozognak együtt. Annyira nem, hogy a bérkülönbségek „szintenftarbása”, netán további csökkenése a jövedelemkülönbségek fokozásával is együtt járnak. Tudvalévő ugyanis, hogy az erős helyzetben lévő társadalmi csoportok elől nem zárhatók el a hivatalos, a félig hivatalos vagy éppenséggel illegális jövedelemszerzési csatornák. Falusné Szikra Katalin írta lé nemrégiben a Figyelőben: lássuk be, hogy a munkaerő újratermelésének költségeit a maii — hazai — bérék nem fedezik, ezért aki teheti, mellékjövedelmet hozó mellékmuinlkák vállalására kényszerül. Ez viszont Ördögi kör: a bérkülönbséglek növekedésének megakadályozásával a megszokott és kényelmes bér- niivelláció támogatásával a gazdaságirányítás éppen a jövedelmi különbségek ellenőrzésének lehetőségében és befolyásolásában korlátozza magát. Egyszer valami miódon megfejtendő lenne a sokak által hirdetett rögeszme, miszerint az erőteljes bér-, illetve keresetdifferenciálás, a valóságos teljesítményekhez igazodó bérpolitika és bérezési gyakorlat előbb-utóbb szembekerül — úgymond — a társadalom tűrőképességével. Hiszen a teljesítmény- elvű differenciálás egy jól körülhatárolható, a munkateljesítményekért „hajtó” kisebbségnek kedvez, amivel a többség nem ért egyet .. . Való igaz, sokan nem szeretik a „hajtás” embereket. Csakhogy hadd kockáztassak meg egy feltételezést: a differenciálás kontra egyien.1 ósdi kérdést nem az aggályos- kod ók támogató egyetértése, vagy neglitgáciiója dönti el, hanem azoknak az erőknek egyetértése vagy negtigáció- ja, amelyék — a politikai szervezetekbe, a társadalmi intézményekbe tömörülve — a politikai' hálálom legfőbb támaszainak, a politikai stabilitás biztosítékainak, letéteményeseinek tekintendők. Ha ezek az erők elfogadják és minden lőhető módon támogatják az egyébként meghirdetett bérdifferenciálási programot, ükkor valóban veszélybe kerül az egyenlősdi. Ez bontakozik ki napjainkban. Vértes Csaba Síkokig A tisztelet * virágai Gondosan rajzolt térképek, levelek, följegyzések, fényképek, még írásban nem rögzített, friss élmények és egy lelkes, kirándulást kedvelő, a múlt emlékeit őrző kis csapat. Ennyi lehetne a rövid összegzés, ha egy mondatban kellene szólni egy új, országosan is egyedülálló akcióról, amelynek elindítói a boglárlellei Vas-műszaki és Hűtőgép- javító Ipari Szövetkezet Március 15. ifjúsági szocialista brigádjának tagjai. Hazánk felszabadulásának közelgő 40. és a brigád megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére felszabadulási emléktúrát szerveztek Battonyátol Nemesmedve- sig. Resch János brigádvezető és még 14 társa nem először indul fölfedező útra, hamu- basült pogácsa helyett vándorkönyvvel a tarisznyájában. A kis füzetben várak, múzeumok, emlékhelyek, túraútvonalak ismertetése, s hogy vándorlásban is túl vannak már az inaséveken, azt a KISZ KB-tól kapott oklevél bizonyítja. — Azóta, hogy együtt van a brigád, már sokat kirándultunk együtt — mondja Resch János. A Tájak, korok múzeumok és a Hazai tájakon címmel indított túrákon való eredményes részvételért, épp most kaptuk a táviratot, ötnapos jutalomüdülésen vehetünk részt a sződligeti táborban. Az ez évre tervezett emléktúrán a felszabadító szovjet hadsereg útvonalát követjük, a túra különböző (állomásain fölkeressük az emlékműveket, a sírokat. — Természetesen először az első [elszabadult magyar községet, Battonyát kerestük föl — kapcsolódik a beszélgetésbe Szűr Lajos, a brigád krónikása. — Levelet írtunk a tanácsnak, tudattuk látogatásunk célját; örömmel fogadtak, és közösen megkoszorúztuk a felszabadulási emlékművet. Onnan indultunk, követve a felszabadítók útvonalát: többek között Makón, illetve még 23 községben és városban helyeztünk el a szovjet hősök sírján egy- egy szál virágot. BattMjráa a mrjit kW Resch brigádvezetö Szúr Lajos, a krónikás Első túrájukon 738 kilométert utaztak, s amerre jártak, fölkeresték a múzeumokat, a helységek nevezetességeit A fényképek már elkészültek, a följegyzések még csak néhány szavas jegyzetben otthon várják, hogy a naplóba kerüljenek. — Mivel itt. a szervizben ilyenkor nyáron meglehetősen sok a munka, csak a hétvégeken van lehetőség a kirándulásokra — veszi vissza a szót Resch János. — összesen hat túrát szervezünk, ezalatt hazánk hat tájegységével ismerkedünk meg 1985. április 4-ig. Költségeink egy részét fedezi a kiváló ifjúsági brigád cím elnyeréséért kapott 15 ezer forint, a többit mi vállaltuk. — A szövetkezet örömmel fogadta a fiatalok elhatározását, a túra sikeréhez minden támogatást megadunk — mondta Sólymost Géza. a szerviz vezetője. — Az külön is öröm számomra, hogy a brigád nemcsak a munkában ennyire összetartó; többször elnyreték a kiváló címet, a KISZ KB a múlt évben vörös vándorzászlajával tüntette ki őket, és szabadidejüket is együtt, hasznosan töltik. — Azt hiszem, a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben nem lehet feledni a negyven év előtti eseményeket — mondta Szűr Lajos. — Nem mindegy, hogy milyen körülmények között neveljük fel gyerekeinket. Erre figyelmeztet felszabadulásunk közelgő évfordulója, á fiatalok vállalása — országszerte. A boglárlellei iparKszövetkezet Március 15-e szocialista brigádjának fiataljai 194 szál vörös szegfűt helyeznek a sírokra — a 794 napig tartó hadművelet hőseinek emlékére — az ország különböző pontjain, tisztelegve a felszabadítók emléke előtt. Nagy Zsóka Felhasznált javaslatok — Ismeretszerzés a helyszínen Tégla 1400 családi házhoz — hétvégi műszakban Mindenki szívesen mond véleményt Most. amikor mindenhol készülnek a párt következő kongresszusára, sok szó esik arról, hogy mennyire bontakoztak ki a mozgalmi módszerek a pártmunkában. Ennek egyik kimutatható jele. hogy egyre többen vesznek részt a politika alakításában. A pártszervek és -szervezetek egyre nagyobb gondot fordítanak arra. hogy többen kapjanak lehetőséget véleményük, javaslataik tolmácsolására. Ennek alapja, hogy a különféle testületek tagjai mind gyakrabban vannak ott a pártrendezvényeken, mennek el az üzemekbe. szövetkezetekbe, intézményekbe. Semmivel sem pótolható az az ismeret, amelyet kölcsönösen szereznek egymástól, a helyszínen. Egyik helyen már a tér. vezés, a másikon a döntések előtt felhasználják ezeket a lehetőségeket. Érdemes megemlíteni a marcali pártbizottság módszerét. Náluk a pártellenőrzés nem különül el a végrehajtástól', igyekeznek — ha szükséges — operatív segítséget nyújtani. A testület előtti beszámoltatással egyidőben mind gyakrabban alkalmazzák, hogy két-három végrehajtóvagy munkabizottsági tagot fölkérnek: kérjenek véleményt, javaslatot a helyszínén több párttagtól, vezetőtől. Ez legtöbbször gazdagítja az adott terület jelentését. A beszámoltatás után ?. jó tapasztalatok terjesztését és a kedvezőtlen jelenségek kritikáját titkári értekezleten vagy más fórumon ismertetik. Jó hatású, ha a végrehajtó. bizottság valamelyik tagja a testületi ülést követően az érintett kommunista közösséget taggyűlésen tájékoztatja a tapasztalatokról, a közösség előtt dicsér, netán elmarasztal. Barcson például minden pántszervezet és -szervezetet megmozgatva gyűjtik össze a * tapasztalatokat, hozzák felszínre a jobbnál jobb javaslatokat, ötleteket. A városi pártbizottság első titkárának vezetésével kezdődnek a beszélgetések még szeptemberben a végrehajtó-, a párt-, a fegyelmi, továbbá minden munkabizottság tagjaival, valamint a párttitkárokkal. Utána az orvosok, pedagógusok, műszakiak. agrár szakemberek csoportjaival is tanácskoznak. Nagyon hasznosak ezek az eszmecserék. A városi pártbizottság rengeteg tapasztalatot gyűjt így össze. S természetesen összehangolja a pártmunkát a város környéki pártszerveknek és -szervezeteinek titkáraival is. Mindezt ösz- szegezik, s utána már szinte „gyerekjáték” a feladatok -elosztása. Az az alapelvük, hogy minden testület — például a KISZ az ifjúságpolitika, az MHSZ a hazafias-honvédelmi nevelés — a maga szemszögéből fogílallkozzon egy-egy témával. Ez egyben kiküszöböli a párhuzamosságokat és az átfedéseket. Amikor aztán egy-egy testületet összehívnak, mindenki úgy megy az ülésre, hogy az ő javaslata, véleménye is megtestesül .benne. Ez természetesen megkönnyíti a megvalósítást. Ezzel párosul, hogy a pártbizottság tagjai sorban megismerik az üzemeket, intézményeket. Ezek a látogatások gyümölcsözőek, mert eszmecsere bontakozik ki a helyi gazdasági, pártós szakszervezeti vezetőkkel, így nem egy téma tárgyalása előtt is szervez a pártbizottság ilyen látogatásokat. Ez alapozza meg, hogy sokkal „életszagúbb” legyen a vita. L. G. A Tégla- és Cserépiipari Tröszt gyánaá az utóbbi hónapokban csaknem valamennyi szombaton és vasárnap dolgoztak, hogy a magánlakás-építők .részére növelhessék szállításaikat. Minden alkalmát megragadtak arra, hogy bővítsék a .termelést, A hagyományos gyárak például, amelyek a nyers, nedves téglát1 a szabadban szárítják, jelentős kockázatot vállalva a szokottnál ha- ,marabb megkezdték a tégla- gyántási idényt, de az időjárás .többször is visszavetette munkájukat. Az éjszakai fagyok ötmillió nyers téglát tettek tönkre, majd a .gyakori esőzéslek miatt a páradús levegő lassította a Szárítást. Ezért elsősorban az alagút-ke menc ékkel és más szárító-berendezésekkel ellátott negyven korszerű gyár dolgozóira hárult a termelés terven felüli .növelésének feladata. A gyártás közbeni karbantartás kiterjesztésé vél, a nagyjavítási munkák jelentős meggyorsításával és átütemezésével, s a szombat1—vasárnapi műszakokkal teremtették meg a többlettermelés teltételeit. Az év első öt hónapjában végeredményben1 a .tröszt gyárai 48 millió kisméretű téglának megfelelő fallazó- anyaggai készítettek többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ebből a .többletből csaknem 1400 családi ház épülhet, felt Azzal is a sa- játház-építőknek segítettek, hogy a 48 milliós .többletből 39 millió a korszerű hőtech- nifcai szabványoknak megfelelően készült poroton^ ter- moton, uniform és iRába- típusú hőtakarékos falazó- anyag, iA téglagyárak az év hátralevő hónapjaiban is 'Igyekeznek a termelést növelni. A második (félévben, fokozatosan befejeződik 16 téglaj- gyér kisebb rekonstrukciója; ez együttvéve további 19 millió tógla (gyártáséit .teszi lehetővé. Tetőfedő anyagokból az év első öt hónapjában csaknem 15 százalékkal .teljesítetitek túl aiz élő i rányzatot. Egyebek között terven feliül 5,8 millió tetőcserép készült. Jelentős rekonstrukciós munkákkal, s további (beruházással az építők tetőcse- rép-elílótását is .ténylegesen javítják a következő években.
