Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

1984. június 19., kedd Somogyi Néplap 5 Nemzet — nemzeti sajátosság MARIE OCTOBRE-ÜT­Röviddel ezelőtt emlékez­tek meg világszerte a szö­vetségesek partraszállásának, a második íront megnyitásá­nak negyvenedik évforduló­járól. Két héttel később, jú­nius 20-án tűzi műsorára te­levíziónk a Marie Ortobre cí­mű francia filmet, amelynek cselekménye 1944 augusztu­sában játszódik. A Gestapo lecsap az ellenállók egy cso­portjára, amelynek egyik tagja életét veszti. A többiek tizenöt év múlva találkoz­nak, mert megtudták: áruló volt közöttük. Megpróbálják kideríteni, ki a felelős az egykori baj társuk haláláért. A IMarie Octobre főszere­peit kiváló színészek alakít­ják: Danielle Darrieux, Sjsrgfe Reggiani, Bernard Blier, Lino Ventura. Közülük kettőről beszélünk most. Danielle Darrieux 1917. május 1-én született Bor- deaux-íban. A párizsi kon­zervatóriumban tanult éne­kelni és csellózni, aztán hir­telen elhódította a film. Ti­zennégy évesen debütált .A bál című produkcióban. Rö­vid hollywoodi kitérő után a francia filmművészet ragyo­gó csillaga lett. Művészete ‘ •£> mindjobban beérett, neves rendezők sorra bíztak rá ko­moly karakterszerepeket. Legismertebb filmjei közé tartozik A királyasszony lovagja, a Vörös és fekete, a Tájfun Nagaszaki felett, a Tisztes úriház, A rocheforti kisasszonyok. Ez utóbbiról írja Michael Hanisch a film­musicalekről szóló könyvé­ben, hogy a film majdnem minden szereplőjét szinkro­nizálni kellett, szinte 1 Dar- rieaux volt az egyetlen a fő­szereplők közül, akinek ének- hangját használni tudták. Lino Ventura eredeti neve Angelo Borrini, és Parmában született. Tízévesen került Párizsba, később munkás­ként dolgozott, aztán boxoló lett, de egy baleset véget ve­tett sportkarrierjének. Kisebb feladatokat kapott olasz és francia filmekben. A hatva­nas évek közepétől már ko­moly szerepeket játszott. Sok „kemény fickót” személyesí­tett meg, de nem hagyta ma­gát beskatulyázni a gengszter és felügyelő szerepekbe. Né­hány emlékezetes filmje: Montparnasse 19., Az ördög és a tízparancsolat, A szicí­liaiak klánja, A nyomorul­tak. Az 1958-ban forgatott Ma­rie Octobre június 20-án es­te 20 óra 25 perckor látható az 1-es programban. (erdős) A JÉGEN A Trabant politikuma Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia Éppen tíz éve, hogy az Al­föld című folyóirat egy kez­dő íróembér első nekibuz­dulását bemutatta. A név ismerős — évszázadok óta jelen van a magyar köztu- datban — s ez megkönnyí­tette Esterházy Péter bekap­csolódását az irodalmi élet­be. Persze hiba lenne azt gondolni: ennyi sikerének titka. A Fancsikó és Pintá- tói (1976) egészen a Kis Ma­gyar Pornográfiáig újszerű és utánozhatatlan stílust te­remtett meg, igazi csemegét (Magyar Narancs) az olva­sóknak. Ha az író népszerű, meg­különböztetett figyelem kí­séri, az irodalmi folyóiratok részleteket is közölnek a majdan megjelenő művéből, így ismerhettünk meg — részt az egészből — az Élet és Irodalom jóvoltából né­hány hónappal ezelőtt. Ha vezetne népszerűségi listát a lap irodalmi betétjeiről; Es­terházy regényrészletei bi­zonyára elvitték volna a pálmát. Bővérű és érett hu­mora, intellektuális vulga- rizmusa és musili iróniája remek elegyben válik kris­tályossá. A téma ugyan slá- gerszagú, az ötvenes évek­ről ír „a csaták és politikai csetepaték dórja mellett a huimor malijában”. A re­gény négy része, I. (egy Pohjeda hátsó ülésén), II. (anekdot). III. („?”), IV. (a lélek mérnöke), a tartalom­ban egyfajta összemosódás — az író szelíd magyarázata az életről — formában ugyanakkor egypercesekre emlékeztető tagozódás. Bár­milyen téma is kerüljön tol­la hegyére, azt akadémiai ismeretekkel ellátva nyújtja át az olvasónak. Az egyes szám első személy — „a gombrowiczi Én, Én, Én” — lehetőség Esterházynak, hogy magán keresztül értékeljen, mutasson be másokat. Idő­ben és térben teljes író sza­badsággal, ugyanakkor azzal a kézzelfogható, megjelenítő erővel rakosgatja össze tör- Aneteit, ahorman barátja, Barbocz Simon is joggal ki­álthatja: „Egyet nem lehet elvitatni, hogy én is kor­társ voltam!” Az ötvenes évek sziluettje a Mi történt című anekdotban egy szó­ban összegződik: „Féltem (jún. 16; délután)”. Fekete humorral mondhatnánk, lépten-nyomon meseszerű a témák felvezetése. így a Tes­tületi boldogság címűben: „Ávós, kapa, nagyharang vá­lasszon el titeket egymástól! — Ügy is lett: addig éltek amíg meg nem halták, akikor azután meghalták”. Révai, Rajik, Rákosi Es­terházy Trabantjában még egyszer újragurulják azokat az autópályákat és földuta- kat, amelyeket az ötvenes években megtettek. Egy pél­dával. Ahogyan Hellénnél A 22-es csapdájában különös optikán ismerhettük meg a második világháborút, még­is többet megértve a dolgok­ból, mint tíz okoskodó hadi- tudományos értekezésből, úgy Esterházy nyelvfacsará- soíktól nem mentes, a pesti undergrounds a filozofikus szlengig terjedő stílusában bulkkantja elő a Rákosi-kor- szak parafrázisát. Mottója a Trabant hasz­nálati utasítása. „A Trabant útfekvése kitűnő, és gyorsu­lása kifogástalan. Ez azon­ban nem szabad, hogy köny- nyelműségre csábítson.” So­vány vigasz az olvasónak és az írónak is, hogy ma már a Trabant gázpedáltaposója, kormányosa és fékezője 's: halott. Békés József „Számkivettetésben van ott az igazsság, valahol az elmének eleve bévett dü- hö^^e "uralkodik” —mond- ja^pjtóczi híres kiáltványa, amelynek alaphangját kez­dősorai adják: „Meg-meguj- julnak a ditsősséges ma­gyar nemzetnek régi sebei...” Mindezzel az idézettel akár már nyakig benne is vagyunk napjaink vitájá­ban. Nemcsak azért persze, mert egyes vitázók között, minden udvarias fogalmazás ellenére is óhatatlanul és kölcsönösen „az elmének eleve bévett dühössége ural­kodik”, hanem olyan tárgyi vitapontok miatt is, mint teszem azt: volt-e egyálta­lán nemzet a vezérlő feje­delem korában? Mert van­nak, akiknek az a vélemé­nye, hogy akkor is volt már nemzet, s nemcsak politikai értelemben, hanem a mai etikai tudatosság értelmé­ben is. És vannak, akik vi- iszont úgy vélekednek, hogy nemzetről csak a kapitaliz- knus fejlődésétől kezdődően lehet szólni, mivel a nemzet kialakulásának fő feltétele, úgymond, a belső piac elkü- lönböződése a gazdasági fo­lyamatokban. Mindez, és még sok más, napjainkban elhangzik or­szágos és helyi konferenciá­kon, s a tudós fejtegetések némelyike az országos la­pokban is megjelenik. Mi ennek az oka, és kiol- asható-e valami jellemző, nápjainkat, minket minősí­tő sajátosság ebből a már jó tíz éve hömpölygő ta­nulmány- és vitafolyamból? Az okokat illetően vi­szonylag egyszerűbb a vá­lasz, hiszen már régóta tu­datosodott, hogy annak a rokonszenves elméleti abszt­rakciónak, amelynek értel­mében a nemzetek égy nagy néptestvériségben ol­vadnak föl, nem követke­zett be hajnalhasadta. A nemzetek valóságos emberi együttesek, és egyáltalán nem csak előítéletek, gon­dolati hibák, rossz hagyo­mányok egyvelegei, akár­hányszor éltek is vissza po­litikai mozgalmak e század­bán a nemzeti érzelmekkel. Elégendő itt mindig a nem­zeti szocializmus gyakorla­tára gondolni. A mi esetünkben a két háború közötti konzervatív nacionalizmus ellenében jó ideig csak egy absztrakt internacionalizmus uralko­dott a politikában, az okta­tásban és a közművelődés­ben. Az 1960-as évtized megújító hazai erői kellet­tek ahhoz, hogy megkezdőd­hessék a nemzeti kérdések tisztázódása is. Lehet ezt úgy is fogalmazni, hogy szegé­nyebbek lettünk egy illúzió­val, de lehet úgy is, hogy gazdagodtunk annak fölis­merésével, miszerint az em­beriség gazdagsága jórészt aj, nemzetek történelmileg alakult értékeinek kincses­tára. 'Ezt el lehet ugyan gon- d-Sfifii nemzetek néllkül is — az, elvont gondolkodás sok mindenre képes —, de nem éf^émes, mert nemcsak lo­gikai zsákutcába vezet, ha­nem nagy politikai vétkek­nek is fez a kiinduló pontja.. Ahhoz, hogy a nemzeti értékeket és természetesen a nemzeti fogyatékosságokat ténylegesen mérlegelhessük, először- a nemzet önmagá­ban létének érvényességét kellett elfogadni. A hetve­nes évek hazai politikai és gazdasági fejlődése elvégez­te ezt a munkát. Ami tehát a manapság fo­lyó vitákat jellemzi, el­mondható, hogy az uralkodó álláspont a nemzet értéké­nek elfogadása. Azaz, a vi­tázók többsége nem a nem­zet elméleti elhantolására törekszik, hanem azt való­ságos és értékes emberi együttesnek tekinti a világ folyamataiban. Ebből követ­kezően ma már kevesen te­kintik álkérdésnek a meg­nevezhető nemzeti értékek vizsgálatát, a nemzeti kere­tek között történelmileg ki­alakult szociális karakter tanulmányozását. Végülis csaik ezek elemzése után adható valamilyen válasz arra a naponta fölmerülő kérdésre is, hogy milyen pél-, dául a mi esetünkben az a bizonyos nemzeti sajátos­ság, amelynek figyelembe vétele a szocialista társada­lom alakulása során elvileg már oly sokszor déklarálta- tott. Ez a szemlélet ad egyál­talán lehetőséget arra. hogy észrevehessük: a vi­lágpolitika mérvadó alap­egységei a nemzetállamok, a tarka kivételekkel egyetem­ben. Márpedig ha ez így van, akkor a nemzeti érdek nem elhallgatandó, avagy nemcsak suttyomban érvé­nyesítendő valami. Nem azért lép be Magyarország különböző regionális és vi­lágszervezetekbe, hogy nem­zeti azonosságát, világnéze­ti, politikai kötődéseit föl­adja, hanem éppen azért, hogy a nemzeti érdek érvé­nyesülésének a szocializmus történelmi körülményei kö­zepette is javuljanak lehe­tőségei. Nagyot tévedne tehát az, aki esetleg úgy gondolná, hogy a nemzet kérdése ne­tán csak a történelemokta­tás, vagy az irodalom vala­milyen avatag kérdése, ami lehet ugyan érdekes, de alapjában mellékes. Nem, ez nem- így van. A nemzetet illető elvi kérdések ma is — és fölöttébb természete­sen — a napi politika kér­dései is. Mert mindig újra és újra fölvetődik, hogy mi- kénk kell lépni valamely ügyben a nemzeti érdek szempontjából. Vezető politikusaink ma gyakran használják a „szo­cialista nemzeti egység” ki­fejezést olyan értelemben, mint amely minden körül­mények között újra és újra megteremtendő, és amely természetesen foglalja ma­gába a nemzeti érdek poli­tikai kategóriáját, mint en­nek az egységnek az alap­ját. Nos. a mai viták mind az elmélet, mind a gyakor­lat szempontjából olyan ta­goltságot mutatnak, ame­lyekből a politikai Vezetés is biztosan meríthet. Gombár Csaba Nyári diákcentrum a Kilián ifjúsági házban Sportnapközi, szabó-varró suli A vakáció előtt kétezer diákot kérdeztek meg a ka­posvári Kilián György If­júsági és Úttörő Művelődé­si Központ munkatársai: programajánlatukból mit választanénak. így állt ösz- sze a nyári diákcentrum részletes terve. Tegnap dél­előtt tizennyolc gyerek ér­kezett étz intézménybe, a já­tékos sportnapközibe. A hó­nap végéig nyolcszáz fo­rintért teljes napközis ellá­tást kapnak, a felügyelet mellett gondoskodtak \az általános iskolások szabad­idejének hasznos eltöltésé­ről is. A tanítóképző főisko­la hallgatói és- testnevelőta­nárok foglalkoznak velük. A turisztika, a sportolás min­dennapos program az ifjú­sági ház napközijében. Az uszodába járnak a tanulók, használhatják a Dózsa sport­egyesület edzőcsarnokát, kirándulnak a Desedára, ahol megtanulnak kajakoz­ni. Ugyancsak tegnap kezdő­dött meg az ifjúsági házban a szabó-varró suli. Három­száz forint a részvételi díj. A tanulók igénye alapján divatos ruhákat varrnak az általános és középiskolás lányok. A szabás-varrás alapismereteit egy hétig ta­nulják. Madárfüttytől hangos a Nádasdi-erdő, ahol tegnap­tól egy héten át a Kilián György Ifjúsági ét Üttörő Művelődési Központ ter­mészetvédelmi szakkörének tagjai táboroznak. Huszon­hat gyerek ütötte föl a sát­rát az erdőben, ahol termé­szeti megfigyeléseket végez­nek. Egy hetet töltenek kint a szabadban. Múzeum- és üzemlátoga­tásokat, túrákat és filmve­títéseket is rendeznek az intézményben a nyáron a vakációzó diákoknak. H. B. FESZTIVÁL Június 15—23-ig több mint tíz alkalommal mutatja be színes műsorát az Ukrán Jégrevü a Budapest Sport­csarnokban. A 24 esztendeje alakult társulat revüjével bejárta már Európát, Ameri­kát, a Közel- és Távol-Kele­tet. Magyarországon most harmadszor lépnek fel, s lát­ványos műsorukat eddig több mint negyedmillió hazai né­ző látta. A 100 tagú együttes igen fiatal, tagjainak átlag- életkora 22 év. A szólisták nemzetközi sportsikerekben gazdag, jégtáncosok, a Szov­jetunió volt bajnokai. Látvá­nyos műsorukban — mely ötvözi a revü, a balett, a folklór és a cirkusz elemeit — először szerepel magyar tánc is. Képeink a főpróbán készültek. (Fotó: Hauer Lajos — KS)--------------------------------------------L A z Ukrán Jégrevü Magyarországon KÖNYVESPOLC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents