Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

1984. június 17., vasárnap Somogyi Néplap 3 Felnőttek — gyermekcipőben Mit tesz Éva, Tímea, Judit és Erika, mit az évente majd­nem húszezer fiatal, ha unja már az iskolapadot? Le­gyint, és elmegy betanított munkásnak. Akadnak gyárak, üzemek, ahol a 16 éven aluliakat két műszakban foglalkoztatják — engedéllyel 'vagy anélkül. A Tungsram Rt Kaposvári Elektronikai Gyára nem tar­tozik az utóbbiak közé. Ezer­kétszáz dolgozója közül 600 a harminc éven aluli, s majdnem 300-an tíz és húsz év közöttiek. Egy műszak­ban, főleg a szerelőüzemben dolgoznak azok a gyerekek — boildog tizenhat évükkel valóban gyerekeknek látom még őket —, akik úgy hatá­roztak, hogy nem tanulnak tovább, inkább munkát vál­lalnak. Hiába vélem, hogy nekik ilyen korban még harsányan kiabálva i skolaf olyosókon kellene futniuk az óraközi szünetekben vagy • szakmák titkait lesniük, ha ők ugyan­erről nem így gondolkoznak. Bánhalmi Éva, Hegyi Tí­mea, Kesztyűs Judit és Szabó Erika legalábbis nem. Sze­rintük hasonlóan gondolko­dik kortársaik nagy többsége is. Éva szabályos szép arcán a fiatalság, göndör hajában divatos szőke tincs. Kicsit zavart és kicsit (?) nem érti a kérdést: „Miért nem tanul­tál tovább?” Hangos zene szól a szere­lőcsarnokban, nem értem a választ. Halk és bizonytalan. — Egészségügyi szakközép­iskolába jelentkeztem, de nem vettek föl. Eljöttem hát dolgozni, különben unatkoz­tam volna. De a jövő hónap­ban úgyis elmegyek. Bölcső­débe. Talán estin továbbta­nulok. Nem tudom. Nem is olyan fontos. Szeretem ezt a munkát, kis izéket hegesz­tőnk össze olyan U-alakú micsodákra, bimetálnak hívják. Azelőtt elektron­csöveket szereltünk. ­— Mi az? Tudod, mire va­Vállvonogatás. Érdeklődé­semre a másik három lány sem tud válaszolni. — Tv-be rakják — hatá­rozza el magát végül Tímea. Négyük közül ő az egyetlen, aki az elektroncsövek szere­lésére megállapított normát képes volt egyszer-kétszer megcsinálni. A többiek öt­venszázalékos teljesítményt nyújtottak, s két év alatt a nyolcműveletes szerelésről „leküzdötték" magukat az egyműveleites elektromos ponthegesztéses munkafolya­matra. Nemigen bánják. Judit a háromezerhétszáz darabos normaelőírást az elmúlt két hét alatt megközelítette. Egy mozdulat, és a ponthegesatő alatt az alkatrész, jobbal működésbe hozza a szerken­tyűt, és kész. Oda sem kell nagyon figyelnie. — Tudjátok, hogy a gyár­egységben elektronikai szak­másító céltanfolyamra lehet jelentkezni? Csönd. Nem tudják. Sosem hallottak róla, de nem is ér­dekes. Egy forint ötvennel növekedne az órabérük, ha elvégeznék, akkor meg mi­nek. Egyedül Tímea az, aki­nek szüksége is van a meg­keresett pénzre. Édesanyjá­val ketten keresnek a csa­ládban, és van még egy húga. A jövő hónapban azonban ő is elmegy a gyárból. A kór­ház gyermekosztályára. A többiek, bár hazaadják a keresetet, minden hónapban ennék kétszeresét kapják vissza a szülőktől. Judit sértetten került ide. Varrónőnek jelentkezett az 512. sz. szakmunkásképzőbe, de nem vették föl. — Protekció kell már min­denhova. Nem szeretem az igazságtalanságot. Továbbta­nulni? Ha néha-néha meg­kérdezik a gyárban, mindig azt mondom, talán két év múlva. Ezzel le lehet ráznia kérdezőt. Minek? Jó így is. Több mint kétezret keresek, aztán majd férjhez megyek, és lesz egy fiam meg egy lányom. Addig viszont Judit Gödé­ben él, s ott nem hagyná semmiért; néha elmegy a barátokkal a Kács aljára vagy a Cicaárokhoz. Erika kereskedelmi szak­munkástanuló volt. Fél évig bírta. — A szakma sem tetszett, a tanárok sem — rázza meg hosszú fülbevalóit. — To­vábbtanulni ? Lehet, hogy majd megpróbálom .. . Most nem. Látszik, ez a válasz már bevált. Le lehet szerelni vele a meggyőzni akaró KISZ-fia- talt és többre sarkalló üzem­vezetőt. Aztán a KISZ-es majd elmegy társadalmi munkát szervezni, az_üzem- vezetőnek pedig akad más gondja. Őket mindenesetre békén hagyják. Tart még a fiatalság bája. A tizenyolc éven aluliság il­lúziója. Még nem kemény a dorgálás, ha feleannyi mun­kát végeznek csak, még elég a mosoly ennek ellensúlyozá­sára és a felszabadult neve­tés. Számukra a nyugdíjasévek csillagtávolságban vannak. Könnyen indül el izmaikban a legyiwtő mozdulat, s a gon­dolat nem követi. Kite Acnes Kiállítás és szakmai napok Somogy bemutatkozik Bjelováron Szakmai napok, sport és kulturális program Négy nap Jugoszláviában. Somogy bemutatkozik Bjelo­váron. Az ízléses kiállítású és gazdag programról árul­kodó meghívó kézhez vétele után Tóth Károlytól, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­től kértünk interjút a közel­gő eseményről.- Bevezetésként az előz­ményekről szeretnénk el­mondani valamit lapunk ol­vasóinak . . . — A szomszédos Bjelovár és Somogy kapcsolatai régi keletűek. A párt- és állami vezetők küldöttségei eddig is rendszeresen találkoztak, ki­cserélték tapasztalataikat, de hagyományai vannak a kulturális- és sportkapcsola­toknak is. Az utóbbi időben a két megye egyes települé­seinek lakói is közeledtek, ismerkedtek egymással. Há­rom évvel ezelőtt a kisha- tármenti árucsereforgalom kiterjesztésének igénye me­rült fel, valamint az, hogy felkutassuk a megyék válla­latai gazdasági együttműkö­désének lehetőségeit. Külön­böző bizottságok alakultak, s akkor született a döntés a mostani bemutatkozásra. — Mit tudhatnak merj testvérmegyénk lakói So­mogyról? Hallhatnánk va­famii a fontosabb eserne­nyékről? — A bemutatkozás leg­főbb „attrakciója” a Hung- expo által rendezett kiállí­tás lesz, amelyen több mint hatvan somogyi ipari üzem, élelmiszeripari vállalat, me­zőgazdasági, ipari és fo­gyasztási szövetkezet mutat­ja be termékeit, és keresi az együttműködés lehetőségét. — Különböző szakmai na­pokról is olvastunk a meg­hívóban ... __________ — Igen, ezek is a rendez­vények szerves részei. Jú­nius 21-én, az ünnepélyes megnyitó napján Somogy gazdasági életéről hallanak előadást és két korreferátu­mot a bjelováriak. Másnap megyénk kulturális, művé­szeti és tudományos életét bemutató előadás hangzik el a sportcsarnok különtermé­ben, ijozzá ismét két korre­ferátum kapcsolódik. 23-án. szombaton pedig a Hotel Centrálban Somogy idegen- forgalmi lehetőségei és ne­vezetességei címmel hangzik el előadás, s a korreferátu­mok a Balatonról és Szán- tódpusztáról, illetve a kis- határmenti forgalom tapasz­talatairól tájékoztatják az illetékes jugoszláviai szer­vek képviselőit. Természete­sen mindhárom napon lesz alkalom kérdésekre, vitára, hozzászólásokra is. Ügy gon­dolom, ezek a rendezvények az eddiginél jóval közelebb hozhatják egymáshoz a két testvérmegyét, és kiterjeszt­hetik együttműködésüket. — A kiállításon és iaz elő­f “ ■"■■■11 ' 1 * * adásokon kívül mivel bizo­nyítjuk még Somogy fejló- dését e négy nap alatt? — Természetesen sok szí­nes, tömegeket vonzó ren­dezvényt is terveztünk, nem­csak Bjelováron, hanem az egész megyében. Többször is térzenében, hangversenyek­ben gyönyörködhetnek az érdeklődők, s ebben a ka­posvári koncert-fúvószene­karon kívül közreműködik a bjelovári fúvószenekar is. A kulturális programban fel­lép többek között a Kis-ba- laiton Táncegyüttes és a sió­foki Bányász Női Kar. Iz­galmasnak ígérkező tornák keretében több mérkőzést játszik az MNK-kupagyőztes Siófoki Bányász labdarúgó- csapata, a Kaposgép VL női kézilabda- és a tabi Video­ton férfiröplabdacsapata. A rendezvénysorozaton egyébként képviseltetik ma­gukat a különböző miniszté­riumok és főhatóságok; je­len lesznek megyénk párt­ós állami vezetői, a két me­gye gazdasági, társadalmi életének képviselői. A kiál­lítás és a szakmai napok idején a Siotour külön prog­ramot szervez az érdeklődők számára. — Befejező kérdésünk: a Somogy bemutakozik Bje­lováron cimü eseménysoro­zatnak lesz-e folytatása?. — Remélem, hogy a kiál­lítás és a négynapos progr ram elősegíti, továbbfejlesz­ti a két határ menti testvér­megye gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködé­sét. S hogy lesz-e folytatás? 1985-ben nagy szeretettel várjuk Bjelovár hasonló rendezvénysorozatát Kapos­váron — fejezte be nyilat­kozatát Tóth Károly. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Szamócatermesztők tanácskoztak Somogysárdon A Zöldért a g őrei lát szereti Tartós meleget vár a mező- gazdaság, az üdülők most már egyre növekvő tábora. Egy kicsit az angolokhoz kez- dünik hasonlítani, ugyanis mostanában annyit -beszé­lünk az időjárásról szokat­lan szeszélyessége miatt. Az eget kémlelték a hét végén azok a szülők is, akiknek a gyerekei a fonyódligeti út­törőtáborba, Kaposvárra, Nagyatádra, Bolyba indulnak KISZ-ÉPiTÖTABORBA — hogy önkéntes munkájuk­kal segítsenek a mezőgazda­ságnak, az iparnak. Ez a hét az átlagosnál gaz­dagabb volt belpolitikai ese­ményekben. Nagy érdeklődés kísérte dr. Korom Mihály­nak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bízót! - ság titkárának másfélnapos somogyi látogatását. Eszme­cserét folytatott a megyei pártbizottságon, megnézte a Kaposvári Húskombinátot, találkozott tanácsi vezetők­kel, s végül aktívaülésen be­szélt somogyi tapasztalatai­ról, a párt politikájának né­hány időszerű kérdéséről. Folytatva a krónikát: a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa ülést tartott, s ezen meghatározta a szakszerve­zetek feladatait a szocialista közgondolkodás fejlesztésé­ben. A társadalmi munka ésszerű szervezését és meg­osztását szolgálja, hogy a Hazafias Népfront megyei el­nöksége együttműködési megállapodást fogadott el a Vöröskereszt megyei végre­hajtó bizottságával. Fontos esemény volt a megyei tár­sadalombiztosítási tanács megalakulása és a SOMOGYI JOGÁSZNAPOK megrendezése. A szerdán összeülő or­szággyűlés előtt tanácskoztak a parlamenti bizottságok. Té­máik összefüggtek a költség- vetéssel, a külkereskedelem­mel. A somogyi képviselők közül többen éltek a lehető­séggel, s elmondták mindazt amit a megyében tapasztal­tak ezzeí kapcsolatban. A szoctalista törvényesség érvényesülésének tapasztala­tait összegezte a kaposvári városi pártbizottság a hét elején. A feladatokat is ma­gába foglalja az a megállapí­tás, hogy nagy számban for­dul elő gondatlan, hanyag magatartással okozott nagy összegű kár, tetemes leltár­hiány, és sajnos, ezek alig térülnek meg. Nem kielégítő a szerződé­ses fegyelem a gazdálkodó szervek között. Vissza kell szerezni tehát az adott szó becsületét a gazdálkodásban, s a pártszervek és -szerveze­tek tegyenek ■ meg mindent a fegyelem megszilárdításáért, fogják Össze a becsületes embereket a negatív jelensé­gek elleni harcban, a HATÁROZOTTABB FÖLLÉPÉS érdekében. Egy hét telt el a KISZ me­gyei küldöttgyűlése óta. A küldöttek egy része szűkebb és tágabb körben beszámolt arról, milyen munkát vég­zett, s nekik, az alapszerve­zetekben mit kell tenniük a feladatok tervszerű megoldá­sáért, a fiatalok mozgósítá­sáért. Elismerést szerzett a Csiky Gergely Színház az országos színházi találkozón. Taroltak a kaposváriak: a hét közül három díjat ők hoztak el, köztük a nagydíjat is. Lajos Géza Szamócatermesztési ta­pasztalatcserére hívta So- mogysárdra a gazdákat és a kertbarátokat a helyi nép­frontbizottság, a kaposvári áfész és a megyei kertbarát­szövetség. Negyvenen gyűl­tek össze a művelődési ház klubjában, s több előadás és hozzászólás is elhangzott a témáról. A résztvevők hall haltak a sárdi és a környék­beli epreshagyományokról, a felvásárlás és a termesztés néhány műhelytitkáról, il­letve gondjáról, s a községi áfész-felvásárlóhelyen ex­portcsomagolási és fajtabe­mutató is volt. Vancsura János községi népfrontelnök elmondta: — A szamóca a legelső gyümölcs. Nagyon egészsé­ges és termelésében is van fantázia, ha jól csináljak. Ügy gondoltuk, hogy taná­csokkal, tapasztalatcserével a kertbarátok és a gazdál­kodók segítségére lehetünk, rendezvényünket afféle kedvcsinálónak szántuk. Saj­nos, az eső elmosta a kerti bemutatót, pedig nálunk van néhány termelő, aki magas szinten tevékenykedik. De reméljük, hogy a szóban el­mondottak is meggyőzték vendégeinket, s a kertbará­tok egy sor termesztési is­merettel gyarapodtak. Némiképp „fűszerezte” az eseményt, hogy a rádióból hírt hallottak az egybegyűl­tek a Pest környéki eperhá­borúról. A felvásárlóhelyen is elmondták: bizony, a ter­melők ncha keveslik a fel- vásárlási árat és szíveseb­ben adják az epret a meg­megjelenő maszek kereske­dőknek, akik kilónként öt forintot is ráígérnek az áfész-árra. Kisbóli Tibor, a kaposvári Zöldért osztályvezetője er­ről igy beszélt: — Somogybán is vannak vitáink, de nem akkorák, mint Pesten. A mi hasznunk kevesebb, az általunk árusí­tott eper fogyasztói és fel­vásárlási ára között nincs akkora különbség, mint a rádióban jelzett árak között. Amit ennél fontosabbnak tartok: a somogyi szamócá- sok elsősorban gorellát ter­mesztenek, s ez jó. Ám van némi technológiai lemara­dás, mert kevés a fóliás rendszer és öntözés szinte sehol nincs. Pedig a szamó­ca öntözendő növény, s a vízre fordított pénz, különö­sen asztályos esztendőkben busásan megtérül. Az idén ugyan nincs ilyen gond. mert elég eső esett, de több év átlagtermése igen gyenge, pedig Somogy hazánkban a második megye a termelési listán. Miközben tanácskoztak, a felvásárlóhelyről elindították az első exportszállítmányt. Eddig a sardiak 3.5 vagon szamócát vittek be a felvá­sárlókhoz, vagyis kevesebbet a tervezettnél. Becslések sze­rint a maszekok sokkal töb­bet vittek el. mint a koráb­bi években.

Next

/
Thumbnails
Contents