Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

2 Somogyi Népiap 1984. június 16., szombat A KGST-tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól (Folytatás az 1. oldalról) Tovább fogják tökéletesí­teni az egymás közötti ke­reskedelemben érvényes ár­képzési rendszert és az együttműködés valutáris- pénzügvi eszközeit, erősítik a kollektív valutát — a transzferábilis rubelt. Az együttműködési mecha­nizmus fejlesztését és töké­letesítését elő kell segíteni­ük a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában ledol­gozásra kerülő, a KGST- tagországok gazdasági me­chanizmusai szerkezetének közelítését célzó javaslatok­nak is azokon a területe­ken, amelyek a legfontosab­bak a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztése szem­pontjából. A kommunista és mun­káspártok vezetői és a KGST-tagországok kor­mányfői a jövőben is szük­ségesnek tartják a gazdasá­gi együttműködés fejleszté­sét más, a KGST-n kívüli szocialista országokkal, ab­ból a meggondolásból, hogy ennek- az együttműködésnek fontos szerepe van minden egyes ország gazdasági fej­lődésében, és hogy a szocia­lizmus pozíciói erősödjenek a világon. A jövőben is szélesíteni fogják az együttműködést a fejlődő országokkal, abból kiindulva, hogy az elő fogja segíteni az említett orszá­gok nemzetgazdaságainak fellendítését és gazdasági függetlenségének erősítését, a velük folytatott köiicsömö- sen előnyös gazdasági kap­csolatok fejlődését. t Továbbra is készek arra. hogy fejlesszék a kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományos­műszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal, a világ valamennyi államával. Megerősödött azon meg­győződésük, hogy e kapcso­latok fejlesztése elő fogja segíteni a népek közötti köl­csönös megértés erősítését és a nemzetközi feszültség eny­hítését. Az értekezlet résztvevői kifejezik azon szilárd meg­győződésüket, hogy a hozott határozatok következetes megvalósítása új, 'fontos impulzust ad további len­dületes gazdasági fejlődé­süknek és a kölcsönös együttműködésnek, a szocia­lizmus növekvő tekintélyé­nek és vonzerejének a vi­lágban, szorosabbra fűzi és minden oldalról erősíteni fogja a KGST-tagországok egységét, amelyeket az alap­vető osztályérdekek azonos­sága és a marxizmus—leni- nizmus ideológiája kapcsol össze. A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak deklarációja A KGST -ta gországok (kom­munista és munkáspártj a i - nak vezetői, valamint állam- és kormányfői abból indul­nak 'ki, hogy a politikai és gazdásági világhelyzet eddig soha nem látott mértékben érinti valamennyi ország és nép érdekeit, és mély aggo­dalmuknak adnak kifejezést amiatt, hogy erősödött a bé­két fenyegető veszély. Jelen­tősen növekedett a nemzet­közi feszültség az imperia­lizmus, elsősorban az ameri­kai imperializmus agresszív köreinek konfrontációs irányvonala, valamint a ka­tonai fölény elérésére, az erőpolitika megvalósítására, a belügyiekbe valló beavatko­zásra, az államok nemzeti függetlenségének és szuve­renitásának csorbítására, a „befolyási övezetek” meg­szilárdítására és újrafel­osztására irányuló kísérle­teik következtében — hang­súlyozza bevezetőiben a do­kumentum. A fesiziülit helyzet, még kiéle­zettebb lett azálitak hogy né­hány NATO-országbam meg­kezdték az amerikai nukleá­ris középhatótávolságú raké­ták .telepítését. Ez a nuk­leáris fegyverkezési verseny új, különösen, veszélyes, sza­kaszát nyitotta meg az (euró­pai földrészen és a Szövjet- uniót válaszintézkedésekre kónyszerítebte. Az #irópai nukleáris fegyverekről és stratégiai fegyverekről .szóló tárgyalások megszakadok. A nemzetközi feszültség fokozását célzó veszélyes irányvonallal szembeszáll- nak a szocialista országok, a kommunista és munkásmoz­galom, más forradalmi és demokratikus erők, az erő­södő hatalmas háborúellenes mozgalom, amelyek kifeje­zik eltökélt szándékukat ar­ra, hogy véget vessenek az agresszív politikának, elhá­rítsák a nukleáris háború veszélyét, megvédjék a né­pek függetlenségét és sza­badságát, békében és az egyenjogúság alapján mű­ködjenek együtt. A kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dés és a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon törté­nő átrendezésének akadályo­zása ugyancsak növekvő el­lenállást vált ki az egész vi­lág haladó közvéleményében, az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmában, más álla­mok, a tőkés országok, töb­bek között az USA reálisan gondolkodó politikai szemé­lyiségéinek és hivatalos kö­rei képivlisélőinek körében is. E tendencia megnyilvánulása az a tény, hogy a nyomás ellenére számos tőkés ország folytatja a gazdasági kap-. csolatok fejlesztését a szo­cialista államokkal — mu­tat rá a deklaráció. Ami a KGST-tagországo­kat illeti, határozottan elíté­lik és elutasítják a békés ál­lamközi kapcsolatok aláásá- sát célzó irányvonalat, fel­lépnék a kizsákmányolás va­lamennyi formája, a más or­szágok belügyeibe való be­avatkozásra irányuló bár­mely kísérlet, a gazdasági kapcsolatok politikai nyo­más eszközéként való alkal­mazása ellen. Mindezt a nemzetközi jog általánosan elfogadott normái, az ENSZ Alapokmányában, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányában szereplő elvek durva megsértésének tekintik. A szocialista közösség or­szágaival szembeni ilyen •inányvanial, aimhut azt a tör­ténelmi tapasztalatok mu­tatják, teljesen kilátástalan. A szocializmus képes a leg­bonyolultabb nemzeti és nemzetközi problémák sike­res megoldására. A KGST-tagországok pél­dája, vívmányaik a szocia- lizrmys és kommunizmus épí­tésében, baráti kapcsolataik és együttműködésük megszi­lárdítása jelentős pozitív ha­tást gyakorol a világ fejlő­désére. Az új típusú állam­közi kapcsolatok elveinek a kölcsönös együttműködésük­ben, valamint más országok­kal való kapcsolataikban történő következetes gyakor­lati megvalósítása eredmé­nyeképpen, a szocialista or­szágok jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igaz­ságos és demokratikus ala­pon történő átalakításához. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy a KGST-tagországok közötti együttműködés továbbfej­lesztése és tökéletesítése, a szakosítás és kooperáció el­mélyítése elősegíti időszerű gazdaságifejlesztési problé­máik együttes erővel törté­nő megoldását, ezen belül az energia-, nyersanyag- és élel­miszer-szükségletek kielé­gítését, az élenjáró technika és technológia fejlesztésének és bevezetésének meggyorsí­tását, az anyagi és munka­erőforrások, a termelő és tu­dományos-műszaki potanc'ál jobb kihasználását. Ez hoz­zájárul minden egyes ország gazdasági és társadalmi fej-, lődéséhez, népeik anyagi jó­létének és kulturális színvo­nalának emeléséhez, a szo­cialista államok erejének, egységének és összeforrottsá- gának erősítéséhez. Ugyanakkor a KGSI-Jag- orszógok számára távolról sem közömbös, hogyan ala­kul a világ politikai és gaz­dasági helyzete. Mélyen ér­dekeltek annak javításában. És nemcsak azért, mert ez kihat gazdasági terveik tel­jesítésére, a más államokkal való gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolataik normális fejlesztésére. A szocializmus, mint a világ leghaladóbb társadalmi rend­szere természeténél fogva az emberiség jövőjéért érzett nagy feLelősséggel lép fel, mivel legfontosabb célja az emberről, az ember jólété­ről való gondoskodás. A KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjai­nak vezetői, valamint állam- és kormányfői azon a vé­leményen vannak, hogy nem a különböző társadalmi rendszerű államok közötti konfrontációra, nem a kap­csolataikat akadályozó újabb és újabb gátak eme­lésére, hanem a békés, tál­tos nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok fej­lesztése konstruktív útjai­nak keresésére kell töre­kedni, a világban kialakult realitások és valamennyi or­szág érdekinek figyelembe­vételével. Szilárd meggyő­ződésük, hogy semmiféle világprobléma, a szocializ­mus és a kapitalizmus kö­zötti történelmi vita sem oldható meg katonai úton. A KGST-tagországok min­dig is a gazdasági elzárkó­zás következetes ellenzői voltak, állhatatosan kiálltak és kiállnak a más államok­kal való széles körű, köl­csönösen előnyös együttmű­ködés, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok normalizá­lása, az ezek fejlesztésének útjában álló mindennemű korlát lebontása mellett. A dokumentum emlékez­tet arra, hogy az elmúlt év­tized tapasztalatai meggyő­zően bizonyították az eny­hülés szükségességét és gyü­mölcsöző voltát a világ va­lamennyi népe számára. Az értekezlet résztvevői fontosnak tartják mind­azoknak a pozitívumoknak a megszilárdítását és megsok­szorozását, amelyeket a 70- es években a nemzetközi kapcsolatokban elértek, azt, hogy erősödjön a kölcsönös bizalom és fejlődjön az egyenjogú együttműködés az államok között, függetle­nül kzok társadalmi rend­szerétől. Ehhez valamennyi ország konstruktív erőfeszí­tésére van szükség mind po­litikai, mind pedig gazdasá­gi téren. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a béke meg­őrzése a földön, a nukleáris katasztrófa elhárítása. El­sődleges jelentősége van a fegyverkezési verseny meg­szüntetésének, a fegyverze­tek csökkentésére való átté­résnek, a katonai-stratégiai egyensúly mind alacsonyabb szinten történő fenntartásá­nak. Ez a világgazdasági helyzet javításának is ' leg­fontosabb feltétele. Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú betartásával a nuk­leáris fegyverkezési verseny megállítható és az államok hozzákezdhetnek a nukleáris leszerelés reális intézkedé­seinek valóraváltásához. Eh­hez politikai akarat, vala­mennyi ország biztonságá­nak érdekeit figyelembe ve­vő, becsületes, egyenjogú és konstruktív dialógus szüksé­ges. Ezen az alapon lehet elérni Európa teljes mente­sítését mind a középhatótá­volságú, mind a taktikai atomfegyverektől. Az európai béke és biz­tonság szempontjából a je­lenlegi körülmények között feltétlenül szükséges köve­telmény az új nukleáris esz­közök felhalmozásának meg­szüntetése a kontinensen. Ezzel kapcsolatban az érte­kezletén képviselt államok ragaszkodnak a középható­távolságú amerikai nukleá­ris rakéták Nyugat-Európá- ban vgló telepítésének meg­szüntetéséhez és kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített' rakéták ki­vonásához vezető lépésekre, úgy egyidejűleg lépések fog­nak történni a válaszintéz­kedések visszavonására is. EZ fogja megteremteni az alapot a tárgyalások felújí­tására Európának mind a középhatótávolságú, mind a taktikai atomfegyverektől való mentesítésére vonatko­zó megfelelő megállapodások elérése céljából. A szocialista államoknak azok a javaslatai is igen időszerűek, hogy haladékta­lanul meg kell állapodni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásá­ról; a világűr militarizálá- sának, az erő alkalmazásá­nak a világűrben a föld el­leni támadásnak a betiltá­sáról; a vegyi fegyverek vi­lágméretű betiltásáról és megsemmisítéséről, és ehhez vezető lépésként a vegyi fegyverek megsemmisítésé­ről az európai kontinensen. Az értekezleten résztvevő államok felhívják a figyel­met a Varsói Szerződés tag­államai és a NATO-tagálla- mok között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsö­nös lemondásról és a békés viszonyok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére vonatkozó rendkívül fontos javaslatra. Határozottan síkraszállnak azért, hogy azok a nukleáris hatalmai),, amelyek ezt még nem tették meg, mondjanak le a nuk­leáris fegyverek elsőként való alkalmazásáról. A világgazdasági problé­mák megoldásának feladata kapcsán ma különös jelen­tőségre tesz szert a Varsói Szerződés országai és a NATO-országok között a katonai kiadások csökkenté­sével kapcsolatos tárgyalá­sok mielőbbi megkezdésének biztosítása, a szövetséges szocialista országok által az Észak-atlanti Szövetség tag­államaihoz intézett felhívás­ban nemrégiben ezzel kap­csolatban tett részletes és konkrét javaslat alapján. A katonai költségvetés csök­kentésére vonatkozó megál­lapodásnak természetesen ki kell terjednie valameny- nyi, jelentős katonai poten­ciállal reftdelkező államra. A katonai kiadások csök­kentése eredményeként fel­szabaduló eszközöket a gaz­dasági és szociális fejlesztés céljaira többek között a fejlődő országok megsegíté­sére használnák fel. A szocialista közösség or­szágainak az enyhülésre és leszerelésre vonatkozó ja­vaslatai jól ismertek. A KGST-tagországok készek aktívan résztvenni azok gya­korlati megvalósításában, csakúgy mint a más álla­mok által tett konstruktív kezdeményezések realizá- . lásában. A háborús fenyegetés enyhítése, a katonai szem­benállás csökkentése szem­pontjából igen nagy jelen­tőségű volna a stockholmi bizalomerősítő, biztonsági és európai leszerelési kon­ferencia sikeres befejezése. A KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjai­nak vezetői, valamint állam- és kormányfői a békés egy­más mellett elés elveihez hí­ven felhívással fordulnak valamennyi néphez, az álla­mok és kormányok vezetői­hez, tegyenek aktív lépése­ket a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében. A szocialista országok ál­tal a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, a t Egyesült Nemzetek Szerve­zetében és más < nemzetközi fórumokon ezzel kapcsolat­ban tett javaslatok tovább­ra is érvényesek. E javasla­tok továbbfejlesztésekép­pen az értekezlet résztvevői felhívnak a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok rendezé­sét, a gazdasági biztonság szavatolását és az államközi kapcsolatok e fontos terüle­tén a bizalöm kialakítását célzó Akcióprogram megva­lósítására. A nemzetközi érintkezés gyakorlatából ki kell zárni a gazdasági agresszió bármely módszerét, többek között az embargó, a bojkott, a keres­kedelmi, hitel- és technoló­giai blokád alkalmazását, il­letve az ezekkel való fenye­getést. A valamennyi állam kö­zötti gazdasági kapcsolatok­ban maradéktalanul érvé­nyesíteni kell a nemzeti függetlenség és a sziivere- nitás tiszteletben tartását, a belügyekbé való be nem avatkozást, az erőszak al­kalmazásától, illetve az az- zaló való fenyegetéstől tör­ténő tartózkodást, a teljes egyenjogúságot, a nemzeti érdekek és minden né]i azon jogának tiszteletben tartá­sát, hogy maga rendelkezzen saját sorsával, a kölcsönös előnyök, a diszkrimináció­mentesség és a legnagyobb kedvezmény elvét. Az értekezlet résztvevői ismételten megerősítik, or­szágaik szilárd szándéka, hogy fejlesszék a gyümöl­csöző kereskedelmi-gazdasá­gi és tudorhányos-műszaki kapcsolatokat minden olyan szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országgal, amely ez iránt készséget mutat. Cél­szerűnek tartják, hogy e kapcsolatokat elsősorban hosszú távú programok és egyezmények alapján bővít­sék, az együttműködés kü­lönböző kölcsönösen előnyös formáit alkalmazzák, bele­értve többek között az ob­jektumok műszaki felszere­lésében és létesítésében való közreműködést, az ipari kooperációt, tudományos­műszaki problémák együt­tes megoldását stb. A KGST-tagországok a tő­kés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel való együttműködés poten­ciális fejlesztési lehetőségei­nek aktívabb kiaknázása mellett foglalnak állást. Eb­ben a vonatkozásban nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai országok közötti gazdasági és tudományos - műszaki 'kapcsolatok bővíté­sének a Helsinkiben elfoga­dott Záróokmány és a mad­ridi találkozón elért'megál­lapodások szellemében. A KGST-tagországok támogat­ják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a fejlett tőkés országok, továbbá a fejlődő országok gazdasági szervezetei közötti, kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok ki- alákí-tását. Ezzel összefüggés­ben megerősítik, hogy ké­szek a KGST és a EGK kö­zött megfelelő megállapodást •kötni, szem előtt tartva a szóban forgó szervezetek tagországai közötti kereske­delmi-gazdasági kapcsolatok további fejlődésének elősegí­tését. A KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjai­nak vezetői, valamint állam- és kormányfői sürgetően szüikségesnék tartják a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok igazságos és demokrati­kus alapon történő átszerve­zésére és az új gazdasági vi­lágrend kialakítására irányu­ló munka aktivizálását. A KGST-tagországok a je­len deklarációban szereplő javaslattok megvalósításában mindenkivel együttműköd­nék, aki érdekelt a nemzet­közi béke és biztonság meg­szilárdításéiban, a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok ja­vításában. Más államoktól a jóakarat, a kölcsönös -megér­tés, a közös akciókra való törekvés hasonló megnyilvá­nulását várják, és ezen az alapon késesek bármely konstruktív javaslat meg­Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy jelenleg, jobban, m'nt valáha, szükség van arra, hogy valamennyi parlament és kormány, a széles világ* közvélemény, minden józa­nul gondolkodó ember egye­sítse erőifeszítéseit a béke megőrzése és megszilárdítá­sa, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés, el­sősorban a nukleáris lesze­relés, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok normalizá­lása céljából, valamennyi or­szág és nép érdekében — hangoztatja befejezésül a deklaráció. A nyilatkozatok aláírói: A Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a. Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkárai, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának elnö­ke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Gus­tav Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője. A Kubai Köztársaság ré­széről — Carlos Rafael Rod­riguez, a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, az Államtanács elnökhe­lyettese, miniszterelnök-he­lyettes. A Lengyel Népköztársaság részéről — Wojciech Jaru­zelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnöke A Magyar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkárai. A Mongol Népköztársaság részéről — Jumdzságin Ce- denbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hu ralija Elnökségének elnöke. A Német Demokratikus Köztársaság részéről' — Erich Honecker a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke. A Román Szocialista Köz­társaság részéről — Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Pánt főtitkára, a Romáin Szocialista Köztársa­ság elnöke. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részé­ről — Konsztantyin Cser- nyenko, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. A Vietnami Szocialista Köztársaság részéről — Le Duan, a Vietnami Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságnak főtitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents