Somogyi Néplap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

2 Somogyi Néplap 1984. június 14., csütörtök Folytatódott a KGST magas szintű tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke szerdán Moszkvában talál­kozott Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettessel, az állami tervbizottság el­nökével. Áttekintették az 1986— 1990-es. időszak tervkoordi­nációs munkájának mene­tét, s az ezzel összefüggő soron levő feladatokat. Konsztantyin Csernyenko. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és Gustáv Husák; a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nöke szerdán a moszkvai Kremlben baráti találkozón vett részt. A találkozón a felek meg­vitatták az SZKP és a CSKP, a Szovjetunió es Csehszlovákia közötti együtt­működés további elmélyíté­sének kérdéseit. Megelége­déssel állapították meg, hogy ez az együttműködés egyre jelentősebb tényezővé válik mindkét ország gazdasági és kulturális életében, szociális programjaik megvalósításá­ban. A szovjet és a csehszlovák vezető kifejezésre juttatta a két ország szándékát, hogy továbbra is kellő módon kí­ván hozzájárulni a szocia­lista gazdasági integráció feljesztéséhez, a szocialista közösség összeforrottságá- nak szilárdításához. A megbeszélésen hangsú­lyozták a két ország állás­pontjának egységét a nem­zetközi helyzet megítélésé­ben. Holtpont, holtakkal A Contadora-csoport négy tagállamának képviselői mana- guai sajtóértekezletükön, ahol újonnan kidolgozott békeja­vaslatukról számoltak be. Balra: Miguel D’Escoto nikara- guai külügyminiszter Managuában hivatalosan közölték, hogy a sandinista hadsereg harcban áll az északi és déli határvidéken betört ellenforradalmi cso­portokkal. A közlés szerint mintegy ötezer „kontra” (így nevezik spanyol rövidítéssel a forradalom fegyveres el­lenségeit) küzd Nicaragua területén, ugyanennyi pedig Honduras és Costa Rica fe­lől szinte szabályos időkö­zökben támadja a határvi­déket. A kép sajnos nem válto­zott. Az az amerikai kor­mányzat, amely minden baj forrását (például a gyarmati múlt, az északi' gyámkodás közismert latin-amerikai po­litikai és szociális következ­ményeit) keresetlen egysze­rűséggel „Moszkva és Ha­vanna kezében” látja, önma­ga minden eszközzel beavat­kozik a kis karibi ország életébe. Méghozzá jéghideg tudatossággal és — sajnos — hatékony kártékonysággal. A cél egyértelmű: lélektanilag gazdaságilag, lehetőleg kato­nailag is felőrölni Nicaragua népének és kormányának ellenálló-képességét. A fegy­veres betörések ebben az esztendőben 200 millió dol­lárnyi kárt okoztak az or­szágnak. Nicaraguái mére­tekben ez irdatlan összeget jelent. És ez csak a konkrét veszteség, nincsenek benne azok az elkerülhetetlen újabb összegek, amiket ez a kis ország az elemi élet­ösztön parancsára kénytelen védelmi célokra fordítani. Ennek az egész „kivérez- tetö háborúnak" egyetlen „ideológiai alapja” van: a washingtoni állítás, hogy Nicaragua a térség forradal­mi mozgalmainak erjesztő je, fegyverszállítója. Emellett a Fehér Ház gyakorta emle­geti, hogy a krízist „párbe­széd" útján kellene rendezni. Nos, a nicaraguai vezetők szintén a tárgyalások beindí­tásában látják a megoldást, — de csak akkor, ha a má­sik fél a dialógust a valós problémák valós rendezésé­re és (a nem a kivéreztetés propagandisztikus ellensú­lyozására, mondhatnánk el- kenésére használja fel. Létezik egy csoport a tér­ségben — ,Kolumbia, Mexi­kó, Panama, Venezuela —, amely immár tizennyolc hosszú esztendeje hónapja kísérletezik az igazi, a konstruktív párbeszéd felté­teleinek megteremtésével. A Contadora-csoport külügymi­niszterei most ismét végig­járták a közép-amerikai vál­ságban legközvetlenebbül érintett országokat és új ter­vezetet dolgoztak ki egy re­gionális megállapodáshoz: Nem nehéz megjósolni, hogy a terv sikere ezúttal sem Nicaraguán múlik. Pedig nagyon fontos len­ne a közép-amerikai helyze­tet kimozdítani a holtpont­ról. Többek között azért, mert ez a ’holtpont naponta új holtakat követel. H. E. Francia atomkísérlet Franciaország szerdán Úja'bb kísérleti atomrobban­tást hajított végre a csen­des-óceáni Francia-Po! má­záéhoz tartozó Muruora ko- rallszigeten. Az új-zélandi földrengésjelző intézet köz­lése szerint a robbanás ere­je öt kilotonna TNT-vel voU egyenéntékű. Az idén ez volt a franciák harmadik atomkísérílete. Eltemették Enrico Berlinguert Félszáz külföldi delegáció rótta le kegyeletét Szerdán délután Rómában eltemették Enrico Berlin­guert, az Ólasz |Kommunista Párt főtitkárát, aki 62 éves ókorában, hétfőn délután halt meg a padovai kórházban, agyvérzés ikövetkeztében. Szerdán kísérték utolsó útjára az OKP hétfőn elhunyt fő­titkárát Noha a gyászmenet délu­tán 3 óraikor indult az Olasz Kommunista Párt székháza elől, az országos zarándok­lat már kedden megkezdő­dött, százezrek indultak a fővárosba, hogy végső bú­csút vegyenek a párt fő­titkárától. Berlinguert az OKP szék­házában ravatalozták fel. Hétfőn estétől kedden két óráig amikor a. ka­pukat lezárták, több, mint százezer ember vonult el a vörös és nemzetiszínű zász­lókkal letakart ravatal előtt. A koporsónál a párt vezetői, a szakszervezetek képviselő', üzemi munkások, az olasz irodaiam és művészet kie­melkedő személyiségei áll­tak díszőrséget Lerótták kegyeletüket a temetésre érkezett mintegy félszáz külföldi delegáció vezetői és tagjai. Az SZKP küldöttségét Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezette. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra vett részt Enrico Ber- linguer búcsúztatásán. A magyar küldöttség, amely­nek tagja volt Szita János római nagykövet is, déle­lőtt díszőrséget állt a rava­talnál. A szocialista országok ál­lami, pártküldöttségein kí­vül küldöttséggel képvisel­tették magukat a nyugat- európai kommunista pártok, köztük a francia delegác'ót Georges March-.is, a spa­nyolt Gerardo Iglesias ve­zette. Részt vettek ai temeté­sen a kormányon levő szo­cialista és szoc aldemokra'a pártok képviselői, jelen volt Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, továbbá a felszaba­dító mozgalmaik számos kül­dötte. Az OKP főtitkárának ko­porsóját lassú gyászmenet­ben vitték a Pi.azzal San Gio­vanni térire, ahol becslések szerint egymillió ember előtt az ifjúsági szövetség, a szak- szervezetek, az olasz katoli­kus dolgozók szövetsége, a strasbourgi európai parla­ment nevében búcsúztatták az OKP főititkárát. A párt- vezetőség nevében Giancarlo Pajetta, az OKP titkársá­gának tagja mondott besze­det. A gyászünnepségen részt vett Sandro Pertini köztár­sasági elnök. Bettino Craxi miniszterelnök, a kormány több tagja és a politikai élet és a politikai pártok ve­zetői. Enrico Berlinguert Róma egyik kisebb temetőjében, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Az MSZMP Központi Bi­zottságának küldöttsége, amely Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja. a Köziponti Bizottság titkára vezetésével részt vett Enrico Berlinguernek az GIarz Kommunista Párt főtitkárá­nak gyászszertartásán, szer­dán este visszaérkezett Ró­mából. IRAK—IRÁN Betartották a tűzszünetet Irak és Iran szerdán is betartotta az ENSZ által kezdeményezett; korlátozott tűzszünetet, noha iraki köz­lés szerint Irán a tűzszünet keddi életbe lépése után húsz percig még ágyúzta Zurbatije városát. Ugyanakkor változatlanul folytatódnak a határmenti csatározások, és mind Bag­dad, mind Teherán szüksé­gesnek tartotta leszögezni, hogy a polgári célpontokra vonatkozó tűzszünet ellené­re magának a háborúnak nincs vége. Tanácskozást tartanak Becsben az ENSZ égisze alatt a vi­lágűr békés felhasználásáról. Képünkön: az értekezlet ülés­terme PÉNZ LESZ AZ ECU-BŐL? Az ecu hamarosan olyan pénz lesz, mint akármelyik másik: Párizsban héhány napja megkezdődött jegyzé­se a tőzsdén és más pénz­központok hamarosan kö­vethetik a példát, annak nyomán, hogy az ecu mind­inkább elterjed a magánfor­galomban is. De miféle pénz az ecu, amikor tulajdonképpen nem is létezik? Utoljára 1803-ban volt forgalomban ilyen nevű (ejtsd; ékü) pénzérme Fran­ciaországban, ezüstből. Elődjét, az 1266-tól 1653-ig forgalomban volt arany Ecut IX. (szent) Lajos francia király adta ki először, akkor nevezték el így a rávett ki­rályi címerpajzsról — az ecu francia szó eredeti jelentése pajzs, vagy címerpajzs — és a király „feltalálta” hozzá az egységes árfolyamat is, amelyet a széttagolt ország­ban igyekezett mindenütt ér­vényesíttetni. A széttagolt Nyugat-Euró- pa pénzügyi egységesítésé­nek előmozdítására vezette be az ecu-t 1979-ben a Kö­zös Piac is, bár a névválasz­tásban valószínűleg nemcsak a történelmi párhuzam ve­zette: a mai Ecu az angol European Counting Unit — Európai Elszámolási Egység — elnevezés rövidítés^. De még mindig nem létezik a valóságban: nem lehet „kéz­be fogni", zsebre vágni, vagy a pénztárcába tenni. Nem verik, nem nyomtatják se­hol. Mint a neve is mutat­ja: a kölcsönös elszámolások értékmérésére szolgáló könyvviteli fogalom, a ban­kok, majd a vállalatok üzle­ti könyveinek rubrikáiban szereplő „pénz” az ecu. Napi árfolyamát eddig ki­zárólag az Európai Közössé­gek Bizottsága, a Közös Piac végrehajtó szerve adta meg. mégpedig nyolc nyugat-euró­pai valuta egymáshoz és a dollárhoz viszonyított árfo­lyammozgása és e valuták közösségen belüli gazdásági súlya alapján. Az ecu lénye­ge, hogy a közös piaci or­szágok közötti pénz- és hi­telforgalomban mindenki át számíthatja a hivatalos árfo­lyam alapján egy közös el­számolási egységre a nemze­ti valutákban keletkező kö­veteléseit vagy adósságait, ebben jegyezheti azokat: a módszer megkönnyíti a pénzforgalmat és — az árfo­lyam kiszámítási módja ré­vén — hosszabb-rövidebb ideig véd az egyes nemzeti valuták olyan konjunkturális árfolyammozgásai ellen, amelyek a (nyugat -)európai pénzügyi rendszer keretei között is lehetségesek. Először, 1979-ben még csak az úgynevezett ,,iköz-ecu-t” vezették be: kötelezték a résztvevő országok központi bankjait, hogy pénzügyi tar­talékaik egy részét ecu-re át­számítva jegyezzék. Hamaro­san megkezdődött a bankok közötti Ecu-forgalom. 1982 májusában határozat szüle­tett, amely döntő tulajdon­sággal ruházta fel az ecu-t: azóta úgy lehet forgatni az ecu-re szóló követeléseket, mint bármilyen más valódi pénzt. 1980-ban még csak 400 millió, 1982 végén 3 milliárd és tavaly év végén már 10 milliárd ecu volt „forgalom­ban”, s ebből 1,7 milliárd már nem a bankok egymás­sal szembeni számláin, ha­nem különböző vállalatok számláin szerepelt — va­gyis ekkora értékű nemzeti valutát, tartalékot, hitelt és követelést jegyeztek a közös elszámolási egységben. Pénzügyi szakértők sze­rint ugyan az ecu növekvő népszerűségét az magyaráz­za, hogy „elsimítja” az ár­folyammozgások közötti kü­lönbségeket, ám ez nagyobb elterjedésének gátja is: az ecu magánforgalma feltű­nően fejletlenebb az erős valutájú egk-országokban, mint a „törékeny” pénzű ál­lamokban. Olaszországban például igen keresett, az NSZK-ban azonban a közel­jövőben nem tervezik tőzs­dei jegyzését, az árfolyam- kockázat elleni védekezés­ben jelenleg megfelelőbb­nek tartják saját valutáju­kat. De mindez akkor is azt jelenti, hogy immár megje­lent a piacon a „magán- ecu”. Ennek logikus követ- Kezménye, hogy Párizsban elkezdődött tőzsdei jegyzése is, egyenlő „jogon” a dóik., után és a többi konvertibi­lis valuta előtt. Nyilván sor kerül arra is, hogy a válla­latokon kívül magánszemé­lyek is ecu-ban tarthassák megtakarításaikat, bankbe­tétjeiket. Egy luxemburgi bank ecu-hitelkárt;a kibo­csátását javasolja, egy fran­cia bankcsrport pedig ecu- utazási csekk eladására ké­szül. Ez persze rr ;g a jövő zenéje, de az ecu életképes­ségét bizonyítja, hogy sza­bad árfolyama lényegében nem térj el a brüsszeli EGK-központban számított elméleti árfolyamtól: az el­ső napi tőzsdei záráskor eg; ecu 6 frank 86,25 centimes- volt aznap. 'Uvel mind gyakrabban fogunk találkozni vele, ha­marosan érdemes lesz ma­gyar fordítást is keresni az ecu szónak: sokan az ecu el ■ ső „királyságának” régiségé re utalva a „tallért” java­solják, még akkor is, ha az új ecu-t éppenséggel nem a nosztalgiahullám, hanem az újítás hulláma vetette a nyugat-európai pénzforga­lom süppedékes partjaira. Értesítjük az érdeklődőket, hogy a Fonyódi Építőipari Szövetkezet 1984. július hó 1. napjától építőipari részlegét (kőműves, ács, burkoló, vízvezeték-szerelő, villanyszerelő, fűtésszerelő stb. szakmák) átailányelszámolásos — gebines — rendszer­ben kívánja üzemeltetni. A részletek megbeszélése végett 1984. június 20-án de. 10 órára várjuk az érdeklődőket Fonyód, Blaha Luj­za u. 26. szánt alatti központunkban. Felvilágosítás folyamatosan: Vértes László elnöknél Telefon: 92, 38 Fonyódi Építőipari Szövetkezet vezetősége (79208)

Next

/
Thumbnails
Contents