Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-13 / 111. szám

1984. május 13., yesérnap Somogyi Nötap Kaposvárról indult a philadelphiai, a londoni, és a prágai .filharmonikus zenekar vendégszerepei, ösz- szesen 38 hangversenyre ke­rül sor olyan világhírű mű­vészek közreműködésével, mint Vlagyimir Askenazi, Carlo Maria Guilini, Seidzsi Ozava és Herbert von Kara­jan. Az utóbbi — ritka bé­csi fellépései egyikén — Verdi Requiemjét vezényli. A Theater an der Wien- ben Jura Soyfer, a nácik ál­tal elpusztított osztrák kom­munista író „Világvége” cí­mű darabját mutatják be, megzenésítve. Külföldi színi- •gyüttesek vendégszereplése, operai és irodalmi esték, bo- hócfeszttivál, művészeti kiál­A tat» Zichy Mihály Mű­velődési Házban Mezed Ottó művészettörténész nyitotta meg a Videoton üzemi KISZ- bizottsága és a művelődési központ közösen szervezett kiállítását, Illyés István szobrászművész alkotásaiból. Elsősorban a modem művé­szet iránt érdeklődők jöttek el a megnyitóra, ahol elvont témájú szobrok láthatók. Illyés István szobrász mos­tani kiállításán, mintegy 30 alkotását láthatják az érdek­lődők. A szobrok többsége az ősi múltba visszanyúló motí­vumokat dolgoz fel. Külö­nös hangulatot áraszt az 1970-ben készült Karácsony este című lesieti, doe*ban­tott vászna, és eddigi mun­kásságának csúcsa, A kert temploma című szobor, A faszöbrász Illyés (Kosa Fe­renc Guernica című filmjé­ben a főszereplő kőszobrászt játszotta) mostani bemutat­kozása a huszonegyedik a nagyközönség előtt. Az 1984. évi Czáffra-alapít- vány nyertes Illyés István alapanyagként főleg kerríény- fát használ, de dolgozott már puha fenyőből is. A most be­mutatott szobrok közül a Naplemente és a Gondolatok az ősökről című a legmegra- gadőbb. A kiállítás anyagát májú* 27-ig tekinthetik meg az ér­deklődök. Á rendhagyó Otelló Ötven év a korong mellett Korda Imre kiállítása Siófokén Prózai színész és film­sztár, tévésorozatok népszerű figurája, operett bonviván, Wagner-hős — két évtizede így ismeri Csányi Jánost a közönség országszerte. Rendhagyó a karrierje 's! — Énekesi pályára lépé­sem előtt autószerelőiként dolgoztam. Szenvedélyesen sportoltam, elsőosztályú tor­nász, ökölvívó, hosszútáv- úszó voltam, de minden sportágai szerettem. Lábtö­résem miatt azonban eltil­tottak a versenyektől. A műhelyben gyakran énekeltem. Egyszer Tóth Ala­dár az Operaház akkori igazgatója a kocsiját nálunk javíttatta. Hallotta, amikor kollégáimat szórakoztattam. Behívott másnap az Operá­ba. Bíztatott, és felvillan­totta, milyen jövő várhat rám, ha komolyam foglalko­zom énekbeli képességeim kifejlesztésével. Megfogad­tam a tanácsát Mint statiszta, mindem nap vegigélverhettem az Operá­ban az előadásokat, és sokat tanultam. Rövid idő múlva elfogadtam a Kaposvári Csi- ky Gergely Színház ajánla­tát bonviván szerepkörre. Az operett műfaj híres alakjait személyesíthettem meg, Mr. X., Gábor diák, Szu-Csong herceg, a koldusdiék szóla­mait énekelhettem a kapos­vári közönség előtt. — Életem kiemelkedő sza­kasza volt a vidéki portyá­zás. Nemsokára a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződ­tem, ahól prózai és ezzel párhuzamosan opera fősze­repeket kaptam. Egyik este Bánk bánként, másnap Pin- kertonként léptem színpad­ra. Izgalmas próbatétel volt! — A fővárosba 1966-ban Nagyszabású fesztivál Az ünnepi hetek szokáso­san gazdag zenei programjá­ban a helyi élgárda, a Bé­csi Filharmonikusok mellett hívtak vissza, az Operett Színházhoz, tenor főszere­pekre, és végre 1969-ben tel­jesült régi vágyam, magán­énekese lehettem az Operá­nak. Nagyszabású vállalkozásba kezdett az Opera ház, évtize­des szünet, után Wagner , Ringjének valamennyi zene­drámáját színpadra állította. Siegfried címszerepét Csányi Jánosra osztották. Soha en­nél találóbb választás! Csak­nem tíz esztendőn át élvez­te a közönség ,ezt a művet — Csányi játékán, hiteles alakításán keresztül. „ .. .illúziót keltő, a figu­ra lényegét megjelenítő Siegfried — írta róla kriti­kájában Kroó György. Nem­csak csodálatos színpadi je­lenség, amilyet Bayreuth is megirigyelhetne hanem egész egyéniségéből az a fajta at­Csánji János Otelló szerepé­ben moszféra árad. amit a zene nyomán Siegíriedhez képze­lünk. Nem tudom megítélni, hogy mennyire képezhető még a hangja, hogy mit és milyen mértékben tanulhat meg, de így, ahogy van, tu­lajdonképpen az ismeretlen­ségből előlépve, minden ma­gyar Siegíriedhez fűzött vá­rakozásunkat felülmúlja ...” — Mintha pályafutásom Walhallájába érkeztem vol­na ... testestől, lelkestől Siegfrieddé váltam. Megkí­vántam Wagner többi tenor főszerepeit, Siegmund erejét, Parsifal balgaságát, állhata­tosságát, s talán e drámai iskolának köszönhetem azt a bennem forrongó belső tü­zet, amit — különös mó­don Otellóként adhattam ki magamból. Beugrással éne­kelhettem el Sass Szilviá­val Verdi remekművét. Ak­kor döbbentem rá, mióta él bennem a ciprusi mór, mennyire vártam rá. Csányi János «mlékeaetes alakításai között foglal he­lyet a Borisz Godunov ál Dimitri ja a Szegedi Ünnepi Játékokon. „Igazi színpadi ereje volt — jegyezte fel kritikájában Pályi András, nemcsak mert kiművelt te­norja a hatalmas szabadtéri színpadot is be tudta tölteni, hanem azért is, mert olyan értékekkel rendelkezik, ame­lyek nem túl gyakoriak ope­ráinkban . A fogurát Borisz drámai lag méltó ellenfelévé tudta emelni.” Az előadás végén lelkes, hangos ováció­val ünnepelték a művészt. ... És aki a mozi, a tévé- filmeket kedveli, mostaná­ban gyakrabban találkozhat Csányi János nevével. Az „Egy óna múlva itt vagyok” sorozatból, Katica úrként úton, útfélen leszólították, a bűnügyi filmekben is nép­szerű. Az Operaház felújítá­sa miatt kevesebb az elfog­laltsága mivel tölti szabad­idejét? Fél évszázada, 16 éves ko­rában kezdett önállóan ko­ron goznd Korondon, abban az erdélyi faluban, ahoi szinte minden házban él egy-két fa­zekas, ahol valamelyik por­tán mindig izzik egy kemen­ce. 13 évesen állt be inasnak Katona András mesterhez, aki a fiút — dacára annak, hogy az apja nem fazekas, hanem műbútorasztalos volt — az átlagnál ügyesebbnek, tehetségesebbnek tartotta, s miután úgy vélte, hogy elég­gé ismeri már a szakmát, út­jára bocsátotta. „Most már nélkülem is elboldogulsz, fiam” — bíztatta, mert is­merte a Karda-család meg­élhetési gondjait. Az apa ugyanis javalkorában megbe­tegedett — egyszer a hava­son nagyon megfázott —, s egyre kevesebbet tudott dol­gozni. Pedig öt gyerek kért kenyeret a házában. Legidő­sebb fiának, Karda Imrének kellett mielőbb pénzt keres­nie. Korondról a háború so­dorta el, a felszabadulás után egy hadifogóly-vonatital ér­kezett Budapestre. Egy ideig Hidegkúton dolgozott, majd a Díszkerámiiaii Szövetkezet­ben 18 évig. Ott csak koron- goaott, de nem szokta meg — nem bírta megszokni — a ért elnyerte a népi iparmű­vész címet, és Budapesttől Nyíregyházáig, a Balaton- parttól Kaposvárig mutatko­zott be szép munkáival. sablonos munkát. 1973-ban kiváltotta az iparengedélyt, s felesége szülőfalujában, Sió­fok-Kilitiben próbált szeren­csét. 11 hónapig volt maszek, a felesége és a lányai próbál­ták értékesíteni ‘korsóit, edé­nyeit, kevés sikerrel. 1974 óta a népművészek háziipari szövetkezetének szállítja munkáit, illetve most már — elmondhatjuk — az egész Karda család a népi kerámia szolgálatában áll. Veje, Pri­maries István — a legtehetsé­gesebb Karda tanítvány — kőműves szakmáját cserélte fel a korongozással, s máraz ő munkái is megálltak he­lyüket a kiállításokon. A választott szűkébb ha­za, Siófok, hat éve „fedezte fel” a füstszínű kerámiák mesterét Mindenekelőtt a Somogyi Néplapból szerzett tudomást a Kiüti városrész­ben élő népi iparművészről, aW hamarosan gyűjteményes 'kiállításon is bemutathatta legszebb termékeit a Bulaton- parti városban. Most mun­kásságának 50 éves jubileu­ma alkalmából ugyancsak a Dél-balatoni Kulturális Köz­pontban rendezték meg tár­latát. A bemutatott füst- színű és terrakotta kerámiák mindem bizonnyal nagy si­kert aratnak ma jd a hazai és a külföldi vendégek körében. Sz. A. Bécsi ünnepi hetek Fellép az Állami Bábszínház is Szombaton megkezdődött az osztrák főváros legna­gyobb szabású, hagyományos művészeti fesztiválja, az idei bécsi ünnepi hetek. Az öthe­tes eseménysorozatnak ezút­tal is vannak magyar közre­működői: a bábbemutatók sorában a budapesti Állami Bábszínház művészei is fel­lépnek. A bábok egyébként az idei •nnepi hetek „főszereplői”: Bécs belvárosában, a sétáló­övezetben, a Grabenen és környékén 300 életnagyságú rendkívül ötletes bábu szí­nesíti az utcaképet, a „benn­szülöttek” és a turisták örömére — mintegy vigasz­talásul a tartósan hideg, esős időjárásért. lítások, filmbemutatók egé­szítik ki a bécsi ünnepi he­tek sokrétű műsorát. — Gyakran utazom vidék­re önáffló estemmel A zene- irodalom gyöngyszemeit mu­tatóm be, de ha a közönség kéri, szívesen nóta zom, a Hej cigány után a Tavaszi dalt a WalkürtxH a Kovács­dalt a Siegfried bőt is eléne­kelem. .. Brdősi Mária Á bőrmívesség mestere Az Édosz Művelődési Ház népművészeti szakkörének vezetője, Zsalakovics László mutatkozott be a nagyközön­ségnek míves b ormunkéi va.l a pénteken délután nyílott tárlaton. Szebbnél szebb szí­jak, táskák, ostorok, erszé­nyek, övék, lószerszámok ke­rültek a tablókra. Ksalalko- vics László szíjgyártóból lett bőrdíszműves. Tevékenységé­Illyés István bemutatkozása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents