Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-13 / 111. szám

1984, május 13,, vasárnap Somogyi Néfuvp 3 Termésátlag és termőképesség 171 milliós export A múlt évben a Kiszöv- hoz tartozó huszonnégy so­mogyi tagszövetkezet ter­melése megközelítette, ár­bevétele pedig meghaladta a 2 milliárd forintot. Az összes értékesítés 13,3 szá­zaléka exportra került, s ebből a 171 millió forint értékű termékből 46.7 szá­zalék a tőkés piacon talalt gazdára. Az elmúlt nyolc évben fo­kozatosan emelkedett és csaknem háromszorosára nőtt a somogyi ipari szö­vetkezetek külföldön. érté­kesített termékeinek értéke, s az utóbbi években gyara­podott azoknak a szövetke­zeteknek a száma, melyek az országhatárokon túl is vevőre találnak. A legjelen­tősebb exportot a ruházati ágazat bonyolítja le, de ott van a külföldre szállított termékek között például a bőr- és kötöttáru, a sport­labda, számos munkavédel- mi cikk, faipari, népművé­szeti és háziipari áru, s meg tahi'hatók ebben a sor­ban a konténer épületek is. Az idén és a következő években — egyéb, igencsak jelentős feladatok teljesíté­se mellett, mint amilyen például a szalgjáMjatások javítása, a háttéripari tevé­kenység fokozása, az im port gazdaságos helyettesí­tése, a belföldi ellátásban való hatékonyabb részvé­tel — arra törekszenek, hogy növeljék az export árualapot. Ezzel nemcsak a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének ja­vításához járulnak hozzá a somogyiak, hanem saját szövetkezeteik anyagi hely­zetét is erősítik, tagjaik jó­létét is előmozdítják. Szak munkástanulók Nagyatádért Ha lesz egy ... Szarvas József megállít a nyomda sarkánál: — Látja, ezt mi csinál­tuk — mutat az üvegportál­ja, amely mögött ezúttal megannyi régiség sorakozik Van itt tüzéi’csákó, iparos­levél, több száz* éves Atád térkép, sok régi használati eszköz, egyszóval minden, aminek így vagy úgy köze van a város történetéhez. Mindezt a szakmunkás- képző ' intézet honismereti szakkörének tagjai gyűjtöt­ték össze. A szakkörvezető elmondta: — A munka nem ért ré­get. továbbra is számítunk a patrónusokra. Most, hogy belekóstoltunk a gyűjtésbe, Nagyatádi kiállítás — a kirakatban SOMOGYI KRÓNIKÁJA Büszkék lehetünk a ga­bonatermes sikereire. Az elmúlt másfél évtizedben megkétszereződött' a termés mennyisége, voltaképpen minden második évben ter­melési rekord született. A kérdés most' az: ter­melhetünk-e több gabonát? A vetésterület számottevően nem bővíthető, hiszen je­lenleg is a szántónak 62-62 százalékán hajtogatja a szél a' kalászosok és a kukorica szárát. A nagyobb termést csak akkor hordhatjuk magtárba, ha a termésátla­gok emelkednek. Azon sínes vita, hogy szükség lenne a mostaninál több gabonára. A búza, a kukorica közvetlenül is el­adható a világpiacon, de közvetve is az élelmiszer­gazdasági exportot gyara­pítja. Növekedhetnek e a tér­mesátlagok ? A tudományos megközelítés szerint feltét­lenül. Jelenleg a búza fejteik üzemi termőképessége 6-7 tonna hektáronként, a ku­koricafajtáké megközelíti a 10 tonnát. Szakszerű kifeje­zéssel élve: a genetikai' po­tenciál még tág terel, enged a termésátlagok emelkedé­sének, hiszen búzából 4-5 tonnát, kukoricából 6-7 ton­nát termelnek a gazdaságok hektáronként. Egy felmérés szerint az országban a ge­netikai potenciál kihaszná­lása nem éri el - a 60 száza­lékot. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a ga­bonafélék kedvezőbb terü­leti elhelyezésével. kor- ln szerűbb agrotechnikával, a technológiai fegyelem javí­tásával növelhető lenne ez az arány. A kihasználatlanság tehát tény, a kimozdulás útja is ismert. A fenti megfogal­mazás azonban túlságosan is általános ahhoz, hogy a részletekre, a valós okokra fény derüljön. Elnagyolva ugyanis könnyű mondani, hogy javítani kell a techno­lógiai fegyelmet, de ennek a gyakorlatban naponta igénylendő feltételei van­nak. Csak néhány dolog a sok közül: nagy termőké­pességű vetőmag, jó nö­vényvédő szer, és műtrágya ellátás, a szükségletnek megfelelő géppark, és meg lehetne sorolni, Miként valósulnak meg e feltételek a gyakorlatban ? A köztermesztésben lévő fajták, hibridek termőké­pessége az elmúlt eszten­dőkben mindig sokkal ma­gasabb volt, mint amit or­szágosan a meglévő terme­lési technológia színvonala mellett ki lehetett használ­ni. Fejlődött a hazai nö- vénynemesítés, s ezen kí­vül figyelemmel kísérték, átvették a világ legjobb növény nemesi tő intézetei­nek eredményeit is. Csak az V. ötéves tervidőszakban 5 búzafajta, 57 kukoricahib­rid licencét vásároltuk meg A hazai intézetekben az el­múlt három évben 10 búza--, 7 árpafajta, 19 kukonicahib- rid kapott állami minősí­tést. A gabonafélék termőké­pessége — genetikai poten ciálja — tehát egyre növe­kedett, s ezt a termesztés más feltételei nem tudták követni. Évről évre vissza­térő gond a műtrágya-ellá­tás. A gazdaságok egy ré­sze nem akkor jut hozzá, amikor szeretné, és nem azt a műtrágyát kapja meg. amit eppen keres. Az is igaz persze, hogy a hiány nem akkora, mint amekko rának hallatszik. A kárval­lottak hangja erősödik fe! ilyenkor. Az idén is mind­össze 30 eaer tonnával volt kevesebb műtrágya a kelle­ténél, s ez az összes fel­használásnak csak 5 száza­léka. A kereskedelem fc- Oyatékossagai miatt azon­ban a valóságban ennél jó­val nagyobb volt a hiány. A növekvő termésátla­gokhoz nem igazodott a gép­park összetétele, műszaki színvonala sem. A növény­védelmi és mútrágyázási gépek kapacitása például összességében elegendő len­ne, de az eszközök fele nem, felel meg a követelmények­nek. A betakarítás gépesí­tése száz százalékos a nagy- üzemekben, de a kombáj­noknak csak 19 százaléka az úgynevezett nagy át­eresztőképességű. A magas termésátlagok pedig ezeket követelnék meg ahhoz, hogy a betakarítás veszteségei csökkenjenek. Az anyagi, műszaki ellá­tás hiányosságait a mező- gazdasági nagyüzemek pa­naszolják. Annyiban feltét­lenül igazuk van, Hogy a sikeres, eredményes terme­lésnek meg keö teremteni a feltételeit. De ee a követeifcmémy a gazdaságokra is vonatkozik. Mert az is igaz, hogy tág határok között szóródnak a termésátlagok, s nem min­denütt a föld gyengébb mi­nősége az oka ennek. Elő­fordul, hogy a technikai feltételek adottak egy gaz­daságban, de a gépek és az emberek nem szolgálják ki a technológiát. A föld és a gabonafélék termőképességének kihasz­nálása pedig feltételezi a technológiai fegyelem ma­radéktalan betartását. Kép­letesen szólva, a jó vetőgép mellé lelkiismeretes vető is kell. Farkas József Milyen véletlen — akikor írtunk az öntözésre való fel­készülés fontosságáról, ami­kor végre ránk köszöntöttek a csapadékos napok: a hét elején. Ettől azonban a nyár­ra való fölkészülés továbbra is indokolt. Érthető, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek­ben éppúgy, mint a kisgaz­daságokban ez a téma volt terítéken ebben az időszak­ban, hiszen a nagy költség­gel elvetett ősziek és tava­sziak, a kiültetett kertészeti növények, a gyümölcsösök és a szőlőik egyaránt várták a, májusi esőt A növények fejlődése ugyanis — általában — másfél, kéthetes késést muta­tott az elmúlt évek hason­ló időszakához képest, s ha most néhány napig kiszorul­tak is a gep-ek a földeikről, ebből kevesebb baj szárma­zik, mintha aszálytól kőka- dozina a határ. A határ — hála a termé­szetnek, hogy kegyeibe fo­gadta a gazdálkodókat — él, a Balaton-part v-iszont még csak éledezik. A „magyar tenger” partján a szezonra való fölkészülésnek, lehettek tanúi munkatársaink, akix tapasztalataikról csütörtöki lapszámunkban számoltak be. Megjelentek a kempinge­zők — de ők még csak az felső fecskék a tónál. A lá- tottalkból-hailotítazból egy­valamire különösen érdemes odafigyelni: számos gazdál­kodó szervezet, erre hivatott intézmény munkálkodik a Balaton vízének tisztaságá­ért, de a tóparton és közvet­len környékén megforduló nyaralóknak. turistáknak, kirándulóknak is ezekhez a törekvésekhez kellene iga­zodniuk — fegyelmezetten, természetet. körn vez elük ét szerető emberek módjára. Olyan értékei keffl becsen tartanunk, mely ha tönkre­megy, nem varázsolható vissza újra, mint a mesék­ben . . . A Kaposvár melletti Dese- da-tó és a környező terület ezreket vont a nyári hétvé­geken, s korántsem csak a megyeszékhely lakói zarán­dokolnak ebbe a csodálatos természeti környezetbe, jön­nek ide más településekről is szép számmal. Mi újság a Dasedán? A kérdésre — s ennek kapcsán a fejlesztési tervekre vonat­kozó érdeklődésre — Kapos­vár város tanácselnök-he­lyettese válaszolt a héten, a szavaiból kibontakozott a .jelenlegi helyzetképen kívül jönéhány, a közeli és a tá­volabbi jövőre vonatkozó el­képzelések is. Békét hirdetett a munkásgyúlés Marcaliban — itt, a Me­chanikai Művek gyárában nyitották meg csütörtökön a békehónapot. Fodor István, az Országos Béketanács tit­kára volt a rendezvény szó­noka. Beszédében hangsú­lyozta: a béke megőrzése az emberiség leghöbb vágya, s hogy valóban békében élhes­sünk és megőrizhessük vív­mányainkat, munkánkkal al­kotott értékeinket, ehhez össze kell fogniuk azoknak, akik ellenzik az értelmetlen és fékevesztett pusztítást. A gyáregység dolgozóinak egységét, békevágyban meg­nyilvánuló összefogását jól mutatja, hogy javasolták — s a mumkásigyűlés résztvevői ezt elfogadták — az Orszá­gos Béketanácsnak küldendő levélben fejezzék ki a város lakosságának állásfoglalását a béke mellett, együttérzésü­ket a békéért küzdő nepek • kel, és közösen tiltakoznak a fegyverkezési hajsza eilen. Pénteken átfogó környe­zetvédelmi értékelésre került sor Barcson. Dr. Gonda György államtitkár, az Or­szágos Környezet- és Termé- szetvédetmd Hivatal elnöke a megye vezetőivel tanácsko­zott a témáról. Az OKTH elnöke elismeréssel szólt a Somogybán tapasztalható po­zitív kezdeményezésekről, a természeti értékek megbe­csüléséről, s ezek egyikét — a barcsi ősborókást — fölke­reste pénteki látogatása so­rán. Szülők, rokonok, közeli is­merősök és főként a diákok nagy eseménye volt a héten — a ballagás. Pénteken és tegnap Somogy harmincegy középiskolájától összesen mintegy háromezer fiatal vett búcsút. A virágok az­óta vázáikban állnak, ezek emlékeztetnek legrövidebb ideig ,az ünnepi pillanatok­ra. az életbe indulás napjá- rá, az útravalóként elhang­zott biztató, intő és óvó sza­vak azonban sokáig elkísé­rik a fiatalokat. Önömet szereztek nemcsak szurkolóiknak, hanem vala­mennyi somogyi sportbarát- nak a siófoki labdarúgók azzal, hogy nagyszerű soro­zat után bejuttatták csapa­tukat a Magyar Népköztár­saság Kupa . döntőjébe. A Siófoki Bányász sikere méltán váltott ki országos elismerést is. Kiemelkedő eseménye volt a szerdai bra­vúr a hét somogyi sport- krónikájámiak, s bárhogy alakuljon is a döntő ered­ménye a Rába ETO-val, Ba- laton-partd városunk együt­tese máris remekül kitett magáért Her nesz Ferenc rájöttünk, mennyi még a teendőnk. Ha majd lesz egy múzeum Nagyatádon, mi mindent átadunk, hogy le­gyen mivel megalapozni a helytörténeti . gyűjteményt. Múltbéli históriákat rögzí­tünk magnóra. Ha mi nem tennénk, veszendőbe men­nének értékeink .., Mohári Jenőtől, a szak­munkásképző intézet igaz­gatójától . hallottam, hogy nemcsak jó mestereket akarnak nevelni, hanem városszerető embereket is. Hogy milyen sikerrel ? Hamvas János, a városi ta­nács elnöke tömören felelt a kérdésre: — A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén úgy dön­tött, hogy Nagyatádért em­lékplakettel tünteti ki az iskola diákjait és nevelőit. Az elismerés nemcsak a pél­damutató oktatásnak szól. Az elmúlt tíz évben négy és fél millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá ez az iskola a város gyarapodásához. Az iskola hattan termesnek épült, szükségessé vált a bővítése, a két újabb tantermet a diákok építették a szakok ­4 kis-balatoni tározó A Balaton vízvédelmét szolgáló kos-balatoni tározó építői nagy területen befe­jezték a töltéserősítést és gátépítést, s megkezdték a tározó első szakaszának az elárasztását. A Zala folyó vi­zének egy része már nem közvetlenül a Balatonba, ha­nem az Eesztergáílyhorváti, Zalaszabar, Nagyrada hatá­rában Üétoehozött tározóba folyik. Máris több kilométer hosszúságú vízfelület alakult ki és, megjelentek az első vi- aimadarák is. Miközben a kis-balatoni védelmi rendszer mintegy tatók vezetésével; a torna- csarnokot ugyancsak maguk csinálták meg, és a környe­ző létesítményekkel, pá­lyákkal együtt mindenki előtt nyitva áll. Kiss János igazgatóhelyet­tes arról beszélt, hogy a városban egyetlen olyan ak­ciót sem tudnak meghirdet­ni, amelyben ők ne venné­nek részt. A müvésztelep alapjainak lerakásánál épp úgy ott voltak, mint a fá­sításoknál. Tizenegy évig minden nyáron építőtábort szerveztek, s diákjaik a vá­ros csinosításában segédkez­tek. A szakmunkásképzősök segítenek a városnak, és azonkívül, hogy Nagyatá­dért emlékplakettet kaptak, néhány hete tüntették ki őket a kiváló KlSZ-szerve- zet zászlójával is. A város viszonozza a sok munkát. A spoi'tkör, ha va­lamire kell az autóbusz, szívesen kölcsönadja. A Volán-kirendeltség minden évben elviszi a diákokat a győri Rába-gyárba, ahol sok mesterségbeli fortélyt elleshetnek. Nagy Jenő húsz négyzetkilométer kiter­jedésű első szakaszán — a lassú árasztással egyidőben — még dolgoznak, a Nyugat- Dunántúli Vízügyi Igazgató­ság irányításával megkezdték az elsőnél háromszor na­gyobb, több mint hatvan négyzetkilométeres második tározó építésének előkészüle­teit. A kétrészes tározó ösz- szesan több mint százmillió köbméter vizet fogad majd be; a folyóvíz több hetes pi­henés közben lerakja horda­lékát, s a tóra káros anya­goktól megtisztulva jut a Bá­la tátiba. Megkezdték az elárasztást

Next

/
Thumbnails
Contents