Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-13 / 111. szám
1984, május 13,, vasárnap Somogyi Néfuvp 3 Termésátlag és termőképesség 171 milliós export A múlt évben a Kiszöv- hoz tartozó huszonnégy somogyi tagszövetkezet termelése megközelítette, árbevétele pedig meghaladta a 2 milliárd forintot. Az összes értékesítés 13,3 százaléka exportra került, s ebből a 171 millió forint értékű termékből 46.7 százalék a tőkés piacon talalt gazdára. Az elmúlt nyolc évben fokozatosan emelkedett és csaknem háromszorosára nőtt a somogyi ipari szövetkezetek külföldön. értékesített termékeinek értéke, s az utóbbi években gyarapodott azoknak a szövetkezeteknek a száma, melyek az országhatárokon túl is vevőre találnak. A legjelentősebb exportot a ruházati ágazat bonyolítja le, de ott van a külföldre szállított termékek között például a bőr- és kötöttáru, a sportlabda, számos munkavédel- mi cikk, faipari, népművészeti és háziipari áru, s meg tahi'hatók ebben a sorban a konténer épületek is. Az idén és a következő években — egyéb, igencsak jelentős feladatok teljesítése mellett, mint amilyen például a szalgjáMjatások javítása, a háttéripari tevékenység fokozása, az im port gazdaságos helyettesítése, a belföldi ellátásban való hatékonyabb részvétel — arra törekszenek, hogy növeljék az export árualapot. Ezzel nemcsak a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javításához járulnak hozzá a somogyiak, hanem saját szövetkezeteik anyagi helyzetét is erősítik, tagjaik jólétét is előmozdítják. Szak munkástanulók Nagyatádért Ha lesz egy ... Szarvas József megállít a nyomda sarkánál: — Látja, ezt mi csináltuk — mutat az üvegportálja, amely mögött ezúttal megannyi régiség sorakozik Van itt tüzéi’csákó, iparoslevél, több száz* éves Atád térkép, sok régi használati eszköz, egyszóval minden, aminek így vagy úgy köze van a város történetéhez. Mindezt a szakmunkás- képző ' intézet honismereti szakkörének tagjai gyűjtötték össze. A szakkörvezető elmondta: — A munka nem ért réget. továbbra is számítunk a patrónusokra. Most, hogy belekóstoltunk a gyűjtésbe, Nagyatádi kiállítás — a kirakatban SOMOGYI KRÓNIKÁJA Büszkék lehetünk a gabonatermes sikereire. Az elmúlt másfél évtizedben megkétszereződött' a termés mennyisége, voltaképpen minden második évben termelési rekord született. A kérdés most' az: termelhetünk-e több gabonát? A vetésterület számottevően nem bővíthető, hiszen jelenleg is a szántónak 62-62 százalékán hajtogatja a szél a' kalászosok és a kukorica szárát. A nagyobb termést csak akkor hordhatjuk magtárba, ha a termésátlagok emelkednek. Azon sínes vita, hogy szükség lenne a mostaninál több gabonára. A búza, a kukorica közvetlenül is eladható a világpiacon, de közvetve is az élelmiszergazdasági exportot gyarapítja. Növekedhetnek e a térmesátlagok ? A tudományos megközelítés szerint feltétlenül. Jelenleg a búza fejteik üzemi termőképessége 6-7 tonna hektáronként, a kukoricafajtáké megközelíti a 10 tonnát. Szakszerű kifejezéssel élve: a genetikai' potenciál még tág terel, enged a termésátlagok emelkedésének, hiszen búzából 4-5 tonnát, kukoricából 6-7 tonnát termelnek a gazdaságok hektáronként. Egy felmérés szerint az országban a genetikai potenciál kihasználása nem éri el - a 60 százalékot. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a gabonafélék kedvezőbb területi elhelyezésével. kor- ln szerűbb agrotechnikával, a technológiai fegyelem javításával növelhető lenne ez az arány. A kihasználatlanság tehát tény, a kimozdulás útja is ismert. A fenti megfogalmazás azonban túlságosan is általános ahhoz, hogy a részletekre, a valós okokra fény derüljön. Elnagyolva ugyanis könnyű mondani, hogy javítani kell a technológiai fegyelmet, de ennek a gyakorlatban naponta igénylendő feltételei vannak. Csak néhány dolog a sok közül: nagy termőképességű vetőmag, jó növényvédő szer, és műtrágya ellátás, a szükségletnek megfelelő géppark, és meg lehetne sorolni, Miként valósulnak meg e feltételek a gyakorlatban ? A köztermesztésben lévő fajták, hibridek termőképessége az elmúlt esztendőkben mindig sokkal magasabb volt, mint amit országosan a meglévő termelési technológia színvonala mellett ki lehetett használni. Fejlődött a hazai nö- vénynemesítés, s ezen kívül figyelemmel kísérték, átvették a világ legjobb növény nemesi tő intézeteinek eredményeit is. Csak az V. ötéves tervidőszakban 5 búzafajta, 57 kukoricahibrid licencét vásároltuk meg A hazai intézetekben az elmúlt három évben 10 búza--, 7 árpafajta, 19 kukonicahib- rid kapott állami minősítést. A gabonafélék termőképessége — genetikai poten ciálja — tehát egyre növekedett, s ezt a termesztés más feltételei nem tudták követni. Évről évre visszatérő gond a műtrágya-ellátás. A gazdaságok egy része nem akkor jut hozzá, amikor szeretné, és nem azt a műtrágyát kapja meg. amit eppen keres. Az is igaz persze, hogy a hiány nem akkora, mint amekko rának hallatszik. A kárvallottak hangja erősödik fe! ilyenkor. Az idén is mindössze 30 eaer tonnával volt kevesebb műtrágya a kelleténél, s ez az összes felhasználásnak csak 5 százaléka. A kereskedelem fc- Oyatékossagai miatt azonban a valóságban ennél jóval nagyobb volt a hiány. A növekvő termésátlagokhoz nem igazodott a géppark összetétele, műszaki színvonala sem. A növényvédelmi és mútrágyázási gépek kapacitása például összességében elegendő lenne, de az eszközök fele nem, felel meg a követelményeknek. A betakarítás gépesítése száz százalékos a nagy- üzemekben, de a kombájnoknak csak 19 százaléka az úgynevezett nagy áteresztőképességű. A magas termésátlagok pedig ezeket követelnék meg ahhoz, hogy a betakarítás veszteségei csökkenjenek. Az anyagi, műszaki ellátás hiányosságait a mező- gazdasági nagyüzemek panaszolják. Annyiban feltétlenül igazuk van, Hogy a sikeres, eredményes termelésnek meg keö teremteni a feltételeit. De ee a követeifcmémy a gazdaságokra is vonatkozik. Mert az is igaz, hogy tág határok között szóródnak a termésátlagok, s nem mindenütt a föld gyengébb minősége az oka ennek. Előfordul, hogy a technikai feltételek adottak egy gazdaságban, de a gépek és az emberek nem szolgálják ki a technológiát. A föld és a gabonafélék termőképességének kihasználása pedig feltételezi a technológiai fegyelem maradéktalan betartását. Képletesen szólva, a jó vetőgép mellé lelkiismeretes vető is kell. Farkas József Milyen véletlen — akikor írtunk az öntözésre való felkészülés fontosságáról, amikor végre ránk köszöntöttek a csapadékos napok: a hét elején. Ettől azonban a nyárra való fölkészülés továbbra is indokolt. Érthető, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben éppúgy, mint a kisgazdaságokban ez a téma volt terítéken ebben az időszakban, hiszen a nagy költséggel elvetett ősziek és tavasziak, a kiültetett kertészeti növények, a gyümölcsösök és a szőlőik egyaránt várták a, májusi esőt A növények fejlődése ugyanis — általában — másfél, kéthetes késést mutatott az elmúlt évek hasonló időszakához képest, s ha most néhány napig kiszorultak is a gep-ek a földeikről, ebből kevesebb baj származik, mintha aszálytól kőka- dozina a határ. A határ — hála a természetnek, hogy kegyeibe fogadta a gazdálkodókat — él, a Balaton-part v-iszont még csak éledezik. A „magyar tenger” partján a szezonra való fölkészülésnek, lehettek tanúi munkatársaink, akix tapasztalataikról csütörtöki lapszámunkban számoltak be. Megjelentek a kempingezők — de ők még csak az felső fecskék a tónál. A lá- tottalkból-hailotítazból egyvalamire különösen érdemes odafigyelni: számos gazdálkodó szervezet, erre hivatott intézmény munkálkodik a Balaton vízének tisztaságáért, de a tóparton és közvetlen környékén megforduló nyaralóknak. turistáknak, kirándulóknak is ezekhez a törekvésekhez kellene igazodniuk — fegyelmezetten, természetet. körn vez elük ét szerető emberek módjára. Olyan értékei keffl becsen tartanunk, mely ha tönkremegy, nem varázsolható vissza újra, mint a mesékben . . . A Kaposvár melletti Dese- da-tó és a környező terület ezreket vont a nyári hétvégeken, s korántsem csak a megyeszékhely lakói zarándokolnak ebbe a csodálatos természeti környezetbe, jönnek ide más településekről is szép számmal. Mi újság a Dasedán? A kérdésre — s ennek kapcsán a fejlesztési tervekre vonatkozó érdeklődésre — Kaposvár város tanácselnök-helyettese válaszolt a héten, a szavaiból kibontakozott a .jelenlegi helyzetképen kívül jönéhány, a közeli és a távolabbi jövőre vonatkozó elképzelések is. Békét hirdetett a munkásgyúlés Marcaliban — itt, a Mechanikai Művek gyárában nyitották meg csütörtökön a békehónapot. Fodor István, az Országos Béketanács titkára volt a rendezvény szónoka. Beszédében hangsúlyozta: a béke megőrzése az emberiség leghöbb vágya, s hogy valóban békében élhessünk és megőrizhessük vívmányainkat, munkánkkal alkotott értékeinket, ehhez össze kell fogniuk azoknak, akik ellenzik az értelmetlen és fékevesztett pusztítást. A gyáregység dolgozóinak egységét, békevágyban megnyilvánuló összefogását jól mutatja, hogy javasolták — s a mumkásigyűlés résztvevői ezt elfogadták — az Országos Béketanácsnak küldendő levélben fejezzék ki a város lakosságának állásfoglalását a béke mellett, együttérzésüket a békéért küzdő nepek • kel, és közösen tiltakoznak a fegyverkezési hajsza eilen. Pénteken átfogó környezetvédelmi értékelésre került sor Barcson. Dr. Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Termé- szetvédetmd Hivatal elnöke a megye vezetőivel tanácskozott a témáról. Az OKTH elnöke elismeréssel szólt a Somogybán tapasztalható pozitív kezdeményezésekről, a természeti értékek megbecsüléséről, s ezek egyikét — a barcsi ősborókást — fölkereste pénteki látogatása során. Szülők, rokonok, közeli ismerősök és főként a diákok nagy eseménye volt a héten — a ballagás. Pénteken és tegnap Somogy harmincegy középiskolájától összesen mintegy háromezer fiatal vett búcsút. A virágok azóta vázáikban állnak, ezek emlékeztetnek legrövidebb ideig ,az ünnepi pillanatokra. az életbe indulás napjá- rá, az útravalóként elhangzott biztató, intő és óvó szavak azonban sokáig elkísérik a fiatalokat. Önömet szereztek nemcsak szurkolóiknak, hanem valamennyi somogyi sportbarát- nak a siófoki labdarúgók azzal, hogy nagyszerű sorozat után bejuttatták csapatukat a Magyar Népköztársaság Kupa . döntőjébe. A Siófoki Bányász sikere méltán váltott ki országos elismerést is. Kiemelkedő eseménye volt a szerdai bravúr a hét somogyi sport- krónikájámiak, s bárhogy alakuljon is a döntő eredménye a Rába ETO-val, Ba- laton-partd városunk együttese máris remekül kitett magáért Her nesz Ferenc rájöttünk, mennyi még a teendőnk. Ha majd lesz egy múzeum Nagyatádon, mi mindent átadunk, hogy legyen mivel megalapozni a helytörténeti . gyűjteményt. Múltbéli históriákat rögzítünk magnóra. Ha mi nem tennénk, veszendőbe mennének értékeink .., Mohári Jenőtől, a szakmunkásképző intézet igazgatójától . hallottam, hogy nemcsak jó mestereket akarnak nevelni, hanem városszerető embereket is. Hogy milyen sikerrel ? Hamvas János, a városi tanács elnöke tömören felelt a kérdésre: — A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy Nagyatádért emlékplakettel tünteti ki az iskola diákjait és nevelőit. Az elismerés nemcsak a példamutató oktatásnak szól. Az elmúlt tíz évben négy és fél millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá ez az iskola a város gyarapodásához. Az iskola hattan termesnek épült, szükségessé vált a bővítése, a két újabb tantermet a diákok építették a szakok 4 kis-balatoni tározó A Balaton vízvédelmét szolgáló kos-balatoni tározó építői nagy területen befejezték a töltéserősítést és gátépítést, s megkezdték a tározó első szakaszának az elárasztását. A Zala folyó vizének egy része már nem közvetlenül a Balatonba, hanem az Eesztergáílyhorváti, Zalaszabar, Nagyrada határában Üétoehozött tározóba folyik. Máris több kilométer hosszúságú vízfelület alakult ki és, megjelentek az első vi- aimadarák is. Miközben a kis-balatoni védelmi rendszer mintegy tatók vezetésével; a torna- csarnokot ugyancsak maguk csinálták meg, és a környező létesítményekkel, pályákkal együtt mindenki előtt nyitva áll. Kiss János igazgatóhelyettes arról beszélt, hogy a városban egyetlen olyan akciót sem tudnak meghirdetni, amelyben ők ne vennének részt. A müvésztelep alapjainak lerakásánál épp úgy ott voltak, mint a fásításoknál. Tizenegy évig minden nyáron építőtábort szerveztek, s diákjaik a város csinosításában segédkeztek. A szakmunkásképzősök segítenek a városnak, és azonkívül, hogy Nagyatádért emlékplakettet kaptak, néhány hete tüntették ki őket a kiváló KlSZ-szerve- zet zászlójával is. A város viszonozza a sok munkát. A spoi'tkör, ha valamire kell az autóbusz, szívesen kölcsönadja. A Volán-kirendeltség minden évben elviszi a diákokat a győri Rába-gyárba, ahol sok mesterségbeli fortélyt elleshetnek. Nagy Jenő húsz négyzetkilométer kiterjedésű első szakaszán — a lassú árasztással egyidőben — még dolgoznak, a Nyugat- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság irányításával megkezdték az elsőnél háromszor nagyobb, több mint hatvan négyzetkilométeres második tározó építésének előkészületeit. A kétrészes tározó ösz- szesan több mint százmillió köbméter vizet fogad majd be; a folyóvíz több hetes pihenés közben lerakja hordalékát, s a tóra káros anyagoktól megtisztulva jut a Bála tátiba. Megkezdték az elárasztást
