Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek 1 Néplap pumppH AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPU 1 %l= évfolyam, 110, s*óm ÄJWS 136 P» T9S4. május 12,, siómba» Befejeződött az Akadémia 144. közgyűlése Pénteken befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése. A zárónapon az elnök és a főtitkár beszámolóját hallgatták, majd vitatták meg a testület tagjai az MTA várbeli kongresszusi termében tartott tanácskozáson. Elnöki beszámoló Szenlágothai János elnöki beszámolójában gondolata­it három fő tárna köré cső- _ portosától la. Saját, az Áfcadc»- miáaiak, imm tudományos testüknek szerep*•;a tar- sadatmi-gazdasági döntések eiókésai lésében; vázlato­san áttekintette a jövő szem­pontjából kulcsfontosságúnak ítélt kutatások eredményeit, es végül eimezte a tudomá­nyos közélet egyes jelensé­geit. Az MTA elnöke egyebek között hangsúlyozta, hogy az Akadémia politikai és tudó- mám vos szempontból is fon tosnak tekinti a részvételt az országos jelentőségű dön­tések előkészítésében. Míg a korábbi években jórészt prognózisok készítésével, majd koncepciók, illetve kü­lönböző feladatok részkér­déséinek felvázolásával fog- lsákoaokit az ország legfőbb tudományos testület«, addig a múlt évben összesen ki­lenc nagy koncepció egészé­nek megvitatásában vettek részt Az Akadémia különbö­ző bizottságai, intézetei je­lentékeny kutatási és koor­dináló szerepet vállaltaik „Az iparfejlesztés és struktúra átalakítása” „A mezőgazda­ság és élelmiszeripar”, az ,, Építő- és épttőftnyagspar”, „A műszáki fejlesztés”, az „Infrastruktúra’, az „élet- színvonal”, a „Környezetvé­delem”, a „Terület- és kör- nveaet'ejlesatés”, legújabban pedig a .„Népesedéspolitika” című témák tudományos fel­adatainak kimunkálásában. Mindezek mellett segítsé­get nyújtott az Akadémia a társadalom előtt álló más nagy feladatok megoldásához is; így véleményüket, állás­foglalásaikat már előzetesen megfogalmazhatták az okta­tas-isesreie* bersatráaAiuA raafesío átáogó tereeeetrflk s az MSZMP KB túromén megvitatott, a gaactnsógirá­nyitáaí rendszer *wáí*f%- leszfceséve! fogiallnaó áoko- meoManrőA. A jövő feladatairól múlva az elnök aláhúzta, hogy a hazai gazdasági, teraoelésí struktúra jedemtős megvái- to ztatásának igénye megha­tározza a tudomány» mel­lű további ev esztése*. *. Kleméit feladat a rrukro- eleKtrorrika, a szellemi ex­portot elősegítő, a krvrtei ér­tékét növelő rend szenek, technológiák és szoígáktatá- sok fejlesztése, az agrooko- lógiai potenciái, a biotech­nológia lehetőségeinek jobb kiaknázása Mindezek jelen­tős új kutatásokat — köztük alap- es fejlesztő kutatást, valamint technológiai inno­vációt — igénylő területek. Az MTA elnöke a továb­biakban részletesen szóét a tudományos közéletet erősen foglalkoztató kérdésekről, például a holnap tudósainak kiváJacztásárói, az ezt segi- I tő, gátló jelenségekről En- ! nek kapcsán kifejtette, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Hegalakul a VIT magyar előkészítő bizottsága Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Péntekén ölest tartott a Magyar Kommunista Ifjú­tagi Szövetség Központi Bi­zottsága. A tanácskozáson reszt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályve- »etője. A testület tagjait Fejti Gyórgy, a KISZ KB első titkára tájékoztatta az MSZMP KB április 17-i ülé­séről. Ezután Ernőd Péter, a KISZ KB titkára terjesztet­te éló javaslatát a XII. Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozó Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottságának létrehozásá­ra. A központi bizottság üd­vözölte a XII. VIT Nemzet­közi Előkészítő Bizottságá­nak azt a döntését, amely szerint a fesztivált — a Le­nini Komszomol kezdemé­nyezésére — 1985. július 27 és augusztus 3. között Moszkvában rendezik meg A testület kifejezte egyetér­tését a XII. VIT jelszavá­val és a Nemzetközi Előké­szítő Bizottság által kibo­csátott felhívással. A központi bizottság kez­deményezte, hogy a hazai előkészítő munka irányító - sára a közeljövőben alakul­jon meg a XII. VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizott­sága, amelyben kapjanak helyet az ifjúság valameny- nyi rétegének képviselői. A KISZ KB szükségesnek tart­ja, hogy a Magyar Kommu nista Ifjúsági Szövetség to­vábbra is aktívan vegyen részt a VIT nemzetközi elő­készületeiben. A központi bizottság vé­gezetül személyi kérdések­ben döntött. Kis Imrénét, Széles Sándort és Veres Andrást érdemeik elismeré­se meliett felmentette köz­ponti bizottsági és intéző bizottsági tagságuk alói. Bajsz Józsefet és fJágen- thurn Józsefet, a központi bizottság tagjait, valamin,: Tomsits Erikát — akit ko­optált tagjai közé a testü­let — megválasztotta az intéző bizottság tagjává. A kalászosok várják az esőket Elvetették a kukoricát Az esózesek közötti szü­neteket is kihasználva a mezőgazdasági nagyüzemek befejezték a kukorica veté­sét. A munkával időben ké szültek el, s az értékes ma got jól előkészített talajba vetették. A legnagyobb te­rületre az amerikai eredetű Pioneer-hibridek kerültek özek magas termésátlaggal hálálják meg a gondosk.o dást és érési időpontjuk is megfelel a követelmények nek. Az őszi kalászos gabonák továbbra is várják az eső két. Mindenekelőtt a tiszán­túli területeken lenne szük­ség újabb es újabb esőkre, mivel é területeken a talai «tóé rétedéből is jelentős mennyiségű nedvesség hi­ányzik. így a növények gyö- kérzetük révén a későbbiek­ben — amennyiben nem kapnak folyamatosan csapa­dék-utánpótlást — nem jut­nak majd elég vízhez. A májusi határszemlék egyik tapasztalata különben hogy a csapadékhiányé* földeken a búzának az úgy nevezett főkalásza . erősödött csak meg. a sarj-hajtáSGU többsége nem fejlődött ki annyira, hogy kalászt re­mélhetnének a termelők. A iobb vízgazdálkodású tála­tokon ez bekövetkezhet, legalábbis ebben remény­kednek a mezőgazdászok. Az állattartó nagyüze­mek területén kaszálják a lucernát. A betakaritógépek először mennek végig a táblákon. Az első kaszálás termése gyengébb a tavalyi­nál, amit a hiányzó csapa­dékkal magyaráznak és az­zal, hogy a május eleji fa­gyok „megperzselték” a növények tenyészcsúcsát Ezeket a sérült részeket is természetesen eltávolítják a betakarításnál, s a kö­vetkezőkben remény van arra, hogy az újabb hajtá­sok kellőképpen megerősöd­nek és jó termést adnak. A zöldségtermelők ültetik a palántákat. Most kerül a főidbe a paprika, a paradi­csom es a dohány. Különö­sen ott iparkodnak, . aho' öntözésre van lehetőség. Németh Károly fogadta Octavio Patot S tarnt fii Károly, a Magjai SaodaAstá Munkáspárt Poh- tfloe Báaoóbsáeának laffya. a Központi Bnaoétsás bikára pennákén úétaíAtt a KB sasék - házában taradta a Porta«*: K ’dmmm Párt laöSdS'iraé- f.kt. aaxeafey Ocíatxo Pittonok, a 'fcJFttkai Biaatásáe « *» ASsnA’ IV&tffcaí '‘há.ársag iagjkViak vezetésé*e! tartó« - kaa 3« hazáé kbajt. a szeréivé*, sáv-tárai lég­körű taJáiüozón tájékoztatták egymást országaik helyzeté­ről páztjarli Sevéhenaségé- pót át idönaerű feladatairól. Kökaönüee* kxfejezáéfc kész- •ée&kat • hét párt hagyomá- sfOMS Jé kaxKsolnósánafc to­vábbá IVjtumMaée*. Nagyobb figyelmet Lázár a svéd szakszervezeti Lázár Gyöngy, a Mintóxter- tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a Stig Maim elnök vezetésével ha­zánkban tartózkodó Svéd Szakszervezeti Szövetség (LO) küldöttségét. Az őszinte, szívélyes lég­körű megbeszélésen reszt vett Gáspár Sándor, a SZOT elnök«. Jelen vöit Kari Vi­dor Hetüfvers Svédország bu­dapesti nagyikövete. (MTI) K. Csernyenko köszönő távirata Koneztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Partja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnöke, táviratban fejezte ki köszönetét Kádár Jánosnak és Losoncéi Pál­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnöksége el­nökévé történt megválasz­tása ailSifikftíból küldött jó- kíváságokórt. (MTI) A megyék összefogására szükség van Barcsra látogatott tegnap dr. &onda (Syörgy áliamtit-1 kár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke. A megye vezetőivel értékelte a kör­nyezetvédelem érdekében tett intézkedéseket. A tár­gyalás színhelyéül nem vé­letlenül választották a Drá­va parti várost; itt az el­múlt években különösen so­kat tettek a természeti ér­tékek védelme érdekében, ennek egyik legszebb pél­dája az ősborokás, amely nemcsak a látogatók szá­mára jelent felejthetetlen perceket, hanem alkalmat nyújt a tudományos kutatá­sokra Is. Dr. Gonda Györgyöt Su­per Imre, a megyei tanács elnöke fogadta a városi ta­nács székhazában. Dr. Tar­ján Lászióné, a megye kör­nyezetvédelmi titkára tájé­koztatójában elsőként a Ba­laton-partról szólt. A közel­múltban sikerült megszün­tetni hét környezetszennye­ző 8E«vn yvízWedtó sei epet , s helyettük a parttól távolabb létesítettek újakat: Kéthe- lyen, Fonyódon, ZamárcK- bam és Szárszón. Esők a munkálatok csaknem 11 millió forintot igényeltek, amihez az OKTH hatmillió forint támogatást adott. Za- márdiban tavaly adták át az új szeméttelepet, míg Balatonkeresztúron elkez­dődött az új beruházás, s várhatóan már jövőre üze­melni fog. A Balaton. dél; partjának vízgyűjtő terüle­tén korábban 12 olyan ser­téstelep volt, amelynek szennye a tavat is veszé­lyeztette. Hármat sikerült j 1 ' ffj K ... ~... m • 'll V . Ä M jfc: % \ BL ; $~ w§. n Piitf1 A bogiári kik öt éhe » Tüzép által béreli rakterűiéire a Habart fojjaBizlosas szallít-ja az építési anyagként Kiv á- Icait használható feher közúzalrkot A követ Bala-long no rokról hozmk az uszályok már eddig felszámolni, míg kettőt szarvasmarha, másik kettőt pedig juhtartásra tet­tek alkalmassá, öt telepen környezetkímélő trágyake­zelést valósítottak meg. A természetvédelmet szol­gáló elképzelések megvaló­sítása rendkívül sok pénzt kíván, így a legtöbb eset­ben központi támogatásra van szükség. Sarudi Csaba, a megyei tanács általános etnökhelyeótese tarái beszelt; hogy például a marcali szennyvíztisztító telep, melynek özembe helyezését a következő esztendőre ter­vezték, nem épülhet meg 1985-ig, mert nincsenek meg a szükséges fedezetek. Szoba kerültek a parkerdő­ink is; ezek fejlesztésével, bővítésével tehermentesít­hetik a Balatont Mindez­zel egyetértett dr. Gonda György államtitkár is. Bár ahogy 6 fogalmazott: meg kell fontolnunk, hogy mi­kor műre költünk pénzt. Gyakorta rtöfordwl, hogy idegenforgalmi látványos­ságok fejlesztésére kérnek tőlük támogatást, * ezeknek semmi közük sines a ter­mészet védelméhez. Az OKTH elnöke beszé­dében említette, hogy So­mogybán pozitív kezdemé­nyezésekkel találkoztak, s ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton tíz év ml- va is Balaton legyen. Na­gyon örülnek annak, hogy a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán olyan kísérletbe fogtak, amely az állati hul­ladékok felhasználását te­szi lehetővé, s ezért támo­gatják is az elképzelések megvalósítását. Sző volt ar­ról is, hogy a megyéknek nagyobb összefogásra va* szükségük. Például a keszt­helyi hulladék komposztáló támogatásával el lehetne érni, hogy megyénkben más fontosabb létesítmények megvalósítására fordíthas­suk forintjainkat. Szólt ar­ról, hogy a hetedik ötéves tervidőszak megyei elkép; zeléseinek előkészítésénél nagyobb figyelmet kell for­dítani a környezet- és ter­mészetvédelemre. Fontos, hogy minden özem, terme* lőszövetkezet vagy állami gazdaság maga-maga ha­tározza meg a célkitűzése­it. Figyelmet kell fordítani az oktatásra is. A megyei továbbképzési kabinetek­nek a már dolgozó pedagó­gusoknak kell hasznos mód­szereket adni a fiatalok e témájú képzéséhez, míg a tanár- és tanítóképző isko­láknak programjukban kell hogy szerepeltessék a kör­nyezetvédelmet. Dr. Gonda Györgyöt dr. Németh Jenő tanácselnök tájékoztatta Barcs múltjáról és jelenéről, majd az OKTH elnöke ellátogatott a barcsi ösborókásba. Nagy Jeaá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents