Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-11 / 109. szám
4 Somogy! Néplap 1934 május 11., péntek A koraszülött-probléma Angel Ballabriga professzor o gyermekgyógyászat fő gondjáról A koraszülöttek kérdése az utóbbi időkben erőteljesebben foglalkoztatja a köz. véleményt, s a közelmúlt ismeretes tatabányai tragikus esete még inkább e felé fordította a figyelmet. Ezért is tarthat számot a szakkörökön túlmenő szélesebb közérdeklődésre is a Magyar Gyermekorvosok Társaságának Budapesten lezajlott tudományos ülése, amelyen Angel Ballabriga barcelonai professzor, az Európai Gyermekgyógyász Társaságok és Szövetségek Uniójának elnöke tájékoztatott a koraszülöttek fertőző betegségeivel kapcsolatos kutatásairól. — A koraszülöttek fertőző betegségeit tartom napjaink egyik legtöbb gondot okozó gyermekgyógyászati kérdésének. Eredetileg általános gyermekorvosnak készültem, amikor azonban ki-, neveztek az egyetem gyermekgyógyászati klinikájának vezetőjévé, az újszülöttek táplálkozásának a vizsgálatával jegyeztem el egy életre magamat. Minthogy pedig a nem megfelelő táplálkozás szoros kapcsolatban van a fertőző betegségek kialakulásával, ezt megelőzendő sokat foglalkozom az újszülöttek, közöttük a koraszülöttek helyes táplálkozási normáinak a kimunkálásával. — Magyar kollégáival is együttműködik e téren? — örömmel mondhatom, hogy sok év óta igen gyümölcsöző az együttműködésünk. Kerpel-Fronius Ödön akadémikus volt az első budapesti gyermekgyógyász, aki látogatást tett barcelonai klinikámon, ahol 150 ágyas intenzív osztályon kezeljük a koraszülötteket. De az európai és a többi földrész nemzetközi gyermek- gyógyász kongresszusain is sok magyar kollégával ismerkedtem össze. Hogy csak néhány nevet említsek: Ge- gesi-Kiss, Mestyáh és a szegedi Boda Domokos professzorokhoz, valamint Cserháti Endre orvostanárhoz, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkárához nemcsak szakmai, hanem baráti szálak is fűznek. — Nemzetközi mércével mérve milyennek ítéli meg a magyar gyermekgyógyászat jelenlegi helyzetét? — Jól tudom, hogy Magyarország az újszülötti és a csecsemőhalandóságot illetően a sereghajtók közé számít Európában, mégis — s erről személyesen is alkalmam volt meggyőződni — nagy az előrehaladás. A terhes anyák egészségét is meghatározó életszínvonal, a teihesgondozás, az újszülöttek és a csecsemők korszerű orvosi ellátása igen nagyjelentőségű Magyarországon. Jóllehet ezzel bizonyos automatikus javulás is jár együtt, de a legtöbb európai országban sem tétlenkedtek. Így a jelentős haladás ellenére sem köny- nyű előrelépni az európai ranglistán. Mindehhez azt is hozzáteszem, hogy az újszülött! és a csecsemőhalandósággal való foglalkozás további javítása az orvosi ellátás továbbfejlesztését követeli meg. Az új technológia beszerzése és minden egyéb fejlesztés magától értetődően igen költséges dolog. Enélkül azonban nehézségekbe ütközik a szülés utáni komplikációk kivédése az nem Számítógép vezérli a téglagyártást A Magnezitipari Művek termelésének a felét ma már olyan nagy termelékenységű, korszerű gépeken állítják elő, amelyeken a korábbiaknál jobb minőségű és nagyobb szilárdságú, valamint méretpontosabb ipari tűzálló anyagok készülnek. Legutóbb több mint 40 millió forint értékű, a kiszolgáló műveleteket is automatikusan elvégző prést állítottak munkába. Ez az első olyan berendezésük, amelyen a számítógép nemcsak az alapanyag adagolását és méretre préselését irányítja, hanem arról is gondoskodik, hogy a manipulátorok leemeljék a gépről a megformázott tűzálló alagúikocsiba. így a termékek emberi kéz érintése nélkül haladnak végig a préselés, a szárítás és az égetés technológiái során. Emellett ez az automata présgép annyit termel, mint két másik hagyományos berendezés együttvéve. A géppark részbeni korszerűsítésével lehetőségük nyílt arra, hogy mind jobban igazodjanak a felhasználók igényeihez, növeljék a fokozott szilárdságú termékek arányát, amelyek iránt egyre nő a kereslet. és leküzdése. E téren orvosok egymagukban ____ s okat tehetnek, szükségük van a társadalom fokozott segítségére is. A professzor egyébként elmondta azt is, hogy a születéstől számított 48 óra alatt elveszített koraszülöttek 55,4 százaléka valamilyen fertőzésnek — jobbá-' ra tüdőgyulladásnak — esik áldozatul. — Mi ennek az oka? — A magzat már a méhben, azaz a méhlepényen keresztül megfertőződhet bizonyos vírusokkal, állati egysejtűekkel és férgekkel, de a születés folyamata közben is beszerezhet kórokozó vírusokat, baktériumokat vagy gombákat. Ebben közrejátszhat a terhesség vége felé folytatott nemi élet is. A barcelonai felmérések azt mutatták, hogy a lakosságnak annál a — rossz szociális környezetben élő — rétegénél, amely a terhesség harmadik harmadában sem hagy fel a rendszeres nemi élettel, gyakoribb a koraszülöttek elvesztése fertőző betegség miatt. — Melyek a leggyakoribb esetek? — A koraszülötti fertőződések túlnyomó többsége — szerencsére — vagy tünetek nélkül zajlik le, vagy köny- nyen leküzdhető betegségek formájában jelentkezik. Előfqrdulnak azonban olyan esetek is, amikor minden orvosi igyekezet ellenére meghal a kis páciens. A koraszülöttek fertőző betegségeinek egy része ugyanis valósággal robbanásszerűen, egyik pillanatról a másikra alakul ki. s a gyermek már akkor áldozatul esik neki, amikor a laboratóriumi eredmények híján az orvos még nem is tudja, hogy milyen kórokozó keltette a bajt. Paradox jelenség, hogy a korszerű orvosi technika ugyan rengeteget javított a koraszülöttek életben maradási esélyein, ám éppen a különböző orvosi beavatkozásoknak (a vérátömlesztésnek, a köldök és a szív katéterezésének, a műtéteknek stb.) tulajdonítható, hogy a koraszülöttek súlyos, nemegyszer halállal végződő szepszise (vérmérgezése) 2 százalékról 3,4 százalékra növekedett. Ballabriga professzor figyelmeztető adatai bikonyá- ra hasznosak a magyar gyakorló orvosok számára is, akik fölkészültsógükkel megnyerték ezúttal is a világhírű szaktudós elismerését. Dr. Pécsi Tibor Hajdúszoboszlón a SZOT Béke Gyógyüdülő a közelmúltban befejezett rekonstrukciója után ismét fogad vendégeket. Az év végéig mintegy ’A ezer ?ZOT-hcu-talt keresi fel a felújított, saLtt stranddal rendelkező pihenőhelyet. A képen: a felújított üdülő egyik fürdőmedencéje (MTI-frutó: Oláh Tibor felv. — KS) JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA Az árvaellátásról A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a társadalombiztosítási juttatást sokan nem kapják meg a jogosultak közül vagy csak jóval jogosultságuk kezdete után részesülnek banne. Kincsének tisztában azzal, hogy az egyik szülő halála esetén is jár ez a gyermeknek, és erről nem minden munkahelyen kapják meg a megfelelő tájékoztatást. Árvaellátásra jogosult a meghalt szülő (apa vagy anya) vér szerinti, örökbefogadott és mostohagyermeke egyaránt. (A mostohagyermek árvaellátásának összegébe be kell számítani a vér szerinti szülő által fizetett tartásdijat. Ha azonban a vér szerinti szülő nem tesz eleget tartási kötelezettségének, az árvaellátást teljes összegben kell folyósítani.) Ha a gyereket már vérszerinti szülője halála előtt örökbe fogadták, akkor nem jár az elhunyt vér szerinti szülő után neki árvaellátás. Viszont ha a gyerek akkor kerül örökbefogadó szülőkhöz, amikor vér szerinti szülőjét elveszti, ez esetben jogosult lesz erre a juttatásra. Az eddig említetteken kívül árvaellátás jár a nevelt gyereknek, a testvérnek és az unokának is, ha őt a meghalt nevelőszülő, testvér vagy nagyszülő a saját háztartásában tartotta el, és rajtuk kívül nincs más tartásra kötelezhető és képes hozzátartozó. Az állami gondozásban levő, de nevelőszülőkhöz kihelyezett is nevelt gyermeknek minősül. A nevelőszülő halála esetén ezért a nevelt gyerekre vonatkozó szabályok szerint kell számára az árvaellátást megállapítani. Az elmondottak a jogosultságnak csak az egyik oldalát vizsgálják. Azt, hogy kik kaphatnak árvaellátást. A járadék folyósítása azonban csak akkor következik be, ha az, aki után járna az árvaellátás, haláláig megszerezte azt a szolgálati időt, amelyet a korához képest előír a törvény vagy már öregségi (rokkantsági) nyugdíjas volt. Meddig jár az árvaellátás? A továbbtanuló fiataloknak hosszú ideig biztosítja ezt a jogszabály. Aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, 25. életévének betöltéséig számíthat rá. (Tehát nemcsak közéi iskolai, hanem egyetemi, főiskolai hallgatók is részesülnek benne.) Ha valaki nem tanul tovább. akkor csak 16. évének betöltéséig kapja. Ha viszont az árva jogosultságának megszűnése előtt megrokkan, életkorára való tekintet nélkül — rokantságának tartama alatt — kapja a járadékát. Ha az ismertetettek szerint valaki jogosult az árvaellátásra, házasságkötése eseten sem veszíti el ezt a jogát. Mennyi az árvaellátás ősz- szege ? Árvánként az özvegyi nyugdíj fele. Nézzük meg egy példával, mire számíthat a két gyermekével egyedül maradt anya. Először is az özvegy kap az elhunyt után özvegyi nyugdijat. Ennek összege az elhunyt nyugdíjának (vagy eszmei nyugdijának) a fele. Az árvák után pedig fejenként jár az özvegyi nyugdíj fele. Akinek mind á két szú-“ lője meghalt, attriák ellátása azonos összegű az özvegyi nyugdíjjal. Ugyanezt kapja az is, akinek ugyan él az egyik szülője, de rokkant, vagy akit életben levő szülője elhagyott, és róla nem gondoskodik. Az életben levő szülő persze nem szabadul ilyen egyszerűen a kötelezettség alól. Ugyanis rendelkezés van rá, hogy az árvaellátás és az özvegyi nyugdíjjal azonos összegű árvaellátás közötti különbözetet (gyakorlatilag a folyósításra kerülő összeg felét) be kell hajtani attól a szülőtől, aki a gyermekét elhagyta. Dr. K. fi. Lörincz L, László Jég hátán 82. Kedvem lett volna megkérdezni, hogy végigette-e az ösz- szes pártot, de jobbnak láttam, ha hallgatok. — Szép karriert futottál be, Zoltán — mondta elismerően, és megállt a hátam mögött. Vállamra tette a kezét, és én nem mertem visszafordulni feléje. Ekkor elém került és felült az aszta! szélére. Észrevettem. hogy zöldes, posztóból készült bricsessznad- rág van rajta és tükörfényes, fekete csizma. — Tagjelölt vagy, tanársegéd, hamarosan adjunktus lehetsz — folytatta. — Igen hamar adjunktus lehetsz. Érzékeim riadót doboltak. Éppen úgy, mint régen, amikor mé-g odahaza az egyetemi kollégiumban akart tőlem valamit. — Még szerencse, hogy ne tud senki arról a kis grófnőről, na ... Hogy 's hívták? — Teréz. — Persze. Ami volt, elmúlt. Gyerekes dolog volt. Nem igaz? Bár ami újabban Klárát illeti, hát... Éreztem, hogy gombóc nő a torkomban. — Klára... Honnan tudsz róla? Elmosolyodott, és széttárta a karját. — Mondjam azt, hogy mi mindent tudunk? Most adta először tudtomra, hogy 6 is hozzájuk tartozik. — Mi köze bárkinek is Klárához? — Nem is tudom. Mindenesetre az apja közveszélyes kulák volt, aki fölakasztotta magát. A férje többé-kevésbé a mi emberünk. Jobban mondva: szükségünk van rá ... De valóban: ennek most nem sók köze van a mi beszélgetésünkhöz. Csak figyelmeztetni szeretnélek. Egy tagjelölt és jövendő professzor, akinek többszörösen is elítélendő intim kapcsolatai vannak ... Hát én, a te helyedben, tízszer is meggondolnám a dolgot. Ekkor olyat mondtam, ami miatt még ma is szégyellem magam, ha rágondolok. — Nincs mit meggondolnom. Már szakítottam vele . . Felragyogott az arca, mintha elfogta volna az amerikai tőkémet. — Hát ez igazán derék dolog. Nem csalódtam benned, Zoltán... Most kezdtem csak szégyenleni, amit mondtam. Ingerültem vágtam a szavába: — Ezért hozattál ide? Furcsán mosolygott rám. — Részben. Ez volt a kevésbé fontos. Erre csak később akartam rátérni, de végülis nem baj, hogy megcseréltük a sorrendet.. Ami miatt ide hívattalak, az Kiss Péter és minden, ami körülötte, van. — Mi van körülötte? — Hát. például te és az aláírásgyűjtő kampányod, amit egy kis rosszakarattal akár államellenes összeesküvésnek is föl lehetne fogni. Nem igaz? — őrültség! — fakadtam ki. — Egyszerűen arról van szó, hogy Kiss Péter ártatlan és . .. — C.. c.., c... — euc- cogott gúnyosan, és megcsóválta a fejét. — Hát még te is ilyen polgári fogalmakban gondolkodsz? — Hogyhogy polgári fogalmaikban > — Ártatlanság, meg ilyesmi .., (Folytatjuk) Takácsatka, gubacsatka- kártétel Évről évre erősebb fertőzéseket idéznek elő a házi- kertekben és a nagyüzemi szőlőkben a hajtások törpü- lését, a levelek szöszösödé- sét, gubacsosodását okozó gubacsatkák. Megyénk egyre több házi szőlőültetvényében is gondot okoz az említetteken kívül a közönséges két- foltos takácsatka kártétele. A kártevők Somogy egész területén veszélyeztetnek, ellenük minden körzetben fontos a védekezés. Ezt nehezíti az a tény, hogy amikor jellegzetes kártételeik szembeötlenek, már nagyon nehéz hatásosan védekezni ellenük. Még mindig sokan összetévesztik a nemezes gubacsatka kártételét a sző.őpero- noszpóra levét fonákon megjelenő tüneteivel. Az atka által károsított levelek felszínén kiemelkedő, guba- csos foltok találhatók és a fonákján vastag nemezes bevonat — ez nem távolítható el, a peronos zpóra laza penészkivi rágzása pedig könnyen ledözrsölhető. A változékony április hatását a a szőlő hosszú ideig volt a rügypattanás áiiapo.áoan. A kis levelek faikadása a föl- melegedés következtében vált általánossá a múlt hét végén. A lemosó permetezések — mivel az atkák is későm kezdtük meg ákitvizá’.ó- dásuikat. — kevésbé voltak eredményesek. Az erősen fölmelegedő idő a kártevők tömeges áttelepülésének rendkívül kedvez. A védekezés során a fiatal tőkéket, ültetvényeket is permetezzük le, mert a kártevő azokat is veszélyezteti! Ahol a múlt évben erős atkakártételt tapasztaltak, ott a védekezésre a Mitac 20 0.2 százalékos vagy a Pol-Aka- ritox 0,15—0,2 százalékos atkaöiő szert használjuk. Gyengébb fertőzés esetén kielégítő védelmet nyújt a Bi 58 EC 0,1 százalékos vagy az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos rovarölő szer. Feltétlenül keverjük a permedéhez a Thiovit, MicrdthioJ Special 0,3—0,5 százalékos gambaölő szert az erőteljes fertőzésnek indult szőlőiiszt- harmat gombafonalainak elpusztítására!
