Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-10 / 108. szám

Világ pr&h •■féltjei\ tgyttuJJtftll *«« Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP XL évfolyam, 108. szóm Áfa: 1,40 Ft 1984. május 10., csütörtök Vegyiszál szimpózium Siófokon Szerdán megkezdődött Siöíokotn a VI. nemzetközi szimpózium, amelyet nyolc ország szakembereinek részvételével a Textilipari Műszaki Tudományos Egye­sület vegyiszál szakosztálya és a Magyar Viscosagyár közösen rendezett. Geleji Frigyes, a vegyiszál szak­osztály elnöke megnyitójá­ban rámutatott, hogy a vi­lágpiaci dekonjunktúra, az olajárrobbanás érzékenyen érintette a vegyiszálgyártó ipart is. Jelentős volt a visszaesés, különösen az 1982-es évben. A műszál­gyártó ipar 1983-ban már túljutott a mélyponton. Szerkezete az utóbbi évek­ben megváltozott. 1970-tól az összes vegyiszálgyártáson belül 40 százalékra emelke­dett a poliészterek aránya, a gyártás mennyisége pedig megháromszorozódott. Az 1970-ben még uralkodó po- liamid szálak aránya 40-röl 28 százalékra csokiként. Ezt a tendenciát mindenképpen figyelembe kell venni a ha­zai Fejlesztésnél is. Bakócz Miklós, a Magyar Viscosagyár igazgatója a hazai műszálgyártásban meghatározó vállalat tervei­ről és, lehetőségeiről beszélt. Mint mondotta, az összes magyar termelés 90 százalé­kát adják, s a hazai szük­séglet 30 százalékát látják el vegyiszálakból. A továb­bi fejlesztést a hazai igé­nyek indokolják. Nálunk egyébként az egy főre jutó vegyiszáltermeles 2,8 kilo­gramm, az NDK-ban 17,4 kilogramm, de Bulgáriában és Csehszlovákiában is meg­haladja a 13 kilogrammqt. A fejlesztés több útjával szá­molnak a Viscosában; inten- zifikálással, rekonstrukció­val, s külföldi alapanyagok hazai feldolgozásával. Hosz- szabb távú elképzeléseik szerint a hazai textilipar 60-70 százalékát látják majd el vegyiszálakkal. A vegyiszálgyártással, fel- használással foglalkozó szakemberek háromnapos nemzetközi eszmecseréjén 37 előadásban számolnak be a hazai és a külföldi gyár­tási, fejlesztési eredmények­ről. Marjai József befejezte svájci tárgyalásait Marjai József miniszter­elnök-helyettes, aki a sváj­ci szövetségi tanács meghí­vására hivatalos látogatást tett Svájcban, szerdán befe­jezte tárgyalásait és vissza­érkezett Budapestre. A kormány elnökhelyet­tese látogatása során a sváj­ci szövetségi kormány tag­jaival és a központi szer­vek képviselőivel folytatott megbeszélésein kívül a pénzügyi, hitel- és kereske­delmi kapcsolatok, a műsza­ki-tudományos. valamint az ipari együttműködés kiter­jesztésének és továbbfej­lesztésének feladatairól tár­gyalt a svájci nemzeti bank, a nagy svájci kereskedelmi bankok, a svájci ipari és kereskedelmi szövetség ve­zetőivel, több nagy gépipari és vegyipari konszern ille­tékeseivel; ipari üzemeket, továbbá ipari kutató és fej­lesztő intézeteket látogatott meg. Pályázat a gabonatermelés növelésére- Pályázati felhívást tett közzé a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um. a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, az Álla­mi Gazdaságok Központja, valamint a Vetőmag termel­tető és Értékesítő Vállalat és a' Medosz az idei gabonater- melesi előirányzatok teljesí­tésének ösztönzésére. A ki­írás szerint a gabonaterme­lésben kiemelkedő ered­ményt elérő üzemek vezető­it külön anyagi elismerésben részesítik. A kitűzött jutalmak el- tiyerésére mindazok az üze­mek pályázhatnak, amelyek­ben a gabona vetésterülete — a búzáé, a kukoricáé, az árpáé, a rozsé, a zabé, a ri­zse a takarmányciroké — eléri vagy meghaladja a 800 hektárt továbbá az idei ter­méstömeg több az 1982. évi­nél és az adott üzemben ki­alakították a gabonatermelés ösztönző, érdekeltségirend- szerét. A pályázatokat három ka­tegóriában bíráljak el; kü­lön kategóriába tartoznak a 800—2000. illetve a 2001— 3000 közötti, továbbá a 3000 hektár fölötti gabona terű let­tel rendelkező mezőgazdasá­gi nagyüzemek. A két évvel ezelőtti terméstömeget meg­haladó mennyiség alapján mindhárom kategóriában el­ső, második és harmadik di­jat adnak ki — egy-égy dí­jat több üzem is megkaphat —, jelentős összegekkel. Az első kategóriában például tizenhat, a másodikban tíz, a harmadikban pedig hat üzemet jutalmaznak első díj­jal és az ezzel járó 16 ezier, 18 ezer, illetve 20 ezer fo­rinttal. A pályázatokat a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára kell benyújtani — legkésőbb 1984. december 15-ig —, s az osztály továbbítja őket a MÉM mezőgazdasági fő­osztályához. A helyezést el­érő üzemek oklevelet kap­nak; a pályadíj az üzem el­ső számú vezetőjét és egyik szakemberét 60—40 százalé­kos arányban illeti meg. Szűrös Mátyás Athénba utazott "k Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára szerdán kül­döttség élén Athénba uta­zott, ahol részt vesz a Pán- hellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) csütörtökön megnyíló I. kongresszusán. A küldöttség tagja Lábody László, a KB munkatársa. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Pantelis Economou, a Görög Köztársaság magyarországi nagykövete. A 39. évfordulón Genfben tartja soros tanácskozását az Egész ségügyi Világszervezet. Képünkön: a svájci városban folyó értekezlet ülésterme (Teleíotó: AP—MTI—KS) Koszorúzási ünnepség Budapesten Harmincéves a tiszalöki duzzasztómű A fasizmus felett aratott győzelem 39. évfordulója al­kalmából koszorúzást ün­nepséget tartottak szerdán a Gellért-hegyi felszabadu­lási emlékműnél. A szovjet és magyar him­nusz elhangzása után. a Szovjetunió budapesti nagy­követsége nevében Vlagyi­mir Bazovszkij nagykövet, Ivan Aboimov követtanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját az emlékmű talapzatán. A győzelem napja alkal­mából az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport részé­ről Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, a déli hadse­regcsoport parancsnoka és Nyikolaj Sevkun, valamint Szagadat Nurmagambetov altábomagyok, a katonai ta­nács tagjai megkoszorúzták az emlékművet. A kegyelet virágait helyezték el a bu­dapesti szovjet kolónia tag­jai is. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival fejező­dött be. Harminc évvel ezelőtt, 1954. május 9-én adták át rendeltetésének a tiszalöki duzzasztómű vet. A rázom- pusztai 3,2 kilométeres fo­lyókanyar átvágásával ki­alakított új mederben épült fel a duzzasztómű, s ezt kö­vetően készült el véglegesen hazánk leghosszabb mester­séges folyója, a Keleti főcsa­torna Tiszavasvaritól Ba- konszegig. Az átadást köve­tő tíz évben épült ki a 42.8 kilométer hosszú Nyugati- főcsatorna, Tiszavasvaritól Űjszentmargitáig. Az első .ötéves terv egyik kiemelt beruházásának mé­reteire jellemző, hogy az építkezéseknél több, mint ötmillió köbméter földet mozgattak meg, 87 ezer köb­méter vasbetont építettek be, a vasszerkezetek súlya 3200 tonna. A vízi létesít­mény három fő része a duzzasztó, a vízi erőmű és a hajózsilip. A vízlépcső az elmúlt három évtizedben minden vonatkozásban megfelelt a várakozásoknak. Az átzsili- pelesi és energiatermelési feladatok ellátása mellett javította a Tisza, hajózható­ságát. a Keleti- és a Nyu­gati-főcsatorna pedig ha­zánk legaszályosabb vidé­kéire. Hortobágyna és kör­nyékere viszi el az éltető Gyártásukra terv készült Robotok a Videotonban (Tudósítónktól.) Az ipari robotok techni­kai fejlődése, várható el­terjesztésük és alkalmazási lehetőségük a Videoton gyáraiban címmel szervez­tek előadást a tabi számí­tástechnikai gyáregységben a műszaki és közgazdasági hónap eseményeként. Tóth Sándor, a Videoton osztályvezetője előadásá­ban ismertette a robotok fejlődését, a kézi vezérlé­sű manipulátortól a bo­nyolult robotokig. Elmond­ta, hogy a számítástechni­ka fejlődésével vált lehe­tővé a komplikált felada­tok megoMására atka1'mis robotok kifejlesztess **. munkaija állítása. A vilá­gon 1982 végén 31 ezer programozható robot dol­gozott, többségük a fejlett ■ 'késor.szagok gyáraiban, de a KGST-országok is egyre többet foglalkoznak mielőbbi alkalmazásukkal, A Videoton termékszerke­zetének korszerűsítése kap­csán merült föl, hogy a vállalat is vegyen részt a robotok kifejlesztésében es gyártásában. Az a cél, hogs’ egy fejlett robottipus gyár­tási licencének megvásár­lása után saját vezérlő szá­mítógépével lássa ed és n-e - v szériában exportálja. A koncepció alapján hama­rosan megkezdődik a fej­lesztés A soi'oza tgyar tásca a hetedik ötéivé» tervben kerülhet sor. vizet. Egyrészt gravitációs úton. másrészt nagyteljesít­ményű szivattyúk segítségé­vel jut el az éltető nedves­ség a földekre. A tiszalöki öntözőrendszer maximáli­san 60 köbméter vizet vesz ki másodpercenként a Ti­szából ; 47 köbmétert a Kele­ti -főcsalámán, 13 köbmétert a Nyugatin vezetnek tovább. Ebből 28 köbmétert a Kö­rös-völgy öntözésére adnak. Az öntözőrendszerben nap­jainkig 347 kilométer öntö­ző.-; továbbá 663 kilométer belvíz-csatorna épült meg. Az öntözőtelepek mellett 6177 hektár halastó vrzeíMU tását is a rendszer segítsék gével oldják meg. Az utóbbi évtizedben meg­nőtt a Keleti-Főcsatorna sze­repe az ivó- és ipari víz­szolgáltatásban is. Jelenleg naponta 40 ezer köbméter ivóvizeit továbbítanak fötd alatti vezetékeken Debre­cenbe a balmazújvárosi fél- < színi víztisztító műből. Ezen túlmenően a hatodik öteves terv végére naponta 66—7« ezer köbméter vizet szolgál­tatnak a rendszerből üzemeknek és állattartói te­lepeknek. Magyar—svéd szakszervezeti megbeszélések Gáspár Sándor, a SZOT elnöke szerdán fogadta a svéd Szakszervezeti Szövet­ség (LO) küldöttségét, amely Stig Maim elnök ve­zetésével a SZOT meghívá­sa alapján látogatott Ma­gyarországra. A svéd és a magyar szak- szervezetek képviselőt tájé­koztatták egymást országaik politikai, gazdasági helyze­téről, a szakszervezeti moz­galom munkájáról. Véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezett mozgalom időszerű kérdé­seiről, és a magyar—svéd szakszervezeti kapcsolatok továbbfejlesztésének lehe­tőségeiről is. Szerződéskötés közben Kistermelők az (Tudósítónktól.) Ezerötszáz termelővel ala­kított ki szerződéses kap­csolatot a marcali áfész. A szövetkezet csak olyan áruk termelését szorgalmazza, amelyeknek piacuk is van és azokat, amelyek export­célokat szolgálnak. Termé­szetesen emellett nagy fi­gyelmet fordítanak az olyan primőrök termeltetésére is, melyek a város és a kör­nyék ellátását szolgálják. Az idén 24,1 millió forint értékű árut akarnak ter­meltetni, Ez 15 vagon bur­gonyát, 33 vagon zöldséget, 57 vagon gyümölcsöt és 27 vagon vegyes árut jelent. 16 felvásárló fogadja a terme­lők. ezek közül a legna­gyobb forgalmú a Marcali­ban lévő két telep, valamint a mesztegnyői és niklai fel­vásárló. Harminc fóliás termelő­vel van szerződéses kapcso­latuk, ők 6000 négyzetmé­teres főleg paprika! és pa­ellátásért radicsomot nevelnek. Az eh-' hez szükséges 20 000 tapkoc- kázott palántát Öreglakból vásárolták. Szorgalmazzák a málnatermelést is; ennek ér­dekében 21 000 sarjat ültet­tek el a gazdák az ősz, il­letve a tavasz folyamán. A legnagyobb málnások Mesz- tegnyőn és Marcaliban van­nak. A szövetkezet vezetői málnából ebben az évben 8 vagonnal szeretnének át­venni. A tüske nélküli fe­keteszederből is jelentősek voltak a telepítések — ezekről is várnak már ter­mést. Kedvező időjárás ese­tén 30 vagon cigánymeggy is megterem a szövetkezet körzetében. Eire, / sajnos, még nem sikerült piacot ta­lálniuk. A legtöbb az uborka- és a paradicsomszerződes. A somogyfajszi aborkalerme- lők a múlt évben tapaszta­latokat szereztek a támrend- szeres csurgói módszerről, . § ezt szeretnék bevezetni f oiarraúi körzetben is.

Next

/
Thumbnails
Contents