Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-08 / 106. szám

1984. május 8., kedd Somogyi Néplap 3 Miből élünk? Tapasztalom, hogy a vá­rosi embert is érdekli a mezőgazdaság. Számos jele van ennek. Ha például el­ered az eső, egyre gyak­rabban mondják a város­ban is: jót tesz a vetésnek — Megyünk a bálokra' — válaszol „Hova-hova?’ kérdésemre jogász ismerő som. s szavaiban természe­tes humor, s nem holmi fel vágás rejtőzik. Mindketten értjük a birtok szó változó jelentését, konkrét tartal­mát. s a benne rejlő öniró­niát. Pedig birtok az való­ban. méghozzá kedv szerin­ti. pihentető és izmokal mozgató. Ha úgy vesszük, hobbi. de valójában élet- formagazdagrtó, az emberi életet teljesebbé tevő. S egyúttal ismeretgyarapitó is. Mert ma már nem mo- sol.ygtmk, ha a városiak buszon, utcán, boltban és társaságban szőlő- és alma- fejtafcról, permetezésről, netán az értékesítés gond­jairól vitatkoznak, beszél­getnek. Nem keit megütkö zést a — kissé érdessé vált. kezét sem rejtő — metszés­hez értő irodista. tanár vagy művész. Mindez természetesen esak igen kis részben kő- szűnhető annak — mármint a városiak esetében —. hogy divat lett a munka utáni kertészkedés. a szabadban való bíbeiodes. Az érdeklő des a mezőgazdaság, az élel­miszertermelés iránt so!; egyébbel is összefügg. Pél­dául a közgazdasági szemlé­let terjedésével, az ország, a világ dolgai iránti érdek­lődéssel. a nyitottsággal. Legfőképpen a társadalmi változással magyarázható, amely kihat a városi és fa fusd emberekre egyaránt. Hiszen a munkások többsé­ge is sok szállal kötődik a paraszti élethez, nemcsak származását tekintve, h ei­nem mostani életvitelével is. Sokféle haszna van ezek nek az átfedéseknek, a toa lalkozáslgeli keveredésnek, a munka változatosságának Celcserélhetóségének egv adott közösségen belül. Az egyéni gyarapodás mellett legalább akkora a tudati tényezők módosulásával .iá­ró nyereség, mégpedig tár­sadalmi méretekben. Az érdekek egybeesése mindenesetre világosan ki­rajzolódik előttünk, különö­sen az olyan megyékben, ahol az ipar és a mezőgaz­daság együttmozgása tel­jesen nyilvánvaló. Az arányokat, a fejlődés- tényeit tekintve köztudott, hogy a nemzeti jövedelem alakulásában az ipar képvi­seli a nagyobb erőt. de az is vitathatatlan, hogy a ma­gyar mezőgazdaság súlya tekintélye nem csak a ter­melt mennyiség szerint nö­vekszik, 1 hanem — korszerű technológiák, tudományos eredmények alkalmazása revén — az elért minőség okán is, idehaza, külföldön egyaránt. Hogy miből élünk? Vég­sősoron ezt igen jól kimu­tatják az éves és kisebbma- g.yobb időszakra vonatkozó statisztikák. Az egyén mind­ezt csak ritkán mérlegelgeti. megelégszik azzal, amit sa­lát háztartásában. költség­vetésében a bevételek és ki adások egyensúlyában és felborulásuk gyakoriságá­ban tapasztal. De tagadha­tatlan.. hogy emellett mégis növekszik az érdeklődés az ország gazdasági állapota iránt, mivel a kettő közt' összefüggést egyre többen fölismerik. S okkal bízha­tunk abban, hogy ez a fel ismerés előbb-utóbb min­dennapi tetteinkben is hasz­nosul. F. Tóth Pál Térkép — lakossági hozzájárulással Rend a lelke mindennek — tartja a régi mondás, s vonatkozik ez az állami, il­letve magántulajdonban lé­vő ingatlanok, külterületek, valamint zártkertek pontos nyilvántartására is. Egy or­szágos program keretében Somogy megyében 1979—80- ban került sor a fölmérésre, s hogy ennek utórezgései ma is érezhetőek, annak oka: a Megyei Földhivatal által elkészítendő ingatlannyii- ván tartás megszerkeszté- sehez szükséges térképek el­készítésének költségeit rész­ben áthárították a lakosság­ra. Ezeddíg az elintettek 93 százaléka fizette be a terü­let arányában kiszabott hoz­zájárulása díjat, soikian azon­ban többszöri felszólításra is vonakodnak a fizetestcB.. Berényi Andrástól, a So­mogy megyei Földhivatal földmérési osztályvezető­jétől megtudtuk: az ingat- iannyil vántar tás megszer­kesztéséhez való hozzájáru­lást jogszabály írja elő. Ez ugyan nagyobb területek ese­tében több száz, olykor ezer forintos befizetést jelent, mégis csak részbeni költség- áthárítás, mivel egy-egy terü­let kérKépezése ennek 4-3- szőröse. H ttsonió feltérképe­zést egyébként 30 évvel ez­előtt végeztek utoljára, ak­kor telekkönyvi betétszer- kesztes címén kértek hozzá­járulást az érintettektől. Az azóta nyilváp feledésbe me­rült — a fiatalabb nemze­tték által pedig nem is is­mert — térképkészítési hoz­zájárulás azonban változat­lanul érvényben van, még ha csak több évtized eltel­tével is kerül sor gyakorla­ti alkalmazására. Főszezon előtt A főidény közeledtével a kedvezményes üdülés sokakat érintő es még többekét ér­deklő témát jelent. Az idén csaknem másfélmillió dolgo­zó, illetve családtagja kap kedvezményes beutalót a vál­lalatok, üzemek, intézmé­nyek, szövetkezetek, vala­mint a SZOT üdülőibe. Az igényeket még sem lehet teljesen kielégíteni. Az idei 400 ezres SZOT-beutalási lehetőségnek csak mintegy 40 százaléka jut a nyári há­rom hónapra. A különböző üdülőkben ilyenkor összesen 160 ezren pihenhetnek. Sokain nem tudják, hogy a főszezoni üdülési lehető­ségnek mintegy a fele a különböző korosztályú fiata­lokat érinti: 2-től 20 éves korig a családos gyermek-, 7-től 14 évig a csoportos gyermek-, 14—17 év között a szakmunkástanuló-beutalás keretében. Az általános is­kolások közül 25 ezren két hetet tölthetnek a SZOT- gyermeküdülőkben, szak­munkás tanuió-beu talasban mintegy 15 ezren részesül­hetnek. Az előbbieken kívül 30 ezer gyermek a szüleivel együtt családosán nyaral. Így a főidényben 90 szar felnőtt üdülésére lesz lehe­tőség. Üjdonság az idén, hogy a családos üdülés a korábbi­nál rugalmasabban vehető igénybe. Ha az egyik szülő valamilyen ok miatt akadá­lyoztatva van, helyette egy ked vezmény re jogosu It nagyszülő is elutazhat. A fő- idényben azonban unokájá­val mindkét nagyszülő to­vábbra sem veheti igénybe az üdülést. A másik válto­zás a többgyermekes je­gyeknél van: ha a családnak nincs annyi gyereke, mint ahány személyes beutaló, az üdülésre el lehet vinni ro­kon vagy más gyermeket 's A gyermeküket egyedül ne­velő szülők számára kedve­ző, hogy a két felnőtt -f egy gyermek részére érvé­nyes családos beutalóval fel­nőtt helyett második gyér mek is üdülhet. A SZOT-üdülőkbe az Idén 20 ezer család juthat el; 40 ezer felnőtt 30 ezer gyerme­kével. Ez a lehetőség a va­lóságosnál is kevesebbnek látszik, a családosbeutaló mindig csak egyetlen jegyet jelent, függetlenül attól, hogy 'egalább 3-4 személy üdülé­sére jogosít. A SZOT különböző intéz­kedésekkel igyekezett növel­te a családos beutalást. A ícidényben — potágyak be­állításával — valamennyi erre alkalmas üdülőben csa­ládokat helyeznek el. 1978 óta a gyógyüdülők döntő többsége is családos beutal­takat fogad Bükön, Debre­cenben, Gyulán, Hajdúszo­boszlón és Zalakaroson. A kivétel Hévíz. 1981 és 1986 között hat olyan üdülővel gazdagodik a szakszervezeti mozgalom, amelyben családok is pihen­hetnek. Ezek közül öt már elkészült. Gyula és Zal.a- karos nyáron gyerekese­ket, az év további részében gyógyulni kívánókat fogad. Családosüdülő létesült Sop­ronban, valamint Szántódon, százezerért Gyuláról Homokfuvar Közútjaink állapotának megtartása egyre több pénz­be kerül, a forgalom ugyan­is évről évre nő. Endrédi János, a Pécsi Közúti Igaz­gatóság kaposvári koordiná­ciós üzemmérnökségének fő­mérnöke bizonyítja, hogy a nagy tengelyterhelésű jármű­vek halmas károkat okoz­nák: szabályosan „meggyü­nk” az aszfaltot. Ezért az­tán hét véve már, hogy szi­gorúan ellenőrzik a nehéz tengelysúlyú jármüvfket: ar­ra kíváncsiak, hogy az elő­írásoknak megfelelően ra­kodtak-e. Az ENSZ európai közleke­dési szervezete meghatároz­ta a közúti közlekedésben engedélyezett tengelyterhe­lés mértékét. A nemzetközi egyezményt Becsben írták alá, s ehhez csatlakozott ha­zánk is. Eszerint például a két tengelyen futó teher­gépkocsik 20 tonna raksúlyt vihetnek magukkal. Igaz, a tengelyterhelés a tengely- elhelyezéstől is függ. Az úgynevezett iker tengelye­ken, mint amilyenekkel a kamionok járnak, 16-16 ton­na a megengedett terhelés. Az üzemmérnökség mérő­brigádja — Kulcsár József, Szabó Károly, Stósz Imre — amolyan mindenes brigád. A műszeres kocsit — szerin­tük lomha Róbur — mind a hárman vezetik; A cso­magtérben ott a hordozható Telub, a csoda műszer. A mérőtalpakkal a kerék­súlyokat mérik, s ez adja meg a tengelyterhelést, leg­följebb 50 kilóg rammos el­téréssel. Évente hitelesítik a fizet az üzembentartó. Ter­mészetesen a sofőr sem ma­rad ki a jóból: a tengeiy- túisúly-meg állapítással együtt szatíályséríési följe­lentést is fogalmaznak, a rendőrség 500-tól 3000 forin­tig büntet, s előfordul, hogy még az „anyavállalat” is hozzátesz valamicskét. És ha egy hónapban kétszer be­mérnek valakit, az már se­hogyan sem éri meg ... Amikor a mérőbrigád dol­gozni kezdett, az első évben 2-3 millió forint büntetést róttak ki. Volt olyan ho­mokfuvar Budapestről a Ba­latonig, amely százezer fo­rintjába került a szállító vál­lalatnak. Most már havi 100- 120 mérésből talán 5-6 a túl­súlyos. Az a hír járja, hogy Somogyiban szigorú az ellen­őrzés. Kulcsár József brigádja néha „lojális” is tud len­ni. Nyilvánvaló túlterhelés esetén természetesen nem, de ha csak száz kilogrammal haladja meg a rakomány az előírtat, a sofőr megússza el­ső esetben egy figyelmezte­téssel. Mint ahogyan a Sefag hatalmasan megrakott Tát­rája. A fiatal gépkocsivezető már fékezés közben mond­ta magában — Hajaj! — Az­tán hangosan is: — Mond­tam a darusnak, rendesen rakjb a farönköt, de az min­dig a hátulját pakolja! — Szerencsés a fickó — mondja Stósz Imre —, hogy tölgyfát visz. A cser, az 20- 30 százalékkal nehezebb. A Sefag gépkocsivezetője aznap, mikor mi is kint vol­tunk a mérőbrigáddal, sűrű napot mondott magáénak. Reggel a barcsi úton állí­tották le, délután a nagy* atádin. De akkor inár a meg­engedett súlyon belül szál­lította a farönköt. Klie Agnsi Hízók Vórongról, T ermelőszövetkezeti vágóhíd Siófokon Ahol néhány évvel ezelőtt meg sárgarépát koptattak Siófokon, ott most a No­vember 7, Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövet­kezet korszerű váguhidja működik. A kétmillió fo­rintos költségű munkával a szövetkezet építő brigádja négy hónap alatt végzett, s tavaly novemberben mái- itt vágták a hízókat. Korábban Zamárdiban. a szövetkezet bérleményében végezték ezt a munkát. Ott most csak feldolgozás fo­lyik, ehhez viszont sokat ja­vultak a körülmények: bő­vült a hűtő-, a füstölő- és a pácolókapaeitás. A vágóhíd áttelepítésére környezetvé­delmi okok miatt volt szük­ség (helyén most füstölő és íkészaruraktar van). Siófokon viszont olyan létesítményt alatótobtak ki, amely lehető­vé tette, hogy az eddigiek­nek többszörösére nőjön a vágókapacitás. Tavaly 4200 sertést vágtak le, illetve dolgoztak föl Zamárdiban, aiz idén ennek több mint a kétszeresére nyílt mód a siófoki vágóhídon. A feldolgozott sertéseknek a kétharmadát Somogybán értékesítik, főként füstölt áruként. Legjelentősebb partnerük a siófoki, a bala- tönszárszóá, a boglárlelled és a tabi! áfész. illetve a Ka- posker. A továbbá egyhar- madbó! szállítanak Buda­pestre — főként a kelenföldi Közértnek, a Totbuchin úti csarnokba, s a múlt héten küldiék az első rakomány füstölt árut a Skála Metró­nak. A húskészítményekhez az alapanyag egy részét me­gyen kívüli szövet keaeitékit öl vásárolják: 3000 hízót kapnak a gyuiai, 1500-at a váromgi téeszből, háromezer sertést a November 7. Tsz saját hizlaldája ad. a többit a fcaztaj: gazdaságok biztosít­ják. Ez utóbbi helyen levő fa- házas üdülőtelep a nagycsa­ládosoknak jelent ideális el­helyezést. Balatonszóplakon csoportonként 700 felnőttet és 350 gyermeket fogadó üdü­lő nyílik, a jövő nyárra Boglárlellén 400 -j- 200 sze­mélyes családos-pihenőház készül el­A főszezonban három bér­leményben is pihenhetnek a SZOT-beutaltak: a győri Közlekedési Műszaki Főis­kola kollégiumában 3—4 gyerekesek, a nyíregyházi tanárképző főiskola kollé­giumában, valamint a velencei Expressz ifjú­ági tábor moteljében két­gyermekes családok. Ahhoz azonban, hogy a helyzet lé­nyegesen javuljon, a válla­lati, intézményi és hivatali pihenőházakban is ésszerűbb üdüléspolitikát kellene al­kalmazni. Ha a vállalati üdülők nemcsak a három nyári hónapban fogadnáriak hat-hat csoportot, hanem — a SZOT intézményeihez ha­sonlóan — 9-10 turnusban üzemelnének, akkor évente' minden beruházás nélkül mintegy 150 ezerrel többen üdülhetnének kedvezménye­sen. műszert, s amit mér, az el­len nincs föllebbezés. A mű­szeres brigád messziről lát­ja, kit kell leállítani, kinél lehetséges túlsúly. A gazpalackot szállító Zil — bár nagy darab és sokat szállít — biztosan nem visz többet a megengedettnél, hi­szen a szabvány szerint rakták meg. A daruskocSi pedig eleve túlsúlyos, de út­vonalengedélye van. Ha nincs, akkor viszont baj van: az útvonalengedélyt ugyanis egyszeres díj ellené­ben adja ki a Közúti Igaz­gatóság. Ha nincs és ellen­őrzik, akkor tízszeres díjat

Next

/
Thumbnails
Contents