Somogyi Néplap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-29 / 124. szám

1984. május 29., kedd Somogyi Néplap 3 Bűvös körben Csővezeték, korrózióvédelem A Kőolaj- és Gázvezeték-építő Vállalat kiállítása a BNV-n Nincs változás a munka­erőpiacon. Miközben a ter­melés növekedési üteme mérséklődik, sőt helyenként kifejezetten csökken, a munkaerő iránti kereslet változatlanul élénk. Nevez­hetnénk ezt afféle közgaz­dasági csodának is, ha nem tudnánk, hogy a magyaror­szági munkaerőpiac min­den más munkaerőpiactól merőben különbözik. Annyi­ra speciális jelenség, hogy a legképtelenebbnek tűnő motívumok is fellelhetők: például egyes vállalatok olyan esetekben is növelni kívánták a foglalkoztatottak számát, amikor ez egyértel­műen a termelékenység romlását jelentette volna. Hogy végiül is az efféle tö­rekvések kudarcba fullad­tak, annak nem a józan ész, csakis a munkaerőhiány volt az oka. Arra is van bő­ségesen példa, hogy a vál­lalatok aikikor is ragaszkod­nak a meglévő munkaerő­állományhoz — többek kö­zött szociális indítékokból —, amikor jól tudják, hogy az állomány egy részének valóban hatékony foglal­koztatását nem garantál­hatják. Kik a legkeresettebbek? A lakatosok és az esztergá­lyosok, a forgácsoló szak­munkások és a villanysze­relők, kőművesek, bányá­szok és ácsok, festők és ol­vasztárok, öntvénytisztítók, pályamunkások, váltókeze­lők és kocsirendezők, fonók és bolti eladók, könyvelők, gépírók és bérelszámolók Őket keresik már csak azért is, mert közülük egyre ke­vesebben vállalják a napon­kénti vagy hetenkénti ingá­zást a fővárosba, sőt az ott lakók közül is egyre többen hagyják el a budapesti munkahelyeket. Keresik őket — s nem­csak a fővárosban és kör­nyékén, de a fontosabb ipa­ri centrumokban — azért is, mert egyre nehezebb be ruházási eszközökhöz jutni. Még nehézkesebb az anyág- és alkatrészimport, s a leg­nehezebb dolog az intenzív fejlesztéshez nélkülözhetet­len gépimport. Ennél sok­kal egyszerűbb a munka­csúcsokra tervezett létszám- gazdálkodás ; emberekkel helyettesíteni a hiányzó esz­közöket, gépeket és beren­dezéseket; emberi munka­erővel pótolni mindazt, ami a termelőmunka intezdfilká- lásához hiányzik... Csakhogy a munkaerőpi­ac — ahol többnyire a munkavállaló diktálja a fel­tételeket — nem respektálja az efféle vállalati törekvő seket. Emberek jönnek, mennek, mindenféle terv- szerűség nélkül; a nagyipari vállalatok egyre hangosab­ban panaszkodnak amiatt, hogy a létszám-megtartó ké­pességük csökken. S mert végveszélyben érzik magu­„Hogy vannak elvtársak?” Erre kerestünk választ a nagyatádi kommunisták kö­zött. Gergely Imréről senki sem mondaná, hogy nyolc­van éves? Pedig fáradt: az éjjel szolgálatban volt. Ti­zedik éve éjjeliőr a Tüzép nagyatádi telepén. Nem a pénz, inkább a közösség, a valahová tartozás hiányzik mindennapjaiból. A sok­gyermekes cselédcsallád fia nyughatatlanságót, folyto­nos tenni akarást hozott az ősöktől, s talán ez őrizte meg fiatalosságát. — Apámat elvitték az első világháború győztesnek ígért katonái közé. Elvesztettük még a cselédlakásunkat is. Nagyszüleimhez kellett me­nekülnünk, hogy tizenheten szorongjunk égy nyomorú­ságos portán. Negyvennégy telén a nyilasok el akartak vinni minden hadra fogható embert. A somogycsicsói in­téző azt mondta: rám, mint számadó kanászra szükség van, hát maradnom kell. Negyvenöt tavaszán földet osztottam. Alig akadt, aki el merte fogadni az úr bir­kát, kapkodnak az utolsó, a maradék lehetőségek után: nagyarányú túlóráztatás, munkavállalói mellékfog­lalkozásban történő alkal­mazása, bizonyos mértékű belső átcsoportosítások, a részmunkaidősök és a nyug­díjasok alkalmazása, külső kooperáció, s nem utolsósor­ban a vállalati gazdasági munkaközösségek szervezé­se. Ez is megoldás, bár első­sorban az extenzív fejlesz­tés irányába vezető megol­dás. Ám lenne még jóne- hány egyéb megoldás is Például a szervezés, a mun­kahelyek racionalizálása, de ezt egyre inkább elhanya­golják a vállalatok. A KSH felmérése szerint 1982-ben 20 százalékkal kevesebb szervezési munkát végeztek az iparban, mint 1981-ben, s mintegy 15 százalékkal csök­kent a szervező munkával érintett létszám is. Követ­kezésképpen, míg 1981-ben a szervezéssel elérhető lét­számmegtakarítás v 7200 fő volt, 1982-ben már csak ke­vesebb, mint 6000 fő. S hogy mennyire nincs rendben a munka- és üzemszervezés ügye, azzal kapcsolatban egy másik bizonyíték: a szakképzett szervezők majd­nem hatvan százaléka nem szervezőként, hanem egé­szen más munkaterületen dolgozik, miközben a szer­vezői munkakörben foglal­koztatottak több mint egy- harmadának semmiféle szakképzettsége sincs. Nem használják ki a vál­lalatok a bérszabályozásból adódó létszámcsökkentési lehetőségeket sem. 1983-ból érvényes az a szabály, hogy a 3 százalékot meghaladó létszámcsökkentésből adódó bérmegtakarítás 50—60 szá­zaléka adómentesen hasz­nálható fel a bérszínvonal növelésére. Nem élnék e le­hetőséggel, inkább lemonda­nak az adómentes bérfej­lesztésről, csak hogy tart­hassák a meglévő létszámot. Nem élnek a — munka­erőátcsoportosítást ösztön­ző — átképzési segély adta lehetőséggel, s ugyancsak nem élnek az ideiglenes munkaerőkölcsönzéssel sem. Vagyis a munkaerőpiacon minden váltqzatlan, s azért is változatlan, mert a „piac” minden központi törekvés ellenére is alápvetően szer­vezetlen. S ez végül is a vállalatok kezére játszik: minden gazdálkodási gond­jukat bajukat — a munka­erőhiányra hivatkozva — elkendőzhetik. Ahogy évek óta teszik. Pedig az idő változtatást sürget. A gazdálkodás in- tenzifikáiása intenzív mun­kaerőgazdálkodást feltételez és követel. A módszerek, a receptek ismertek. Vértes Csaba tokából ráeső jussot, még arra sem akadt vállalkozó, hogy leverjék a kimérő cö­löpöt. Mégis megcsináltuk. Volt egy társunk, tizenki- lences kommunista, ő báto­rított bennünket, az ő pel' dája vezetett, amikor im­már korosán — hiszen ki- lencszáznégyben születtem — a párttagok közé vezé­relt. Amikor nyugdíjba mentem, kellett valami el­foglaltság, hát éjjeliőr let­tem az atádi keverőtelepen, majd itt a tüzépnél. A gye­rekeimre büszke vagyok: megállják a helyüket. Fülőr Gézánál gyakori vendég vagyok. A ma_ is postás ruhát viselő férfiről kollégái azt mondják: „Gé­za bácsinál jobb, becsülete­sebb postást az atádiak alig­ha láthattak. Pedig neki is volt már hiánya az elszámo­lásnál, s ő is szorongott a számonkérésnél, igaz más­nap a lakó futott utána, Acélszürke csövek, szerel­vények metszetei, kollekto­rok, tucatnyi tabló, grafiko­nok és színes fényképek so­ra a térelválasztó paraváno­kon. .. A 2-es standon, a B pavilonban a Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatai ál­lították ki termékeiket, - il­lusztrálva az egyes tagválla­latok tevékenységi körét. A siófoki központú KW (Kő­olaj- és Gázvezeték-építő Vállalat) itt elsősorban cső­készítményeit mutatja be — egy, a nyáron megnyíló moszkvai kiállítás anyagát. — Kát területen lépünk színre ezúttal — mondja dr. Supák Sándor —: külön­böző méretű csövekkel, cső­készítményekkel és korró­zióvédelmi berendezéseink­kel. Ami az előbbieket ille­ti, ezeknek sorába tartoznak az ívcsöveik, az egyenlő és redukált T-idomok (az 57 milliméterestől a 324 milli­méter átmérőjűig), illetve a sajtolt és hengerelt cső&zű- kítők, gyűjtőcsövek, egyedi megrendelés esetén az előb­biek felhasználásával össze­állítható komplett csőszaka­szok, blokkok. (A holland Cójaífex indukciós meleghaj- lító gépük lehetővé teszi hegesztés ' nélküli egységek elkészítését is.) S ami új : ezeknek választéka most saválló csőkészítményekkel bővülüt. Bemutatunk több, különböző hajlítási szögű, hidegen hajlított ívcsövet is. A KjW tevékenységi kö­rébe elsősorban a csőveze­ték-építés tartozik, valamint a hozzá kapcsolódó gépészeti technológiai szerelés, folyam­kotrási, hírközlési, korrózió- védelmi, magasa és mélyépí­tési szakágazat, illetve a csőkészítmény-gyártás. A fo­lyamkotrásnál, mint mond­ták, a legmodernebb techno­lógiát alkalmazzák.. Dolgo­Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben javában fo­lyik az aratásban részt ve­vő munkagépek fölkészítése, az újonnan vásárolt eszkö­zök összeszerelése. A Ka­posvári Mezőgazdasági Ter­mel őeszköz-kereskedelmi Vállalatnál arról érdeklőd­tünk tegnap: milyen kész­lettel rendelkeznek, s mi­lyen ellátás várható gépek­ből, alkatrészekből a nyári munkákhoz. Mint megtudtuk, az Agro- ker gabonabetakarító gépek közül az NDK-ból származó és lengyel- kombájnokat kí­nál, ezekből a vállalat te­hogy Géza bátyó, tegnap egy ezressel többet adtál.”. Miért lett kommunista? Mert olyan családban nőtt fel, ahonnan ezt a szelle­met hozta — akár a gyer­mekei. Holota Imre Nagyatád egyik legszebb terén, a Sza­badság téren él. — Volt egy unokabátyám, aki már korábban is kap­csolatban állt a munkás- mozgalommal. Akkoriban Bábonymegyerben éltünk. Egyszer még a felszabadu­lás előtt eljött hozzánk, ő mondta: ne lépjetek be sem­miféle agitációra más párt­ba, csak a kommunisták közé. Megfogadtam a taná­csot, így lettem én is negy­venötös párttag. Ott voltam a földosztásnál, a család is kapott öt holdat, mint so­kan mások. Ám nem sok időm jutott a földművelésre, mert a párt megbízására is­kolán voltam, s különböző zóik gázinditó, -fogadó sze- relvényállomásokat is készí­tenek s szerelnek össze — hazánkban például Pakson, az atomerőmű építésénél, igen szigorú követelmények közepette. A kiváló munka a vállalat tevékenységét is minősíti. Éppúgy, mint a külföldön, például az Irak­ban épített 197 -kilométeres távvezeték. — A földbe helyezett kü­lönböző csövek, vezetékek, illetve létesítmények korró­zió elleni védelme ugyan­csak fontos feladatunk — mondta Erdélyi György, a KW képviselője. — A ká­rok megelőzésére tökéletesí­tettük az úgynevezett pasz- szív korrózióvédelmet, aktív katódos védőiemmel egészí­tettük ki. Ennek egyes esz­közeit is bemutatjuk: a mé­rőszekrényt és a referens méröelektródot. Katódos védelemmel óv­ják már szerte a világon a hajókat (a Balatonon még nem), a szállítóvezetékeket; nélkülözhetetlen a fémtartá­lyok védelméhez is. Vala­mennyi ilyen készítményük tőkés importot helyettesít, és — mint megállapították — alkalmas exportra, — MUyen e katódos vé­delmi berendezések iránt az érdeklődés külföldön? — Szinte már mindenütt ezt alkalmazzák; mi első­sorban a harmadik világban vagyunk érdekeltek. Ezzel a katódos rendszerrel védjük szállítóvezetékeinket Irak­ban és Kuvaitban is. Űj fejlesztés kapcsolódik a katódvédelmi rendszerhez: egy mobil berendezés, a Niva műszerkocsi. Ez — számítógéppel fölszerelve — nehéz terepviszonyok között is hibátlanul végezheti a munkát. Kurucz Ferenc lephelyén most is van és a továbbiakban is érkezik jó- néhány. Nem hiányoznak a szálastákarmány betakarítok — a járva kaszálók, a siló- zók — sem. A raktári alkatrészkészlet jelenleg elegendőnek tűnik ahhoz, hogy ebből a gazda­ságok igényeit kielégítsék. A gazdaságok fölkészülését je­lentősen segítheti, ha az al­katrészbeszerzéssel nem vár­ják meg a javítás ' fini­sét, hanem Idejekorán je­lentkeznek azokért a cikke­kért, melyek a gépek üzem­képessé tételéhez nélkülöz- hetetlendk. beosztásokban teljesítettem szolgálatot. Voltam párt­munkás Tabon, aztán tit­kárhelyettes, majd titkár Csurgón, dolgoztam a me­gyei partbizottságon, s vol­tam első titkár a tabi já­rásban. Háromíán állami gazdasá­got vezetett igazgatóként, s ötvennyolcban ballagott a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum növendékeként. — A munkám és a csalá­dom örömet szerez. A hal- gazdasági kerületnél én ve­zetem a kacsa tenyészetet, s én vagyok a pártalapszerve- zet titkára is. Ennyi elfog­laltság mellett miért ne erezném jól magamat? Paczek Mihályné sokadik gyermekként látta meg a napvilágot, apja téglagyári égetőmunkás volt, s ő már kölyökként napszámba men­ni kényszerült. Aztán kon­zervgyári munkás lett. így érett kommunistává, mind • Gépek, alkatrészek az aratáshoz ELETUK PÉLDA hí». »&/., *»■■* W- • A kereskedők ügyessége és a boríték Jövedelemérdekeltségi rendszer a Somogykernél A kereskedelmi vállalatok 1983-tól kaptak lehetőséget a jövedelemérdekeltségi rendszer bevezetésére, amelynek lényege, hogy a dolgozók — a munkabéren felül is — közvetlenül ré­szesednek az üzleti gazdál­kodás eredményeiből. A Somogy Kereskedelmi Vállalat 1983. április 1-én, az országban az elsők kö­zött vezette be négy nagy­forgalmú üzletében az új rendszert. Az első év ta­pasztalatairól, a további tervekről kérdeztük Sü- megh Nándornét, a vállalat igazgatóját. — Az első évet kísérlet­nek szántuk, s ezért az el­sőként induló négy üzletre gondos válogatás után esett a választás, többek között a forgalom, az áruk összetéte­le, az üzlet létszáma, a dol­gozók hozzáállása, a vezető rugalmassága volt a szem­pont. — Milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt időszak? — Olyannyira kedvezőket, hogy ez évtől eddig újabb 3 nagyforgalmú üzletben ve­zettük be a jövedelemérde­keltségi rendszert. További négyben július 1-től ter­vezzük a bevezetését. össze tizennyolc évesen. A mesterek példájából tanul­va kérte tagfelvételét. Negy­venhétben közreműködött a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének helyi szerve­zete megalakításában, ott volt a földművesszövetkezet alapításánál, felvásárlóként járta a vidéket, aztán fér­jével hol traktor, hol ke­nyérszállító kocsi platójára kapaszkodva vitte a köny­veket a környező falvakba. Két éve nyugdíjas. Szabad­kozik, nem tett ő különö­sebbet, csak azt, amire az akkori idők meggyőződése kényszerítette. Titkolná ki­tüntetéseit is, ha férje nem halászná elő azokat a sub­lót fiókjából. Felszabadulási jubileumi emlékérem, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata, a kiváló munkáért járó miniszteri kitüntetés ... Sorolni is nehéz. Mondja: nem ezért tette. Jólesik, ha a fiatalok egy- egy szál virággal megkere­sik őket, hogy azokról az évekről beszélgessenek, amelyek a mához vezettek. Nagy Jenő — Miben'változott a ke­reskedők munkája? — Lényegesen nagyobb lett az önállóságuk. Teljes körű önállóságot kaptak például a beszerzésben, az értékesítés szervezésében, a propagandamunkában és az árengedményes akciók lebo­nyolításában. A vállalat csak a forgási időt és a mini­mumkészletet határozza meg, a készletek nagyságát a boltvezető dönti el. S hogy ez utóbbinak a helyes eldöntése milyen fontos, arra jó példa, hogy az egyébként sikeres vállalko­zások egyike készletezési gondok miatt futott zátony­ra. Nem elég tehát csak megszerezni az árut, széles körű ismeretséget kialakíta­ni az ország különböző pontjain, hogy a profilba illő áruféleségeket minden zökkenő nélkül meg tudják vásárolni, de számolni is tudni kell. — Milyen eredménnyel zártak az új rendszer sze­rint működő üzletek? — összesen 5,5 millió fo­rint eredmény elérését ha­tároztuk meg, ezzel szem­ben 7,7 millió forint ered­mény értek el. Ezt az elő­irányzottnál lényegesen na­gyobb forgalom lebonyolítá­sával, valamint a ráfordí­tások csökkentésével érték el. — Ez a vállalati eredmé­nyesség miként tükröződik a dolgozók keresetében? — Ez attól függ, hányán dolgoznak az üzletben, mek­kora a forgalom, milyen árucikkeket árusítanak. Tény, hogy a vállalati mun­ka hatékonyságával és jö­vedelmezőségével egyidő- ben érezhetően nőtt a dol­gozók keresete is. Ez ter­mészetesen többletmunkát is igényel, de egyben a vá­sárlók által is érzékelt élénkséget is jelent a ke­reskedelmi életben. Az új üzemeltetési forma: bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket. Az üzletek vezetői és dolgozói nagyobb gond­dal és figyelemmel kísériK nyomon a beszerzéseket, a forgalom alakulását. A jó- vedelemerdekeltségű üze­meltetés vállalati szinten 4 —5 millió forint nyereség- többletet eredményezhet, el­sősorban a gazdálkodás ha­tékonyságának javulásával. Nagy Zsóka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents